Székesfehérvár és Vidéke, 1876 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1876-01-29 / 9. szám

nisztérium arról tanúskodik, hogy a kisbirtokosoknak nincsenek oly régi adóhátralékaik, mint a nagy-­s középbirtokosoknak. A kisbirtokosok már csak azért is igyekeznek kötelességeiknek minél inkább megfe­lelni, mert félnek a perköltségtől. Fizetési képessé­gük és pontosságuk legfényesebb példája a galicziai „Rustical-Kredit-Anstalt“, mely virágzó intézetnél több mint 40,000 kisbirtokos és jelzálogos adós kö­zül, csak 1­4 került végrehajtás alá. A földhitel szempontjából tekintve a kisbirtok sokkal jobb hypotheka mint a nagy, mert értéke biz­tosabban és könnyebben meghatározható, árhullám­zásnak sincs úgy kitéve és eladás esetén a kereslet is nagyobb reá mint a nagyra. A kisbirtokosok telekkönyvi állapotának rende­zetlen volta, a kisbirtoki hitel igénybe vételének nem szolgálhat akadályul, mert miután az intézet csak is oly kisbirtokosoknak ad kölcsönt, kik telekkönyvüket rendben tartják , ez akadály csak egyesekre nézve foroghat fenn. Mihelyt be fogja látni a kisbirtokos, hogy a telekkönyvileg igazolható birtokczim hitelt szerez ezentúl neki, hitelképessége czéljából, igye­kezni fog telekkönyvét rendbe hozni, s állandóan rendben tartani. A netáni adósok roppant száma, nem teendi ne­hézkessé és komplikálttá az egyesület érintkezését adós tagjaival, mert az egyesület, az alapszabályok értelmében, rendszerint nem fog közvetlenül érint­kezni adósaival, hanem csakis azoknak illetékes elő­leg-egyleteivel, mint közvetítő közegeivel, s egy-egy előleg-egylet összes adós tagjait egy személynek fogja tekinteni. A kisbirtoki hitelszervezet nemcsak mezőgazda­­sági állapotunkra leend áldásos, hanem kereskedel­münkre és iparunkra is előreláthatólag jótékony ha­tást fog gyakorolni. Európa többi államaiban, hol a nagyszámú földművelői néposztály mellett nagy és erőteljes iparos és kereskedői osztály áll fenn, és ezek gyártmányaik, illetőleg áruiknak külföldi piac­okat tudtak biztosítani, a kedvezőtlen mezőgazdasági álla­potok visszahatását nem érzik, mert ez állapotoktól többé kevésbbé független piac­okon keresik és talál­ják meg hasznukat. Hazánkban azonban e két osz­tály igen gyengén van képviselve. A hazai iparosok 4­2 %-kát képezik az összes lakosságnak, és a keres­kedelemmel foglalkozók épen csak 0,9%-át. A­mi pedig piaczaikat illeti, külforgalmunk passiv volta azt bizonyítja, hogy más termelő államok leszorítják őket azokról. Belföldi fogyasztásra vannak tehát utalva, s mivel a belföldi fogyasztó közönség túlnyomó ré­szét a földmivelői néposztály képezi, ezektől függ emelkedésük vagy bukásuk. Ha a gazdának nincs eladni valója, mit hozzon forgalomba a kereskedő ? Ha nincs bevétele és nincs pénze a mivel vásárolhasson, mi kel el az iparos gyártmányaiból. — Virágzó mezőgazdasági állapot­ban lendületet nyerne minden foglalkozási ág, min­den iparszak, az összes ipar és kereskedelem az Bimbax úr, ki esetleg mind a kilenc leányát hívatlanul is elhozta az estélyre, már huszonkét darab indiai fánkot, nyelt le, öblögetvén tágas torkát néhány pohár rajnaival. A háziasszony igen szeretetreméltókig sürgölődött, forgolódott. Majd a szive repedt meg örömében, midőn Montai herceget megpillanta. Magánkívül rohant hozzá. — És Elemér? — kiáltott szenvesen. — Hol van a kedves Elemér? Montai herceg értette a cselt. Ez a pletykaság kez­dete. A forrás, honnan szétbuzog a világtenger összes ere. Ha egy ildomatlan szót kikottyant, a szúnyogból rögtön elefánt lesz. A körülállók füleiket hegyezték. Montai herceg