Unitárius gimnázium, Székelykeresztúr, 1941

Megnyitó. Az Önképzőkörnek 1942 április 26-án tartott FINN-MAGYAR estjén. Kedves magyar testvéreim ! Ott fenn, magas északon, Európa legészakibb csücskén van egy csodálatos földdarab, és egy csodálatos nép­­ . . . Ha erre a földre, ha erre a népre gondolunk, a szeretet melege járja át egész valónk ! Rokon ez a nép ! Rész a fajtánkból, vér a vérünkből, lélek és szellem a miénkből. Földje olyan, mint egy északi sejtelmes tündérmese: népe olyan, mint a gonosszal állandóan küzdő legkisebb királyfi. A földjén elterülő tavak tízezreibe bele­kacag nyáron a napsugár, télen az északi fény! Tavainak tükre éjjel bársonyos feketén, nappal ezüstösen csillog s a tükör szegélyén magasba nyúló komor kékes-barna sziklák, oldalukon pedig sudár fenyőszálak állanak vigyázóként. Csöndre, békére vágynak, most azonban finn hősökre, földjükért harcoló drága életekre aggódva vi­gyáznak. Amikor elül majd a harci zaj, akkor a csodálatos tájon ismét hallha­­óvá válik a legszebb muzsika : vízesések, zuhatagok sokféle dallama . . . Az apró szigetek ezüst nyárfái pedig békét intenek majd a tavak tükrén ovasuhanó fehér vitorláknak . . . Népe, lakója is ennek a földnek olyan, mint a természet; nyitott a­­lke, mint a tavak tükre; jelleme egyenes, mint a magasba szökkenő rés, szép szál fenyő; hazaszeretete pedig olyan rendíthetetlen, mint az­­ ősi sziklatömb, amelyen él, amelyet helyéből földkérget mozgató erő ég ki nem lendített. Viharok tépték, szaggatták az ősi föld felületét, mozgott, vonaglott szülötte az egész európai tér, végigszántott rajta évmilliók hideg, pusz­­a jégárja, de a finn föld mindezt mozdulatlan állta, állta a körülötte dó földképző vihart. A jégvilág szorító ölelése is elmúlt s az elemek isztitó dühe által földjébe mart hatalmas sebek nem sorvasztották el. ősi küzdelmének örök tanúiként máma is állanak, de mélységüket ki-­jtötte 70.000 tónak csodás csillogása s a sebek szélére örökzöldből font isi koszorút, a magasba törő finnországi fenyő. Milyen csodálatos párhuzam ez a finn föld és a finn nép élete kö­zt ! . . . Hatalmas, helytálló és győzedelmes erőfeszítés földjének élete — me széppé tette a pusztító küzdelem ; hősi éposz, a földért, hazáér­ t

Next