Székesfehérvár és Vidéke, 1885 (13. évfolyam, 55-157. szám)
1885-05-07 / 55. szám
V Xlllik évfolyam.55. szám. Csütörtök, 1885. május 7. |_______________________________________ Megtizenhetenkint háromszor, minden kedden, csütörtökön és szombaton Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Belváros,teográf-u.tcza. Minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény, továbbá előfizetések, felszólamlások hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok 10 krajczárért "*Ft"élsz nádor-utczai dohány-tőzsdéjében, vettei kaszárnya-utczai kereskedésében, Ervika Iskola-utczai kereskedésében, a lap kihordójáná és a szerketőségben kaphatók. “ " TÁRSADALMI, KÖZMIVELŐDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrincz könyvkereskedésében. Vidéken minden posta,u n.i-va,ta,bál-Hirdetésekre nézve a lap egy oldala (columna) 40 helyre van beosztva, egy hely bélyegdíjon kívül 90 kr. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben részesülnek. Szerkesztővel értekezni lehet naponkint délelőtt 9-től 2 óráig. Előfizetési ára 1.: Egész évre...................8 frt. — kr. Fél évre........................4 frt. — kr. Negyedévre...................2 frt. — kr. A „Nyílttériben egykor 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak: Budapesten: Haasenstein irodájában, Goldberger A., Dorottya-utcza 6. sz. Rajnai Vilmos, molnár-utcza és az orsz. hirdetési irodában. — Továbbá Bécsben: Hausenstein és Vogler, Taborstr., Schalek Henriknél, Dukes és Társánál, A. Oppelik.— Székesfehérvárott, a lap szerkesztőségében és Klökner Péter könyvkereskedésében. Hirdetőiek setánymet áalítotnak. s az osztálytanítók lakbére. Székes-Fehérvár szab. kir. város szolgálatában álló osztálytanítók folyamodtak, hogy számukra lakbért szavazzon meg a város közgyűlése. A helybeli lapok a mozgalom keletkezése alkalmával is elismerték, hogy az osztálytanítók kérelme jogos és ennek teljesítése méltányos. A lakbér megtagadását indokolni nem lehet, megszavazását pedig számtalan érvvel lehet támogatni. Mint a tanügynek és ami ezzel egyértelmű, a tanítóknak önzetlen barátja akarok néhány sorban azoknak eszéhez és szívéhez szólni, akik ez ügyben szavazatukkal dönteni vannak hivatva. Sokszor hallottam emlegetni, hogy az osztálytanítóknak 30 éves korában, tehát hét évi működés tán 650 frt fizetése 35 éves korában 700 és 40 ■s korában, tehát 15 évi működés után 750 frt., ■ évi működés után, 45 éves korában jut 800 aizetéshez. Tisztelt képviselő urak, önök is emerek és családapák, saját tapasztalatuk után ítéljék meg, lehet-e egy három négy tagú családot 700—800 forintnál kevesebb jövedelemmel eltartani. Velem együtt önök is meg vannak győződve, hogy nem. Adjuk meg tehát buzgó osztálytanítóinknak a lakbért, mert más jövedelmi források a rendes fizetésen kivül úgy is alig van, legtöbbnek pedig semmi sincs. ■am akarom az osztálytanítók fizetését a többi tisztviselőkével összehasonlítani, csupán azon nagy'crv ' r.krft nkfl.ro. In*. Melvstk OgY taiogy ar' .sfeola egy vár a tudatig. Saharájában.