közelebb hajolt a bárónőhöz. Gúnyos mosolylyal suttogá: — Elemér megszökött ! — Megszökött! — riadt meg a kecses tündérnő. — Ez lehetetlen! Montai herceg komoly arccal bólintott. — Ez tiszta valóság. — De hát miért ? Montai herceg rejtélyesen vont vállat. — Ki tudja ?! — ismétlé Iffiszer is. — Ah herceg! Ön engem kétségbeejt! — Bárónő! Ön túl kegyes. — Az okot! Ah! Azt szeretném én csak tudni! — Kétségkívül szerelem, adósság... A fiatalság oly kényelmű ! — Ne folytassa. Elég. A bárónő tova repült, eddiginél nagyobb tért foglalva el, előbb-utóbb virág­zásnak indulna. Ha mezőgazdáink bevételeit fokoz­hatnék, úgy bizonyára nagyobb mérvet öltene a fogyasztás oly czikkekben, melyek most a kereskedő vagy iparos nyakán hevernek. De vegyük csak figyelembe, hogy a létező tőkék uzsora­kölcsönök alakjában jobbadára a hitelszomjas kisbirtokosok körébe vizetnek Nem szenved-e ezzel a kamatok súlya alatt görnyedező kisbirtokos épen úgy, mint az egész kereskedő- és iparosvilág, mely e tőkéktől meg van fosztva. Mihelyt a kisbirtoki föld­hitel szervezve lesz, új tőkéket fog ez a kisbirtokos­­ságnak gyűjteni, szerezni, és visszakerülnek az ipa­rosok és kereskedők számára a most tőlük elvont készletek. E körülmény és ama befolyás, melyet nálunk a gazdasági állapotok az ipar és kereskedelemre gya­korolnak, oly nyomós érvek, hogy összes ipar- és ke­­reskedelem­világunknak okvetlenül üdvözölnie kell a kisbirtoki hitelszervezet nagy tervét, mely kizárólag földmivelési érdekeink emelését czélozza. És most szóljunk azokról, a­mik történtek, az egyesület létesítése érdekében s a teendőkről, melyek a közeljövőben elénk írvák! (Vége köv.) (Folyt. köv.) Kivonatos közlemények. Székesfehérvár bizottságának f. hó 24-én tartott rendes havi közgyűléséből. (Vége.) A felolvasás után elnöklő főispán úr, felemlítő, hogy jelenben ily fontos ügyről, bővebb áttanulmányozás után nem volna üdvös határozni, azért arra kéri a véleményt kimondatni, hogy a jelen ügy jelentés tétel végett a 9-es bizottságnak vagy az iskolaszéknek adassék-e ki. Ezután hosszú, de minden helyes körültekintést nélkülöző, időfe­­csérlő vita fejlett ki, melyben az volt a legjellemzőbb,hogy egyedül a város főjegyzője szólt nyíltan a reáliskola ellen, holott ez tárgyalás alatt sem volt. A szólók közül Kövessy Ferencz bővebben elő­adja a mostani viszonyokat, és a négy reálosztály föntar­­tását szeretné most már kimondatni, mivel ő ezt, eddig is, míg 8-at állíthatunk a czélnak leginkább megfelelőnek tartja, miután a mostani 6 osztály föntartása nagyon ter­hes a városra. Egyébiránt nincs kifogása az ellen, ha az ügy, a 9-es bizottságnak kiadatik, csakhogy meg kell neki jelölni az irányt, a jelentésre. A tanárokat is tudósítani kell, hogy, ha nem tesznek vizsgát, keressenek maguknak más helyet. Ő szeretné, ha most elhatároznánk, hogy négy osztályt föntartunk, de csak vizsgázott tanárt alkalmazunk. Novák Kálmán előtte szóló szavaira megjegyzi, hogy, ha a körülményekbe változás nem állott volna be, akkor helyén látná a ma hozandó végleges határozást,­­ de miután a miniszer tovább is megengedi a 6 osztály fen­tartását, sőt a segélyezésre is kilátást nyújt másként áll a dolog. De ő nincs tisztába azzal,hogy a miniszer megadja-e, a segélyt akkor is, ha csak 4 osztályt tartunk fönn, azért egy feliratban erről határozott tudomást óhajtna szerezni, és az erre érkező választ, a tárgyalás alatt levő leirattal, a 9-es bizott­ságnak véleményezés végett kiadni. A tanárokat pedig, még ezen ülésből értesíteni kell, hogy, ha az év végére, ha a kötelező vizsgát le nem