Székesfehérvár és Vidéke, 1885 (13. évfolyam, 55-157. szám)

1885-05-07 / 55. szám

V Xlll­ik évfolyam.55. szám. Csütörtök, 1885. május 7. |_______________________________________ Megtizen­hetenkint háromszor, minden kedden, csütörtökön és szombaton Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Belváros,­­teogr­áf-u.tcza. Minden a lap szellemi részére vonatkozó köz­­lemény, továbbá előfizetések, felszólamlások hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok 10 krajczárért "*Ft"élsz nádor-utczai dohány-tőzsdéjében, vettei kaszárnya-utczai kereskedésében, Ervika Iskola-utczai keres­k­edésében, a lap kihordójáná és a szerket­­őségben kaphatók. “ " TÁRSADALMI, KÖZMIVELŐDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI­­ Előfizetések eszközölh­etők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrincz könyv­kereskedésében. Vidéken minden posta,u n.i-va,ta,b­ál-Hirdetésekre nézve a lap egy oldala (columna) 40 helyre van beosztva, egy hely bélyegdíjon kívül 90 kr. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben részesülnek. Szerkesztővel értekezni lehet naponkint délelőtt 9-től 2 óráig. Előfizetési ára­ 1.: Egész évre...................8 frt. — kr. Fél évre........................4 frt. — kr. Negyedévre...................2 frt. — kr. A „Nyílttériben egy­kor 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak: Budapesten: Haasenstein irodájában, Goldber­ger A., Dorottya-utcza 6. sz. Rajnai Vilmos, molnár-utcza és az orsz. hirdetési irodában. — Továbbá Bécsben: Hausenstein és Vogler, Taborstr., Schalek Henriknél, Dukes és Társá­nál, A. Oppelik.— Székesfehérvárott, a lap szer­kesztőségében és Klökner Péter könyvkereske­désében. Hirdetőiek setányme­t áalítotnak. s az osztálytanítók lakbére. Székes-Fehérvár szab. kir. város szolgálatában álló osztálytanítók folyamodtak, hogy számukra lak­bért szavazzon meg a város közgyűlése. A helybeli lapok a mozgalom keletkezése alkalmával is elis­merték, hogy az osztálytanítók kérelme jogos és ennek teljesítése méltányos. A lakbér megtagadását indokolni nem lehet, megszavazását pedig számtalan érvvel lehet támogatni. Mint a tanügynek és ami ezzel egyértelmű, a tanítóknak önzetlen barátja akarok néhány sorban azoknak eszéhez és szívéhez szólni, a­kik ez ügyben szavazatukkal dönteni vannak hivatva. Sokszor hallottam emlegetni, hogy az osztály­tanítóknak 30 éves korában, tehát hét évi működés tán 650 frt fizetése 35 éves korában 700 és 40 ■s ko­rában, tehát 15 évi működés után 750 frt., ■­­ évi működés után, 45 éves korában jut 800 ai­zetéshez. Tisztelt képviselő urak, önök is em­­e­­rek és családapák, saját tapasztalatuk után ítéljék meg, lehet-e egy három négy tagú családot 700—800 forintnál kevesebb jövedelemmel eltartani. Velem együtt önök is meg vannak győződve, hogy nem.­­ Adjuk meg tehát buzgó osztálytanítóinknak a lakbért, mert más jövedelmi források a rendes fizetésen kivül úgy is alig van, legtöbbnek pedig semmi sincs. ■am akarom az osztálytanítók fizetését a többi tisztviselőkével összehasonlítani, csupán azon nagy­­'crv ' r.k­r­ft nkfl.ro. In*. Melvstk OgY ta­iogy ar' .sfeola egy vár a tudat­ig. Saharájában.