Székesfehérvár és Vidéke, 1882. július-december (10. évfolyam, 77-155. szám)

1882-11-21 / 138. szám

Lipót „A rajzolás jelentőségéről.“ A sike­rült s nagy tetszéssel fogadott értekezletből, rövid kivonatban a következőket tartom szükséges kiemelni: Midőn a rajztanító átveszi azt a szerepet, me­lyet a rajzoktatásban vezetnie kellene, jól fontolja meg, mily erőkkel rendelkezik, meddig terjeszkedhetik; szóval, ne akarjon lehetetlent, de el ne mulassza a lehetőt megkisérteni és végrehajtani. — Legész­­szerűbb rajztanitó az, ki éppen nem kíván tanító, vagy tanár, hanem tanácsolója, vezetője lenni tanít­ványainak. Legelső feladata lesz a buzdítás; — tegye e tárgyat érdekessé és ez­által hasznossá, hogy a rajztanulásnak ne csak a rajzlikában legyen látszata, hanem hogy az elmében is maradjon meg valami nyoma. Tartsunk itt is fokozatot, ne rontsunk gyor­san előre, s ne rajzoltassunk mindjárt czifrábbnál­­czifrább alakokat. A 3. és 4. tanfolyamok egyenes vonalakból álló alakok rajzolásában gyakorolja ma­gát , az 5. és 6. tanfolyamok pedig a görbe és ve­gyes vonalú alakok rajzolásában gyakoroltassanak stb. stb.­­ Az értekezletben kifejtett nézeteket ma­gáévá tette a kör s határozatilag kimondotta, hogy a jövőben közi­­iskoláinkban a rajztanítást, felolvasó által javasolt alapokon és módozatok szerint vezessék az egyes tanítók a gyermekeket a rajzoktatásban. Második felolvasás volt Sólyom Lajos: „N­e­hány szó a gyermekek lelki tulajdonai­ról és azokkal a bánásmódról.“ — Az érte­kezlet czélja volt kimutatni, mit tegyen a tanító a becsület — és szégyenérzet mikénti felébresztésére nézve, s hogyan fogjon a makacsság, nemkülönben a hiúság s nagyravágyás — eme lelki betegségekben szenvedő gyermekek — orvoslásához. Tárgyát neve­zett kartársunk eléggé kimerítette s fáradsága zajos éljenekkel jutalmaztatott. Az őszi ülések egyszersmind választó ülések is lévén alapszabályaink értelmében, a tisztviselők új választás alá kerültek.­­ A közbizalom azonban is­mét a volt elnök és jegyző személye körül öszpon­­tosulván, közfelkiáltással újra megválasztattak. ______ (—y- P- yy) * SZÍNÉSZET. Szombaton, f. hó 18-dikán a királyné neve­­napjára díszelőadásul adatott: „a kis Doctor“, Lecoquenak kedves operettéje. Az előadás meglehetős sikerrel folyt le és a főszereplők közül Veressné, Nagy Pista és Megyeri érdemelnek dicséretet. Különösen Megyeri példája bizonyítja, hogy a jó játék gyenge, vagy épen semmi hanggal is tehet hatást az operette terén; kiemelhetjük még H­o­­­o­­t­a­i Erzsit, kit ma először halottunk énekelni; kicsi de üde hangja van, kissé bátortalan is, pedig a kö­zönség buzdító tapsban részesítő. Középszámú közönség. Vasárnap, e hó 19-én színre került a régen várt, »Mislim­ák­“, Almásy Tihamérnak 1000 frankkal jutalmazott népszínműve. Nem annyira nép­színmű, mint inkább fővárosi életkép, mely néhány igaz és jó részletet tartalmaz, de általában véve nem felel meg azon nagy hírnévnek, mely megelőzte. Lehet, hogy a fővárosban nagyobb hatása azért volt, mivel ott az olyan alakok, mint a­milyenek e mű­ben tartalmaztatnak, ismeretesebbek és érdekesebbek mint minálunk, így például a czímszerep maga a „millimári“ nálunk egészen ismeretlen, azért is a karzat, mely legfeljebb a felsővárosi tejesasszonyokat ismeri, egészen hidegen viselte magát, és az elért