Székelyhon, 2022. február (4. évfolyam, 20-39. szám)

2022-02-09 / 26. szám

tt tisztújítás #bűncselekmény #sürgősségi eset 2022. február 9., szerda AKTUÁLIS ^ 5 Lazán indult, verseny lett belőle RMDSZ-tisztújító Székelyudvarhelyen: nyilatkozatok a közösségi médiában­ ­ Ladányi László Zsolt udvarhelyszéki parlamenti képviselő Miklós Zoltánt, a Haáz Rezső Múzeum igaz­gatóját támogatja az RMDSZ székelyudvar­helyi szervezetének elnöki tisztségéért zajló versenyben. Mindeközben Antal Lóránt szenátor - az egyik elnökjelölt - szerint szemléletvál­tásra van szükség. Zajlik a kampány a közösségi médiában. FÜLÖP-SZÉKELY BOTOND „Az RMDSZ székelyudvarhelyi szer­vezete már évek óta nem talál ön­magára, és azt gondolom, hogy ez leginkább a lakosságtól, a választó­­polgároktól való elszigetelődésnek, a helyi szervezeten belüli pozíciók értelmetlen megvédésének, egyéni érdekek érvényesítésének tulajdo­nítható” - fogalmazott a közösségi médiában tett bejegyzésében Ladá­nyi László Zsolt udvarhelyszéki par­lamenti képviselő. A február 27-ei tisztújítóval kapcsolatban megjegy­zi, korábban három elnökjelölttel egyeztetett - Miklós Zoltánnal, Ja­kab Áron Csabával és Imre Gáborral -, akik közül bárkivel vállalt volna közös munkát. Szerinte Székelyud­varhelyt akkor lehet hitelesen és eredményesen képviselni Bukarest­ben, ha hiteles és cselekvő ember vezeti a helyi szervezetet is. Közli, teljes megújulás kell ahhoz, hogy Székelyudvarhelyt felzárkóztathas­sák a környező városok fejlődési ritmusához. Jakab is lépjen vissza? Imre Gábor elnökjelölt visszalé­pése után „hasonló gesztust” vár Jakab Áron Csabától is, hiszen a továbbiakban Miklós Zoltánt fogja támogatni. Ladányi ugyanakkor meglepődött Antal Lóránt jelöltsé­gével kapcsolatban, hiszen szerinte a szenátornak fontosabb feladatai vannak Bukarestben, mint egy he­lyi szervezetnél. „Nem tartom sze­rencsésnek sem helyi szenátor, sem helyi képviselő részvételét a városi szervezet élén, annál is inkább, mert ezzel szintén azt sugalljuk, hogy mi semmit nem akarunk ki­engedni a kezünkből, miközben a teljes megújulást, annak szükségét hirdetjük” - fogalmazott Ladányi László Zsolt. Miklós Zoltán saját Facebook-be­­jegyzésében köszönte meg a támo­gatást, ugyanakkor arra buzdított mindenkit, hogy vegyen részt a vok­soláson. Jakab Áron Csaba lapunk­nak azt nyilatkozta, őt még egy jelölt sem kereste meg személyesen, hogy a visszalépését kérje, így egyelőre tárgytalan erről beszélni. Szemléletváltást ígér „A székelyudvarhelyi szervezet je­lenleg a klinikai halál állapotában van, és úgy gondolom, hogy az ed­digi becsülettel elvégzett munkám és a megszerzett tapasztalataim alkalmassá tesznek az újjászerve­zéshez” - magyarázta a közösségi médiában közzétett videójában Antal Lóránt szenátor, hogy mi­ért indul a politikai alakulat helyi elnöki tisztségéért. Mint mondta, hisz benne, hogy egy nyitott és működőképes szervezet megfelelő platform a közösségépítéshez. „Az embereknek elegük van a politikai csatározásokból, Udvarhelyen pe­dig látták sok módozatát en­­nek. Bele is fáradtak, talán­­ sokszor csalódtak is. Éppen ezért az a feladatunk, hogy víziókról beszéljünk és ne egymást támadjuk megint. Új idők, de régi módszerekkel? Eb­ben én nem is akarok részes lenni” - fogalmazott Antal. Hangsúlyozta, a mostani kampány után is együtt kell dolgozni a szövetségen belül, hiszen egyebek mellett együtt kell kiválasszák a legjobb polgármes­ter- és képviselőjelölteket. Ő egyéb­ként egyik említett tisztségre sem fog pályázni Székelyudvarhelyen a 2024-es helyhatósági választá­sokon - szögezte le. A jelölt arra is kitért, hogy jelenleg egészségügyi okok miatt van otthon, és ezért nem tudott beszámolni a