Székely Szó, 1943. április-június (3. évfolyam, 73-144. szám)
1943-04-01 / 73. szám
i*‡» Aprilis 1 Dávid Ferenc hagyatéka A nagy erdélyi békéltető halhatatlan szikanét idézték az unitárius egyház főtanácsának legutóbbi kolozsvári közgyűlésén. Az unitárius egyház ez alkalomnál is hűzakadt □agy hagyományaihoz és elhatározta, hogy felszólítja az erdélyi magyar egyházakat, tartózkodjanak minden olyan megnyilatkozástól, amely a felekezeti ellentétek kiéleződésére vezethet. Ezzel a felhívással a vallásszabidság klisszikus földjén az unitárius egyház főtanácsa tulajdonképpen nem tett egyebet, mint megújította a tordai országgyúlás határozatát. Azt a határozatot, amelyre méltán lehet büszke az egyetemes magyar nemzet, mert amikor Európában még a különböző vallások közötti békétlenségek fegyveres csatát is vívtak egymással, Érdy példát mutatott az általános emberi értékek tiszteletben tartása, a humanisztikus gondolkozásmód mellett. Felmerül a kérdés: indokolt volt e ez a felszólítás? A ‘tieid csak igenlő lehet, nem nézt, mintha a mult dicső példamutatásai .Utalványodtak volna az erdélyi felekezetek lelkében s mintha a torjai országgyűlést megelőző ellentétek kicsinyített mását vélnénk talán felfedezni közéletünkben, mert szerencsére a fejünk felett elvi hanott két évtizedes megpróbáltatás újra, meg újra megerősítette bennünk a hitet, hogy csak egymás kezét megfogva, tudunk megállni a nemzetünk felett elszáguldó fergetegek alatt. Szerencsére az erdélyi néplétekben kltörölhetetlenül élő türelmesség már eleve kizárja annak lehetőségét, hogy áldatlan hitvitákat idézhessenek fel egyesek. Azért sohasem árt, ha elhangzik a figyelmeztető intelem, mert mi magyarok hajlámosak vigyünk arra, hogy elrondjon bennünket a szenvedély és elfogulók legyünk olyan dolgok iránt, amely élőit csak alázattal szabad meghajolni. Az erdélyi egység megteremtésének egyik mindenkori feltétele volt a felekezetek közötti békesség. Az erdélyi lélek mindig tudta azt, hogy magasztosabb eszményekre nézve kell meghatározni a mindennapok életét és sohasem a föld felöl kiindulva kell meghatározni a mindennapok életét és sohasem a föld felő£ kiindulva kell megkeresni az era* berek békés együttélésének feltételeit Az ere bér hivatása az, hogy lelkét valadied* tárja az itteni akarat sugárzó fénye elé . Így méltó lehessen az igazi emberi hivatás betöltéséhez. Szinte csodálatos valami, hogy Erdélynek, a hegyekkel körülzárt kicsiny földterületnek mindig nagyszerű érzéke volt a hatalmasabb távlatok iránt. Sohasem gubózott be kis részletkérdések bástyái közé, hanem kitágította maga körül a kereteket, ha nem ment másként, úgy hogy az ég, a szellem régiói felé terjeszkedett. Erdély mindig egy területénél sokkal nagyobb országot épített, mivel pedig nem álloti módjában fizikai értelemben terjeszkedői, a tölcsér széléhez hasonlóan a magasságok felé nagyobbította meg az országot. Ha soha máskor nem lett volna szükség is rá, ma különösen szükséges, hogy az erdélyi easter hű maradjon hagyományaihoz és az itt kifejlődő eszmékhez. Csak kis népközösség tud meggyőző erővel példát mutatni, mert bizalmat csak a számbelileg csekélyebb népr öreg tud kelteni. Nagy nemzeteknél mindig inkább érvényesülhet az erő joga és az ember soha sem lehet meggyőződve arról, hogy amikor fix erő méltányosságot és általános emberi értékeket hangoztat, a háttérben nem rejteget-és éppen az erő jogán — önző hatalmi célkitűzéseket. A kis népközösségtől ellenben mindenki elhiszi, hogy nem rejteget önző célokat és valóban önzetlenül tesz hitet az örökkévaló igazságok mellett. A példamutatás akarata hatotta át az erdélyi közéletet Észak Erdély hazatérése pillanatában is. Erdély azóta sem akar egyebet, mint kovásza lenni a legértékesebb magyar közösségi gondolatoknak. Példát mutatni az áldozatos hszifiságban, az ellentétek elsimításában, az osztályérdekek önzhangbahozásában és nem utolsósorban a felekezetek közötti békében. Lehetetlen, hogy az unitárius egyház felhívásának ne lenne meg a jövőbe mutatón is a megkíánt eredménye. Éppen az a tény, hogy a legkisebb erdélyi egyház futja kötelességének, nem gyengesége, hanem a számoktól független erejének bizonyosságában, kibocsátani ezt a felhívást Az egyházak együttműködésének nemcsak elvi síkon, hanem gyakorlati szempontokból is nagy haszna van. Például, ha a felekezeti iskolák kérdésében egységes állásfoglalást tanúsítanak, egészen bizonyos, hogy FERENC JÓZSEF KESERÜVIZK miként a román megszállás idején összefogásuk részben eredménnyel járt, most is hasznos lesz. Érdemes is volt, hasznos is és méltó is Erdélyhez megidézni újra Divid Ferencnek a nagy békéltetőnek