Székely Szó, 1942. április-június (2. évfolyam, 74-145. szám)

1942-04-01 / 74. szám

SZÉKELY SZÓ - 4 -1942 április 1. A marosvásárhelyi gyógynövénygyű­jtő tanfolyam tanulságai Nagy nemzetgazdasági értékek megmentéséről van szó Marosvásárhely, március 31. A szenvedő emberiség boldogulását szolgálja az intézményes gyógy­­növénygyűjtés, a földművelésügyi kormány és a nemzet összességé­nek akaratából. A cél nemzetgaz­­dászati, népvagyonosodási és er­kölcsi. A földművelésügyi kormány a nemzet minél többirányú anyagi jólétét tartva szem előtt ezt a jő védelmi forrást is minél szélesebb körben igyekszik megnyitni, feltárni, különösen a szegényebb népréte­gek előtt A vadontermő gyógy­­növénygyűjtés a gyermekek és öregek munkája. Nagy nemzet­­gazdászati erőt jelent olyan ténye­zők munkába állítása, kiknek ener­giája mésra nem használható, de kárbaveszése pótolhatatlan vesz­teség a nemzet részére. A lelké­szek, tanárok és tanítók hazafias, haza és nemzetszerető munkája következik itten. Lelkesíteni és so­kat dolgozni. Szervezzük meg a gyerekeket gyógynövénygyüjtő cso­portokká,­­ adjunk nekik, család­juknak nekik való könnyű munkát és kenyeret. Ha egy nagy és ter­hes család gyermekei közül csak 3—4 kereshet meg naponta 1 — 1 pengőt, ez már biztosítja a min­dennapi kenyeret. 4 pengő a mai világban ez mindenkor is négy úr egy szagéra­­háznál, különösen ha nincs. Állítsuk sorompóba a gyermeknépet s a nehéz munkát már nem bíró öregeket; szervez­zük meg a Székelyföld gyógynö­­vény-gyűjtői hadseregét. De ne csak szórványosan, hanem intéz­ményesen. A vadontermő gyógynövény­­gyűjtés általánossá tétele tehát népjóléti törekvés. E törekvés meg­valósítása kötelessége minden jó­­érzésű magyar embernek. Begyűj­tésük vagyont­­jelent. Jó kereset az egyénnek, a begyűjtő munkás kéznek, vagyont a köznek, a nemzet összességének ! Tehát: nemzeti érdek ! Csak ki kell nyúj­tani utána a dolgos kezet. A kereslet megvan, különösen Németország és Olaszország ré­széről. Ha összevetjük az elmúlt évi statisztikai adatokat, a való­ság képe ez, h hogy sokkal több a gyógynövényszükséglet úgy ment- BUDAPEST a kitűnő hatású rádiumos gyógy­fürdők városa egészségét vissza­adja, életkedvét fokozza, 115 meleg gyógyforrásával, kilenc thermal fürdőjével napi ötvenöt mil­l1­0­­liter gyógy vízhozamával, a téli és nyári rheumakezelés lehetőségeinek biztosításával, mér­sékelt dra­ma a világ legnagyobb fürdővárosa Felvilágosítást ad a Budapesti Központi Gyógy- És Üdülőhelyi Bizottsá­g«—»nr .x^z-m­sssS BUDAPEST V., Vigadó­ tér 3. 18-09-65 Megmarad a mosószappan eddigi ára, az illat­szereket 35 százalékkal megdrágították Budapest, március 31. A zsira­­dékhiény miatt a mosószappan előállításánál értékesebb olajokat is kénytelen felhasználni az ipar. Így tehát a mosószappan előállí­­tási költsége jelentősen megnöve­­kedett. Ennek ellenére a közellál­tásügyi miniszter fenn akarta tartani a mosó szappan, mint elsőrendű köz­szükségleti c­ikk eddigi árát és ez előállításban jelentkező ár­különbözet fedezésére más meg­oldáshoz folyamodott. A miniszter most megjelent ren­deletében kötelezte a kozmetikai cikkek és illatszerek előállítóit, hogy termelvényeik