Székelyhon, 2021. december (3. évfolyam, 232-252. szám)
2021-12-03 / 233. szám
2 & AKTUÁLIS 2021. DECEMBER 3- 5., PÉNTEK-VASÁRNAP tícáfoldt #tiltás ttjávány Nem tiltják be a fával fűtést Tánczos Barna cáfolta lapcsaládunknak a bukaresti „rémhíreket” „Több millió románt sokkoló” hírként tálalta néhány bukaresti sajtóorgánum, hogy Romániának 2023-ig le kell mondania a fával való fűtésről. A hír természetesen félretájékoztatás: Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter lapcsaládunknak leszögezte, az országos helyreállítási tervben csupán egy tanulmány elkészítését vállalták az említett határidőig. BÍRÓ BLANKA Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) csupán azt vállalta, hogy 2023-ig elkészít egy tanulmányt, amelyben azt elemzi, milyen módszerekkel, megoldásokkal tudja csökkenteni a biomassza használatát a háztartások fűtésében - szögezte le lapcsaládunknak Tánczos Barna. A környezetvédelmi minisztert a bukaresti sajtóban megjelent, igencsak megdöbbentő hírekre reagáltattak, miszerint Románia vállalta, hogy 2024-re „kioltja a tüzet a kályhákban”, és megreformálja az ország fűtési rendszerét. Az Evenimentul Zilei cikkében úgy fogalmaz, az ország azt vállalta a helyreállítási tervben, hogy 2023-ig lemond a fával fűtésről, és jelenleg erre keresik a megoldásokat. Egyik módszer az lenne, hogy felgyorsítják a földgázhálózat kiépítését. A ProTv már árnyaltabban taglalja a témát: úgy összegez, hogy Romániának a következő két évben el kell kezdenie a tüzelőfa-használat visszaszorítását. A bukaresti sajtó ugyanakkor Marius Budai munkaügyi minisztert is idézte, aki szerint soha nem jutnak el addig, hogy aki jelenleg fás kályhával fűt, „megfagyjon a házban”. Nem lehet tiltani, míg nincs alternatíva Szó sincs arról, hogy betiltanák a biomassza fűtésre történő használatát - jelentette ki Tánczos Barna. A környezetvédelmi miniszter szerint lehetetlen volna ezt egyik napról a másikra megvalósítani Romániában. Az Európai Unió célkitűzései között szerepel a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, Romániát ezért a helyreállítási tervben valóban arra ösztönözték, hogy 2023-ig elemezze, milyen megoldásokkal tudja ezt megvalósítani. „Szó nincs arról, hogy 2023-2024-ig megszűnik a tűzifával való fűtés. Romániának addig kell elkészítenie a tanulmányt arról, miként tudja közép- és hosszú távon csökkenteni a biomassza szerepét a háztartások fűtésében” - részletezte a tárcavezető. Az RMDSZ politikusa hozzátette, alternatívák biztosítása nélkül semmit nem lehet betiltani, tehát csak akkor és ott lehet kivezetni a fával való fűtést, ahol az önkormányzat vagy az állam megteremti a lehetőséget arra, hogy ezt valamivel kiváltsák. Tehát földgázhálózatot kell építeni, lehetővé kell tenni másfajta energia használatát, ám az kizárt, hogy bármilyen megszorítással ellehetetlenítsék a háztartások fűtését a téli időszakban, „megnyomorítsák az embereket”. Kérdésünkre, mikor tartja megvalósíthatónak, hogy Romániában teljesen megszűnjön a fával való tüzelés, Tánczos Barna kifejtette, a teljes megszüntetés lehetetlen, hiszen nincs lehetőség arra, hogy minden településen kiépüljön a gázhálózat. A vállalás arról szól, hogy Románia elkészíti a tanulmányt, milyen ütemben tudja csökkenteni a fűtésre használt biomassza-mennyiséget, és erre milyen alternatívákat tud biztosítani az állampolgároknak - hangsúlyozta a miniszter. Romániában 3,5 millió háztartásban fűtenek tűzifával Az Európai Bizottság jelentése szerint a biomassza-tüzelés jelenleg évente több mint 350 millió tonna széndioxid kibocsátásáért felelős a tagállamok területén, ami azt jelenti, hogy a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás egytizede ebből a forrásból származik. Közép- és Kelet-Európában nehéz erre megnyugtató megoldást találni, hiszen a vidéki háztartások nagy részében a tűzifahasználat az egyetlen fűtési lehetőség. Bulgáriában 2012- ben készült erről jelentés, ami arról szól, hogy az ország a fűtés egyharmadát