Székely Szó, 1943. január-március (3. évfolyam, 1-72. szám)

1943-01-01 / 1. szám

SZÉKELY SZÓ nek legnagyobb kérdéséhez: csat­­lakozik-e az új európai rend­hez, vagy menthetetlenül eltű­­nik a nemzetek sorából. Harmadsorban az úgyneve­zett semleges államok magatartása foglalkoztatja a né­met főváros diplomáciai köreit. Berlinben joggal látják idősze­rűnek ezt a kérdést, hiszen az új esztendőben várhatólag a semleges államokkal kapcsolat­ban még sokat fogunk hallani. Legelsősorban az ibériai félsziget államai vonják magukra a fi­gyelmet. A részlegesen fegy­verben álló Spanyolország kor­mánya nem titkolja, hogy sem­legességét váratlanul bekövet­kező támadástól félti, mivel a háború túlságosan közel jutott a félszigethez. A német diplo­máciai körök Spanyolország és Portugália magatartásával kap­csolatban megállapítják, hogy mindkét állam eltökélt szán­déka továbbra is megvédeni semlegességüket s hozzáteszik még, hogy Madrid szemmel lát­hatólag nem nagyon bízik az angolszászok „szavatosságában". A két állam egységes állásfog­lalása a spanyol külügyminisz­ter legutóbbi portugáliai láto­­gatása alkalmával ismét kidom­borodott. A másik semleges ál­lam, amelyhez szintén közel jutott már a háború, Törökország Az angol és amerikai diplomá­cia eddig is mindent elkövetett, hogy megrontsa a német török baráti viszonyt. Ez a kísérlet mindegyre kuda­cba fűlt. A sem­legesek magatartásának milyen­sége érdekében kifejtendő ver­sengés egészen bizonyosan jel­lemző ismertetőjele lesz az el­következendő év eseményeinek. Ami most már a háború vár­ható alakulását illeti, annyit könnyen meg lehet jósolni, hogy a küzdelem talán minden eddi­git felülmúlóan heves lesz 1943-ban Az angolszász államok diploma­táinak szájából az elmúlt évben többször hangzott el olyan ér­telmű nyilatkozat, hogy a tulaj­donképpeni küzdelem a most reánk virradt esztendőben fog csak megkezdődni. Nem kétsé­ges, hogy a küzdelem mindig végkifejlődése előtt dúl a leg­hevesebben. Márpedig a háború mostani állásából teljesen joggal következtethetünk arra, hogy a harc gyors iramban közeledik a kiteljesedés felé. A szembenálló felek döntő mérkőzésre készülődnek és bár nem lehet meghatározni, hogy hol, melyik hadszíntéren születik meg a végső eredmény, annyi való­színű, hogy nem egyetlen nagy­szabású ütközet kimenetelétől függ az majd, hanem aprónak látszó, részeredmények könyör­telen következménye. A tengelyhatalmak éppen olyan szilárdan, erősen és egységesen folytatják ezt a küzdelmet, mint a háború kitörésének pillanatá­ban. Ha tekintetbe vesszük az összes érzelmi, lelki anyagi oko­kat, amelyek döntő hatásúak a háború kimenetelére, a tengely megtörhetetlen egységét látván, joggal bízhatunk az új Európa győzelmében. A­mi minket illet, nincs okunk félni az új esztendő eseményeitől. Felemel­kedésünk és győzelmünk első­BERLIN, december 31. (MTI) A német véderőfőparancsnokság hiva­talosan közli: A Terek mellett és a Don vidékén kemény harcokban ellenséges támadásokat vertünk vissza. A szovjet csapatoknak nagy és véres veszteséget okoztunk, sok páncéloskocsit elpusztítottunk. Német csapatok ellentámadásokkal újabb teret nyertek. Több helységet rohammal elfoglaltunk. A légierő hatásosan avatkozott bele az elkeseredett harcokba. Ezekben a december 29 én és 30 án folyt harcokban a keleti arcvonal déli részén 51 ellenséges páncéloskocsit semmisítettünk meg. Szállító repü­lőgépeink ellátták az előretolt csa­p­­aink utánpótlását. A Don arcvo­nal harcaiban különösen kitüntette magát a „Nagynémetország had­osztály” egyik egysége. A keleti arcvonal középső részén sok ellenséges kísérőtet romboltunk szét. Az előretolt Velikije Luki támasz­pont ellen a szovjet csapatok több rohamot indítottak. A védekező csa­patok derék ellenállásán valamenny támadás összeomlott. Az Almen-tótól délkeletre az ellen­­­ség megismételte eredménytelen tá­madásait. A volhhovi arcvonalon az ellenség helyi jellegű támadásait