Székesfehérvár és Vidéke, 1888 (16. évfolyam, 24-158. szám)

1888-02-25 / 24. szám

összegben benne foglaltatik a nm. m. kir. kormány által adott 5000 írt segély és a község által — állítólag — iskolaalapul felajánlott 6155 írt tőkének 2 évi kamatja, ugyszinte az 1869. és 1870. évekre kivetett iskolai adó. Kérdésbe tettük, váljon a nm. m. kir. kormány által adott 5000 forint minő meghatározott czélra adatott s ennek biztos megtudhatása végett kértük előmutatni a vonatkozó miniszteri leiratot; de ez kéznél nem lévén, kérelmünk teljesíthető nem volt. Kértük továbbá a Moór község által községi iskolai alapul felajánlott 6155 írtra vonatkozó ok­iratot, de az előbbihez hasonló ok miatt ezt sem volt szerencsénk megtekinthetni.­­ Tehát sem az állam által adott, sem a község által felajánlott összegeknek természete, mire fordíthatósága iránt documentális felvilágosítást nem nyerhettünk; szóbeli előadás útján azonban úgy értesültünk, mi­szerint az állam, az általa adott összeget iskola­építés czéljára, kamatnélküli k­ö­l­c­s­ö­n­ü­t adta azon időre, mig csak a községi iskola fennál; a község pedig a kérdéses összegnek, mint soha fel nem mondható tőkének s e minőségben felajánlott iskolaalapnak kamatait évenként az iskola javára lefizetni kötelezte magát. A további két évről, u. m. 1870. október 1-től 1872. október 1-ig nincsen iskolai számadás. Való­színűnek jeleztetett azonban, hogy az ezen időszakra vonatkozó számadások is előkerülnek, vagy legalább a meglevő okmányok alapján elkészíthetők lesznek s ezekből fog kiderülni az, hogy a fölebbi 6160 frt 94 kr.-ból marad-e s mennyi vagyon az iskola javára. Az iskolai adónak, az 1868-ik évi XXXVIII-ik t.-cz. értelmében való kivetése és beszedése, a­mint szóbelileg értesültünk, az 1870-ik év végével állító­lag megszűnt, állítólag egy felsőbb hatósági rendelet következtében, melyet — mivel nem volt kéznél — nem volt szerencsénk színről színre megszemlélni. Az 1872-ik évi október 1-től mai napig, nincsenek az iskola gondnoka által külön vezetett skolai számadások, mivel ezen időszakban a községi iskolának költségei a községi közköltségelőirányzat­ban nyertek fedezetet s a községi iskola ellátása a közpénztárból történt.­­ Azon községi számadások, melyekben e kiadások elszámoltatnak, megyeható­­ságilag felülvizsgálvák. A­mi az iskolai alapvagyonról való szám­adást illeti, ilyen a községi pénzektől elkülönített iskolai alapvagyon számadás, csak a­* 1881-ik évtől fogva vezettetik a község által. Ezen i£81-ik évi számadás szerint ezen alapvagyonnak első összegét képezi egy, a moórvidéki takarékpénztár által Frey János nevére kiállított takarékpénztári könyvre 1871-ik év október 9-én elhelyezett 2000 frt s ugyan­azon év és hó 15-én elhelyezett 1000 frt, összesen 1000 frt és ennek azóta folyvást tőkésített kamatai. Ciren­­tiai karbívijénzittíi könyv 1881. év. “"g- 2-in Moór község iskolai pénztára nevére átíratott. — Második összegét képezi e vagyonnak azon 1460 frt, melyet Moór község az általa községi alapvagyonul — állítólag — felajánlott 6155 frt tőkének 1871-ik év óta hátralékban levő kamataiból résztörlesztésül be­­fizetett. A fölebbi 3000 frt, állítólag, a fölebb 1870. év végén kimutatott pénztár maradványnak, az­ 1870—1872-ik iskolai év iskolai kiadásainak fedezete után még fenn levő maradéka. Ezen iskolai alapvagyon-számadások 1881-től 1887-ik év végéig évenként vezetve, 1886 végéig megyehatóságilag felülvizsgálva vannak. Az 1887-ik év­számadása végén e vagyon 15402 frt 91 kr., melyből azonban 1820 frt 02 kr. befizetetlen hátra­lék kamat, 2 frt hijján, a községet terheli. Meg­jegyezzük, miszerint ezen összeg, az elemi községi népiskola vagyona. Mert van, vagy legalább kell lennie vagyoná­nak, a községi felsőbb népiskolának is. Ugyanis az 1874-ik évben szept. 