— Elszorul gy wmeg szellemi hátramarasadalmi rend, a közerkölcsiség va,' közel állunk a kétségbeeséshez,omoru a kilátás, sivár a tájék. De :»Adósunk, hogy vannak iskoláink, . ../go tanítóink, a remény föltárnád szi. Minden tanítóban egy orvost látunk, ki a ,»i.nom kinövéseit gyógyítani, a baj elterjedését megakadályozni van hivatva. És ez irányában lennénk szükkebiűek, vagy jobban mondva, kismarkuak ? — Minden tanító egy kötelességét ismerő harczos, ki a tudatlanság ellen küzd. Nem áldozza életét és vérét a harczban, de ami ennél sokkal nagyobb becsű, óránként, naponként, évenként egy-egy talpalatnyi tért foglal el a haladás ellenségétől, a tudatlanságtól. És azok irányában lennénk fösvények, kik hazánk szellemi és ezáltal anyagi életünk emelésén fáradoznak ? Akik dönteni fognak a fölött, várjon kapjanak-e osztálytanítóluk lakbért, kiknek köszönik a tudományt, mely őket vagyonhoz, közbecsüléshez juttatták? Kiknek köszönik az erkölcsi érzületet, mely őket a családi és társadalmi életben szeretetre méltókká teszik ? A jótéteményekért hálát várnak önök is, képviselő urak, azok is, kik önöket a tanácsterembe küldötték. Tegyék szívükre kezüket és róják e a hála adóját lakbér fejében azon testület iránt, mely önöket és a népet a jóra, szépre és hasznosra oktatta és nevelte. Én hiszem, hogy az iskolában önöket is hálára buzdították és hiszem, hogy önök ezt nem felejtették, külföldre szeretünk hivatkozni, midőn valamely vitásról van szó. A külföld e tekintetben is jó időt ad, melyet hazánk fővárosán kívül már Arad, Klozsvár, Pécs és Szeged városok követtek is. Önök nem nyújtanának e jó példa követése által alkalmat arra, hogy tanítókarunk a város tanügyét emelje ? A felsorolt városok jobb fizetést adnak tanítóinknak, mint mi, és ott a tanítók részt is vesznek az iskolán kívül is minden közművelődési mozgalomban. Nálunk is be fog ez következni, ha mielőbb iparkodni fogunk a nem éppen kedvező anyagi körülmények között levő tanítói kar anyagi gondjait kevesbíteni. Mellékjövedelemre, amint én tudom, aránylag kevesen tehetnek szert, a kínálat nagy, a kereslet kicsiny. De jobb is, ha nem járnak mellékjövedelem után. A szellemi munka nagyon kifárasztja az embert. Iskolán kívül van úgy is elég dolga a tanítónak az írásbeli dolgozatok átnézésével és kijavításával. Hosszabb szünetük csupán a nyári két hónap, mely alatt pedig hányadik talál magának jövedelmező és állásához illő foglalkozást ? De nem igazságos-e, hogy habár az a két hónap nem az ő kedvükért, hanem a tanulókért adatik, pihenjenek ? Önök családapák, tudják, mennyi fáradsággal jár egy vagy két gyermek nevelése, a felügyelet stb. Nem szívesen mennek-e el hazulról szórakozni és a családi gondoktól egy időre szabadulni ? Hány gyermekkel kell a tanítónak fáradoznia ? Nem egygyel, kettővel, hanem 60—80, sőt legtöbb esetben 100 gyermekkel, kik különböző képességűek, különböző viseletűek. — Tíz havi munka után édes a nyugalom. Gondoljanak csak arra, mily türelmetlenül várják önök a tanév megnyitását, hogy gyermekeik tanítását és nevelését újólag a tanítóra bízhassák! Elmondva mindezeket, áttérek a kérdés pénzügyi oldalára. Úgy tudom, az osztálytanítók száma nálunk nem több 15—20-nál. Az önök bölcs belátására és méltányosságára hagyva, vájjon 100, vagy 150 frt lakbért akarnak-e adni, úgy találom, hogy az osztálytanítók lakbére 2000—2500-frtnál nagyobb többletet nem fog okozni. Ennyit pedig csakugyan nem lehet sajnálni, midőn tanítóink érdekeiről van szó, kik fizetésüket nem másutt, hanem helyben költik el, tehát nem a szomszéd városoknak, nem a külföldnek csinálnak