Székesfehérvár és Vidéke, 1876 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1876-01-01 / 1. szám
mok önaiu. Ezen törekvés óta az. Ha egyszei... fizető tartományai vámszei határokat emelnek,’Magyarorsz. megköveteli, mely nem zárja ki székségessab viszonyban maradását. Az öna ház a függetlenség követelménye. Továbbá ha egy felül az adótörvényekgalább adóterhet rendel a magyarra, minden európai polgár adóterhénél nagyobbat, kell az adóképességet lehetővé tenni. A jelenlegi közös vámterületnél a külföldi érdekek uralkodása mellett a pénzügy nem rendezhető, az adóképesség napról-napra hanyatlik. De maga a vámrendszer most sem védvámos, sem szabad kereskedési, hanem ezen kétirányú rendszernek hátrányait viseli a haza, előnyeit pedig Austria. Austria felé van szabad kereskedés, mely olcsó de selejtes iparczikkeit hozza cserébe, míg külföldre a drága védvámos határvonal nem engedi a magyar terményeket, bort, gyapjút stb. kivinni, és jó iparczikkeket behozni. Austria jól érzi magát, városai, községei a vagyonosság, a kényelem példányai mostoha földje mellett, míg a magyar vidékek karmán földjén is a nélkülözés, és hiányok jeleiben visszamaradt, mert védtelen nemzeti érdekei között a vám- Korolg3 SzakClló Cs' Utizaflím meguiaas neműt vesztegel. Az önálló vámterülettel a vagyont hozó, vagy megtartó kereskedés előnyösen lesz szabályozható. Nagyon beszélő példa erre a dohánytermelés. Az önálló vámterületen a monopólium megszüntethető, vagy minden érdeknek, igénynek megfelelően lesz rendezhető. A pálinka kazánok és sörházak körül ácsorgó finanszok elmehetnének a határokra, és meddően nem élveznék a kezelés költségeit. A magyar dohánykivitel most hoz ugyan fárom milliót, de a behozatala 17 milliót igényelvén 14 millióval fizeti meg az állam a vámközösséget. A vámterület közösség terheit Austria jókedvéért viselni csak a nemzeti erő végkimerítése árán lehet, így történt ez mai napig a bankügyben is, melyben a közgyűlés más alkalommal a körirat szellemében már nyilatkozott. Sokáig az a kérdés határozott: mi kell a döntő befolyásunknak, de ma azt kérdezzük: mi kell a magyar nemzetnek. A tömeges elszegényedés utján nem kell bevárni az lasztása a., lévén, a tanács v. Kaiser Sándor b. u.0 eredménye a honvédelmi A gazdasági szakosztály hajlandó marha állomány észreveheti a magas fűbér miatt, ez indokból vélt. marhatenyésztés elősegítése czéljából a kő szarvasmarha után darabonkint hét forint évig csak négy forint lenne fizetendő. Elfogadtatás Az igazoló bizottság elnöke, Say Rezső betejeszti a bizottság tanácskozási jegyzőkönyveit az adófizetők lajstroma összeállítását valamint a 41 míg terjedő azon névsort, melyben L felvettek, a vácsi bizottság kebelébe tagul elismerendők. A névsor elolvastatott és a törv. értelmében kihirdettetett. A belvárosi kerületben önként visszalépett Hahn Ármin bizottsági tagnak helyébe uj választás megejtése czéljából felhivatik az igazoló bizottság elnöke, hogy a jövő évi 1876. január hó 13-ára kitűzött választási napra a szükséges intézkedéseket eszközölje, jelentése váratván. Lőrincz Károly b. t. a catasteri munkálatok vezetésére kiküldött bizottság elnöke beterjeszti hivatalos jelentését. A közgyűlés örvendetes tudomással veszi az ismert buzgósággal összeállított jelentést és egyhangúlag köszönetet szavaz. A napirend kimerülvén a jegyzőkönyv hitelesítésére elnökileg Kaiser Sándor, Kövessi Ferencz, Ligeti József b. tagok felkérettek — s evvel a gyűlés d. e. 11 órakor feloszlatott. nel azomnn ki meg másítja. 100 szavazatot a töbm Ekkor durrant az o. X. — Y. levelét. Mire X. — ról.“ Ekkor jön kétségbeesés. Ez tanulságos dolog, azért , szomorú esemény zavarja némelyet * * * ARANYFELHŐK. SZESZÉLYES BESZÉLY. IRTA: SzIRONTAI /ARTHUR. II. ' SI LA JEUNESSE SAVAIT. (Folytatás.) Az öreg Alkáli nagyon szeretett volna dühbe jönni. — Itt van ni! — dünyögé. — Most meg a helyett, hogy ellent mondana : igazat ad. Soha ily szelekciót! Nincs mód arra nézve, hogy ezen idétlen szerelemről lemondjál? Elemér ritka nyugalommal szörpölte beáját. — Oh igen. Ezt kellett volna legelőször kérdezned. — Nos? Mi lenne ez? -- Szerezd meg nekem e lánykát a szeretőnek. Az öreg Atkári szokása ellenére nagyot bámult. Semmi kétség. Az ő drágalátos magzatkája meg van bolondulva. — Utóvégre is nem rész fogás, —mormogd boszosan. — Csak a kivitel ... A kivitel .... — Bizony a kivitel! — kerekedett