biomasszával oldja meg. Romániában utoljára 2011-ben készült ebben a témában tanulmány, amely szerint 3,5 millió háztartásban fűtenek tűzifával. Ez azt jelenti, hogy a háztartások 45 százalékában, tehát szinte felében használnak tűzifát, a vidéki településeken ez az arány 85 százalék. A helyzet tíz év alatt nem sokat javult, hiszen a földgázhálózat kiépítése csigatempóban haladt, tavaly mindössze 3 százalékkal bővült a rendszer, és így elérte a 43 500 kilométert. Az elmúlt hat évben évente átlag 700 kilométer földgázvezetéket fektettek le. Ebben az ütemben Románia 80 év alatt éri el a 100 ezer kilométeres gázvezetéket, amennyivel például jelenleg Magyarország rendelkezik. A helyreállítási tervben ugyanakkor szerepelnek összegek a hő- és villamos energia előállítására egyaránt alkalmas, úgynevezett kogenerációs erőművek fejlesztésére; a berendezéseket - amelyek több ezer háztartás kiszolgálására alkalmasak 2026-ig kellene üzembe helyezni. Nem aludhat ki a láng. A fával fűtés teljes kizárása lehetetlen, jelenleg nincs lehetőség arra, hogy mindenhol kiépüljön a gázhálózat FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Garda Dezső javaslata: az időjárási viszonyokra is figyeljenek Vegyék figyelembe az időjárási viszonyokat is, és a kormányzati hatáskörüket felhasználva ennek megfelelően módosítsák a villanyáram és földgáz áremelkedése miatt bevezetett kompenzációt - erre kéri az RMDSZ-t Garda Dezső egykori parlamenti képviselő. GERGELY IMRE Növelje meg a kormány az elektromos áram és a földgáz ártámogatásában részesülő háztartások körét úgy, hogy ne csak a 200 kilowattóránál kevesebb villamos energiát, illetve 200 köbméter alatti gázmennyiséget fogyasztók részesüljenek támogatásban, hanem legkevesebb 300-ra nőjön a küszöbérték azokban a megyékben, ahol az időjárási viszonyok ezt indokolják - ezt javasolja az RMDSZ-nek Garda Dezső korábbi parlamenti képviselő. „A döntéseket Bukarestben hozzák meg, és az ottani viszonyokból indulnak ki, miközben Hargita megyében sokkal inkább sújtja majd a lakosságot a villanyáram és a gáz árának emelkedése. A kormány módosítja úgy a kompenzációról szóló jogszabályt, hogy ezt a tényt is vegye figyelembe. Bukarestben a legmagasabbak a fizetések, és az időjárás is kedvezőbb, míg Hargita megyében a fizetések és a nyugdíjak is a legalacsonyabbak országos viszonylatban, ezzel szemben pedig a hőmérséklet 5-10 fokkal is hidegebb, mint az ország más vidékein, és sokkal hosszabb ideig kell fűteni is” érvel Garda Dezső. Garda: lépnie kell az RMDSZ-nek Garda javaslata szerint az RMDSZ-nek kötelessége lenne lépéseket tenni, hogy az árszámításoknál a kedvezményekben részesülhessenek a hidegebb megyékben élők. A volt parlamenti képviselő hozzáteszi, mint az ország leghidegebb régiója, Hargita megye számára lenne ez a legfontosabb, de biztosan örülnének neki például Szucsáva megyében is, ahol hasonló hőmérsékleti viszonyok tapasztalhatók, mint itt. Rámutatott, hogy nyilván fontos a legkisebb jövedelemmel rendelkezőket támogatni, de ideje lenne a középosztályt is felkarolni, hiszen ez a réteg (amely a minimálbérnél valamivel nagyobb jövedelemmel rendelkezik) az, amely termelni tud, értéket teremt és fenntartja a gazdaságot. Ha nem figyelnek erre a rétegre, sokan lesznek, akik a megnövekedett energiaárak miatt a rászorulók közé fognak kerülni - vetített előre az RMDSZ egykori parlamenti képviselője. £ Dfi su RÖVIDEN Egy ezrelék alatt Mindössze nyolc új koronavírus-fertőzést igazoltak csütörtökön Hargita megyében - derül ki a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal közleményéből. Újabb halálesetet ezúttal nem jelentettek, így a koronavírussal összefüggésbe hozható elhalálozások száma továbbra is 823. A gyógyultak száma 18-cal nőtt az elmúlt 24 órában, ezáltal eddig összesen 12 797-en győzték le a fertőzést. A Központi Stratégiai Kommunikációs Csoport tájékoztatása szerint ezer lakosra jelenleg 0,98 igazolt fertőzés jut a megyében az elmúlt tizennégy nap adatai alapján.