Székesfehérvár és Vidéke, 1888 (16. évfolyam, 24-158. szám)
1888-02-25 / 24. szám
összegben benne foglaltatik a nm. m. kir. kormány által adott 5000 írt segély és a község által — állítólag — iskolaalapul felajánlott 6155 írt tőkének 2 évi kamatja, ugyszinte az 1869. és 1870. évekre kivetett iskolai adó. Kérdésbe tettük, váljon a nm. m. kir. kormány által adott 5000 forint minő meghatározott czélra adatott s ennek biztos megtudhatása végett kértük előmutatni a vonatkozó miniszteri leiratot; de ez kéznél nem lévén, kérelmünk teljesíthető nem volt. Kértük továbbá a Moór község által községi iskolai alapul felajánlott 6155 írtra vonatkozó okiratot, de az előbbihez hasonló ok miatt ezt sem volt szerencsénk megtekinthetni. Tehát sem az állam által adott, sem a község által felajánlott összegeknek természete, mire fordíthatósága iránt documentális felvilágosítást nem nyerhettünk; szóbeli előadás útján azonban úgy értesültünk, miszerint az állam, az általa adott összeget iskolaépítés czéljára, kamatnélküli kölcsönüt adta azon időre, mig csak a községi iskola fennál; a község pedig a kérdéses összegnek, mint soha fel nem mondható tőkének s e minőségben felajánlott iskolaalapnak kamatait évenként az iskola javára lefizetni kötelezte magát. A további két évről, u. m. 1870. október 1-től 1872. október 1-ig nincsen iskolai számadás. Valószínűnek jeleztetett azonban, hogy az ezen időszakra vonatkozó számadások is előkerülnek, vagy legalább a meglevő okmányok alapján elkészíthetők lesznek s ezekből fog kiderülni az, hogy a fölebbi 6160 frt 94 kr.-ból marad-e s mennyi vagyon az iskola javára. Az iskolai adónak, az 1868-ik évi XXXVIII-ik t.-cz. értelmében való kivetése és beszedése, amint szóbelileg értesültünk, az 1870-ik év végével állítólag megszűnt, állítólag egy felsőbb hatósági rendelet következtében, melyet — mivel nem volt kéznél — nem volt szerencsénk színről színre megszemlélni. Az 1872-ik évi október 1-től mai napig, nincsenek az iskola gondnoka által külön vezetett skolai számadások, mivel ezen időszakban a községi iskolának költségei a községi közköltségelőirányzatban nyertek fedezetet s a községi iskola ellátása a közpénztárból történt. Azon községi számadások, melyekben e kiadások elszámoltatnak, megyehatóságilag felülvizsgálvák. Ami az iskolai alapvagyonról való számadást illeti, ilyen a községi pénzektől elkülönített iskolai alapvagyon számadás, csak a* 1881-ik évtől fogva vezettetik a község által. Ezen i£81-ik évi számadás szerint ezen alapvagyonnak első összegét képezi egy, a moórvidéki takarékpénztár által Frey János nevére kiállított takarékpénztári könyvre 1871-ik év október 9-én elhelyezett 2000 frt s ugyanazon év és hó 15-én elhelyezett 1000 frt, összesen 1000 frt és ennek azóta folyvást tőkésített kamatai. Cirentiai karbívijénzittíi könyv 1881. év. “"g- 2-in Moór község iskolai pénztára nevére átíratott. — Második összegét képezi e vagyonnak azon 1460 frt, melyet Moór község az általa községi alapvagyonul — állítólag — felajánlott 6155 frt tőkének 1871-ik év óta hátralékban levő kamataiból résztörlesztésül befizetett. A fölebbi 3000 frt, állítólag, a fölebb 1870. év végén kimutatott pénztár maradványnak, az 1870—1872-ik iskolai év iskolai kiadásainak fedezete után még fenn levő maradéka. Ezen iskolai alapvagyon-számadások 1881-től 1887-ik év végéig évenként vezetve, 1886 végéig megyehatóságilag felülvizsgálva vannak. Az 1887-ik évszámadása végén e vagyon 15402 frt 91 kr., melyből azonban 1820 frt 02 kr. befizetetlen hátralék kamat, 2 frt hijján, a községet terheli. Megjegyezzük, miszerint ezen összeg, az elemi községi népiskola vagyona. Mert van, vagy legalább kell lennie vagyonának, a községi felsőbb népiskolának is. Ugyanis az 1874-ik évben szept. 