szét­vertük. Német vadászrepülőgépek decem­ber 30 án az északi szakaszon a számbelileg fölényben lévő ellenség­gel vívott harcokban 45 szovjet re­pülőgépet lelőttek. December 29-én és 30-án heves légiharcokban a szovjet 117 repülőgépet vesztett. . A Jeges-tengeri arcvonalon foly­tattuk légitámadásainkat, több pálya­udvart hatásosan bombáztunk. Zu­hanóbombázóink a Kola- öböltől nyu­gatra szovjet csapatgyülekezéseket ugrasztottak szét. Az afrikai arcvonal Líbiában kölcsönös rohamcsapat­­vá­lalkozások voltak. Repülőink több sorban önmagunktól függ, azaz attól, milyen mértékben tudunk egyetlen szétbonthatatlan egy­séggé összekovácsolódni. Ha egységesek maradunk, semmiféle meglepetés nem érhet bennün­ket. Jogaink kétségbevonhatat­lanok. Ha erős fegyverek és egységes akarat lesz a miénk semmiféle hatalom nem vitat­hatja el tőlünk életjogainkat és a magyar élettérre vonatkozó tö­rekvéseink biztosításának jogos­ságát. Mennél nagyobb erőfe­szítéseket kíván tőlünk a háború, annál jobban kidomborodik nem­­zeti egységünk. Ezért a hit­ei­páncélos gépkocsit elpusztítoták. Tu­­néziáton megélénkült a tüzérségi te­vékenység, az ellenséget kifüstöltük, néhány állásából. Hat négymotoros repülőgépet a földön pusztítottunk el, az ellenség utánpótlási vonalait is súlyos táma­dások érték. Nagy hatósugarú német repülő­gépek csütörtökön éjszaka meglepe­­tésszerű támadást intéztek Casablanca kikötője ellen. Egy német tengeralattjáró a Föld­­közi-tenger keleti részén elsülyesz-tongságával állíthatjuk, hogy ebből a háborúból mi csak győ­zelmesen kerülhetünk ki. Azt nem tudjuk, hogy a közeljövő­ben mi vár még ránk, de azt igen, hogy nem hiába hull drága magyar vér ebben a küzdelem­ben, a végeredmény igazolni fog bennünket. Az igazságért és magyarságunk öncélúságáért harcolunk. Ezek a célok tiszte­letet parancsolnak minden nép előtt. Hátsó gondolatok nélkül, őszintén, felemelt homlokkal ve­szünk részt a háborúban s hi­szünk a méltányosság és az igazság győzelmében. tett egy ellenséges rombolót, egy von­tatóhajót és egy átrakó hajót. Ugyanez a tengeralattjáró Bengázi előtt megtámadott egy angol hajó­karavánt és három hajót huszonhétezer tonna tar­­talommal elsüllyesztett. B­it repülőgépek támadást intéz­tek a francia nyugati megszállott terület ellen. Nyolc ellenséges re­pülőgépet lelőttünk. Német repülőgépek heves légitá­madást intéztek az egyik délangliai kikötő hadifontosságú támaszpontjai ellen. magyarokat Német csapatok a keleti fronton több helységet rohammal elfoglaltak SI TALP KÖTÉS BOT JAVÍTÁS a készítőnél. I Miklós Kossuth Lajos utca 21. 2 1943 január 1 Német lap a magyar csapatok vitéz helytállásáról BERLIN, december 31. (MTI) A Lokalanzeiger „Magyar páncélos győzelem a Donnái“ című ckkében harctéri jelentés közöl, amelyben meg­emlékezik a magyar csapatok sike­res elhárító harcáról. A lap ismer­teti, hogy a magyar gyalogos, pán­célos és vadászrepülő kötelékek mily kiváló eredménnyel küzdenek. A Don nyugati partján nincs ellenség, mert a magyar katona vitézül állja meg helyét a Don partján. Fogaskerékhez hasonlítható a keleti arcvonal BERLIN, december 31. (Interint.) A hat hete tartó bolsevista offenzíva után a 4000 km es keleti arcvo­l három szakaszán, melyre a szovjet hadműveletek korlátozódtak, neveze­tesen a Volga és a Don között, a Don-kanyarban és a Don középső szakaszán az arcvonal még mindig fogaskerékhez hasonlítható. A szovjetnek a Dontól délre sike­rült különböző szélességben és mély­ségben ékeket verni a támaszpon­tokkal védett steppe-vidéken. A né­met sündisznóállások azonban az állandó túlerővel szemben is kitű­nően megállották helyüket, s ezzel a bolsevistáknak lehetetlenné teszik, hogy összefüggő arcvonalon tá­madjanak. A szovjet téli offenzívája óta 5009 harckocsit vesztett. Ennek követ­keztében a szovjet páncélos kocsi­jainak száma egyre csökken. Vadászkürt étteremben ma és a következő napokon teljesen új fővárosi műsor, világvárosi atrakciók

Next