külső siker csak­is inkább a már világot látott föld­szinti jövendőbeli polgárok lelkes tenyereinek kö­szönhető. A darab sem cselekvényben, sem alakokban nem eléggé gazdag és meséje sem igen érdekes. A dalok sem voltak legszerencsésebben választva, leg­több benne a couplet, de hiába a magyar nyelv nem alkalmas a couplethez, mi már szívesebben hallgat­juk a népdalokat. Az előadás általában véve jó volt. N­i­k­ó Lina a czímszerepet sok kellemmel és routin­­nal személyesítő, dalai is sikert arattak. Kitűnő volt Megyeri alakítása a zsidó ágens szerepében, a­kit igen kedélyesen ábrázolt, és a couplét oly élénken adta elő, hogy többször is újrázták. Benedek Gyula igen jól játszta a víg Sajtár Jóskát, és az érzelmes részletekben eltalálta a kellő hangot. Sokat nevetett a közönség Kendi Gusztáv Janó tót béresén. Kendi elemében volt, és a tót tánczot is eljárta. Veress kis szerepében kielégített. A többiről nem sokat mondhatunk, és ha felemlítjük Munkácsiné és H­o­r­o­­­a­i Erzsi túlzott schlendriánságát, azt csak azért tesszük, mert oly kedves színésznőtől mint Munkácsiné az ilyesmi még kevésbbé való. A színház zsúfolásig megtelt. Hétfőn adatott Augier kitűnő színműve, az is­meretes „Fourchambault család.“ Az előadás kielégített, a szereplők mindnyájan iparkodtak lehe­tőleg megfelelni feladatuknak. A siker oroszlányrésze Bágyonit, Maár Júliát és B­e­n­e­d­e­k­e­t illeti. Bágyoni (Bernard) két jelenetben, t. i. midőn anyja felfedezi előtte atyja kilétét, és az utolsó fel­vonásban, midőn testvére őt arc­ul üti, kellően fel­tüntette a végtelen erélyt és a szenvedélyt, a­melyet szerző a törvénytelen fiú szerepébe letett, és abban meg is érdemelte a közönség tapsait, noha egészen nem tudta vele elfeledtetni a szavaló színészt. Ma­ár Julia kitűnően festette az élénk véralkatú kreol leányt, és a becsületében megsértett haragvó nőt. Benedek a blasi­i Leopoldot ügyesen személyesíté, de azon Leopoldot is, ki bebizonyítja, hogy neki is helyén van a szíve, jó ízlését is dicsérhetjük. Mun­kácsiné igen csinos és kedves Blanche volt. Ara­dinak (Fourchambault) is voltak sikerült mozzanatai, ezek közé tartozik, midőn hírül veszi megmentését. Nagyné és Havasy is említést érdemelnek. Kö­zépszámú közönség. F. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. — Megjelent Dr. Pátkai (Seidel) Pál pátkai plébános »Válogatott Magyar Katholikus Egyházi beszédek gyűjteményének X­III. kötete. Az irodalom terén nagyon is ismert névvel biró szerző ez utóbbi műve általános elismerésben részesült. A mű magá­ban foglalja a legkitűnőbb egyházi férfiak alkalmi szent beszédeit — miért is melegen ajánljuk becses hús tartalmánál fogva a nagy közönség — de külö­nösen az egyházi férfiak figyelmébe. — Megjelent az „Ország Világ“ V. füzete, a következő gazdag, érdekes és válogatott tartalmamal: „Az egyedüli mód“ ifj. Ábrányi Kornél nagyhatású regénye, utána két csinos rajz, az egyik Kürthy Emiltől ,Miha Janó tervei“ czimmel, a másik, a kedvesebbik Vaskovits Serédy Izabellától ily czimet visel: „A kántorok gyerekei.