6-án tartott gyűlés jegyzőkönyvének 1-fő száma értelmében, Moór község képviselőtestülete öt egymásután való évre beszedendőül, felsőbb népiskolaalapra megszavazta az 5%-os iskolai pótadót s ez az 1875, 76, 77, 78 évre, tehát négy évre tényleg kivetve és beszedve lett; de tőkésítve nincs s erről, bár az összeg 7404 frt 52 krt tesz, elkülönített iskolai alapvagyon-számadás vezetve nincsen. — Azon községi számadások, melyekben ezen összegek elszámolvák, mint kiadási hátralékok, megyehatóságilag fölülvizsgálva vannak. Az ügynek ezen csak vázlatosan előadott történetéből is kitűnik az, hogy ennek kezelése körül, nem egy szabálytalanság követtetetett el. A többek között: szabálytalanság az, hogy az iskolaszék gyűlési jegyzőkönyvei nincsenek rendben, sőt talán nincsenek meg; szabálytalanság az, az iskola gondnokának első számadása fölülvizsgálva nincs, második s harmadik évi számadása pedig egyátalán hiányzik; szabálytalanság az, hogy az iskolai adónak, az 1868. évi 38. t.-cz. értelmében való kivetése és beszedése — a község több, saját felekezeti iskolájára amúgy is eleget adózó tagjának érdeksérelmével — az 1870-ik év végével beszüntettetett szabálytalanság az, hogy a községi iskola költségeinek fedezete — az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 14. §-a ellenére — a közköltségelőirányzatba teljesen fölvétetett; szabálytalanság az, hogy az iskolai vagyon kezelése az iskolaszék kezéből kivétetett, vagy kiadatott ; szabálytalanság az, hogy az iskolai vagyon egyik részéről, nevezetesen az elemi iskola alapvagyonáról a külön vezetett számadás csak az 1881. évről kezdődik, holott iskolai alapvagyonnak azonnal kell lennie, mihelyt a községi iskola felállittatott; szabálytalanság az, hogy az itt kezdődő iskolai alapvagyonszámadás — mint alább kimutatni hiszszük — nem biztos tétellel kezdődik; szabálytalanság az, hogy az iskolai alapvagyon másik részéről, a felsőbb népiskola vagyonáról külön vezetett számadás még nincs; szabálytalanság az, hogy kifáradva a szabálytalanságok elősorolásában, többet ne említsünk, miszerint, mint alább kitűnik, az 1887-ik év julius havától fogva folyó év január 25-ig törvényesen működhető iskolaszék nem volt. (Vége köv.) VÁROSI és VIDÉKI BIBÉK. Február 25. 1888. — Szép elismerés. Gőbel János György városi községi iskoláink igazgatója, Weisz Bernát Ferencz kir. tanácsostól, mint az országos magy. gazdasági egyesület iskolatakarékpénztári bizottságának elnökétől a napokban több értékes munkát kapott Budapestről a következő sorok kíséretében : „A nagymúlt. vallás és közoktatásügyi m. kir. ministerium, a magyar tudományos akadémia és a Franklin-társulat áthatva azon meggyőződéstől, hogy az iskolai takarékpénztárak intézménye hazánk jövő nemzedékének úgy erkölcsi mint anyagi viszonyaira a legüdvösebb befolyást van hivatva gyakorolni, az iskolai takarékpénztárak kezelőinek jutalmazására több közérdekű kiadványt bocsátottak rendelkezésünkre. Van szerencsém ezekből a könyvekből a „Földrajzi közlemények“ XIV. kötetének 10 füzetét Berecz Antaltól és „Az Ozmán uralom története“ 2 kötetben, dr. Lázár Gyulától, Czimednek azzal a kívánsággal megküldeni, hogy az elismerés e csekély jelét buzdításul tekintse azon ügy további hathatós pártolására, melynek czélja, hogy a takarékosság erényének terjesztése útján szeretett hazánk jólétének fejlesztésében közreműködjünk. Hazafias üdvözlettel: Weisz B. F.“ Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy városi községi iskoláinkban az isk. tkptári intézmény alapját Gőbel János György igazgató vetette meg az 1888. tanévben általa akkor kezelt belv. fitanodai III. osztályban. — A meghonosított intézmény rövid idő alatt a legszebb lendületet vette; s midőn ezt tanhatóságunk is melegen ajánlotta a városi tanítók figyelmébe, örömmel constatáljuk, hogy az isk. takarékpénztár ma már nálunk 40 osztályban, 14 tanító által a legüdvösebb eredménynyel kezeltetik. Az iskolai takarékpénztárt a lefolyt hét tanévben 4940 gyermek vette igénybe, az általuk betett összeg pedig kitesz: 6368 frt 26 krt; tehát ily erkölcsi és anyagi eredmény, a mely előtt valóban m1 kdll N’'jgLwjv2aj.i. Charls ! /yantr sR. vere is igy ! 1 — Gazdász és gazdatisztek adója mikor számítandók kétszeresen. Kérdés merült fel, kik tekintendők a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott oly gazdászoknak és gazdatiszteknek, kiknek államadója az 1886. évi XXI. és XXII. t.cz. 26. és 38. §-ai alapján törvényhatóságilag több adót fizető bizottsági tagok, illetőleg községilegtöbb adót fizető képviselők névjegyzékének összeállításakor kétszeresen számítandó. A földművelési és kereskedelmi miniszer kimondta, hogy nemcsak a magyaróvári gazdasági akadémia, hanem a keszthelyi, debreczeni, kolozsmonostori és kassai gazdasági tanintézetek részéről kiadott végbizonyítványok is olyanoknak tekintendők, melyek tulajdonosai adójuk kétszeres számításának kedvezményére igényt tarthatnak. — Színházi műsor. A helybeli színházban a jövő hét folyamán a következő színdarabok fognak előadatni: Vasárnap, febr. 25-án, „Nebántsvirág“ új operette, Bácskay Julcsával a czímszerepben, másodszor. Hétfőn, február 27-én, „Medea“ cz. tragédia, Jászai Mari színművésznő vendégfelléptéül. Kedd, február 28-án, „Nagyapó,“ énekes népszínmű, Szilágyi B. ur második vendégjátéka. Szerda, febr. 29-én „Boccaccio,“ operette Szilágyi B. ur utolsó fellépte és jutalomjátéka. Csütörtök, márcz. 1-én; „Nebántsvirág“, új operette. Péntek, márcz. 3-án, szünet. Szombat, márcz. 3-án; „Árendás zsidó,“ énekes népszínmű, Zendy Mihály jutalomjátéka. — Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen férjem, néh. Lechner József temetésén a benső és igaz tisztelet oly számos és szép jeleivel találkoztam, hogy nem mulaszthatom el itt a nyilvánosság előtt is forró köszönetem és hálám kifejezni mindazoknak, kik személyes megjelenésükkel, koszorúk küldésével a boldogult iránti kegyeletük, szeretetük és tiszteletüknek kifejezést adtak, különösen pedig a szfehérvári függetlenségi kör, a palota-külvárosi olvasókör, a szfehérvári tűzoltó-egylet, az általános munkás- és betegsegélyző-egylet, a kath. legény-egylet, úgy a szfehérvári iparos ifjúság képző- és segély-egylete, testületi megjelenésükért fogadják a legforróbb hálám és köszönetemet. Özv. Lechner Józsefné, szül. Zerenczky Eszter. Öngyilkosság. Tordasson folyó évi február hó 16-án