Székely Szó, 1942. április-június (2. évfolyam, 74-145. szám)

1942-04-01 / 74. szám

Ö. évfoljam. 74. szám. Marosvásárhely, 1942 április í, szerda. C7ÍVrTV C7 SZÉKELY SZ L ITIKAI m Szerkesztőség és kiadóhivatal : Baross Gábor- utca 38. (Telefon 263.) FŐSZERKESZTŐ: BÍRÓ ISTVÁN dr. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZÁSZ ENDRE. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓNAPRA 2 50, NEGYED ÉVRE 720, FÉL ÉVRE 1440, EGÉSZ ÉVRE 28 PENGŐ 80 FILLÉR. Megállapították a tojás fogyasztói és termelői árát Kuúureha fwtimtím Az indiai kongresszusi bizottság többsége elutasította London feltételeit Parisba költözik a francia A németek újból rajtaütöttek a Murmanszk felé tartó íiajókaravánon A Reuter iroda közlése nyomán,1 valamint a kerülő uion érkező in- j diai hírekből már világosan lehet látni: mit is akar elérni Crippsen keresztül Anglia a hindusokkal. Másegyébnek, mint agyafúrt, kétszínű játéknak alig lehet minő­síteni azt, amit az angolok most a hindu milliókkal folytatnak. Piru­lás nélkül egyetlen angol sem roondhaija el, hogy a brit kor­mány jóhiszeműen jár el, amikor dominiumi rangra akarja emelni Indiát, természetesen ezt is csak a jövőben. Ezúttal ne foglalkoz­zunk az indus vezetőknek azzal « soha e! nem titkolt követelésé­vel, hogy Indiát teljesen függetle­nítsék 8 amelyik követelés jelen­leg erősebb, mint valaha, hanem az Anglia által oly kecsegtető szín­ben feltüntetett „dominiumi alkot­mánnyal kapcsolatban viiágifsunk rá a londoni manőverezés két­színű voltára. Az ígérgetéseiről közmondásossá vált Churchiíl-kormány — ezt ja­vára kell elismerni — nem me­részkedett el annyira, hogy az in- diái kérdés megoldása körül fel­vert nagy propagandában teljes függetlenséget ígérjen Indiának. Megtehette volna ugyanis, hogy ünnepélyesen erre is fogadalmat tegyen, mintahogy megfogadta jó- néhány európai állam vezetőinek a teljes segítségnyújtást, mig ezok a saját bőrükön voltak kénytele­nek tapasztalni : mit jelent való­ságban a londoni Ígéret Az el­múlt években azonban minden ol­dalról annyi szemrehányás érte a Downing Street urait, hogy már maguk is kezdik szégyelni nagyot- mondásaikat. Megegyeztek hét abban, hogy a bűvös kifejezéssel, a „domíniummal“ igyekeznek lépre csalni a hindu vezetőket. Persze, mér előre dörzsölik a kezüket arra az esetre, ha a hindu népvezérek 1 kötélnek állanak s aláírják az i egyezményt. Ezzel cselekvési sza­badságukat elvesztik, a háború után pevig majd meglátja az ak­kori angol kormány, hogy mit csi­nál, jóvá hagyja-é a szerződést, vagy pedig egyszerűen azt mondja, hogy kényszerhelyzetben kötőt ték, tehát az ránézve nem köte­lező London ugyanis semmi ga­ranciát nem ad arra nézve, tény­leg megkapja é India a domini urni alkotmányt. A garancia az volna, ha már most dominiumi rangra emelné az országot, ameny- nyiben a hindu pártok felelős té­nyezőiből kormányalakításra tenne kezdeményező lépéseket, hogy ez a kormány rnér a háború időlar tama alatt megtehesse ez élőké szüleieket ez alkotmány kidolgo­zására. Ezzel szemben Anglia mindezt a háború utánra Ígéri. Lesz indiai kormány, alkotmány is, de a háború után Addig a! hinduk legyenek csak engedelmes fiai az Empirenek és hulljanak el tízezrével ésettesség fel az el­lenséggel földjüket, bombáztassák le házaikat, azért a reménységért, ami a háború után vagy teljesül, vagy nem. Az angolok az elmúlt világháborúban is ezt a taktikát folytatták