“ Aztán Kilón Kelánia „Virányoslak“ czimű igen szépen írt költői novellájá­nak folytatása következik. Vers egy van benne, de az aztán lekötheti minden olvasó figyelmét, oly hangulatteljes, s nemes és nagy gondolatokkal telt s hozzá a nehéz művészi forma — valóban rég olvas­tunk mi már az „Ország-Világ“-ban ily szép költe­ményt, a­milyen a mai számban Mészáros Istvántól „Látományok“ czimen megjelent. Dr. Samassa József egri érsek (arczképpel) igen jellemző, rokonszenves, s gyönyörűen írt sorokban bemutatva. Jeles és tanul­ságos czikkek és rövid rajzok a következők: F. A.-tól „Olasz bohóczok“ ismeretterjesztő, az „Apokalypsis lovasai“ (Dürer Albert nagyhírű rajzművész metszete után hozott szép képpel) „Utczai énekesek Kairó­ban“ (képpel) „A két család“ (Munkácsy remek raj­zával) „Éneklő dervisek“ (a nagyhírű orosz festő, Wereschagin képével) „New-York tűzjelző táviró rendszere“ (Három jellemző képpel) „A Begova-me­­cset Szerajevóban“ (igen sikerült fametszetben) és az „Elősdi halak“ (képpel). — Az apró rova­tok a szokott tapintattal, választékos ízléssel s lelkiismeretességgel szerkesztvék, ezúttal az „iro­dalom“ rovatának igen nagy, a kelleténél tán sokkal nagyobb tér van engedve, mi olyan lapnál, mint az Ország-Világ, mely nem kritikai, csupán szépirodalmi és ismeretterjesztő, talán nem kelt oly általános érdeklődést. Egyébként az irodalom rovat kitűnő kritikus tollára vall. Képei mind valódi műbecscsel bírnak. Hazánk ezen első képes folyóira­tát úgy hisszük, szükségtelen bővebben ajánlanunk, ha valamely újság, vagy folyóirat, úgy ez érdemli meg legjobban, hogy minden művelt magyar család asztalán helyet foglaljon. Közelegnek a téli esték: alig szerezhetünk magunknak kellemesebb időtöltést mással, mint azon olvasmányokkal és szép képek szemlélésével, melyekkel az „Ország-Világ“ ellát bennünket. E kitűnő képes lap előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wilckens és Waidl kiadóhivatalában, Budapest, Koronaherczeg utcza 3. szám. VÁROSI és MEGYEI HÍREK. November 21. 1882. — Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük az előfizetési pénz mielőbbi beküldésére. — Királynénk névnapját nagy parádéval ünnepelték meg vasárnap a helyi székes­egyházban. Az isteni szertartást Pauer Já­nos megyés püspök úr végezte, fényes segéd­lettel. Jelen volt a városi és megyei tiszti­kar, katonai notabilitások és tisztek. Záradé­kul „Gott erhalte!“ — Örvendetes jelenség. Mióta a megyei árvaszéknél pót­ülnökök vannak alkalmazva, a borzasztó számú restancziák mind inkább apadnak. A pótülnökök működése óta 3500­ hátralékos ügydarab intéztetett el! — Egészségügyi állapotunk a megye területén­ a múlt hóban teljesen kielégítő volt. Születetett 703. gyermek, elhalt 394. egyén, s igy a születések a halálozások szá­mát 389-el múlják fölül. 108. pár esküdött egymásnak örök hűséget,kívánjuk,hogy a holto­­miglan-holtágiglan ne a fiskális szobájában avagy a törvényszék tárgyalási termében érjen véget! — Furcsa kegyelet. A Vörösmarty-kör ezelőtt pár nappal tudomására hozta a kö­zönségnek, hogy dicsőült költőnk, Vörösmarty emlékére e hó 20-án a cisterciták templomá­ban gyász­isteni tiszteletet tartanak. Azt hittük, hogy végre valahára megszállta a szentlélek a körnek nagyon t. tagjait, s le fogják róni a kegyelet adóját azon halhatat­lan férfiú irányában, kinek nevét a kör vi­seli. Várakozásunkban azonban szomorúan kellett csalódnunk. A körnek mindössze 3, mondd három tagja jelent meg a gyászisteni tiszteten, névleg S­z­ü­t­s Sándor, Dr. S­z­ű­t­s István és Dr. Károlfi Nándor urak. A gyász­­misét