forgalmat, hanem a helybeli iparosoknak és kereskedőknek. A kultusminiszter is segítségül jön az államsegéllyel, melyet a polgári leányiskolának adott és úgy tudom, hogy ezen államsegély és a tandíj majdnem fedezik ezen intézet kiadásait. Bízom tehát az ia.ulaszokban, és a képviselő- testületben, hogy az osztálytanítók kérelmét pártfogolni és teljesíteni fogják és igy azok anyagi existentiáját végleg biztosítják. Székesfehérvár nem zárhatja el keblét és zsebét, midőn kulturális érdekeről van szó. És, hogy tanítóink megérdemlik a pártfogást, legjobban bizonyítja azon körülmény, hogy szorgalmuk , tanítási munkásságukért már több ízben ki lettek tüntetve. Egy tanügybarát. GONDOLATOK A NEVELÉSRŐL. Mt olvastatott a Fehérmegyei Tanítótestület „székesfehérvári járási körnek“ tavaszi gyűlésén. „A régiek erénye volt — mondja Zámolyi Varga a „Házi Nevelés“ czímű művében — hogy ők mindent jónak találtak, mit a természet nyújtott; ettek a földnek gyümölcséből, ittak a forrás vizéből; aludtak, ha elfáradtak; felébredtek, ha kialudták magukat, és meghaltak késő öreg korban.“its valóban ők megelégedettek, boldogok voltak. Nem kell mélyen az ókorba sem mennünk ennek igazolása végett, meghalljuk azt a mai korban is, a régiek szavaiból, kik azt mondják: jobb világ volt hajdan ! Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy akkor is ugyanazon tények, eszközök szolgáltak a lét fenntartására, mint a mai korban, csakhogy ők az egyszerűség, a megelégedettség szemüvegén keresztül nézték a természet által nyújtott adományt. Gyönyörködtek azon kevésben, amijök volt. Míg ellenben a mai korban az önzés, kapzsiság, kényelem, ennek elérhetése végett a vagyonhajhászat, dologtalanság a czél, melynek elérése végett nem tekintik az útba ütköző akadályokat sem, jó-rosz eszközzel egyaránt működnek a kitűzött czél felé. Ez kérem a különbség a régi és a mai kor között. Másként, régen az erkölcs vezette az emberek tetteit, ma a számítás. Némelyek a lapok útján — nem régen egy helybeli lap is — azt állítják, hogy ezen különbség és ebből származó korbetegségek, mint az öngyilkosságok, sikkasztások stb. a haladó korral egyetemben jár, mint egy abból eredő baj. Igen, elismerjük, mert tapasztaljuk, hogy ezen társadalmi betegségekkel mindenütt találkozunk, hol haladás, felvilágosultság van, de el nem ismerhetjük, hogy ezen betegségek a haladó korból erednének. Mert ezek egymással épen úgy állanak ellentétben, mint a jó és rész. Mert ahol felvilágosultság van, ott az est gondolkodik, tehát tetteinek következményeit előre tudja, amiből kiviláglik, hogy a hideg számítás vezetett czél felé. Tehát ne a haladásban keressük az okot, hanem igenis a rész nevelésben, a haladókorral járó egyoldalú nevelésben, mely csak az alaki képzést tartja szem előtt, míg a szivképzést egyszerűen elhanyagolja. Ha tehát a társadalmat — nem akarom mondani átalakítani — de javítani akarjuk, elsősorban a szivképzésre kell súlyt fektetni. El kell ismernünk, hogy e tekintetben mi, tehát az iskola csak második eszköz. Első pedig a családi tűzhely, főleg az anya. Az „Életiskola” czímű műben olvashatjuk, hogy: „a katona apa harcziassá, a költő költőivé, a pap áhitatossá, csak egyedül az anya neveli emberré gyermekét.