6-án tartott gyűlés jegyző­könyvének 1-fő száma értelmében, Moór község kép­viselőtestülete öt egymásután való évre beszedendőül, felsőbb népiskolaalapra megszavazta az 5%-os iskolai pótadót s ez az 1875, 76, 77, 78 évre, tehát négy évre tényleg kivetve és beszedve lett; de tőkésítve nincs s erről, bár az összeg 7404 frt 52 krt tesz, elkülönített iskolai alapvagyon-számadás vezetve nincsen. — Azon községi számadások, melyekben ezen összegek elszámolvák, mint kiadási hátralékok, megyehatóságilag fölülvizsgálva vannak. Az ügynek ezen csak vázlatosan előadott tör­ténetéből is kitűnik az, hogy ennek kezelése körül, nem egy szabálytalanság követtetetett el. A többek között: szabálytalanság az, hogy az iskolaszék gyűlési jegyzőkönyvei nincsenek rendben, sőt talán nin­csenek meg; szabálytalanság az, az iskola gondnokának első számadása fölülvizsgálva nincs, második s har­madik évi számadása pedig egyátalá­n hiányzik; szabálytalanság az, hogy az iskolai adónak, az 1868. évi 38. t.-cz. értelmében való kivetése és be­szedése — a község több, saját felekezeti iskolájára amúgy is eleget adózó tagjának érdeksérelmével — az 1870-ik év végével beszüntettetett­ szabálytalanság az, hogy a községi iskola költ­ségeinek fedezete — az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 14. §-a ellenére — a közköltségelőirányzatba teljesen fölvétetett; szabálytalanság az, hogy az iskolai vagyon kezelése az iskolaszék kezéből kivétetett, vagy ki­adatott ; szabálytalanság az, hogy az iskolai vagyon egyik részéről, nevezetesen az elemi iskola alap­vagyonáról a külön vezetett számadás csak az 1881. évről kezdődik, holott iskolai alapvagyonnak azonnal kell lennie, mihelyt a községi iskola felállittatott; szabálytalanság az, hogy az i­tt kezdődő iskolai alapvagyonszámadás — mint alább kimutatni hisz­­szük — nem biztos tétellel kezdődik; szabálytalanság az, hogy az iskolai alapvagyon másik részéről, a felsőbb népiskola vagyonáról külön vezetett számadás még nincs; szabálytalanság az,­­ hogy kifáradva a szabály­talanságok elősorolásában, többet ne említsünk, mi­szerint, mint alább kitűnik, az 1887-ik év julius havától fogva folyó év január 25-ig törvé­nyesen működhető iskolaszék nem volt. (Vége köv.) VÁROSI és VIDÉKI BIBÉK. Február 25. 1888. — Szép elismerés. Gőbel János György városi községi iskoláink igazgatója, Weisz Bernát Ferencz kir. tanácsostól, mint az országos magy. gazdasági egyesület iskolatakarékpénztári bizottságának elnö­kétől a napokban több értékes munkát kapott Buda­pestről a következő sorok kíséretében : „A nagymúlt. vallás és közoktatásügyi m. kir. ministerium, a magyar tudományos akadémia és a Franklin-társulat áthatva azon meggyőződéstől, hogy az iskolai taka­rékpénztárak intézménye hazánk jövő nemzedékének úgy erkölcsi mint anyagi viszonyaira a legüdvösebb befolyást van hivatva gyakorolni, az iskolai taka­rékpénztárak kezelőinek jutalmazására több közérdekű kiadványt bocsátottak rendelkezésünkre. Van sze­rencsém ezekből a könyvekből a „Földrajzi köz­lemények“ XIV. kötetének 10 füzetét Berecz Antaltól és „Az Ozmán uralom története“ 2 kötet­ben, dr. Lázár Gyulától, Czimednek azzal a kíván­sággal megküldeni, hogy az elismerés e csekély jelét buzdításul tekintse azon ügy további hathatós pár­tolására, melynek czélja, hogy a takarékosság eré­nyének terjesztése útján szeretett hazánk jólétének fejlesztésében közreműködjünk. Hazafias üdvözlettel: Weisz B. F.“ Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy városi községi iskoláinkban az isk. tkptári intézmény alapját Gőbel János György igazgató vetette meg az 1888. tanévben általa akkor kezelt belv. fitano­­dai III. osztályban. — A meghonosított intézmény rövid idő alatt a legszebb lendületet vette; s midőn ezt tanhatóságunk is melegen ajánlotta a városi tanítók figyelmébe, örömmel constatáljuk, hogy az isk. takarékpénztár ma már nálunk 40 osztályban, 14 tanító által a legüdvösebb eredménynyel kezel­tetik.­­ Az iskolai takarékpénztárt a lefolyt hét tanévben 4940 gyermek vette igénybe, az általuk betett összeg pedig kitesz: 6368 frt 26 krt; tehát ily erkölcsi és anyagi eredmény, a mely előtt valóban m1 kdll N­’­'jgLwjv2aj.i. Ch­arls ! /yantr sR. vere is igy ! 1 — Gazdász és gazdatisztek adója mikor számí­tandók kétszeresen. Kérdés merült fel, kik tekinten­dők a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott oly gazdászoknak és gazdatiszteknek, kiknek állam­adója az 1886. évi XXI. és XXII. t.cz. 26. és 38. §-ai alapján törvényhatóságilag több adót fizető bizottsági tagok, illetőleg községi­legtöbb adót fizető képvise­lők névjegyzékének összeállításakor kétszeresen számí­tandó. A földművelési és kereskedelmi miniszer ki­mondta, hogy nemcsak a magyar­óvári gazdasági akadémia, hanem a keszthelyi, debreczeni, kolozs­­monostori és kassai gazdasági tanintézetek részéről kiadott végbizonyítványok is olyanoknak tekintendők, melyek tulajdonosai adójuk kétszeres számításának kedvezményére igényt tarthatnak. — Színházi műsor. A helybeli színházban a jövő hét folyamán a következő színdarabok fognak előadatni: Vasárnap, febr. 25-án, „Nebántsvirág“ új operette, Bácskay Julcsával a czímszerepben, másodszor. Hétfőn, február 27-én, „Medea“ cz. tragédia, Jászai Mari színművésznő vendégfelléptéül. Kedd, február 28-án, „Nagyapó,“ énekes népszínmű, Szilágyi B. ur második vendégjátéka. Szerda, febr. 29-én „Boccaccio,“ operette Szilágyi B. ur utolsó fellépte és jutalomjátéka. Csütörtök, márcz. 1-én; „Nebántsvirág“, új operette. Péntek, márcz. 3-án, szünet. Szombat, márcz. 3-án; „Árendás zsidó,“ énekes népszínmű, Zendy Mihály jutalomjátéka. — Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen férjem, néh. Lechner József temetésén a benső és igaz tisztelet oly számos és szép jeleivel találkoztam, hogy nem mulaszthatom el itt a nyilvánosság előtt is forró köszö­netem­ és hálám kifejezni mindazoknak, kik személyes megjelenésükkel, koszorúk küldé­sével a boldogult iránti kegyeletük, szerete­­tük és tiszteletüknek kifejezést adtak, külö­nösen pedig a szfehérvári függetlenségi kör, a palota-külvárosi olvasókör, a szfehérvári tűzoltó-egylet, az általános munkás- és be­­tegsegélyző-egylet, a kath. legény-egylet, úgy a szfehérvári iparos ifjúság képző- és segély-egylete, testületi megjelenésükért fo­gadják a legforróbb hálám és köszönetemet. Özv. Lechner Józsefné, szül. Zerenczky Eszter. Öngyilkosság. Tordasson folyó évi február hó 16-án Kalló Mihály csizmadia mester főbe lőtte magát. A szerencsétlen öngyilkos