Székelyhon, 2021. december (3. évfolyam, 232-252. szám)

2021-12-03 / 233. szám

2 & AKTUÁLIS 2021. DECEMBER 3- 5., PÉNTEK-VASÁRNAP tícáfoldt #tiltás ttjávány Nem tiltják be a fával fűtést Tánczos Barna cáfolta lapcsaládunknak a bukaresti „rémhíreket” „Több millió románt sokkoló” hírként tálalta néhány bukaresti sajtóorgánum, hogy Romániának 2023-ig le kell mondania a fával való fűtésről. A hír természete­sen félretájékoztatás: Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter lapcsaládunknak leszögezte, az országos helyreállítási tervben csupán egy tanulmány elkészítését vállalták az említett határidő­ig. BÍRÓ BLANKA R­ománia az országos helyreál­lítási tervben (PNRR) csupán azt vállalta, hogy 2023-ig el­készít egy tanulmányt, amelyben azt elemzi, milyen módszerekkel, megoldásokkal tudja csökkenteni a biomassza használatát a háztar­tások fűtésében - szögezte le lap­családunknak Tánczos Barna. A környezetvédelmi minisztert a bu­karesti sajtóban megjelent, igencsak megdöbbentő hírekre reagáltattak, miszerint Románia vállalta, hogy 2024-re „kioltja a tüzet a kályhák­ban”, és megreformálja az ország fűtési rendszerét. Az Evenimentul Zilei cikkében úgy fogalmaz, az ország azt vállalta a helyreállítási tervben, hogy 2023-ig lemond a fával fűtésről, és jelenleg erre kere­sik a megoldásokat. Egyik módszer az lenne, hogy felgyorsítják a föld­­gázhálózat kiépítését. A ProTv már árnyaltabban taglalja a témát: úgy összegez, hogy Romániának a kö­vetkező két évben el kell kezdenie a tüzelőfa-használat visszaszorítását. A bukaresti sajtó ugyanakkor Ma­rius Budai munkaügyi minisztert is idézte, aki szerint soha nem jutnak el addig, hogy aki jelenleg fás kály­hával fűt, „megfagyjon a házban”. Nem lehet tiltani, míg nincs alternatíva Szó sincs arról, hogy betiltanák a biomassza fűtésre történő haszná­latát - jelentette ki Tánczos Bar­na. A környezetvédelmi miniszter szerint lehetetlen volna ezt egyik napról a másikra megvalósítani Romániában. Az Európai Unió cél­kitűzései között szerepel a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, Romániát ezért a helyreállítási tervben valóban arra ösztönözték, hogy 2023-ig elemez­ze, milyen megoldásokkal tudja ezt megvalósítani. „Szó nincs arról, hogy 2023-2024-ig megszűnik a tűzifával való fűtés. Romániának addig kell elkészítenie a tanul­mányt arról, miként tudja közép- és hosszú távon csökkenteni a bio­massza szerepét a háztartások fűté­sében” - részletezte a tárcavezető. Az RMDSZ politikusa hozzátette, alternatívák biztosítása nélkül sem­mit nem lehet betiltani, tehát csak akkor és ott lehet kivezetni a fával való fűtést, ahol az önkormányzat vagy az állam megteremti a lehe­tőséget arra, hogy ezt valamivel ki­váltsák. Tehát földgázhálózatot kell építeni, lehetővé kell tenni másfajta energia használatát, ám az kizárt, hogy bármilyen megszorítással ellehetetlenítsék a háztartások fűtését a téli időszakban, „meg­nyomorítsák az embereket”. Kérdé­sünkre, mikor tartja megvalósítha­tónak, hogy Romániában teljesen megszűnjön a fával való tüzelés, Tánczos Barna kifejtette, a teljes megszüntetés lehetetlen, hiszen nincs lehetőség arra, hogy minden településen kiépüljön a gázhálózat. A vállalás arról szól, hogy Romá­nia elkészíti a tanulmányt, milyen ütemben tudja csökkenteni a fűtés­re használt biomassza-mennyisé­get, és erre milyen alternatívákat tud biztosítani az állampolgárok­nak - hangsúlyozta a miniszter. Romániában 3,5 millió háztartásban fű­tenek tűzifával Az Európai Bizottság jelentése szerint a biomassza-tüzelés jelenleg éven­te több mint 350 millió tonna szén­dioxid kibocsátásáért felelős a tagál­lamok területén, ami azt jelenti, hogy a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás egytizede ebből a forrásból szárma­zik. Közép- és Kelet-Európában nehéz erre megnyugtató megoldást találni, hiszen a vidéki háztartások nagy ré­szében a tűzifahasználat az egyetlen fűtési lehetőség. Bulgáriában 2012- ben készült erről jelentés, ami arról szól, hogy az ország a fűtés egyharma­­dát biomasszával