hallhatatlan szellemét. Április 1-től légvédelmi lakbér százalékot kell fizetni a háztulajdonosoknak Áprilisban, májusban és júniusban a lakbér 6 százalékát, azontúl 3 százalékát fizeti a bérlő a régi bérű házakban . A háztulajdonos köteles a nyugtán feltűntetni, milyen célra vette át a többletet Marosvásárhely, március 31. A kormány rendeletet adott ki a légvédelmi károk megtérítésének alapjára fizetendő hozzájárulásról. Ez a hozzájárulás a lakbér 4 százaléka. Ehhez az összeghez a rögzített lakbérű bérlők 3 százalékkal, az új lakások bérlői egy százalékkal járulnak hozzá. A rendelet 23. szakasza értelmében ennek a hozzájárulásnak nem fizetése azonnali kilakoltatással jár. A lakók az összegeket a házigazdának fizetik, a háztulajdonosok a bérösszeg nyugtázásnál mentetik fel az összegek átvételét. Április, május és június hónapokban a rögzített bérű lakások bérlőinek kétszázalékos hozzájárulást kell fizetniök, mert a rendelet 1943 januári hatállyal lépett életbe és a most következő negyedévben visszamenőleg is meg kell fizetni az illetéket. A rendelet hitezetten fel is enyüli, hogy csakis az 1943, vagyis a folyó év április—május és június hónapjaára lehet a bérlők terhére áthárítalni a kétszeres összegű bérpótlékot. Ez azt jelenti, hogy a jövő esztendőben ezekre a hónapokra is csak 3 százalékos a hozzájárulás, akár a többi hónapokban, hiszen 1944 ben a bérpótlék az év első napjától behajtható, nem úgy, mint ebben az évben, amikor a rendeletet a harmadik hómp eltelte után* lehetett alkalmazni. Mindezekből kitűnik, hogy a háztulajdonos április 1 én csak 6 százaléka* bérpótlékot igényelhet. Ilyen arányú áthárításra van még joga május és június hompókban is, a többi hónapokban a légvédelmi hozzájárulás ismét 3 százalékos. ____ Tehát április 1 én a háztulajdonos nem jogosult az «hetl január — február és március hónapokra viszszamenőlegesen külön külön követelni a bérösszeg 3—3 százalékát, mert ezt a bérlő az április—május és június hónapokban lerovandó kétszeres bérpótlékban egyenlíti ki. Április 15ig minden törvényhatóságban és községben közellátási bizottságot kell létesíteni BUDAPEST, március 31. A Hivatalos Lap szerdai száma két rendeletet közöl a kazellásügyi igazgatás szabályozásáról. Az első rendelet szerint, amelyet a Bt. kft. minisztérium adott ki, a közellátásügyi miniszter vonatkozó jogszabályok és kormányhatósági intézkedések végrehajtásának írassúítását és ellenőrzését működésük területén a főispánok végzik, mint közellátási kormánybiztosok. A fogyasztók részére rendszeresített jegyek, utalványok, valamint a vásárlási könyv kiosztása, továbbá a jegyekhez és utalványhoz kötött cikkek forgalmában résztvevő iparosok és kereskedők elszámoltatása a községi elöljáróság, illetve a polgármester feladata. A közellátásügyi miniszter minden törvényhatóságban és községben (megyei városban) közellátási bizottság alakítását rendelheti el, a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a közellátásügyi miniszter is rendeletet adott ki a közellátásügyi igazgatás szabályozásáról. A rendelet értelmében a törvényhatóság ellátatlan lakosságának nyilvántartását és a közszükségleti cikkek szétosztását a törvényhatósági és községi hatóságok végzik. A termények és termékek és egyéb cikkek beszolgáltatásával kapcsolatos feladatokat a törvényhatósági és községi hatóságokon felül a m. kir. közelításügyi felügyelőségek látják el. A felügyelőségek működési területét a közellátásügyi miniszter állapítja meg. A rendelet a továbbiakban intézkedik a közellátásügyi bizottságok alakításáról. Minden törvényhatóságban közellátásügyi bizottságot kell alapítani, amelynek elnöke a közellátásügyi kormánybiztos, helyettese a törvényhatóság első tisztviselője. A 12 tagból álló bizottságnak hivatalból tagjai a törvényhatóság első tisztviselője, a gazdasági felügyelő és vezetője és a területileg illetékes közellátási felügyelőség vezetője. A többi tagot a közellátási kormánybiztos nevezi ki, mégpedig hármat a gazdálkodók közül, hármat az iparosok és a kereskedők közül, végül hármat a mezőgazdasági, illetve ipari és kereskedelmi érdekképviseletek tagjai vagy tisztviselői közül. A bizottságot folyó évi április 15 napjáig mindenütt meg kell alakítani. feLel*»* m Kokzo Jagymáal«* t«T*fonos is 40»a «sára-3% Ápr. 1 én. Csütörtök. Egy gyönyörű szép epizód a régi cári Oroszország napjaiból. MOSZKVA—SHANGHAI Főszerepben 1 Pola Negri—Gustav Daessl. A n*gy Irdaklódzs miatt, Hrjfik, Tilts» kiagyit •lóThallca. Pírul ír nyitás délelőtt 10 áritól agitámipont, Jón I Jón I Jón Szörényi Éva és Szilassy László legújabb és legragyogóbb vígjátéka Anna Mária