árához 35 száz s­zalákos pót­felárat számít­­­­sanak. Az így befizetendő összeggel ki­egészítik a mosószappan előállítá­sában mutatkozó drágulást. A hi­vatalos lapban megjelent rendelet a pótfelár felszámolását kiterjesz­tette a kereskedők raktáraiban lévő piperecikkekre és illatsze­rekre. Ezek szerint e cikkek a rendelet hatálybalépésétől 35 szá­zalékkal megdrágultak. Nagysan kell új vásárlási könyvecskét szerezni? Marosvásárhely, márc. 31. Tíz hó­napja jelent meg a közellátásügyi miniszter rendelete, amelyben a vásárlási könyvet rendszeresítette Az eltelt idő alatt a vásárlási köny­vet használó családban változá­sok­ történhettek, ezért a felmerülő kérdésekkel kapcsolatosan az aláb­bi felvilágosítást nyújtjuk, hogy miként kell az új vásárlási könyv kiállításánál eljárni. Elvileg min­den igénylő rész­ére ki kell állí­tani vásárlási könyvet. A férjjel közös háztartásban élő feleség, valamint a kiskorú gyermekek ré­szére közös vásárlási könyvet bo­csátanak ki. Ahol nagy a család, ott a könyvecske hamar megtelik, az új­jáállítást a közellátási hiva­tal a régi bemutatásával végzi, úgy hogy az uj könyvet a rég­ hátsó fedőlapjához csatolja. Az uj tehát elválaszthatatlanul kapcsoló­dik a régihez. De a családban szaporulat is történhetik egy év alatt. Kisgyermek születése esetén az anyakönyvi kivonattal, vagy születési igazolással kell a jegy­­kiállító hatósághoz fordulni, amely a gyermek beírását a vásárlási könyvbe haladéktalanul elvégzi. Amennyiben a szülők valamelyik gyermeke eltávozik felügyeletük alól, intézetbe megy, ebben az esetben is lehet kérni, hogy külön könyvet állítsanak ki a tanuló gyermek számára, előbb azonban sorejte­ni kell a család könyvéből. Az új könyvért az illetékes jegy­­kiállító hatóságnál a törlés igazo­lása után lehet folyamodni. Csíkszereda, március 31. Tudó­sítónk jelenti: Csikszentsimon köz­ségben a napokban alakult meg a Nemzeti Munkaközpont kör­nyéki szervezete Az alakuló gyű­lésre Tusnád, Szentkirály, Szerű­imre és Csíkszentmá­rton közsé­gekből körülbelül háromszáz mun­kás érkezett Csikszentmártonba. A gyűlés résztvevői főleg csíki fa­­munkások voltak. Pálffy Ferenc s­­zékelyföldi körzeti titkár nyitotta meg a gyűlést. A Nemzeti Munka- I központ célkitűzéseit és program­iiiiiiiKMiimitiimiiiiiii mimmii iimiimiminimin­ i MM­­uK Központ beszervezte a csii famuiiiaaokat nyiségileg, mint minőségileg, mint­ amit ezideig Magyarországon ki­i­vitelre szedni és szállítani lehet­séges volt. Hivatalos tényezők véleménye, hogy Németország any­­nyi gyógynövényt fog évenként át­venni, amennyit csak Magyaror­szág gyűjteni tud. Ne feledjük el, hogy a Kárpát­medence hihetetlen gazdag vadon­­termő gyógynövényekben s a „Hangya“ a beváltó intézmény, az értékesítés csatornája. A Székelyföld minden tája, kü­lönösen a Hargita, a vadontermő gyógynövények leggazdagabb tar­háza. Székelyek előh­etek, lábai­toknál hever a kincs ! Parancsol­jatok gyermekeiteknek, ne enged­jetek a nyári vakációban cél nél­­kül csatangolni, csavarogni őket. Alun­sátok be a munkába fiukat, leányokat, öregeket egyaránt. Lel­készek, tanárok, tanitok, szervez­zetek meg a vadontermő gyógy­növények gyűjtőinek