Kalló Mihály csizmadia mester főbe lőtte magát. A szerencsétlen öngyilkos lövése nem volt biztos s csak 24 órai kínlódás után halt meg. Az öngyilkosságot valószínűleg a pálinka túlságos élvezete közben követte el. Józan korában igen munkás s szakavatott iparos volt, a tordasiak búsulnak is, hogy soha se lesz többet ily jó csizmadiájuk. — Egy ifjú temetése. Lapunk múlt számában közölt öngyilkos ifjú Jankó Sándor temetésére vonatkozólag a következő sorokat vettük. Ma délután 3 órakor kísértük az örök nyugalom helyére Jankó Sándornak, Jankó József magyaralmási számtartó kedves gyermekének halt tetemeit. A nevezett boldogult, ki élte világában, alig 16 évet élve vált meg az élet terheitől, a vallási rajongásnak lett áldozata; amennyiben agybántalma következtében folyton a bibliai őskorban élvén, miután mindent, ami neki — véleménye szerint — kedves volt, előzőleg feláldozott, őskori szokás szerint a község közvetlen közelében levő legmagasabb dombon, ugyanezen helyen saját életét vitte rajongásának áldozatául. Temetése impozáns volt. Nemcsak a rokonok és közel falvakból való jóbarátok és ismerősök, de mondhatni az egész község megjelent a végtisztességtételen, kimutatva ez által a részvétet, melylyel a mélyen sújtott szülők iránt viseltetnek. A díszes koporsót számtalan koszorú ékesítő feliratokkal, nevezetesen : „szeretett testvérüknek; Mariska és Dezső :“ „Szeretett unokatestvérüknek; Géza és Béla:“ „Kedves unokaöcsüknek, nagynénjeik.“ Volt ezeken kívül még több is a jóbarátoktól és ismerősöktől. A díszes menet a zimankós idő daczára gyalog vonult ki a temetőbe. Legyen vigasztalás a mélyen szomorodott szülőknek és rokonoknak a tudat, hogy amit a megboldogult ifjú arcza a ravatalon feltüntetett, ő valóban boldog ott, ahová átköltözött, és abban a meggyőződésben, melyben végzetes tettét elkövette. Legyen neki könnyű a föld, a melytől szabadulni vágyott. (H. F.) — Köszönetnyilvánítások. A „Fejérmegyei Takarékpénztár“ i. é. február 19-én tartott évi közgyűlésen kegyeskedett a székesfehérvári iparos ifjúság képző- és segélyző egylete részére 15 forintot kiutalványozni, mely kegyes adományért az egylet nevében leghálább köszönetemet nyilvánitom. Rajniss Mátyás, egyleti elnök. — A „Fehérmegyei Takarékpénztár“ tekintetes Igazgatósága szives volt a t. közgyűlés által ez évben is a kath. betegsegélyző-legényegylet részére 15 frtot megszavaztatni; fogadja a t. Igazgatóság ezen nemes tettéért az egylet hálás köszönetét! Gremsperger István, e. elnök. — A „Fejérmegyei Takarékpénztár“ f. hó 19-én tartott közgyűlése alkalmával a „Fehérmegye és székesfehérvári méhész-egylet“-nek alaptőkéje gyarapítására 20 frtot volt kegyes adományozni. Fogadja a mélyen tisztelt pénzintézet, a nemes ügy iránt tanusított áldozatkészségéért az egylet nevében hálás köszönetemet. Székesfehérvár, 1888. febr. 24-én. Töltényi Antal, elnök. — A Fejérmegyei Takarékpénztár* 1. évi februárju bttilupó KOZigj uiópc allidimánul r* sz.-fehérvári tornázó egyesületbe örökös pártoló tagként belépvén, a tagdíjra 50 frtot utalványozott; fogadja ezért nevezett pénzintézet Igazgatósága a tornázó-egyesület nevében köszönetünket. Sz.