Székelység, 1901. október-december (4. évfolyam, 77-151. szám)

1901-10-01 / 77. szám

2-ik oldal r­ iasztó polgárság. Ez azonban nem tet­szett sehogy sem a Szentiványi korte­seinek s nyomban el is határozták, hogy ezt nem tűrik. Hozzáláttak a munkához, s leitattak egy pár pénzen és pálinkán vett atyafit, kiknek utasitásba adták, hogy ha jön Gáli Sándor a függetlenségi jelölt, tá­madják meg és inzultálják. Este 9 órakor érkezett Gál Sándor a kerületéből Nyárádszeredába, bár a falusbíró egy alkalmazottja Szalai La­jos megtámadta nagy kiabálással Gálit és a lovak elé vetve magát, kényszerí­­tette a megállásra, erre a zajra, mint­egy kiadott jelszóra, siettek elő a már jól bepálinkáztatott Szentiványi hívek és rohanták meg a kocsit, ezt látva Gáli Sándor, revolvert rántott elő és azzal igyekezett védeni magát. A nagy lármára a Gáli hívei is előkerültek és védelmükbe vették képviselőjelöltjüket látva a felbőszített és bepálinkáztatok tömeg, hogy Gáli Sándornak védői akadtak, elkezdték azokat rudakkal ütni-verni, közbe-közbe a kaczrok meg a kések működtek; rövid idő alatt hárman a Gáli választói közül a csatatéren maradtak és többen kisebb nagyobb emlékeket szereztek az ütkö­zetben, melynek áldozatai eddig a súlyosan megvert és össze-vissza vag­dalt Nyíri Mózes, Nyíri Lajos és Bán Sándor, a többiek még ismeret­lenek. Gáli is csak revolverének köszön­heti, hogy a bántalmazást kikerülte. Nem tudjuk eléggé kárhoztatni azo­kat a lelketlen üzérkedéseket, melyek­kel a kormánypárt emberei terrorizál­ják a választókat és igyekeznek pénz, erőszak és minden kigondolható machi­­natiókkal eltéríteni a polgárokat szabad meggyőződésük gyakorlatától. Úgy látszik, hogy csakugyan tiszta választás lesz, mert ez már — csak környékünkön — a második eset, hogy a kormánypárt kortesei véres vereke­déseket provokáltak. A jelekből ítélve ez­­a választás is csak olyan tiszta lesz, mint a Széll Kálmán jog, törvény és igazság jel­szava, itt is a tiszta választás csak „ige“ marad, mely testet nem ölt. Hiszen szemeink előtt foly a szemér­metlen lélekvásárlás, az undorító ámíz­­gatás és a mások becsülete ellen elkö­vetett mindennapi merénylet. Hát eljárás ez! hát tiszta választás ez, mikor felhasználják a nép nyomo­rát, szegénységét arra, hogy letérítsék a becsület útjáról és oda dobják pol­gártársaik megvetésének azokat az in­gatag polgártársakat, kik elég gyen­gék a pénz ördöge előtt meghajolni. Vigyázzanak azok, kik a bűn fertő­jébe taszítják a szegény polgárságot, nehogy eljátszódjék az a katasztrófa, mely ez év február 6-án az egész or­szág figyelmét felénk fordította, mert a bűn nem­ marad büntetlenül. Székelység. H­­­RE­K. Marosvásárhely, 1901. október 1. Kortes nóta: Abczug Dezső, tekervényes, Éljen doktor Sebess Dénes. Éljen a mi pártvezérünk, Isten téged arra kérünk ! Nem kell nekünk liberális, Kövér hajú klerikális, Országházba ezégérnek, Nem küldünk mi követet. Nem kell nekünk néppártista, Szabadelvű spiritiszta, Mire forrón várunk rég: Győzzön most az ellenzék! Nem kell nekünk kormánypárti, Olyan kell mint Bedőh­ázi. Abczug Dezső tekervényes — Éljen dr. Sebess Dénes! — Kinevezések: Dr. Pozsony Gá­bor törvényszéki bírót az igazságügyminisz­­ter a helyi kir. ítélőtáblához elnöki titkárrá a m. kir. pénzügyminiszter Csernátoni Ödön p. t­. segédtitkárt a nagybecskereki pénzügy­igazgatósághoz titkárrá nevezte ki. —­ Bronz­érem. Szabó Lajos nyá­­rádszeredai tanító, a nyárádmenti kör el­nöke a napokban ünnepelte meg negyven éves tanítói jubileumát. Ennek a tisztes öreg urnák szorgalma, munkálkodása teremtette meg a Nyárádszeredában