teszik, állomásaiktól felmentetnek tekintetnek. Matuska János szerint a ministeri leiratnak két része van: első, hogy a reáltanodát az állam nem veheti át, a másik az, hogy kész a 4 ezer forintot a dolgok mos­tani állásában is megadni, ha czélnak megfelelő helyiség, ha képesített tanárok illő fizetéssel alkalmaztatnak, avagy legyen 4 reálosztály, vagy 6 osztályú polgári iskola. Azért kár szerinte a szót vesztegetni. Hat osztályt nem tudunk föntartani, tehát vagy a négy reálosztály föntartását, vagy a polgári iskola felállítását mondjuk ki. Azonban a hatá­rozat előtt adjuk ki a 9-es bizottságnak. Szőgyényi megjegyzi, hogy a miniszer a leiratban, csak a kellő helyiség, és a képesített tanárok alkalmazá­sát köti ki feltételül, nem pedig a hat­­ osztály fön­tartását. Pribék Antal egész terjedelmében elfogadja el­nök­e excellencziájának magyarázatát, miután élőszóval meggyőződött arról, mit a leirat is bizonyít, hogy a minis­ter a reáliskola föntartását óhajtja, azért mégis helyén látja az ügyet a 9-es bizottságnak kiadni. Kaiser Sándor, az elnöki véleményezést egész kiterjedésben elfogadja, mert a miniszeri leirat az idő rö­vidsége miatt az iskolai szakbizottság véleményezése nél­kül lett a közgyűlési napirendre kitűzve. A bizottságok feladata különösen az, hogy a kérdéseket előbb lehetőleg megtárgyalva véleményes jelentéseikkel a közgyűlés ta­nácskozását megkönnyítsék. A reáliskola ügye pedig ép oly fontos, sőt a legfontosabbak egyike, mint egyéb ügyek, melynek a ministeri leirat utáni viszonya komoly bizott­­mányi tárgyalását óhajtja. Nem is kíván ezúttal a minis­teri leirat egyes pontjaira nyilatkozni, csak örömét és kö­szönetét nyilvánítja a miniszer iránt, ki a­helyett, hogy a törvény szigorával a reáliskola 8 osztályra való kiegészí­tését parancsolná, az­az a reáliskolát lehetetlenné tenné, inkább segédkezet nyújt az iskolának jelen keretében leendő fönmaradására, és biztosítja a város közönségét, az eddigi államsegély megadásáról. A leiratban utasítást lát­szanak arra, hogy midőn az állam megteszi a mit lehet, a város hatósága is tegye még a reáliskola föntartása érde­kében a lehetőt. Szüts Szabó István, a eszmék tisztázását ő is szereti, de jelenben a vitát feleslegesnek tartja, hanem a leiratot kiadatni óhajtja a 9-es bizottságnak. Havranek József, ő azok közé tartozik, kik a leiratot úgy értelme­zik, hogy az állami segély kilátásba helyeztetik, úgy a 6, mint a 4 reálosztály föntartásakor, de azért, hogy határo­zottan tisztába jöjjünk a dologgal, a jegyzőkönyv hitelesí­tése előtt, a kétely eloszlatása végett fel kell írni a minisz­ternek, s az erre érkező választ, a tárgyalás alatt levő leirattal ki kell adni véleményezés végett a 9-es bizottságnak. A felmerült kétely eloszlatása végett, a bizottsági gyűlés élénk éljenezése között, elnöklő főispán kéretett föl, hogy tegye magát a miniszterrel érintkezésbe, mit ő meg­ígért. A tanárokkal a miniszternek már korábban keletkezett leirata közöltetni fog. A mérnöki vélemény, az utakra vonatkozólag kiada­tott a középitészeti szakosztálynak. A gazd. szakosztály jelenti, hogy a sóstói nádlás tiszta eredménye 12,564 kéve nád, melynek eladását 100- val 6 forintért hozza javaslatba, mely elfogadtatott. A fogyasztási adóbizottmány jelentése a végleges beszámolással akként lett tudomásul véve, hogy a tiszta haszon a város régi adóhátralékainak törlesztésére fordítatik. A hivatalnokok pedig, miután szép eredményt mutattak föl, fizetéseik után 10°/a javadalmazásban részesittetnek, kivéve a könyvivőt, ki miután csak pár hó óta működik, a javadalmazási összeg felében részesittetik; másik felét a volt könyvvivő kapja. Tisztiügyész jelentése a fontház alatti boltok bérbe­adásáról elfogadtatott. A Cser-Palkovits féle ház szobáinak, gazd.