főtisztelendő E­r­e­k­y Alfonz ur mon­dotta: Ez igaz valóság! Mint halljuk ugyane nap délutánján a kör tagjai számosan össze­gyűltek a kör helyiségében s csupán a nagy költő emléke iránt való kegyeletből öt asz­talnál forgatták a harminczkét lapból álló bibliákat. — M m ennyi az adóhátralék? Megyénk a múlt hó végén 527,713 frt 657a kr egyenes és 13,751 frt 987* kr hadmentességi adóval maradt hátralékban. — Kuriózum. Mint a rendőrségnél állít­ják, vasárnap egyetlen egy fejbetörés sem fordult elő. Mi nem tartjuk valószínűnek emez állítást, hanem azt hisszük, hogy a sér­tett és sérülést szenvedett felek kiegyeznek maguk között, bírói beavatkozás nélkül, ama reményben, hogy a kölcsönt adandó alkalom­mal úgy is vissza­adják. — Időjárás. A tél beköszöntött, vasár­nap reggelre keményen megfagyott. Nap­közben is jól tartotta magát az idő, s csak a napsütötte helyeken olvadt egy kevéssé. Tegnap este havas eső esett, s ma reggelre hólepel bor­tá a földet. — Járvány. Szomorú hírt közöl velünk lapunk egyik munkatársa. Martonvásáron ugyanis a dyphteritis és torokgyík járvány alak­jában lépetek föl, s már eddig is több áldoza­tot követeltek. — Személyi hír. Tisza Kálmán magyar kormánnyelnök szombaton este városunkba érkezett, vasárnap elnökölt a református egyház gyülekezet traktuális gyűlésén s az nap este a gyorsvonattal visszautazott Buda­pestre. — A zirczi, pilisi, pásztói és szent­­gothárdi egyesült apátságokba keblezett czis­­terczi kiváltságos szent-rend személyzetének az 1882.—1883. tanévre szóló névtára sze­rint a rend összes személyzetének létszáma 121. és pedig 1 apát, 77. áldozát, 19 egy­szerű fogadalmat tett növendék, II. ifjabb növendék és 6. ujoncznövendék. A rend látja el tanárokkal az egri-, székesfehérvári-, pécsi- és bajai­ főgymnásiumokat. A veszprémi egyház­megye területén 11., a Székesfehérvár egyház­megye területén 2., a szombathelyi egyház­­megye területén pedig­­7. plébániájuk van. A zirczi apátság lelkészségei katholikus la­kosságának összes száma 36,455., ezek közt 5,227. iskolázó. A rend növendékei közül kettő a budapesti központi papnöveldében és egy az innsbrucki hittudományi intézetben nyeri kiképeztetését. — Beküldetett. A színház földszintjére különféle jogczimeken betolakodó néhány üres fejű rüpőknek az a rosz szokása van, hogy ha a közönség valamely szereplőt kitüntetni akarván, csattogat, ők pisszegni kezdenek. Miután az ily ildomtalan magaviselet ellené­ben más orvosszer nincs, figyelmeztetjük egyszer mindenkorra a pisszegő urfiacskákat, hogy ha még ez az eset előfordul, vagy rendőr által fognak kivezettetni, vagy pedig egy idejében alkalmazott nyakleves által fog­nak ildomosságra taníttatni. Ha az ő magas (tán magvas?) müszlésöknek nem tetszik az előadás, menjenek haza, de ne akarják a nagy közönséget krigyelejűségök által terrorizálni. Az igazgatót pedig kérjük, hogy intézkedjék az iránt, hogy a földszinti közönség ne to­luljon annyira előre, hogy a széken ülők külső bordája bezuzassék s hátgerinczök a folytonos hajuldozástól megfájuljon. —.. — Meghalt az a kilenc éves kis lány, ki Vendég felsővárosi polgár fogadott lánya volt, s kin — mint annak idejében irtuk, egy emberi alakot viselő állat erőszakot kö­vetett el. Orvosi vélemény szerint a leányka halálát nem ez idézte elő, s a halált okozó betegség nem a