­— Elszorul gy wmeg szellemi hátramara­­­sadalmi rend, a közerkölcsiség va,' közel állunk a kétségbeeséshez,­­omoru a kilátás, sivár a tájék. De :»Adósunk, hogy vannak iskoláink, . ../go tanítóink, a remény föltárnád szi­­. Minden tanítóban egy orvost látunk, ki a ,»i.nom­ kinövéseit gyógyítani, a baj elterjedését megakadályozni van hivatva. És ez irányában lennénk szükkebiűek, vagy jobban mondva, kismarkuak ? — Minden tanító egy kötelességét ismerő harczos, ki a tudatlanság ellen küzd. Nem áldozza életét és vérét a harczban, de ami ennél sokkal nagyobb becsű, óránként, naponként, évenként egy-egy talpalatnyi tért foglal el a haladás ellenségétől, a tudatlanságtól. És azok irányában lennénk fösvények, kik hazánk szellemi és ez­által anyagi életünk emelésén fára­doznak ? A­kik dönteni fognak a fölött, várjon kapja­­nak-e osztálytanítóluk lakbért, kiknek köszönik a tudományt, mely őket vagyonhoz, közbecsüléshez juttatták? Kiknek köszönik az erkölcsi érzületet, mely őket a családi és társadalmi életben szeretetre mél­tókká teszik ? A jótéteményekért hálát várnak önök is, képviselő urak, azok is, kik önöket a tanácste­rembe küldötték. Tegyék szívükre kezüket és róják e a hála adóját lakbér fejében azon testület iránt, mely önöket és a népet a jóra, szépre és hasznosra oktatta és nevelte. Én hiszem, hogy az iskolában önöket is hálára buzdították és hiszem, hogy önök ezt nem felejtették, külföldre szeretünk hivatkozni, midőn valamely vitásról van szó.­­ A külföld e tekintetben is jó időt ad, melyet hazánk fővárosán kívül már Arad, Klozsvár, Pécs és Szeged városok követtek is. Önök nem nyújtanának e jó példa követése által alkalmat arra, hogy tanítókarunk a város tanügyét emelje ? A felsorolt városok jobb fizetést adnak tanítóinknak, mint mi, és ott a tanítók részt is vesznek az iskolán kívül is minden közművelődési mozgalomban. Nálunk is be fog ez következni, ha mielőbb iparkodni fogunk a nem éppen kedvező anyagi körülmények között levő tanítói kar anyagi gondjait kevesbíteni. Mellék­jövedelemre, amint én tudom, aránylag kevesen tehetnek szert, a kínálat nagy, a kereslet kicsiny. De jobb is, ha nem járnak mellékjövedelem után. A szellemi munka nagyon kifárasztja az em­bert. Iskolán kívül van úgy is elég dolga a tanító­nak az írásbeli dolgozatok átnézésével és kijavításá­val. Hosszabb szünetük csupán a nyári két hónap, mely alatt pedig hányadik talál magának jövedel­­mező és állásához illő foglalkozást ? De nem igaz­ságos-e, hogy habár az a két hónap nem az ő kedvükért, hanem a tanulókért adatik, pihenjenek ? Önök családapák, tudják, mennyi fáradsággal jár egy vagy két gyermek nevelése, a felügyelet stb. Nem szívesen mennek-e el hazulról szórakozni és a családi­­ gondoktól egy időre­ szabadulni ? Hány gyermekkel kell a tanítónak fáradoznia ? Nem egygyel, kettővel, hanem 60—80, sőt legtöbb esetben 100 gyermekkel, kik különböző képességűek, különböző viseletűek. — Tíz havi munka után édes a nyugalom. Gondoljanak csak arra, mily türelmetlenül várják önök a tanév megnyitását, hogy gyermekeik tanítását és nevelését újólag a tanítóra bízhassák! Elmondva mindezeket, áttérek a kérdés pénzügyi oldalára. Úgy tudom, az osztálytanítók száma nálunk nem több 15—20-nál. Az önök bölcs belátására és méltányosságára hagyva, vájjon 100, vagy 150 frt lakbért akarnak-e adni, úgy találom, hogy az osz­tálytanítók lakbére 2000—2500-frtnál nagyobb több­letet nem fog okozni. Ennyit pedig csakugyan nem lehet sajnálni, midőn tanítóink érdekeiről van szó, kik fizetésüket nem másutt, hanem helyben költik el, tehát nem a szomszéd