-Fehérvárott, 1888. február 21-én. Kempelen Imre elnök, Heltay Jenő, titkár. — A „Fehérmegyei Takarékpénztár“ f. é. február hó 19-én tartott közgyűlésen a palota külvárosi kisdedovodának 80 frtot kegyeskedett adományozni, melyért az óvodai egylet nevében leghálásabb köszönetemet nyilvánitom. Székesfehérvárott, 1888. febr. 23 án. Nagy Ignácz, elnök. — A „Fejérmegyei Takarékpénztár“ f. hó 19-én tartott közgyűlésében, a székesfehérvári önkéntes tűzoltó-egylet részére 25 írt segélyt volt kegyes utalványozni, melyért az egylet nevében fejezi ki hálás köszönetét a nyilvánosság előtt. Székesfehérvár, 1888. február 23-án. Kempelen Imre, egyleti elnök. — Panasz színházi jegyszedőné ellen. Lapunk szerkesztőségéhez egy színházlátogató levelet intézett, melyben panaszkodik a méltánytalan és botrányos eljárás fölött, melyet vele szemben a karzati jegyszedőnő elkövetett. Az illető álló karzaton volt vasárnap este, s egy ülőkarzat házához támaszkodott, melyben senki sem ült. A jegyszedőnő egy rendőrrel a nélkül, hogy figyelmeztette volna, odament hozzá, s olyan szavakkal illette, melyen mind ő, mind a körülötte levők megbotránkoztak. Szerényebb körülmények között élő polgárainktól csak szép és dicsérendő, ha szellemi szórakozást keresnek a színházban, s ha nem tehetnek is a művészetért annyit, mint akiknek körülményei jobban engedik, azt joggal megvárhatjuk, hogy a jegyszedőnő vagy bárki másnak ilyetén bánásmódja ne idegenítse el őket a színház látogatásától. Reméljük, hogy a színigazgató a közművelődés érdekében tett felszólalásunkra meg fogja vizsgálni, hogyan áll a dolog. — S nek, vagy vidékre ügyvéd mellé foiratkozik egy 30 éves egyén, szerény édesek mellett. Bővebbet a kiadó-hivat. — Ajánlkozás. Könyvvivő a magyar és német könyvvitel és levelezésben tökéletesen jártas, kíván helyben kedvező feltételekmellett alkalmazást, esetleg fél napra is. — Ajánlatok „X. Y.“ czim alatt a szerkesztőséghez kéretnek. — A zord tél következménye. Mint Gyúróról értesülünk, ott a tolvajlások napirenden vannak. A tolvajok feltörik a zárt baromfi ólakat, s elviszik belőlük a baromfiakat. A szalma s takarmányneműeket szintén lopják. A nagymérvű tolvajlások annak tulajdoníthatók, hogy a kemény tél a szegénységet már kipusztította mindenből. — Vasúti értékjegyek életbeléptetése. Az utazó közönség érdekében a hazai vasutak egy része felette gyakorlati czélú s a közönségnek jelentékeny anyagi előnyöket nyújtó intézményt léptetett életbe. Arról van ugyanis szó, hogy f. évi márczius hó 1-től kezdve vasúti értékjegy füzetek adatnak ki a magyar kir. államvasutak összes vonalain, továbbá az arad-temesvári, budapest-pécsi, pécs-barcsi, mohács-pécsi és magyar-északkeleti vasutakon, valamint az első magyar gácsországi, kassa-oderbergi s a nyugoti vasút magyar vonalain. Ezen értékjegy-füzetek 65 frt értékű 1 frtos, 50 kros és 10 kros értékjegyeket tartalmaznak s egy ily füzet ára csak 50 frt. Ezen füzetekben foglat értékjegyekkel a fent elősorolt vasutak összes magyar vonalaira bármily személyszállító — tehát gyorsvonatra is — szóló rendes áru jegyek válthatók — a keleti express-vonat egyedüli kivételével — bármely kocsiosztályra. Ezenkívül válthatók ezen értékjegyek alapján a magyar kir. államvasutak Budapest személypályaudvaráról, valamint a Budapest mögött fekvő jelentékenyebb állomásokról Bruckon át Bécsbe és vissza való utasra is közvetlen jegyek. Bécsből valamint a bécsbrucki vonal állomásairól Budapest felé pedig készpénfizetés mellett váltandók közönséges jegyek Brucki, míg a továbbutazásra Brucktól kezdve a vonatezetőnél válthatók már jegyek