Székesfehérvár és Vidéke, 1876 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1876-01-29 / 9. szám
nisztérium arról tanúskodik, hogy a kisbirtokosoknak nincsenek oly régi adóhátralékaik, mint a nagy-s középbirtokosoknak. A kisbirtokosok már csak azért is igyekeznek kötelességeiknek minél inkább megfelelni, mert félnek a perköltségtől. Fizetési képességük és pontosságuk legfényesebb példája a galicziai „Rustical-Kredit-Anstalt“, mely virágzó intézetnél több mint 40,000 kisbirtokos és jelzálogos adós közül, csak 14 került végrehajtás alá. A földhitel szempontjából tekintve a kisbirtok sokkal jobb hypotheka mint a nagy, mert értéke biztosabban és könnyebben meghatározható, árhullámzásnak sincs úgy kitéve és eladás esetén a kereslet is nagyobb reá mint a nagyra. A kisbirtokosok telekkönyvi állapotának rendezetlen volta, a kisbirtoki hitel igénybe vételének nem szolgálhat akadályul, mert miután az intézet csak is oly kisbirtokosoknak ad kölcsönt, kik telekkönyvüket rendben tartják , ez akadály csak egyesekre nézve foroghat fenn. Mihelyt be fogja látni a kisbirtokos, hogy a telekkönyvileg igazolható birtokczim hitelt szerez ezentúl neki, hitelképessége czéljából, igyekezni fog telekkönyvét rendbe hozni, s állandóan rendben tartani. A netáni adósok roppant száma, nem teendi nehézkessé és komplikálttá az egyesület érintkezését adós tagjaival, mert az egyesület, az alapszabályok értelmében, rendszerint nem fog közvetlenül érintkezni adósaival, hanem csakis azoknak illetékes előleg-egyleteivel, mint közvetítő közegeivel, s egy-egy előleg-egylet összes adós tagjait egy személynek fogja tekinteni. A kisbirtoki hitelszervezet nemcsak mezőgazdasági állapotunkra leend áldásos, hanem kereskedelmünkre és iparunkra is előreláthatólag jótékony hatást fog gyakorolni. Európa többi államaiban, hol a nagyszámú földművelői néposztály mellett nagy és erőteljes iparos és kereskedői osztály áll fenn, és ezek gyártmányaik, illetőleg áruiknak külföldi piacokat tudtak biztosítani, a kedvezőtlen mezőgazdasági állapotok visszahatását nem érzik, mert ez állapotoktól többé kevésbbé független piacokon keresik és találják meg hasznukat. Hazánkban azonban e két osztály igen gyengén van képviselve. A hazai iparosok 42 %-kát képezik az összes lakosságnak, és a kereskedelemmel foglalkozók épen csak 0,9%-át. Ami pedig piaczaikat illeti, külforgalmunk passiv volta azt bizonyítja, hogy más termelő államok leszorítják őket azokról. Belföldi fogyasztásra vannak tehát utalva, s mivel a belföldi fogyasztó közönség túlnyomó részét a földmivelői néposztály képezi, ezektől függ emelkedésük vagy bukásuk. Ha a gazdának nincs eladni valója, mit hozzon forgalomba a kereskedő ? Ha nincs bevétele és nincs pénze a mivel vásárolhasson, mi kel el az iparos gyártmányaiból. — Virágzó mezőgazdasági állapotban lendületet nyerne minden foglalkozási ág, minden iparszak, az összes ipar és kereskedelem az Bimbax úr, ki esetleg mind a kilenc leányát hívatlanul is elhozta az estélyre, már huszonkét darab indiai fánkot, nyelt le, öblögetvén tágas torkát néhány pohár rajnaival. A háziasszony igen szeretetreméltókig sürgölődött, forgolódott. Majd a szive repedt meg örömében, midőn Montai herceget megpillanta. Magánkívül rohant hozzá. — És Elemér? — kiáltott szenvesen. — Hol van a kedves Elemér? Montai herceg értette a cselt. Ez a pletykaság kezdete. A forrás, honnan szétbuzog a világtenger összes ere. Ha egy ildomatlan szót kikottyant, a szúnyogból rögtön elefánt lesz. A körülállók füleiket hegyezték. Montai