hadsereget. Felmér heteken lesz a szolgálat. Így tesznek ők is honvédő hato­nak, áldozatos, tevekeny szívek és lelkek, az eljövendő boldog Nagymagyarország megépítésében. Szittya Horváth Lajos JS­es­ aTpexvsxo 920 m. tszfm. ti Maros­fő Komfortos szobák, kitűnő el­látás — Legyengült, vérsze­gény, étvágytalan és pihenés­re vágyók részére. Valamint pajzsmírigy megbetegedések­nél az orvosok Marosfőt ajánlják. OLLERER VIRÁGÜZLET hirdetése helyett a kirakata beszél! FŐTÉR 44 ­át ismertette. Hangsú­yozta, hogy a szervezetre nem a vezetőség­nek van múlhatatlanul szüksége, hanem a munkásságnak, mert a munkások érdekeit csak úgy lehet megvédeni, ha mindegyik egyet­len egységbe tömörül. A székely munkás nem akar többet, csak azt, amit számára a törvény és a kormányrendeletek biztosítanak. Ebből azonban semmit sem enged és fegyelmezetten halad a maga utján és ez az út a nemzet fel­­emelkedésének útja. A jelenlévők egyhangú lelkese­déssel jelentették ki a szervezet megalakítását és megválasztották a tisztikört. Díszelnök lett Csiszár József igazgatótanító, elnök Péli Imre, alelnök Dimenszky Mihály gépész, titkár Kéménes Balázs, jegyző Budai Mihály, pénztáros Giczó Albert, ellenőrök: Katlik József és Illyés József, számvizs­gálók : Gáli Lajos és Kökösi Fe­renc Megválasztottak még 14 vá­lasztmányi tagot. Ezzel a választással az öt csíki községben megindult a Nemzeti Munkaközpont tevékenysége. A je­lek szerint körülbelül ezer ember csatlakozásáról van szó. ta Írjuk meg, hogy Pálffy Fe­renc körzeti titkár a gyűlés után felkereste a Magyar Fa­vállalat ve­zetőségét és tárgyalást folytatott a a munkásság érdekeinek biztosí­tása érdekében. A megbeszélése­ken sikerült olyan megállapodásra jutni, amely kielégíti a vállalatnál működő székely munkásokat. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii RÁDIÓ MŰSOR SZERDA, április 1. Budapest 1­­ 6.40 Ébresztő, turné, 7 Hírek, közlemények, reggeli zene, 10 Hí­­rek, 10.15 Magyar nóták, 11 10 Nemzetközi vízjelzőszolgálat, 11.20 Fülöpp Márta zongorázik, 11.40 Beköszöntött április, előadás, 12 Harangszó, Fohász, Himnusz, 12 10 Rádiózenekar, 12.40 Hirek, 1.20 Időjárás, vízállásjelentés, 1.30 Honvédeink üzennek, 2 Szórakoz­tató zene, 2 30 Hirek, 2 45 Műsor­ismertetés, 3 Árfolyam hirek, piaci árak, élelmiszerárak, 3.20 Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekara, 4.15 Diákfélóra, 4.45 Idő­jelzés, hirek, 5 Hirek szlovák és ruszin nyelven, 5 15 India és Ang­lia, előadás, 5 45 Cigányzene, 6 20 Honvédműsor, 7 Hirek magyar, német és román nyelven, 7.20 Uray Tivadar Ady-verseket mond, 7.45 Lovinszky László szalonzene­­kara, 8 05 A hontalan ember, bal­­l­da, 9 15 Anday Piroska énekel, 9.40 Hirek és lóversenyeredmé­nyek, 10 10 Melles Béla-zenekar, 11 Hírek német, olasz, angol, fran­cia­­és finn nyelven, 11.25 Schubert D-dúr zongorahármas, 12 Hírek, 0.15 Üzen az otthon, a Vöröske­reszt bajtársi rédiószolgálata, Budapest II. 6 Francia nyelvoktatás, 6.30 Tánczene, 7.40 Történelem az er­délyi hímzéseken, előadás, 8 Hí­rek 8.10 Lovinszky László szalon­zenekara, 830 Az ipari munkás­­védelem fejlődése Magyarorszá­gon, 8.55 Beethoven: D dúr szo­náta zongorára és gordonkára.

Next