oldja meg. Románi­ában utoljára 2011-ben készült ebben a témában tanulmány, amely szerint 3,5 millió háztartásban fűtenek tűzifá­val. Ez azt jelenti, hogy a háztartások 45 százalékában, tehát szinte felében használnak tűzifát, a vidéki települé­seken ez az arány 85 százalék. A helyzet tíz év alatt nem sokat javult, hiszen a földgázhálózat kiépí­tése csigatempóban haladt, tavaly mindössze 3 százalékkal bővült a rendszer, és így elérte a 43 500 kilo­métert. Az elmúlt hat évben évente átlag 700 kilométer földgázvezeté­ket fektettek le. Ebben az ütemben Románia 80 év alatt éri el a 100 ezer kilométeres gázvezetéket, amennyi­vel például jelenleg Magyarország rendelkezik. A helyreállítási tervben ugyanakkor szerepelnek összegek a hő- és villamos energia előállítására egyaránt alkalmas, úgynevezett ko­­generációs erőművek fejlesztésére; a berendezéseket - amelyek több ezer háztartás kiszolgálására alkalmasak 2026-ig kellene üzembe helyezni. Nem aludhat ki a láng. A fával fűtés teljes kizárása lehetetlen, jelenleg nincs lehetőség arra, hogy mindenhol kiépüljön a gázhálózat FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Garda Dezső javaslata: az időjárási viszonyokra is figyeljenek Vegyék figyelembe az időjárási viszonyokat is, és a kormányzati hatáskörüket felhasználva ennek megfele­lően módosítsák a villanyáram és földgáz áremelkedése miatt bevezetett kompenzációt - erre kéri az RMDSZ-t Garda Dezső egykori parlamenti képviselő. GERGELY IMRE N­övelje meg a kormány az elekt­romos áram és a földgáz ártá­mogatásában részesülő háztartá­sok körét úgy, hogy ne csak a 200 kilowattóránál kevesebb villamos energiát, illetve 200 köbméter alatti gázmennyiséget fogyasztók része­süljenek támogatásban, hanem leg­kevesebb 300-ra nőjön a küszöbér­ték azokban a megyékben, ahol az időjárási viszonyok ezt indokolják - ezt javasolja az RMDSZ-nek Garda Dezső korábbi parlamenti képviselő. „A döntéseket Bukarestben hozzák meg, és az ottani viszonyokból indul­nak ki, miközben Hargita megyében sokkal inkább sújtja majd a lakosságot a villanyáram és a gáz árának emel­kedése. A kormány módosítja úgy a kompenzációról szóló jogszabályt, hogy ezt a tényt is vegye figyelembe. Bukarestben a legmagasabbak a fi­zetések, és az időjárás is kedvezőbb, míg Hargita megyében a fizetések és a nyugdíjak is a legalacsonyabbak or­szágos viszonylatban, ezzel szemben pedig a hőmérséklet 5-10 fokkal is hi­degebb, mint az ország más vidékein, és sokkal hosszabb ideig kell fűteni is” érvel Garda Dezső. Garda: lépnie kell az RMDSZ-nek Garda javaslata szerint az RMDSZ-nek kötelessége lenne lépéseket tenni, hogy az árszámításoknál a kedvezmé­nyekben részesülhessenek a hidegebb megyékben élők. A volt parlamenti képviselő hozzáteszi, mint az ország leghidegebb régiója, Hargita megye számára lenne ez a legfontosabb, de biztosan örülnének neki például Szucsáva megyében is, ahol hason­ló hőmérsékleti viszonyok tapasz­talhatók, mint itt. Rámutatott, hogy nyilván fontos a legkisebb jö­vedelemmel rendelkezőket támogatni, de ideje lenne a középosztályt is felkarolni, hiszen ez a réteg (amely a minimálbérnél valamivel nagyobb jövedelemmel ren­delkezik) az, amely termelni tud, érté­ket teremt és fenntartja a gazdaságot. Ha nem figyelnek erre a rétegre, sokan lesznek, akik a megnövekedett ener­giaárak miatt a rászorulók közé fog­nak kerülni - vetített előre az RMDSZ egykori parlamenti képviselője. £ D­­fi su RÖVIDEN Egy ezrelék alatt Mindössze nyolc új koro­­navírus-fertőzést igazoltak csütörtökön Hargita megyében - derül ki a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal közlemé­nyéből. Újabb halálesetet ezúttal nem jelentettek, így a koronavírussal összefüggésbe hozható elhalálozások száma továbbra is 823. A gyógyultak száma 18-cal nőtt az elmúlt 24 órában, ezáltal eddig össze­sen 12 797-en győzték le a fertőzést. A Központi Stratégiai Kommunikációs Csoport tájé­koztatása szerint ezer lakosra jelenleg 0,98 igazolt fertőzés jut a megyében az elmúlt tizen­négy nap adatai alapján.

Next