lövése nem volt biztos s csak 24 órai kínlódás után halt meg. Az öngyilkosságot valószínűleg a pálinka túlságos élve­zete közben követte el. Józan korában igen munkás s szakavatott iparos volt, a tordasiak búsulnak is, hogy soha se lesz többet ily jó csizmadiájuk. — Egy ifjú temetése. Lapunk múlt számában közölt öngyilkos ifjú Jankó Sándor temetésére vo­natkozólag a következő sorokat vettük. Ma délután 3 órakor kísértük az örök nyugalom helyére Jankó Sándornak, Jankó József magyaralmási számtartó kedves gyermekének halt tetemeit. A nevezett bol­dogult, ki élte világában, alig 16 évet élve vált meg az élet terheitől, a vallási rajongásnak lett áldozata; amennyiben agybántalma következtében folyton a bibliai ős­korban élvén, miután mindent, a­mi neki — véleménye szerint — kedves volt, előzőleg feláldozott, őskori szokás szerint a község közvetlen közelében levő legmagasabb dombon, ugyan­ezen helyen saját életét vitte rajongásának áldoza­tául.­­ Temetése impozáns volt. Nemcsak a roko­nok és közel falvakból való jóbarátok és ismerősök, de mondhatni az egész község megjelent a végtisz­­tességtételen, kimutatva ez által a részvétet, melylyel a mélyen sújtott szülők iránt viseltetnek. A díszes koporsót számtalan koszorú ékesítő feliratokkal, ne­vezetesen : „szeretett testvérüknek; Mariska és Dezső :“ „Szeretett unokatestvérüknek; Géza és Béla:“ „Ked­ves unokaöcsüknek, nagynénjeik.“ Volt ezeken kívül még több is a jóbarátoktól és ismerősöktől. A díszes menet a zimankós idő daczára gyalog vonult ki a temetőbe. Legyen vigasztalás a mélyen szomorodott szülőknek és rokonoknak a tudat, hogy a­mit a megboldogult ifjú arcza a ravatalon feltüntetett, ő valóban boldog ott, a­hová átköltözött, és abban a meggyőződésben, melyben végzetes tettét elkövette. Legyen neki könnyű a föld, a melytől szabadulni vágyott. (H. F.) — Köszönetnyilvánítások. A „Fejérme­gyei Takarékpénztár“ i. é. február 19-én tartott évi közgyűlésen kegyeskedett a szé­kesfehérvári iparos ifjúság képző- és segélyző egylete részére 15 forintot kiutalványozni, mely kegyes adományért az egylet nevében leghálább köszönetemet nyilvánitom. Rajniss Mátyás, egyleti elnök. — A „Fehérmegyei Takarékpénztár“ tekintetes Igazgatósága szi­ves volt a t. közgyűlés által ez évben is a kath. betegsegélyző-legényegylet részére 15 frtot megszavaztatni; fogadja a t. Igazgató­ság ezen nemes tettéért az egylet hálás kö­szönetét! Gremsperger István, e. elnök. — A „Fejérmegyei Takarékpénztár“ f. hó 19-én tartott közgyűlése alkalmával a „Fehérme­gye és székesfehérvári méhész-egylet“-nek alaptőkéje gyarapítására 20 frtot volt ke­gyes adományozni. Fogadja a mélyen tisz­telt pénzintézet, a nemes ügy iránt tanusí­­tott áldozatkészségéért az egylet nevében hálás köszönetemet. Székesfehérvár, 1888. febr. 24-én. Töltényi Antal, elnök. — A­­ Fejérmegyei Takarékpénztár* 1. évi február­­ju bttilupó KOZigj uiópc allidimánul r* sz.-fehérvári tornázó egyesületbe örökös pár­toló tagként belépvén, a tagdíjra 50 frtot utalványozott; fogadja ezért nevezett pénz­intézet Igazgatósága a tornázó-egyesület ne­vében köszönetünket. Sz.