“ Nézzük a tudományos téren kimagasló férfiakat, nem-e még mint gyermek a családi tűzhelyen fogamzott meg a szikra, nem-e még ott ébresztetett fel a csira, nem-e ott léptettek fel az első lépcsőre, mely lépcsőn folytonos haladás folytán jutottak fel azon magaslatig, amelyen álltak. Igen, a családi tűzhelyen kell a gyermekben a szívképzés csiráját elvetni, az iskola kemesítse, ápolja a csemetét, a társadalom szedje a gyümölcsöt. Tehát a családi tűzhelyből indul ki a napsugár az erkölcs felmelegítésére, innen kell az orvosságot hoznunk és keresnünk a társadalmi betegségek elpusztítására. Ez azon Jordán vize, mely a romlott erkölcsöt lemossa rólunk. Egy remekíró mondja: „Ha azon férfiak élettörténetét jól ismernők, kik becsületesség és szelid erények által voltak kitűnők s jótékonyak, tiz közül kilenczet találnánk, kik abbeli erényeik jótéteményét édes anyjoknak köszönik. Általában az, emberiség szerencséje, boldogsága és tökéle' ’««u a női erényekről van feltételezve.“ Ha tehá‘ -s, a társadalom erénye, tökéletessége, jo' -lí'r racrbaTj mely egyezersmir ? ■ — a családi tűzhelytől, jobban inon «» függ, nézzük, milyennek kell annak r vizsgáljuk, olyan-e? ha nem olyan melyek . A'ai?j ■sms* (Fobzt. kav.) Báró Jenő uradalmi tiszttartó bájos és kedves leányát, Paulát. Násznagyok: a vőlegény részéről Grossinger István, moóri járási szolgabiró, — a menyasszony részéről Seidel Lajos, székesfehérvári városkapitány voltak Az esketési szertartást Tichy Jakab, zámolyi plébános végezte. Az esküvő — a menyaszszony családi gyásza miatt — a legnagyobb csöndben folyt le. Legyen az ifjú pár boldogsága tartós és zavartalan. — Megyei, Dezső, a kolozsvári népszínház széptehetségű tagja, tegnap reggel fél 8 órakor esküdött örök hűséget a helyi ref. templomban, a kedves Medgyasszay Zsófika kisasszonynak Az esketési szertartást a „fekete sas“ szállóban reggeli követte, mely után az ifjú pár a gyorsvonattal elutazott. Boldogság kisérte frigyöket. — Adonyban, mint levelezőnk írja, folyó hó 4-én vezette oltárhoz Herz Ármin odavaló polgár leányát — Linát — Spitzer Manó ercsi-i lakos. Ugyancsak a fenti napon esküdtek örök hűséget egymásnak Günscher Amália és Hirschfeld Mór (esztergomi kereskedő.) Tartós és zavartalan boldogság kísérte a fiatal párokat életükön át. Az esküvők után gazdagon megrakott asztalokhoz ültek a lakodalmi vendégek. — Később táncz keletkezett, melyben Adony környékének szépei nagy lelkesedéssel vettek részt. — A székesfehérvári kölcsönös népsegélyző-egy let f. évi április havi üzlet kimutatása. — Bevétel. Pénztári maradvány márezius hó 31-ről 1,65 frt 42 kr 1884/5-ik évi társulat beiratási dijakbl 52 frt 20 kr. Bélyeg illetékekből 1 frt 78 kr. Hetibefizetésekből 17,294 frt 60 kr. Kamatokból 3,50'! frt Q? V TITGLA ből 220 tr* 64 kr Felszólitás VÁSOSI és mRFKI — Az előfizetések mielőbb! Szíves meg- újítását, a hátráld.A to*hlfa részt, lapunk terjesztését * ídattét kérjük. — iutekonyczeiu ensk . szavalat- és zene-előadás. A városi polgári leán iskola javára e hó 9-én, délután 5 órakor a „Magyar király“ szálló emeleti nagytermében rendezendő ének-, szavalat- és zeneelőadás iránt már is nagy érdeklődés mutatkozik. Jegyek előre válthatók Szekerák és Hornyánszky urak kereskedésében s előadás alkalmával a pénztárnál. — Uj bizottsági tagok. A hétfőn tartott megyei közgyűlésben az alispánná megválasztott Sárközy Aurél helyébe, a közigazgatási