Székely Szó, 1944. július-szeptember (4. évfolyam, 147-212. szám)
1944-08-01 / 173. szám
T''44. aupus..tus 1. SZEREMT Petőfi esete Erdőszentgyörgyön, a libát lopó tüzérrel Bem tábornok a Petőfi halála fölötti bánatában kivégeztette a katonát, aki megsértette a költőt Petőfi halálának évfordulója, az emlékezetes 1849 július 29-e alkalmából minden esztendőben felújul a nagy költő emléke. A Székelyföldön, ahol utolsó napjait töltötte, egész legendakor alakult ki eltűnésével és utolsó napjaivalkapcsolatosan. A kortársak és szemtanúk híven feljegyezték, mikor és hol látták utoljára, ezek az emlékezések azonban nem vezettek közelebb halála rejtélyének megoldásához. Máig is titok fedi, hogy mi történt azután, amikor a túlerőben lévő orosz sereg Fehéregyháza mellett szétverte a hősiesen küzdő magyar csapatot, a legendás emlékű Bem József székely vitézeit. A költő álma beteljesedett, ott esett el a harc mezején, kozák lovak patái alatt ,és belehullt az ismeretlenségbe, hogy ''szelleme annál fényesebben ragyogjon ’tovább. Az utolsó út. . . Ismeretes, hogy Petőfi Sándor utolsó útja Marosvásárhelyről Székelykeresztúrra vezetett, onnan pedig a fehéregyházi síkra. Itt, a Székelyföld nyugati határnak szép vidékén folytak le éledtének utolsó eseményei, amelyeket bármilyen sokan feljegyeztek is, mégis akad közöttük olyan, amiről máig isalig tudunk. Ezek közül akarunk egyet felemlíteni, mely éles világot vet Petőfi jellemére, igazságot és fegyelmet követelő szellemére. A szabadságharc nehéz küzdelmeinek napjaiban, 1848. július közepe táján a magyar hadsereg egyik csapata Damaszkin vezérlete alatt nagy oldalkanyarulatot tett, hogy elérhessen Segesvár vidékére, az orosz hadsereg feltartóztatására. Ehez a csapathoz sikerült Petőfi Sándor is, aki aztánegyütt ment a magyar honvédekkel Szentgyörgy irányában. Ebben a nagyközségben hosszabb pihenőt tartott Damaszkin serege és ez alkaloménál történt Petőfi Sándorral az alábbi eset, mely a költő halála után is sokáig ott kísértet Bem vezér lelkében, m ajk fiaként szerette Petőfi Sándort. Erdőszentgyörgyön szétszéledt a magyar sereg és a honvédek, a kor szokása szerint, élelem után néztek. A „sok libatartó Erdőszentgyörgyön“ — amint a visszaemlékezés írja, — az egyik tüzér nem nézhette tétlenül,hogy a libaseregek előtte sétálnak és ■elhatározta, hogy libapecsenyéről gondoskodik. Nyakon is csípett egy libát és el akart tűnni vele, de a sors úgy ■ akarta, hogy éppen akkor ment arrafelé Petőfi Sándor. A rosszul végződő libalopás Petőfit felháborította a szeme előtt ■ a történő libarablás és mint honvédtiszt, ■nem nézhette tétlenül az esetet, de jellembeli tisztasága sem engedte, hogy szemet hunyjon. Különben is attól lehetett már akkoriban tartani, hogy a fegyelem meglazul a honvédek között, főleg, ha a tisztek eltűrik a hasonló lopásokat. Azt pedig Petőfiben sem al költő, sem a honvédtiszt nem nézhette el, hogy a magyar honvédek is olyan módon viselkedjenek ha a jegénynélti formában is, mint az Erdélyben szerteszét fosztogató bandák, így tehát elhatározta hogy megakadályozza a tűlért a libalopásban. Meg is szólította a katonát és korholni kezdte a lopás miatt de a libás tüzér nem sokat hederített a költő szavaira. A feljegyzés szerint Petőfi ekkor sem viselte a tiszti jelvényt, melyet elvből nem hordott, így történhetett meg, hogy a tüzér nemhogy engedelmesekdett volna felszólításának, de szemeleszállt vele. Ráadásul a tüzér nem magyar nemzetiségű volt, Petőfit hírből sem ismerhette és sejtelme sem lehetett, hogy kivel áll szemben. Petőfi dorgáló szavára visszafeleselt a tetten ért katona, majd amikor a költő felháborodva még erélyesebben lépett fel, a tüzér