felül Elemér. — Ez nem egyezik meg a mai divattal. Hanem hát egy Atkári ! Mit gondolsz papa? Pénz, dicsősség és még valami, amelyre az erkölcsös nők legtöbbet adnak, kivált ha oly déli termettel bírunk, mint például én. Hahaha! Ezer ördög! Ezt a theát ismételni fogom. Addig gondolkozzál. Héj Silveszter! Te vén víziló ! Gyorsan még egy theát, mert egy óra múlva visszautazom a pásztortüzek hazájába. A vén komornik engedelmeskedett, a ki Metternich vaspálezskája alá volt szoktatva, inkább csodálkozot az apa gyöngeségén, mint a fiú éretlen könnyelműségén. Az öreg Atkári kétszer is meggondolta e rejtvényes feladatot, mely gyermekét újabb kalandokra ingerli. Mit tehetett? Elemér lemondott a leánykáról, de cserébe erényét követelte, ami a mai divat szerint nagyon könnyű czikk, vagy épen meg nem vehető. De hát melyik nő állhatna ellent a fénynek? Kivált ha mögötte a nyomor, közmegvetés vézna és sápadt alakja fenyegetőzik? Még a selyem ágyban is feltalálhatók XV. Lajos poloskái. Egy kísérlet néha meggyöngíti a hitet. A csábszó felér az öröklét ígéreteivel A Vendrei családnak nincs többé mit reményleni. A bukás fájdalmas lehet ugyan, de néha a jólét paradicsomába vezet. Az éhség feláldozza szemérmét egy falat kenyérért, hátha még lábai elé teszik a görög dalnokok által megénekelt lucullusi étkeket. Biboröltöny, parancsszó, hízelgő bókok, fedetlen emlők, egy pazarfényű lakosztályba zárt kis világ, turquin fürdők, nyilatkozó Ámorkák, kik hymen rózsa lánczait elfeledték magukkal hozni, váljon ki bírna egy ily étlennek ellentállani ? Ida egy ideig haboz, kétkedik, a nők szokása szerint szemérmesen odázza el a kérdést, majd önkéntelen visszatér és mikor mi hátrálót hivatunk, akkor ő kezdi a támadást. Az öreg Atkári mosolyogva veregeté meg Elemér vállait. — Tehát komolyan mondod, hogy csak szeretőnek kell az a nem is tudom kicsoda micsoda leány? Elemér ki hörpinté beáját — Aha! Már kezdi! — gondold magában. — Tudja atyuskám én olyan kicsoda micsoda féle leányt még szeretőnek sem fogadnám el. Ami Idát illeti, röviden csak azt jelzem, hogy nincs a világon kincs, melyért odaadnám a szerelmét! De mivel engem nem szeret . . . — Nem szeret! Hahaha! Micsoda beszéd ez? — Úgy van. Daczára annak, hogy szerencsém van az ön tiszteletreméltó fiának lehetni. Azért hát le kell monEz a másik történet mit most leirat, ti bejárja az egész világot. X. községben egy erőművész produkálta Falragaszok hirdették mi lesz még ma estve? Ezt, a plakátot olvasta egy csíkos zöld és szürke, tarkított öltözetű úri egyén. Megszólítja egy polgártást — ráütve vállára, kérdi ? dánom a hírhatásáról. De mivel nekem ép oly daczos fejem van, mint önnek, és a lánykának még daczosabb, mint mindkettőnknek összevéve, tehát hadat szentem neki. Cézár herceg a táborkar főnöke. Egy hónap, alatt okvetlen diadalra kell jutnom, vagy — főbe lövöm magamat és magának ide küldöm a fejemet bérmentetlenül! — Nanana! csitítgatta az öreg Atkári érzelgős mosolylyal. — Hát egyéb dolgod sincs mint saját fejedet idestova küldözgetni? Majd meglátjuk. Nekem terveim vannak. Azt hiszem minden sikerülni fog. Egyelőre csak arra kérlek, botrányt ne csinálj. Tudod édes fiam ... A név, a világ ítélete: bánatomban a szél ütne meg, ha te, családom egyetlen sarja és reménysége, meggyaláznád őseinket! Elemér összekészülődött. — Szegény őseink! — nyafogott gúnyosan. —■ Hisz én miattam nyugodtan alhatnak. — De az itteni körök .. . — Azok meg feküdjenek le. Én mitsem adok a Princ Kronstein és őrgróf Szalvarádira. Én magyar főnemes vagyok. Én a bécsi főurak czimerét a csizmatalpamon viselem , melyiknek kifogása van ellene, keressen fel. Szívesen látom. Ah! Szinte viszket a kezem. Csak egy kardot! . . .Ha a tollal úgy tudnék bánni, már rég a Pantheonba állították volna szobromat. Te atyuska! Egy költő Alkári! Istenemre! Mától kezdve költeményeket faragok Vilmához, Málvinhoz, Lujzához, Ilonkához, Katinkához . . . Ezen utóbbi egy czukrászboltban őrangyal. Cézár herczeg fülig szerelmes belé. Csak tizenhét éves! Minden foga megvan. Úgy néz ki mint egy újkosi Messalina. Nagyon kevés ruhát hord magán, azt is a a la Parisiennes. Csupa poufre a la mode. A márványsziveket, a korcsolyázó szeszélyeket, a vasallót, varró gépet és seprőt. A sötétkék szemekről eszembe jut Hafiz. Ez a fickó nagyon jól fejezi ki magát a nők irányában. Szóval párbaj hiányában agyon szabdalnám