herceg közelebb hajolt a bárónőhöz. Gúnyos mosolylyal suttogá: — Elemér megszökött ! — Megszökött! — riadt meg a kecses tündérnő. — Ez lehetetlen! Montai herceg komoly arccal bólintott. — Ez tiszta valóság. — De hát miért ? Montai herceg rejtélyesen vont vállat. — Ki tudja ?! — ismétlé Iffiszer is. — Ah herceg! Ön engem kétségbeejt! — Bárónő! Ön túl kegyes. — Az okot! Ah! Azt szeretném én csak tudni! — Kétségkívül szerelem, adósság... A fiatalság oly kényelmű ! — Ne folytassa. Elég. A bárónő tova repült, eddiginél nagyobb tért foglalva el, előbb-utóbb virágzásnak indulna. Ha mezőgazdáink bevételeit fokozhatnék, úgy bizonyára nagyobb mérvet öltene a fogyasztás oly czikkekben, melyek most a kereskedő vagy iparos nyakán hevernek. De vegyük csak figyelembe, hogy a létező tőkék uzsorakölcsönök alakjában jobbadára a hitelszomjas kisbirtokosok körébe vizetnek Nem szenved-e ezzel a kamatok súlya alatt görnyedező kisbirtokos épen úgy, mint az egész kereskedő- és iparosvilág, mely e tőkéktől meg van fosztva. Mihelyt a kisbirtoki földhitel szervezve lesz, új tőkéket fog ez a kisbirtokosságnak gyűjteni, szerezni, és visszakerülnek az iparosok és kereskedők számára a most tőlük elvont készletek. E körülmény és ama befolyás, melyet nálunk a gazdasági állapotok az ipar és kereskedelemre gyakorolnak, oly nyomós érvek, hogy összes ipar- és kereskedelemvilágunknak okvetlenül üdvözölnie kell a kisbirtoki hitelszervezet nagy tervét, mely kizárólag földmivelési érdekeink emelését czélozza. És most szóljunk azokról, amik történtek, az egyesület létesítése érdekében s a teendőkről, melyek a közeljövőben elénk írvák! (Vége köv.) (Folyt. köv.) Kivonatos közlemények. Székesfehérvár bizottságának f. hó 24-én tartott rendes havi közgyűléséből. (Vége.) A felolvasás után elnöklő főispán úr, felemlítő, hogy jelenben ily fontos ügyről, bővebb áttanulmányozás után nem volna üdvös határozni, azért arra kéri a véleményt kimondatni, hogy a jelen ügy jelentés tétel végett a 9-es bizottságnak vagy az iskolaszéknek adassék-e ki. Ezután hosszú, de minden helyes körültekintést nélkülöző, időfecsérlő vita fejlett ki, melyben az volt a legjellemzőbb,hogy egyedül a város főjegyzője szólt nyíltan a reáliskola ellen, holott ez tárgyalás alatt sem volt. A szólók közül Kövessy Ferencz bővebben előadja a mostani viszonyokat, és a négy reálosztály föntartását szeretné most már kimondatni, mivel ő ezt, eddig is, míg 8-at állíthatunk a czélnak leginkább megfelelőnek tartja, miután a mostani 6 osztály föntartása nagyon terhes a városra. Egyébiránt nincs kifogása az ellen, ha az ügy, a 9-es bizottságnak kiadatik, csakhogy meg kell neki jelölni az irányt, a jelentésre. A tanárokat is tudósítani kell, hogy, ha nem tesznek vizsgát, keressenek maguknak más helyet. Ő szeretné, ha most elhatároznánk, hogy négy osztályt föntartunk, de csak vizsgázott tanárt alkalmazunk. Novák Kálmán előtte szóló szavaira megjegyzi, hogy, ha a körülményekbe változás nem állott volna be, akkor helyén látná a ma hozandó végleges határozást, de miután a miniszer tovább is megengedi a 6 osztály fentartását, sőt a segélyezésre is kilátást nyújt másként áll a dolog. De ő nincs tisztába azzal,hogy a miniszer megadja-e, a segélyt akkor is, ha csak 4 osztályt tartunk fönn, azért egy feliratban erről határozott tudomást óhajtna szerezni, és az erre érkező választ, a tárgyalás alatt levő leirattal, a 9-es bizottságnak véleményezés végett kiadni. A tanárokat pedig, még ezen ülésből értesíteni kell, hogy, ha az év végére, ha a kötelező vizsgát