Katolikus főgimnázium, Székelyudvarhely, 1885
Udvarhely megye földrajza. Ezelőtt pár évtizeddel szokásban volt még, miszerint a tanulók közül többen arra használták fel a nyári szünidőt, hogy hazánk egyes részeit bejárják azért, hogy megismerjék a helyet, népet, ennek gazdasági és műveltségi viszonyait, és ismeretekben gazdagodva térjenek vissza a szülői házhoz, s majd az iskola falai közé. Fájdalom! manapság már nem vállalkoznak tanulóink ilyen kirándulásokra, pedig amíg egyrészről igen csekély költséggel s kellemes felüdülés végett is megtehetnék, másrészről annyit látnának és tanulnának rövid idő alatt, hogy a hozott áldozat és fáradság busáson meg lenne fizetve. Az ilyen kirándulásokból az iskola is hasznot húzna, mert a tárgyak és viszonyokról tiszta fogalommal és szélesebb ismerettel bíró tanulókkal sokkal több eredményt mutathatna fel, s nem lenne annyi sok festett képre szüksége. De e mellett is elengedhetlen kötelessége minden művelődésre hivatott magyar ifjúnak megismerkedni hazánk talajával s mindenféle viszonyaival, hogy azután czéljának biztos eléréséhez a legalkalmasabb eszközöket tudja megválasztani, s azoknak helyes használási módját megtanulhassa, s már ez is a kirándulások hasznosságát, sőt szükségességét is bizonyítja. Hogy a kirándulások hiányán valamit segítsünk, s tanulóinknak alkalma legyen legalább saját megyéjük megismerésére, arra határoztuk magunkat, hogy Udvarhely megye hegy- és vízrajzát, éghajlati viszonyait, kőzeteit, növény- és állatvilágát, népét, ennek gazdasági-, ipari-, kereskedelmi- és műveltségi viszonyait egyenként ismertetni fogjuk iskolai értesítőinkben, s míg ezek által ismereteik körét nagyobbítjuk, a kirándulási kedvet és megfigyelési hajlamot is czélunk éleszteni. Ez alkalommal Udvarhelymegye hegy- és vízrajzát s a climatologiai (éghajlati) viszonyokat írjuk le.*