médiának az elnöki tisztséggel kapcsolatos el­képzeléseiről. Tiszta vizet a pohárba. Az újítással minden érintett egyetért, a mikéntet viszont másképp képzelik el ! FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD­E /Vwf\’ Több ezer bevetése volt a rendőrségnek és a tűzoltóságnak Hargita megyében ISZLAI KATALIN A bűncselekmények száma ke­véssel nőtt tavaly Hargita me­gyében, a tűzoltóság hatáskörébe tartozó sürgősségi eseteké viszont csökkent az intézmények évértéke­lő beszámolói alapján. A rendőrségi adatok szerint legnagyobb mérték­ben a személy elleni bűncselekmé­nyek száma emelkedett. Közel 4800 bűncselekmény és majdnem 6000 sür­gősségi eset, öt gyilkosság, 446 családon belüli erő­szak, 929 ütlegelés vagy egyéb erőszakos cselekedet, 95 súlyos és 379 enyhe közúti baleset, 391 tűzeset­­ mozgalmas évet tudhat maga mögött a Hargita megyei rendőrség és tűzoltóság a 2021-re vonatkozó összesíté­sek szerint. Rendőrségi mérleg A Hargita Megyei Rendőr-főkapitány­ság 2021-es évértékelő beszámolója szerint összesen 4786 bűncselekmény történt tavaly a megyében, ami 0,16 százalékos növekedést jelent a koráb­bi évhez képest. A megyei bűnözési arány jóval az országos érték alatt ta­lálható: míg Romániában 2255 észlelt bűncselekmény jut százezer lakosra, Hargita megyében mindössze 1433. A gazdasági bűncselekmények szá­ma egy kevéssel nőtt, 268 ilyen esetet azonosítottak tavaly a 2020-as 263-hoz képest. A személy elleni bűncselek­mények száma még nagyobb mérték­ben, 8,26 százalékkal nőtt. 2098 ilyen eset történt tavaly, 160-nal több, mint egy évvel korábban, öt gyilkosság (2020-ban négy), nyolc kiskorú ellen elkövetett erőszak (2020-ban 12), 446 családon belüli erőszak (2020-ban 440) történt tavaly Hargita megyében, ám a kategóriában az ütlegelés és az egyéb erőszakos cselekedetek voltak a leggyakoribbak, 929 ilyen eset történt a 2020-as 687-hez képest. A vagyon elleni bűncselekmények száma 1510 volt, ami 3,51 százalékos csökkenés­nek felel meg a korábbi évhez képest. Kategóriákra bontva 731 lopás történt tavaly a megyében (2020-ban 827), 149 átverés (2020-ban 126), 435 rongálás (+15) és 20 rablótámadás (+1). Az utcán elkövetett bűncselekmények közül az ütlegelések és egyéb erőszakos csele­kedetek voltak a leggyakoribbak (142 eset), majd a lopás következik a sor­ban (autókból, zsebekből, táskákból, 98 eset). Tavaly 95 súlyos (2020-ban 132) és 379 enyhe (2020-ban 273) bal­eset történt a megyében, előbbiekben hattal kevesebben vesztették életüket és 37-tel kevesebben szereztek súlyos sérüléseket, mint egy évvel korábban. Tűzoltóság és SMURD Némileg csökkent tavaly a sürgőssé­gi esetek száma Hargita megyében a korábbi évhez képest a Hargita Me­gyei Olt Sürgősségi Esetek Felügye­lőségének évértékelője szerint. A tűzoltóság munkatársai 2021-ben 655 ellenőrzést tartottak (2020-ban­ 623- at), ezek során pedig több mint há­romezer hiányosságot tapasztaltak. Utóbbiak közül 923-at a helyszínen megoldottak, 484 esetben nem bír­ságolták meg a szabálysértőt, 1624 hiányosságért pedig pénzbírságot róttak ki közel 158 ezer lej értékben. A tűzoltóságnak tavaly 5951 alka­lommal kellett bajbajutottak segít­ségére sietnie, 2,98 százalékkal ke­vesebbszer, mint 2020-ban, amikor 6134 bevetésük volt. A legtöbb esetben a roham­­mentő-szolgálat (SMURD) lépett közbe (5442), 391 tűzeset történt, és még szá­mos esetben vonultak ki egyéb szerencsétlenségek­hez. A sürgősségi esetek alkalmával 254 személyt szabadítottak ki, illetve öt személyt és 29 állatot mentettek meg. A rohammentő-szolgálat beve­tései során 81 személy esetében kel­lett a halál beálltát megállapítani, 59 felnőtt és egy gyermek az elsőse­gélynyújtás ideje alatt hunyt el.

Next