le nem teszik, állomásaiktól felmentetnek tekintetnek. Matuska János szerint a ministeri leiratnak két része van: első, hogy a reáltanodát az állam nem veheti át, a másik az, hogy kész a 4 ezer forintot a dolgok mostani állásában is megadni, ha czélnak megfelelő helyiség, ha képesített tanárok illő fizetéssel alkalmaztatnak, avagy legyen 4 reálosztály, vagy 6 osztályú polgári iskola. Azért kár szerinte a szót vesztegetni. Hat osztályt nem tudunk föntartani, tehát vagy a négy reálosztály föntartását, vagy a polgári iskola felállítását mondjuk ki. Azonban a határozat előtt adjuk ki a 9-es bizottságnak. Szőgyényi megjegyzi, hogy a miniszer a leiratban, csak a kellő helyiség, és a képesített tanárok alkalmazását köti ki feltételül, nem pedig a hat osztály föntartását. Pribék Antal egész terjedelmében elfogadja elnöke excellencziájának magyarázatát, miután élőszóval meggyőződött arról, mit a leirat is bizonyít, hogy a minister a reáliskola föntartását óhajtja, azért mégis helyén látja az ügyet a 9-es bizottságnak kiadni. Kaiser Sándor, az elnöki véleményezést egész kiterjedésben elfogadja, mert a miniszeri leirat az idő rövidsége miatt az iskolai szakbizottság véleményezése nélkül lett a közgyűlési napirendre kitűzve. A bizottságok feladata különösen az, hogy a kérdéseket előbb lehetőleg megtárgyalva véleményes jelentéseikkel a közgyűlés tanácskozását megkönnyítsék. A reáliskola ügye pedig ép oly fontos, sőt a legfontosabbak egyike, mint egyéb ügyek, melynek a ministeri leirat utáni viszonya komoly bizottmányi tárgyalását óhajtja. Nem is kíván ezúttal a ministeri leirat egyes pontjaira nyilatkozni, csak örömét és köszönetét nyilvánítja a miniszer iránt, ki ahelyett, hogy a törvény szigorával a reáliskola 8 osztályra való kiegészítését parancsolná, azaz a reáliskolát lehetetlenné tenné, inkább segédkezet nyújt az iskolának jelen keretében leendő fönmaradására, és biztosítja a város közönségét, az eddigi államsegély megadásáról. A leiratban utasítást látszanak arra, hogy midőn az állam megteszi a mit lehet, a város hatósága is tegye még a reáliskola föntartása érdekében a lehetőt. Szüts Szabó István, a eszmék tisztázását ő is szereti, de jelenben a vitát feleslegesnek tartja, hanem a leiratot kiadatni óhajtja a 9-es bizottságnak. Havranek József, ő azok közé tartozik, kik a leiratot úgy értelmezik, hogy az állami segély kilátásba helyeztetik, úgy a 6, mint a 4 reálosztály föntartásakor, de azért, hogy határozottan tisztába jöjjünk a dologgal, a jegyzőkönyv hitelesítése előtt, a kétely eloszlatása végett fel kell írni a miniszternek, s az erre érkező választ, a tárgyalás alatt levő leirattal ki kell adni véleményezés végett a 9-es bizottságnak. A felmerült kétely eloszlatása végett, a bizottsági gyűlés élénk éljenezése között, elnöklő főispán kéretett föl, hogy tegye magát a miniszterrel érintkezésbe, mit ő megígért. A tanárokkal a miniszternek már korábban keletkezett leirata közöltetni fog. A mérnöki vélemény, az utakra vonatkozólag kiadatott a középitészeti szakosztálynak. A gazd. szakosztály jelenti, hogy a sóstói nádlás tiszta eredménye 12,564 kéve nád, melynek eladását 100- val 6 forintért hozza javaslatba, mely elfogadtatott. A fogyasztási adóbizottmány jelentése a végleges beszámolással akként lett tudomásul véve, hogy a tiszta haszon a város régi adóhátralékainak törlesztésére fordítatik. A hivatalnokok pedig, miután szép eredményt mutattak föl, fizetéseik után 10°/a javadalmazásban részesittetnek, kivéve a könyvivőt, ki miután csak pár hó óta