ismét értékjegyek fiében. — Ezen alkalommal a Bécsből Budapestre utazókra nézve az értékjegyekkel járó menetdij-kövezménynek a bécs-brucki vonalra esedékes részt a bruckbudapesti menetjegy árából levonatik,gy hogy a Bécsből Budapestre való utazás eképen enyleg csak annyiba kerül, mint a megfordított srácban. E szerint tehát a L m. Brucktól Budapestig éró menetdíjak a következő összegekben lesznek éékjegyekkel kiegyenlítendők és pedig: gyorsvonatokéi az I-ső osztály 13 frt 80 kr, a Il-ik osztály 1 frt 60 kr; kombinált személy- és gyorsvonatoknál I. osztály 13 frt 80 kr, a II. osztály 9 frt 60 f s a IlI-ik osztály 7 frt, személyvonatoknál pedig az I. osztály 12 frt 50 kr, a II. osztály 8 frt 70 f s a III. osztály 6 frt 20 kr. Ezen értékjegy-füztek az előbb említett vasutak valamennyi jelentéknyebb állomásán, valamint a magyar kir. állatvasutak összes városi menetjegy-irodáiban kapható, de a részes vasutak összes állomásain, valamint posta útján is megrendelhetők, mely utóbbi esetben azonban a megrendeléshez a füzet árán kivül aostai elküldésért 20 - 10 kros levéljegy is melléklete. A részletes határozmányok az e részben kiadó díjszabásból vehetők ki, melyekből példányok a fentnevezett vasutak igazgatóságainál, valamint 8k összes állomásain s a m. kir. államvasutak városi menetjegyirodáiban díjtalanul kaphatók; eselyes megkeresésre példányok az említett vasúti igzgatóságok által postán is megküldetnek. — Budast, 1888. február 23-án. Az igazgatóság. — Színházi újdonság. Hellely ■sxmházuuk igazgatója a következő értelmeit bocsájtotta közre: Hétfőn 1888. évi február hó 27-én bérletfolyamon mérsékelt felemelt helyárakkal Jászay Mari asszony a bpesti nemzeti színház elsőrendű színművésznőjének első s egyszersmind utolsóelőtti vendégjátékául az összes vidéki színpadok megelőzésével itt először adatni fog „Medea“ a bpesti nemzeti színház legújabb tragoediája. írta Grillparzer, fordította Ambrus Zoltán. Ezen előadásra jegyek előre válthatók már vasárnap a színházi pénztárnál. Jászai Mari asszonyt határozottan csakis két előadásra lehettem szerencsés megnyerni, mely körülményt előlegesen is bátorkodom a n é.közönség megtisztelő szíves figyelmébe ajánlani. Jászay Mari aszszony ezen két vendégjátékára, a bérlőközönség iránti kiváló figyelem jeléül, az összes bérletjegyek érvényesek lesznek, a szelvényjegyek azonban érvénytelenek. — Kiváló tisztelettel Csóka Sándor szinigazgató. — Szerencsés vadász. A napokban az Eszterházi hercze uradalmához tartozó szaári erdőben hajtó vadászat tartatott, mely alkalommal Poór Cszláv a vaali járás derék szolgabirája ké darab termetes. Nagy vaddisznót lőtt. 1 szerencsés vadász ugy látszik Sz. Hubertnak kegyeltje. Tudvalevő dolog, hogy Hubertus a lesipuskásokat nem szereti. — Kinevezések. Az igazság ‘’ügyminiszter a vaáli kir. járásbírósághoz 7 e.Urai Sándor szfehérváribirósági bijnokot — írnokká, a pénzügyminiszter pedig a szfehérvári kir. adófelügyelőséghez Lőwh Bernát dijnokot számgyakornok jelöltté nevezte ki. — Lapunk t. olvasóinak figyelmét felhívjuk mai számunkban levő ifj. Schön Simon hirdetésére. — Alapszabályok megerősítése. A lovasberényben alakult Chevra Chadischa izi. betegsegélyző- és temetkezési egyesület alapszabályait , az Ettyeken alakult olvasókör alapszabályait, úgy a kápolnás-nyéki önkéntes tűzoltó-egylet alapszabályait a belügyminiszter megerősítette.