létező összes jó­tékony és közművelődési egyleteket, de Szabó Lajos tanítónak köszönhető az is, hogy kö­telességén és erején felül a faluban min­den embert megtanított írni és olvasni és megszüntette azokat a borzasztó állapoto­­­­kat, melyek minduntalan a köz­békét ve­­­­szélyeztették. A kormány megbízásából tan-­­­folyamokat rendezett s negyven éven ke-­­­resztül volt annak a falunak jóra vezető , lelke. S ezt a negyven évig szolgált taní­tót kitüntették bronzéremmel mint a tar­­­kályokat. Ez a jutalmazás jött feimről, mely­­ azonban őt sohase bántja, mert búja ennek­­ ellenében a mi legnagyobb kitüntetésünket,­­ a szeretetünket. — Nyomdászok mulatsága. Nem csalatkoztunk. A nyomdász mulatság úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen szépe sikerült. Már­ este 8 órakor szép szám­i közönség töltötte meg a László vendéglő nagy termét, hol a programol számok adat­tak elő. Első­sorban is kitett magáért a ref. egyházi dalárda precziz, gyönyörködtető szomorú nótáival, melyek igazán nagy ha­tást keltettek. Komáromi Sándor monológja, Dimák István szavallata szintén tetszettek és hatásosak­ voltak, de legtöbb élvezetet nyújtott, mikor Benő Bálint tilinkón játszott, mely elmondhatjuk, a maga nemében pá­ratlan volt. Nemcsak azok, a­kik laikusok a zenében, de azok is, kik ahhoz kotta és zenetudomány szerint értenek, nagy elragadtatással beszéltek zenei művészetéről. Hasonlólag igen találó és szellemes volt Ki­rály Béla felolvasása, csak a fonográf hibá­zott valamit, node ez a gyárosnak a hibája, annak a ki megkészitette. A programoi le­folyása után szüret volt, azután pedig ki­tűnő hangulatban tünez reggelig. — Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy Marosvásárhely sz. kir. város igazoló választmánya a legtöbb adót fizetők 1902. évi névjegyzékének összeállítása végett folyó évi október hó 7-ik napjának d. e. 9 órájától 12 órájáig és ugyanaz­nap d. u. 3 órájától 5 órájáig a városi tanácsház nagy­termében ülést tart. Figyelmeztetnek mind­azok, kik az 1866. évi XXI. t.-cz. 26 §-ában meghatározott jogczimeken az adó kétsze­res beszámításának kedvezményét igénybe venni óhajtják, hogy az iránti igényüket csak úgy érvényesíthetik, ha az ülésnek tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval, vagy írásban jelentkeznek, s jogo­sultságukat igazolják. Marosvásárhely sz kir. város igazoló választmánya által, 1901. szept. hó 26-án. Hofbauer Aurél­­s. k. ig. vál. elnök. — Tízezer korona aranyban. A helyi m. kir. adóhivatalhoz október el­sejére 10.000 korona érkezett arany pénz­ben az állampénztárból. Hát a kinek arany kell, csak forduljon az adóhivatalhoz, de csak az, a kinek jussa van. — A noegylet mulatsága. A ma­rosvásárhelyi jótékony nő­egylet javára szept. 21-én gróf Bissingerné szül. Lázár Nóra grófnő rendezésével megtartott mulatságon felül fizettek : Br. Radák Ádámné szül. Lá­zár Olga grófnő 20 koronát,­ Szentmariay Dezső és neje 20 koronát, gróf Bissingerné Lázár Nóra grófnő 10 koronát, gróf Bethlen István 16 koronát, gróf­ Bethlen Árpád 7 koronát, gróf Teleki Géza 4 koronát, Méder József 2 koronát, gróf Bethlen Árpádné 1 koronát, Benkő László 2 koronát, dr. Agya­­gási Károly 2 koronát, Fogolyán Bogdán 2 koronát, Tóthfalusi Józsefné 2 koronát, Tóthfalusi József 2 koronát, Bihari Sándorné 2 koronát, Pap Sándor igazgató. 2 koronát és Gyárfás Károlyné, 4 koronát adtak. Felülfizetőknek az egylet nevében forró köszönetünket nyilvánítjuk. Mv. 1901 szept. 28 Báró Radák Ádámné szül. Lázár Olga grófnő nőegyleti elnök, Bartók László nőegyleti titkár, Marosvásárhely, 1901. október hó 1.

Next