ledobta a libát és mellen ragadta Petőfit. A kínos viszálykodásnak végülis a libák vetettek véget, mert ,felhasználva a jó alkalmat, el akartak osonni. A tüzér erre otthagyta Petőfit és a libák után sietett. Mintha semmi sem történt volna, egymás után kapkodta össze a jól megtollasodott „pipéket“ és fittyet sem hányva Petőfire, kereket oldott velük. A szemtanú feljegyzése Az eset annyira felháborította Petőfit, hogy kénytelen volt katonai szabályzat szerint eljárni és a libalopó tüzérről jelentést tett az illetékes tisztnél. Természetesen nyomban megindult az eljárás a libalopó tüzér ellen és az ügynek egyelőre vége lett ezzel. A sereg nemsokára tovább folytatta útját Székelykeresztúr felé és ha nem következik be a gyászos emlékűhéregyházi ütközet s vele együtt Petőfi halála, a libalopó tüzér bizonyára enyhébb büntetéssel megúszta volna a dolgot így beszéli el az eseményeket Nagy Sándor volt tüzérfőhadnagy, későbbi református lelkész abban az emlékiratában, amit a múlt század végén adott ki „Háromszék önvédelmi harca 1848— 49-ben" címmel. Ez az egyetlen hiteles forrás Petőfi életének erre az epizódjára vonatkozólag. De az emlékirat híven beszámol arról is, milyen gyászos sors érte a fehéregyházi csatavesztés után a Petőfi Sándort megsértő, tüzért. Bemet végtelenül lesújtotta Petőfi halála és állandó lelkiismeretfurdalásai voltak hogy miért engedte a csatatér színhelye. Annak a nagy szeretetnek a következtében, ami Petőfihez fűzte, önmagát vádolta, hogy ő is oka Petőfi halálának. Ilyen lelki állapotban volt Bem tábornok, amikor eléje került a Petőfit megsértő libalopó tüzér fegyelmi ügye, akit az erdőszentgyörgyi eset óta állandóan őrizetben tartottak. Bem nem kegyelmezett, Petőfi emlékének vélt elégtételt szolgáltatni a tüzér szigorú megbüntetésével. A tüzér életével fizet, amiért megsértette a költőt Augusztus 5-én reggel Bem csapata Forró Elek ezredes vezetésével a Stein szászsebesi táborából segédcsapatokat kapva, a Hasford orosz tábornok által védett Nagyszeben felé indult. Szeben ostroma nehéz feladatnak mutatkozott és a siker kétes volt. Bemnek azt a szokását többen is feljegyezték, hogy hasonló esetekben, a fegyelem erősítése végett és elrettentő példaként az elvonuló sereg szeme láttára kivégeztetett néhány fegyelemsértő bűnöst. Ezt tette Holdvilágnál is, amikor két derék huszárt a Zsurmay osztályból a fegyelem megsértése miatt főbelövetett. Most, Szeben második bevétele előtt szintén így cselekedett. Elővezettetet a leartóztatásban lévő tüzér, aki megsérette Petőfit és egy kémmel együtt föbelövette. — A tüzérért a szokásos pardont én kértem, — írja Nagy Sándor, — mire nagy zordonan felelé a tábornok: — Kein Pardon! Az emlékíró még hozáfűzi az esethez saját véleményét is: — A sors keményen lakoltatta a szegény tüzért, ami bizonnyal nem történik meg ha Petőfi él vala. Mert az ő szellemének nyújtott áldozat volt ez a vígasztalhatatlan tábornoktól... így történt meg, hogy az erdőszentgyörgyi libák fontos szerepet kaptak Petőfi életének utolsó napjaiban és egy honvédtüzér halálát okozták. Munkássportpályát épített Marosvásárhelyen a Lomási-cég A bombakárosultak felsegélyezésére 16 felszerelt és bárhol felállítható barakot ajánlott fel és gyönyörű kivitelű kupát adományozott az erdélyi leventéknek »Lomási-vándordíj« címmel Marosvásárhely, július 31. A Lomási Rt. üzemek igazgatósága nemrégiben átvette a Székelyföld legnagyobb bútorgyárát, a Székely és Réti gyárat. Eddig is volt kirendeltsége Marosvásárhelyen, most azonban, hogy a székely főváros gyáripari életébe szorosabban bekapcsolódott, első lépése is fontos szociális munka volt. Felépítette a gyári munkások sportpályáját