bizottság tagjává is Szögyény-Marich László tárnokmestert, Fejér megye volt főispánját, a jegyzővizsgáló bizottság tagjává dr. Varga Zsigmond megyei tiszti főorvost választották meg. — Rendőri kihágás. Ma reggel a sütő- és selyemutcza s a cserepes köz lakói nem tudtak szellőztetni, oly iszonyú bűz volt utczájukban. Jelentést tettek a rendőrkapitánynál, aki vizsgálatot tartott, mely kiderítette azt, hogy a bűz attól származik, mert Baron Zsigmond, sütő utcza 3. szám alatt lakó kereskedő a házában levő úrgödör tartalmát kieresztette a trágyagödörre, hogy ez által a trágyát erleszsze. A rendőrkapitány ezen közegészségügy elleni kihágás miatt 50 frt pénzbüntetésre, esetleg 10 napi elzárásra ítélte Baron Zsigmondot, aki az ítélet ellen felebbezett. A lóosztályozás jövő vasárnap, e hó 10-ikén megy végbe a lóvásártéren levő czédula-háznál. Derék község, Sóskút község tanítóinak fizetését évenként 50 írttal, úgyszintén a kisbiró és éjjeli őr fizetését aránylagosan fölemelte. A község képviselőtestületének a fizetés fölemelésekre vonatkozó határozatait a kedden tartott megyei közgyűlés jóváhagyta. — Halálozás. Matusz Karolin, néh. Matusz Gábor, volt székesfehérvári ügyvéd 21 éves, hajadon leánya, tegnapelőtt este 10 órakor Vereben jobblétre szenderült. Legyen könnyű a föld a kiszenvedett porai fölött. — Esküvők. Dr. Szauer György, moóri város-orvos tegnap vezette oltárhoz Zámolyon D -* - Jj w - 4— w ti üli.»**« í y ‘ 143 frt. 1880/1-ik évi társulat, vagyonából 45 frt 1881/2-ik évi társulat vagyonából 165 frt 36 kr 1882/3-ik évi társulat vagyonából 108 frt 16 k Heti befizetésekből 88 frt 80 kr. Tiszti és szolga fizetésekre 399 frt 96 kr. Kezelési költségekre 201 frt 0 kr. Zálogokra 380 frt. Jelzálogos kötelezőkre 1,750 frt. Kötelezőkre 129,793 frt. Kölcsönökre 6,320 frt Pénztári egyenleg 4,481 frt 79 kr. önzésén 113,87 frt 12 kr . Ritka családi oromünnep. Nem minden halandónak jut az a szerencse, a 11 70 éves Horváth József (tollak) bátyánnak, ki, mint feddhetlen jellemű polgár, s a függetlenségi elvek buzgó harczosa, polgár társai osztatlan becsülését és szeretetét bírja. Hat leányt adott férjhez, mindegyiket tekintélyes polgárhoz, hatvannál több unokája, dédunokája született, kik közül több min negyven, ma is él. Egyetlen fiú gyermeki Horváth Sándor, fülöpszállási gőzmalom - tulajdonos, e hó 3-án vezette oltárhoz Maron István, városi polgár Alojzia leányát, és legelőször férjhez adott leánya az utána vas napon, május 4-kén ünnepelte 25 éves ezredlakodalmát, férjével Fekete Ferencz, városi polgárral. Május elejére esik az örömapa mesteri remekségének 50-ik évfordulója is. Az ünnepélyek ily összetorlódásánál a család elhatározta, hogy azokat együttesen, május 4-kén ünneplendő meg. Reggel 8 órakor ünnepélyes isteni tisztelet volt a székesegyházban, melyen az egész család részt vett, azután az ünnepély megörökítésére magukat nagy kabinet alakban lefényképeztették. Délben a jubilált párnál családi ebéd vol , azután az örömapa szőlőjébe rándultak ki, hol az örömünnepély befejeztetett, s a család éjfélig vig kedély közt mulatott. Éltesse sokáig öreg polgártársunkat a magyarok Istene, s adjon sok ily polgárt hazánknak — Oklevél kihirdetés. Dr. Mészáros Lajos ráczalmási községi orvos orvostudori oklevelét a hétfőn tartott megyei közgyűlésen hirdették ki.