városoknak, nem a kül­földnek csinálnak forgalmat, hanem a helybeli ipa­rosoknak és kereskedőknek. A kultusminiszter is se­gítségül jön az államsegéllyel, melyet a polgári leányiskolának adott és úgy tudom, hogy ezen állam­segély és a tandíj majdnem fedezik ezen inté­zet kiadásait. Bíz­om tehát az ia.ulaszokban, és a képviselő-­ testületben, hogy az osztálytanítók kérelmét párt­fogolni és teljesíteni fogják és igy azok anyagi­­ existentiáját végleg biztosítják. Székesfehérvár nem­­ zárhatja el keblét és zsebét, midőn kulturális érdeke­­­ről van szó. És, hogy tanítóink megérdemlik a párt­­­­fogást, legjobban bizonyítja azon körülmény, hogy­­ szorgalmuk , tanítási munkásságukért már több ízben ki lettek tüntetve. Egy tanügybarát. GONDOLATOK A NEVELÉSRŐL. M­t olvastatott a Fehérmegyei Tanítótestület „székes­fehérvári járási körnek“ tavaszi gyűlésén. „A régiek erénye volt — mondja Zámolyi Varga a „Házi Nevelés“ czímű művében — hogy ők mindent jónak találtak, mit a természet nyújtott; ettek a földnek gyümölcséből, ittak a forrás vizéből; aludtak, ha elfáradtak; felébredtek, ha kialudták magukat, és meghaltak késő öreg korban.“­its való­ban ők megelégedettek, boldogok voltak. Nem kell mélyen az ókorba sem mennünk ennek igazolása végett, meghalljuk azt a mai korban is, a régiek szavaiból, kik azt mondják: jobb világ volt hajdan ! Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy akkor is ugyanazon tények, eszközök szolgáltak a lét fenn­tartására, mint a mai korban, csakhogy ők az egy­szerűség, a megelégedettség szemüvegén keresztül nézték a természet által nyújtott adományt. Gyö­nyörködtek azon kevésben, a­mijök volt. Míg ellen­ben a mai korban az önzés, kapzsiság, kényelem, ennek elérhetése végett a vagyonhajhászat, dologta­­lanság a czél, melynek elérése végett nem tekintik az útba ütköző akadályokat sem­, jó-rosz eszközzel egyaránt működnek a kitűzött czél felé. Ez kérem a különbség a régi és a mai kor között. Másként, régen az erkölcs vezette az emberek tetteit, ma a számítás. Némelyek a lapok útján — nem régen egy helybeli lap is — azt állítják, hogy ezen különbség és ebből származó korbetegségek, mint az öngyilkos­ságok, sikkasztások stb. a haladó korral egyetemben jár, mint egy abból eredő baj. Igen, elismerjük, mert tapasztaljuk, hogy ezen társadalmi betegségek­kel mindenütt találkozunk, hol haladás, felvilágo­sultság van, de el nem ismerhetjük, hogy ezen be­tegségek a haladó korból erednének. Mert ezek egy­mással épen úgy állanak ellentétben, mint a jó és rész. Mert a­hol felvilágosultság van, ott az est gondolkodik, tehát tetteinek következményeit előre tudja, a­miből kiviláglik, hogy a hideg számítás ve­zetett czél felé. Tehát ne a haladásban keressük az okot, hanem igenis a rész nevelésben, a haladókorral járó egyoldalú nevelésben, mely csak az alaki kép­zést tartja szem előtt, míg a szivképzést egyszerűen elhanyagolja. Ha tehát a társadalmat — nem akarom mon­dani átalakítani — de javítani akarjuk, első­sorban a szivképzésre kell súlyt fektetni. El kell ismernünk, hogy e tekintetben mi, tehát az iskola csak második eszköz. Első pedig a családi tűzhely, főleg az anya. Az „Életiskola” czímű műben olvashatjuk, hogy: „a katona apa harcziassá, a költő költőivé, a pap áhi­­tatossá, csak egyedül az anya neveli emberré gyer­mekét.