és csendben szinte a nyilvánosság kizárásával a felavató - ünnepséget is megtartotta. De a vállalat más vonalon is igyekszik jelentőségéhez méltó szociális kötelességeinek eleget tenni. Éppen ezért 000 pengő értékű, 16 család részére szóló, teljesen felszerelt c, báró felállítható barakot adományozott a bombakárosultak felsegélyezésére. Itt említjük meg azt is, hogy a Lomási Rt. igazgatósága gyönyörű kivitelű kupát ajánlott fel a vidéki levente-atlétika fellendítésére. Ez a kupa mint „Tomási-vándordíj” szerepel ezután és a harosvásárhelyi, kolozsvári, nádasmenti, nyárádszeredai, gyergyószentmiklósi, besztercei, szatmári és szépvizi járások leventéi versenyezhetnek érte. A versenyt minden évben lehetőleg az ifjúság napján (leventenap) rendezik meg a II. és III. korcsoportbeli leventék részvételé 5. oldal vel. Az előírt versenyeík,mókát a 100 m síkfutás, 400 m síkfutás, 1500 m síkfutás, távolugrás, súlydobás, magasugrás, 4x100 m váltófutás és akadályváltófutás (négy váltással) képezik. A versenyeken az első öt helyezettet pontozás alapján minősítik. A verseny győztese az a csapat lesz, amelynek leventéi a legtöbb pontot szerezték. A pontozás egyébként az első hat számban a helyezések szerint 10, 7, 5, 3 és 1, míg a 4x100 m váltóban és akadályváltóban csak az első három helyezett lesz minősítve 20, 15 és 10 ponttal. A vándordíj annak a csapatnak jut végérvényesen birtokába, amelyik az évente rendezett versenyek alapján 3 esetben egymásután, vagy öt ízben sorrend nélkül nyeri azt meg. A versenyszámok lebonyolításánál egyébként a Magyar Atlétikai Szövetség szabályait veszik figyelembe. A vándordíjért ez évben meginduló első versenymegrendezése rövidesen sorra kerül. RADIO MŰSOR BUDAPEST I. AUGUSZTUS 4. 6: Üzen az otthon. 6.45: Regeli zene. 7: Hírek. 8: Idegennyelvű híradás. 8.30: Katonazene. 9.40: Mozart: B-dúr szimfónia. 10: Hírek. 10.10: Délelőtti zene. 11.40: A tizenhatéves japán hadirepülők. Előadás. 12: Fohász. Himnusz. Utána: rádiózenekar. 6.40: Hírek. 13.25: Időjelzés. 13.30: Honvédeink üzennek. 14: Szalonzenekar. 14.30: Hírek. 14.45: Magyar zeneszerzők félórája. 15.15: Gyermekdéluán. 15.40: Cigányzene. 16.10: Petőfi költemények. 16.40: Couparin: 4. királyi versenymű. Kamarazene. 16.45: Hírek. 16.55: Kovács páncélos. Elbeszélés. 17.10: Eyssen Irén és Reményi Sándor énekel. 18: Német műsor. 18.35: Éjfél elmúlt magyarok. Előadás. 18.50: Hírek. 19: Háromnegyedóra háromnegyed ütemben. Hanglemezek. 19.45: A zsidókérdés Magyarországon. Bosnyák Zotán előadása. 20: A Magyar Rádió ünnepi műsora Svájc nemzeti ünnepén. 21: Zöld szemafor. Lírai párbeszéd. 21.15: Cigányzene. 21.40: Hírek. 22.10: Hírek német nyelven. 22.20: Szórakoztató zene. 23: Dvorzsák: E-moll szimfónia. 23.45: Hírek. AUGUSZTUS 2. 6: Üzen az otthon. 6.45: Reggeli zene. 7: Hírek. 8: Hírek idegen nyelven. 8.30: Postászenekar. 9.40: Haydn: F-moll vonósnégyes. 10: Hírek. 10.10: Szórakoztató zene. 11: Szalonzenekar. 11.40: Külföldi híradó. 12: Fohász. Himnusz. Katonazene. 12.40: Hírek. 12.50: Cigányzene. 13.25: Időjelzés. 13.30: Honvédeink üzennek. 14: Szórakoztató zene. 14.30: Hírek. 14.45: Melles Béla zenekara. 15.50: Indulás előtt a magyar gyorsbombázók. Közvetítés. 16.15: Magyar zeneszerzők félórája. 16.45: Hírek. 16.55: Szimfonikus hanglemezek. 17.05: A dühös ember. Elbeszélés. 17.20: A műdal magyar mesterei. 17.40: Honvédműsor 18: Világpolitikai kérdések. 18.50: Hírek. 19: Vándorló témák. Előadás. Hanglemezek. 20.45: Emberek a föld alatt. Előadás. 21.10: Tánczene. 2140: Hírek. Utána német hírek. 22.20: Kinek a nótája, kinek a prímása. Cigányzene. 23.05: Nyitányok. 23.45: Hírek. rodai felszerelések Szathmáryi Kupán tól