­tanácsos által beterjesztett alakítási költsége, 214 frt. helybenha­­gyatott, s a munkálat elkezdése elrendeltetett. A számviszgáló bizottság fáradhatlan buzgalmu el­nökének, idősb Námesy Ferencznek, önfeláldozó tevé­kenységéért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Elnöklő főispán figyelmeztetőleg felemlíti, hogy a városi költségvetés az év elején lett felküldve, holott annak a múlt évben kellett volna történni, tehát méltóztassék a t. közgyűlésnek úgy intézkedni, hogy ez jövőre ne ismét­lődjék. Novák Kálmán felszólása folytán a számvevőség utasittatott a munkálatok kellő időben való megtételére. A jegyzőkönyv hitelesítésére, Kaiser Sándor, Pribék Antal, Braun József és Kövesi Ferencz kérettek föl. *Év kezdetén! Beléptünk az 1876-ik évbe, hogy ez év is mint a többi ne csak reményekben legyen gazdag, de cselekede­tekben is, nézzük ez év kezdetén, melyekre kellene a köz­tevékenységnek irányulnia, hogy a közjólét eléressék. D­o l­o g h­á­z. A dologház eszméjéről nem mondhatunk le, mert minél meztelenebbül látjuk az emberi nyomort és a szegénységből származott elaljasodást annál inkább erősödik bennünk a meggyőződés, hogy e ragályos és veszedelmes betegség gyógyítója a dologhoz. Azt láttuk a múltban, hogy megyénk e nemes eszmétől idegenkedik, ezért most már az országgyűléshez kell folyamodnunk, hogy törvényhozás útján tétessék a megyehatóságoknak kötelmükké dologh­áz állítása. Ez lenne nagy takarékosság, mert nem lenne oly sok arabtartási költség,a tolonczozási kiadás. Azok a községek melyek a dologház nagyszerű hivatását felbírják fogni, járuljanak kérvényeikkel az országgyűléshez e tárgyban. Hiszszük, hogy lesz sikere. Községi jegyzők­ egylete. Foltozzuk ismét a­ közigazgatási törvényt, ezzel nem messze megyünk. Tehet­ségekre van szükségünk, munkás, magát értő községi jegy­zőkre s ezek egyesülete dolgozzon ki egy törvényjavaslatot, mely a helyzetnek megfelel. Ipar­társulat. Országos ipart úgy teremthetünk, ha lesznek községekben és megyékben képzett iparosok és tekintélyes iparköreink. Ez év kezdetén felhívjuk a buzgolkodókat, hogy hassanak oda miszerint ez évben a szabad ipartársulat megyénkben megalakuljon. Gazdasági­ egylet. Erről hosszan akarok írni és igy itt most csak röviden azt jelzem, hogy ennek helyes észszerű megalakítása megyei földmivelésünk felett élet­kérdés s ennek elhanyagolása megbélyegző bűn. Régészeti társulat. A tudománynak vannak követelményei, melyeket teljesítenünk kell. Ily kötelmet teljesítünk a régészeti társulattal, mely egyrészről művelt­ségünk jele, másrészről haladásunk bizonyítéka leend. Csak azt csodáljuk, hogy oly lassan bir előhaladni. Tanító-egyletek. Ezek­ vannak működjenek kar­öltve s mutassanak sikert a népnevelés terén. Segély-egyletek. Az anyagi téren a kisbirtoko­sokra nézve ez valami nagy áldás. A szolgabiró urak vol­nának felszólitandók, hogy ilyek alakítására hívnák fel a képviselő testületek figyelmét, ez által ronthatnánk le az uzsorásokat s ezek körmei közül ily segély-egyletek ra­gadhatnák ki a földmíveseket. Van már megyénkben két virágzó segély-egylet, a lovasberényi és kö­nyéki, mert ne lehetne több is. Egészségügyi bizottságunk által léptessük érvénybe mindazokat az intézményeket melyek biztos si­kerrel használhatók. Fehérváron állítsunk lég tüneti e­s­z­t­e­r­d­é­t. Állítsuk fel a megyei vegyész (chemikus) ki-

Next