“ Nézzük a tudományos téren kimagasló fér­fiakat, nem-e még mint gyermek a családi tűzhelyen fogamzott meg a szikra, nem-e még ott ébresztetett fel a csira, nem-e ott léptettek fel az első lépcsőre, mely lépcsőn folytonos haladás folytán jutottak fel azon magaslatig, a­melyen álltak. Igen, a családi tűzhelyen kell a gyermekben a szívképzés csiráját elvetni, az iskola k­emesítse, ápolja a csemetét, a társadalom szedje a gyümölcsöt. Tehát a családi tűzhelyből indul ki a napsugár az erkölcs felmelegítésére, innen kell az orvosságot hoznunk és keresnünk a társadalmi betegségek elpusztítására. Ez azon Jordán vize, mely a romlott erkölcsöt le­mossa rólunk. Egy remekíró mondja: „Ha azon férfiak élettörténetét jól ismernők, kik becsületesség és szelid erények által voltak kitűnők s jótékonyak, tiz közül kilenczet találnánk, kik abbeli erényeik jótéteményét édes anyjoknak köszönik. Általában az, emberiség szerencséje, boldogsága és tökéle' ’««u a női erényekről van feltételezve.“ Ha tehá‘ -s, a társadalom erénye, tökéletessége, jo' -lí'r racrbaTj mely egyezersmir ? ■ — a családi tűzhelytől, jobban inon­ «» függ, nézzük, milyennek kell annak r­­ vizsgáljuk, olyan-e? ha nem olyan melyek . A'ai?j ■sms* (Fobzt. kav.) Báró Jenő uradalmi tiszttartó bájos és ked­ves leányát, Paulát. Násznagyok: a vőlegény részéről Grossinger István, moóri járási szolgabiró, — a menyasszony részéről Seidel Lajos, székesfehérvári városkapitány voltak Az esketési szertartást Tichy Jakab, zámolyi plébános végezte. Az esküvő — a menyasz­­szony családi gyásza miatt — a legnagyobb csöndben folyt le. Legyen az ifjú pár bol­dogsága tartós és zavartalan. — Megyei­, Dezső, a kolozsvári népszínház széptehetségű tagja, tegnap reggel fél 8 órakor esküdött örök hűséget a helyi ref. templomban, a kedves Medgyasszay Zsófika kisasszonynak Az esketési szertartást a „fekete sas“ szálló­ban reggeli követte, mely után az ifjú pár a gyorsvonattal elutazott. Boldogság kisérte frigyöket. — Adonyban, mint levelezőnk írja, folyó hó 4-én vezette oltárhoz Herz Ármin odavaló polgár leányát — Linát — Spitzer Manó ercsi-i lakos. Ugyancsak a fenti napon esküdtek örök hűséget egymás­nak Günscher Amália és Hirschfeld Mór (esztergomi kereskedő.) Tartós és zavartalan boldogság kísérte a fiatal párokat életükön át. Az esküvők után gazdagon megrakott asztalokhoz ültek a lakodalmi vendégek. — Később táncz keletkezett, melyben Adony környékének szépei nagy lelkesedéssel vet­tek részt.­­ — A székesfehérvári kölcsönös népsegélyző-egy let f. évi április havi üzlet kimutatása. — Bevé­tel. Pénztári maradvány márezius hó 31-ről 1,65 frt 42 kr 1884/5-ik évi társulat beiratási dijakbl 52 frt 20 kr. Bélyeg illetékekből 1 frt 78 kr. Heti­­befizetésekből 17,294 frt 60 kr. Kamatokból 3,50'! frt Q? V TIT­GLA ből 220 tr* 64 kr Fel­szól­itás VÁSOSI és m­RFK­I — Az előfizetések mielőbb! Szíves m­eg-­ újítását, a hátráld.A to*hlfa részt,­­ lapunk terjesztését * ídattét kérjük. — iutekonyczeiu ensk . szavalat- és zene-elő­­adás. A városi polgári leán iskola javára e hó 9-én, délután 5 órakor a „Magyar király“ szálló emeleti nagytermében rendezendő ének-, szavalat- és zene­előadás iránt már is nagy érdeklődés m­utatkozik. Jegyek előre válthatók Szekerák és Hornyánszky urak kereskedésében s előadás alkalmával a pénz­tárnál. — Uj bizottsági tagok. A hétfőn tartott megyei közgyűlésben az alispánná megválasztott Sárközy Aurél helyébe, a közigazgatási