baromi tett kifolyása. — Morrott — mint illetékes helyről halljuk — Klein Lukács, ottani kántortanító, egy kath. tanitóegylet létesítésén fáradozik. Önkénytelenül kérdezzük: vajjon mi lehet ennek az indító oka? Hiszen itt van már megyénkben a „fejér megyei tanító­testület, mely „a törvény és ebből folyó­­lag kiadott min. rendeleteknek megfelelően van szervezve; mely országos jó hírnévvel bir; melynek anyagi ereje messze fölülmúlja az ország legtöbb tanítóegyesületeit, s mely­ről szellemi tekintetben, hogy miként véle­kednek, számos körülményből dicsérőleg constatálható.“ — Vagy ott van—még pedig erős alapokon — a „kath. tanítók egylete“, melynek a megyéből is több ta­nító tagja. Vájjon mit akarhatnak ezzel az uj kath. tanitó-egylettel ? Nem kell azoktól a közs. tanítóktól annyira idegenkedni; nem mumusok ők! Hanem belépni a „Fehérme­gyei tanítótestület“ tagjai közé. Kár az erő­ket annyira szétforgácsolni!... Egyébiránt érdekkel várjuk az első életfeladást! — A Verhovay és Horánszky országos képviselők közt fenforgott ügy megoldást nyert. A két fél e hó 18-án pisztolypárbajt vívott a megyeri erőben. — A távolság 25 lépés volt, 5 — 5 lépés előnyomulással. Ho­ránszky igénybe vette az öt lépést avance-t, lőtt, de nem talált. Verhovay két lépést tett előre, ezélzott, pisztolya azonban későn gyu­­ladt be, szintén nem talált. — Verhovay kihívta Bartók Lajost is, de ez a kihívást nem fogadta el, azért, mert a kérdéses ügy­ben Verhovay bírói ítélettel már régebben vett magának elégtételt. — Maár Julia úrhölgy, színtársulatunk e jeles drámai művésznője f. hó 23-dikán, csütörtökön tartja jutalomjátékát, mely al­kalommal Almásy Tihamér „Clarisse“ czímű drámája kerül színre. Olvasóink sokkal job­ban ismerik a már rövid ittléte alatt is a közönség egyik kedvenc­évé vált művésznőt, mintsem hogy szükség volna a legmelegebb pártfogásra buzdítani, és nem is kételkedünk, hogy műértő közönségünk az érdemnek meg is adja a maga koronáját. Az is nagy érdeme derék művésznőnknek, hogy jutalomjátékául nem hangzatos czimü bolondságot, hanem jó eredeti drámát választott, mely a közönség­nek műélvezetet fog szerezni, mert Almásy Tihamér legtehetségesebb drámaíróink egyike, és „Clarisse“ finom salondráma, a czímszerep pedig egészen megfelel Maár Julia úrhölgy jeles tehetségeinek, amennyiben egy kaczér világhölgyet, olyan „Delila“-féle szerepet kell ábrázolnia. — Az izraelita krajczáregylet méltóan és szépen­ ünnepelte meg felséges asszonyunk­nak, Erzsébet királynőnek népnapját. Ugyanis ezen napot tűzte ki a szokott évi ruhakiosz­tás határnapjává. — Valódi öröm fogta el a nézőt, midőn látta a szegény kisdedeket, a mint szegényes ruhában, némelyik nagyon is könnyedén öltözve, jelen meg ott és öröm­telien veszi át jó meleg öltözékét. A leányok­nál még a nagykendő sem hiányzott, azon­kívül ruhát, czipőt, a fiúk pedig téli kabátot, teljes öltözéket és erős patkókkal kevert csizmát kaptak. A szívemelő, lelket gyönyör­ködtető ünnepélyt Wert­heim Salamon hitközségi elnök nyitotta meg. A meghatott­ságtól remegő hangon mondá, hogy azon sajnos tapasztalásra jutunk, miszerint évről­­évre szaporodik a szegények száma, és jelen évben már 112 gyermek, 46 leány és 68 fiú részesül a ruháztatás áldásában. — Ha meggon­doljuk, hogy az egylet működését mily sze­rényen kezdte — az