a hindusokkal Akkor is ígértek füt-fát, bogarat' s közel harminc év után a hinduk még mindég ott állanak, ahol annakidején voltak. Nem csoda, ha a felelősséget érző hindu vezetők nem akarják elfogadni Cripps ajánlatait és nyíl­tan kifejezésre juttatják rosszalé- sukat, még akkor is, ha Cripps ur, a nagy varázsló a tárgyalások félbeszakításával fenyegetőzik. In­dia nem ijed meg a fenyegetőzé­sek' ől. igaza tudatéban vár és bi­tik az időben, hiszen független-1 ségének biztosítása angol őszinte-1 ségtől, vagy álnokságtól függetle­nül nem várathat sokáig magéra. Crips erőlködik, India pedig mo solyog s hi&x a holnagSsan, A holnap számára feltámadás. Kedden a késő éjszakai órák­ban olyan hirek jöttek Ui Delhi bő), hogy a kongresszusi bizottság kebelében folyó tárgyalások válsá­gos szakaszba érkeztek, Különö­sen a katonai kérdés terén áthi­dalhatatlan az ellentét az angol javaslat és az indiai népvezérek és pártvezérek véleménye között. A hinduk nem akarnak háborút viselni még akkor sem, ha biztosítékot kan­nának függetlenségükre. Tudják, hogy azért szükségtelen hadat viselniük. Berlinben meg vannak j győződve afelől, Cripps bármilyen javaslatát elutasítják s hogy meny­nyire igaza lehet ennek a német véleménynek, azt az angol sajtó is elárulja, amikor a londoni lapok szerint „nem sok remény van a megegyezésre". Mialatt Crippsnek sehogysem sikerül a hindu milliókkal kikapar­tatni Anglia száméra a gesztenyét, azelatt a német francia viszony nepról-napra közvetlenebbé válik és az amerikai lapok már azt re­besgetik, hogy a Németországgal való feltétlen együltmüködés nagy hive, Laval belép a vichyi kor­mányba, sőt a francia kormány rövidesen Párisba teszi át szék­helyét. Ezt a hátteret tulajdonítják Laval minapi megbeszéléseinek Pétain tábornaggyal és Darlan tengernaggyal, közvetlenü ezután pedig Abetz párisi német nagy­követtel. Az amerikai lapok alíg­1 hanem fején találták a szöget. A francia nép okult a Paris elleni megismételt bombatámad -sokból, valamint az elmúlt napokban le­zajló sain nazeirei kísérletből. A francia lapok egyrésze arról ir, hogy az angolok valószínűleg to­vábbi partraszállási kísérletet tesz­nek. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Szovjet által régóta szorgalmazott nyugati arcvonal megteremtésére folynak-é ezek a kísérletek, de n Crie de Peuple cimü francia lap máris felszólítja a francia kor­mányt: legyen nagyon óvatos, mert az angolok valószínűleg kí­sérletet tesznek majd francia gyar­mati kikötők elleni támadásokra is. Franciaországnak természetesen érdeke, hogy területe ne legyen ismét hadszíntér. Több szó esett mér arról, hogy Madagaszkárral kapcsolatban is valamilyen akció készül. A tengelyhatalmak sajtója szerint ez angolszászok támadást készítenek elő e hatalmas sziget ellen, mig az angolszász lapok ugyanezt állítják Japánról. A ma­gyar közmondás szerint nem zö­rög a levél, ha a szél nem fújja. Valamilyen formában igazuk le­het e híreknek. Madagaszkár pe­dig tudvalévőén francia felségte­rület, mintahogy az Szíria is, ame­lyet az angol kormányra támasz­kodó De Gaulle tart megszállva. Franciaország kénytelen szembe­nézni azzal, hogy fagyv&r&s&n is ellene kell álljon volt szövetségese támadásának, mintahogy azt an­nakidején Dakarnál kénytelen volt megtenni. Laval most folyó ta­nácskozásainak jelentőségét tehát nagyfontosságunsk lehet minősi- tenr. Ara ÍO füllé»»

Next

/
Thumbnails
Contents