működik, a javadalmazási összeg felében részesittetik; másik felét a volt könyvvivő kapja. Tisztiügyész jelentése a fontház alatti boltok bérbeadásáról elfogadtatott. A Cser-Palkovits féle ház szobáinak, gazd.tanácsos által beterjesztett alakítási költsége, 214 frt. helybenhagyatott, s a munkálat elkezdése elrendeltetett. A számviszgáló bizottság fáradhatlan buzgalmu elnökének, idősb Námesy Ferencznek, önfeláldozó tevékenységéért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Elnöklő főispán figyelmeztetőleg felemlíti, hogy a városi költségvetés az év elején lett felküldve, holott annak a múlt évben kellett volna történni, tehát méltóztassék a t. közgyűlésnek úgy intézkedni, hogy ez jövőre ne ismétlődjék. Novák Kálmán felszólása folytán a számvevőség utasittatott a munkálatok kellő időben való megtételére. A jegyzőkönyv hitelesítésére, Kaiser Sándor, Pribék Antal, Braun József és Kövesi Ferencz kérettek föl. *Év kezdetén! Beléptünk az 1876-ik évbe, hogy ez év is mint a többi ne csak reményekben legyen gazdag, de cselekedetekben is, nézzük ez év kezdetén, melyekre kellene a köztevékenységnek irányulnia, hogy a közjólét eléressék. Do lo g ház. A dologház eszméjéről nem mondhatunk le, mert minél meztelenebbül látjuk az emberi nyomort és a szegénységből származott elaljasodást annál inkább erősödik bennünk a meggyőződés, hogy e ragályos és veszedelmes betegség gyógyítója a dologhoz. Azt láttuk a múltban, hogy megyénk e nemes eszmétől idegenkedik, ezért most már az országgyűléshez kell folyamodnunk, hogy törvényhozás útján tétessék a megyehatóságoknak kötelmükké dologház állítása. Ez lenne nagy takarékosság, mert nem lenne oly sok arabtartási költség,a tolonczozási kiadás. Azok a községek melyek a dologház nagyszerű hivatását felbírják fogni, járuljanak kérvényeikkel az országgyűléshez e tárgyban. Hiszszük, hogy lesz sikere. Községi jegyzők egylete. Foltozzuk ismét a közigazgatási törvényt, ezzel nem messze megyünk. Tehetségekre van szükségünk, munkás, magát értő községi jegyzőkre s ezek egyesülete dolgozzon ki egy törvényjavaslatot, mely a helyzetnek megfelel. Ipartársulat. Országos ipart úgy teremthetünk, ha lesznek községekben és megyékben képzett iparosok és tekintélyes iparköreink. Ez év kezdetén felhívjuk a buzgolkodókat, hogy hassanak oda miszerint ez évben a szabad ipartársulat megyénkben megalakuljon. Gazdasági egylet. Erről hosszan akarok írni és igy itt most csak röviden azt jelzem, hogy ennek helyes észszerű megalakítása megyei földmivelésünk felett életkérdés s ennek elhanyagolása megbélyegző bűn. Régészeti társulat. A tudománynak vannak követelményei, melyeket teljesítenünk kell. Ily kötelmet teljesítünk a régészeti társulattal, mely egyrészről műveltségünk jele, másrészről haladásunk bizonyítéka leend. Csak azt csodáljuk, hogy oly lassan bir előhaladni. Tanító-egyletek. Ezek vannak működjenek karöltve s mutassanak sikert a népnevelés terén. Segély-egyletek. Az anyagi téren a kisbirtokosokra nézve ez valami nagy áldás. A szolgabiró urak volnának felszólitandók, hogy ilyek alakítására hívnák fel a képviselő testületek figyelmét, ez által ronthatnánk le az uzsorásokat s ezek körmei közül ily segély-egyletek ragadhatnák ki a földmíveseket. Van már megyénkben két virágzó segély-egylet, a lovasberényi és könyéki, mert ne lehetne több is. Egészségügyi bizottságunk által léptessük érvénybe mindazokat az intézményeket melyek biztos sikerrel használhatók. Fehérváron állítsunk lég tüneti eszterdét. Állítsuk fel a megyei vegyész (chemikus) ki-