első évben csak 9 gyer­mek kapott ruházatot — akkor fogalmat szerezhetünk az egyleti választmány sikeres, de fáradságos működéséről. Az ünnepélyen jelen voltak. Főt. Alaghy Dezső iskolaszéki elnök, Gőbel János György a városi nép- és polgári iskolák igazgatója, Wertheim Sa­lamonné az egylet buzgó és fáradhatatlan elnöke, Deutsch Ignáczné pénztárnok, Dr. Neumann Árminné, Dr. Ligeti József­né, Hahn Jakabné, He­rczeg Ignáczné, Hor­váth Böske, Kreizler Zsigmondné és Weisz Jakabné választmányi hölgyek. Miután Gőbel igazgató szép beszédben köszönte meg a vá­lasztmánynak jótéteményét, mely lehetővé teszi, hogy a szegény gyermekek a szigorú télen is iskolába járhatnak, a ruhakiosztás eszközöltetett. A magasztos ünnepélyt egy kis fiú hálabeszéde végzi be, melyben­­ társai nevében köszönetet mond: a jótékony angya­loknak, kik valósítják a zsidó napi ima sza­vát: „Dicsértessél örökkévaló Ur Isten, ki felruházod a mezíteleneket!“ — Fiumei levelezőnk Írja folyó hó 19-ről: Magyarország királynéjának névnapja alkal­mából városunk ma ünnepi díszt öltött. Már tegnap, a nagy nap előestéjén a város pol­­gári zenekara, óriási közönség által lelkes és folyton tartó „éljen“ kiáltásokkal kísérve, vonult végig az utczákon. Ma a házak leg­nagyobb része nemzeti és városi szinti, a ki­kötőben horgonyt vetett összes hajók magyar és saját nemzetük színeit viselő lobogókkal vannak díszítve. — Tegnap érkezett ide a „Hekla“ nevű brit nagy hadihajó, hogy torpe­dókat vigyen haza az itteni világhírű torpedó gyárból. — Törvényszék: Csörgei István, D­e­c­s­i József, Oláh András és Csörgei Sándor pátkai lakosok ellen súlyos testi sértés vét­sége miatt emelt bünpert e hó 18-án tár­gyalta a helyi kir. törvényszék, mely alka­lommal I. és II. r. vádlottak 2 havi fogház­­büntetésre s 10 frt pénzbírságra, III. és IV. r. vádlottak 3 havi fogházbüntetésre s 10 frt pénzbírságra ítéltettek. Vádlottak és kir. ügyész fellebbeztek. — Magner Teréz kis­­keszi lakos hamis eskü büntette miatt 6 havi börtönbüntetésre, 50 frt pénzbírságra és 1 évi hivatalvesztésre ítéltetett e hó 20-án tartott végtárgyaláson. Ugyan e na­pon Lavanda József martonvásári lakos sikkasztás vétsége miatt­­ havi fogházbün­tetésre s 1 évi hivatalvesztésre ítéltetett. •­­ Nyilvános kérelem a színház bejárat előtt ácsorgó, különböző rendű-, rangú- és korú iparlovag urakhoz. A színházlátogató közönség tiszteletteljesen felszólítja a fönt czimzett urakat, miszerint jövőben várják be azt, mig a színházba menők maguk jó szántából eldobják égő szivarjukat s tartóz­tassák vissza magukat az oly jelenetektől, minő legközelebb is történt, midőn egy szín­házba siető kisebb termetű úri­embert a szó legigazabb értelmében megtámadtak, s égő szivarját szájából kiragadták, mit látva a többiek, megtámadták a támadókat, s mánd­­lik pufogása, süvegek rögülése, bajusztól még nem pelyhedző ajkak s orrok beverése fejlődött ki a zsákmány fölötti harczban. Ha ezen fölszólitás nem használ, másodsor­ban kénytelenek leszünk a lassú méltósággal sétáló hajdú urak becses figyelmét kikérni a tisztelt urak megfékezése s szivarozási dü­hök lecsillapítására vonatkozólag. — A képkiállítás végleges határozat sze­rint jövő hó 1-én fog megnyílni. A rendező­bizottság tagjai már városunkba érkeztek, s nemsokára megkezdendik a képek elrendezését.

Next