bizottság tagjává is­ Szögyény-Marich László tárnokmestert, Fejér megye volt főispánját, a jegyzővizsgáló bizottság tagjává dr. Varga Zsigmond megyei tiszti főorvost válasz­tották meg. — Rendőri kihágás. Ma reggel a sütő- és selyem­­utcza s a cserepes köz lakói nem tudtak szellőztetni, oly iszonyú bűz volt utczájukban. Jelentést tettek a rendőrkapitánynál, a­ki vizsgálatot tartott, mely ki­derítette azt, hogy a bűz attól származik, mert Baron Zsigmond, sü­tő­ utcza 3. szám alatt lakó ke­reskedő a házában levő úrgödör tartalmát kieresz­tette a trágyagödörre, hogy ez által a trágyát er­­leszsze. A rendőrkapitány ezen közegészségügy elleni kihágás miatt 50 frt pénzbüntetésre, esetleg 10 napi elzárásra ítélte Baron Zsigmondot, a­ki az ítélet ellen felebbezett.­­ A lóosztályozás jövő vasárnap, e hó 10-ikén megy végbe a lóvásártéren levő czédula-háznál.­­ Derék község, Sóskút község tanítói­nak fizetését évenként 50 írttal, úgyszin­tén a kisbiró és éjjeli őr fizetését arányla­­gosan fölemelte. A község képviselőtestüle­tének a fizetés fölemelésekre vonatkozó ha­tározatait a kedden tartott megyei közgyű­lés jóváhagyta. — Halálozás. Matusz Karolin, néh. Ma­­tusz Gábor, volt székesfehérvári ügyvéd 21 éves, hajadon leánya, tegnapelőtt este 10 órakor Vereben jobblétre szenderült. Legyen könnyű a föld a kiszenvedett porai fölött. — Esküvők. Dr. Szauer György, moóri város-orvos tegnap vezette oltárhoz Zámolyon D -* - Jj w - 4— w ti üli.»**« í y ‘ 143 frt. 1880/1-ik évi társulat, vagyonából 45 frt 1881/2-ik évi társulat vagyonából 165 frt 36 kr 1882/3-ik évi társulat vagyonából 108 frt 16 k Heti befizetésekből 88 frt 80 kr. Tiszti és szolga fizeté­sekre 399 frt 96 kr. Kezelési költségekre 201 frt 0 kr. Zálogokra 380 frt. Jelzálogos kötelezőkre 1,75­0 frt. Kötelezőkre 129,793 frt. Kölcsönökre 6,320 frt Pénztári egyenleg 4,481 frt 79 kr. önzésén 113,87 frt 12 kr . Ritka családi oromünnep. Nem min­den halandónak jut az a szerencse, a 11 70 éves Horváth József (tollak) bátyán­­nak, ki, mint feddhetlen jellemű polgár, s a függetlenségi elvek buzgó harczosa, polgár társai osztatlan becsülését és szeretetét bírja. Hat leányt adott férjhez, mindegyiket te­kintélyes polgárhoz, hatvannál több unokája, dédunokája született, kik közül több min negyven, ma is él. Egyetlen fiú­ gyermeki Horváth Sándor, fülöpszállási gőzmalom - tulajdonos, e hó 3-án vezette oltárhoz Maron István, városi polgár Alojzia leányát, és leg­először férjhez adott leánya az utána vas napon, május 4-kén ünnepelte 25 éves ezred­lakodalmát, férjével Fekete Ferencz, városi polgárral. Május elejére esik az örömapa mesteri remekségének 50-ik évfordulója is. Az ünnepélyek ily összetorlódásánál a család elhatározta, hogy azokat együttesen, május 4-kén ünneplendő meg. Reggel 8 órakor ünnepélyes isteni tisztelet volt a székesegy­házban, melyen az egész család részt vett, azután az ünnepély megörökítésére magukat nagy kabinet alakban lefényképeztették. Délben a jubilált párnál családi ebéd vol , azután az örömapa szőlőjébe rándultak ki, hol az örömünnepély befejeztetett, s a csa­lád éjfélig vig kedély közt mulatott. Éltesse sokáig öreg polgártársunkat a magyarok Istene, s adjon sok ily polgárt hazánknak — Oklevél kihirdetés. Dr. Mészáros Lajos rácz­­almási községi orvos orvostudori oklevelét a hétfőn tartott megyei közgyűlésen hirdették ki.

Next