-Fehérvárott, 1888. február 21-én. Kempelen Imre elnök, Heltay Jenő, titkár. — A „Fehérmegyei Takarék­­pénztár“ f. é. február hó 19-én tartott közgyűlésen a palota­ külvárosi kisdedovodá­­nak 80 frtot kegyeskedett adományozni, melyért az óvodai egylet nevében leghálá­­sabb köszönetemet nyilvánitom. Székesfehér­várott, 1888. febr. 23 án. Nagy Ignácz, elnök. — A „Fejérmegyei Takarékpénztár“ f. hó 19-én tartott közgyűlésében, a székesfehér­vári önkéntes tűzoltó-egylet részére 25 írt segélyt volt kegyes utalványozni, melyért az egylet nevében fejezi ki hálás köszönetét a nyilvánosság előtt. Székesfehérvár, 1888. február 23-án. Kempelen Imre, egyleti elnök. — Panasz színházi jegyszedőné ellen. Lapunk szerkesztőségéhez egy színházlátogató levelet intézett, melyben panaszkodik a mél­tánytalan és botrányos eljárás fölött, melyet vele szemben a karzati jegyszedőnő elköve­tett. Az illető álló karzaton volt vasárnap este, s egy ülőkarzat házához támaszkodott, melyben senki sem ült. A jegy­szedőnő egy rendőrrel a nélkül, hogy figyelmeztette volna, odament hozzá, s olyan szavakkal illette, melyen mind ő, mind a körülötte levők megbotránkoztak. Szerényebb körül­mények között élő polgárainktól csak szép és dicsérendő, ha szellemi szórakozást ke­resnek a színházban, s ha nem tehetnek is a művészetért annyit, mint a­kiknek körül­ményei jobban engedik, azt joggal megvár­hatjuk, hogy a jegyszedőnő vagy bárki más­nak ilyetén bánásmódja ne idegenítse el őket a színház látogatásától. Reméljük, hogy a színigazgató a közművelődés érdekében tett felszólalásunkra meg fogja vizsgálni, hogyan áll a dolog. — S nek, vagy vidékre ügyvéd mellé foir­atkozik egy 30 éves egyén, szerény é­desek mellett. Bővebbet a ki­­adó-hivat. — Ajánlkozás. Könyvvivő a magyar és német könyvvitel és levelezésben tökélete­sen jártas, kíván helyben kedvező feltételek­­mellett alkalmazást, esetleg fél napra is.­­ — Ajánlatok „X. Y.“ czim alatt a szer­kesztőséghez kéretnek. — A zord tél következménye. Mint Gyú­róról értesülünk, ott a tolvajlások napiren­den vannak. A tolvajok feltörik a zárt baromfi ólakat, s elviszik belőlük a baromfiakat. A szalma s takarmányneműeket szintén lopják. A nagymérvű tolvajlások annak tulajdonít­hatók, hogy a kemény tél a szegénységet már kipusztította mindenből. — Vasúti értékjegyek életbeléptetése. Az utazó közönség érdekében a hazai vasutak egy része felette gyakorlati czélú s a közönségnek jelentékeny anyagi előnyöket nyújtó intézményt léptetett életbe. Arról van ugyanis szó, hogy f. évi márczius hó 1-től kezdve vasúti értékjegy füzetek adatnak ki a magyar kir. államvasutak összes vonalain, továbbá az arad-temes­­vári, budapest-pécsi, pécs-barcsi, mohács-pécsi és magyar-északkeleti vasutakon, valamint az első ma­gyar gácsországi, kassa-oderbergi s a nyugoti vasút magyar vonalain.­­ Ezen értékjegy-füzetek 65 frt értékű 1 frtos, 50 kros és 10 kros értékjegyeket tartalmaznak s egy ily füzet ára csak 50 frt. Ezen füzetekben foglat értékjegyekkel a fent elősorolt vasutak összes magyar vonalaira bármily személy­szállító — tehát gyorsvonatra is — szóló rendes áru jegyek válthatók — a keleti express-vonat egye­düli kivételével — bármely kocsiosztályra. Ezenkívül válthatók ezen értékjegyek alapján a magyar kir. államvasutak Budapest­ személypályaudvaráról, vala­­mint a Budapest mögött fekvő jelentékenyebb állo­másokról Bruckon át Bécsbe és vissza való utasra is közvetlen jegyek. Bécsből­ valamint a bécsbrucki vonal állomásairól Budapest felé pedig készpénfizetés mellett váltandók közönséges jegyek Brucki,­ míg a továbbutazásra Brucktól kezdve a vonatezetőnél válthatók már jegyek ismét értékjegyek fiében. — Ezen alkalommal a Bécsből Budapestre utazókra nézve az értékjegyekkel járó menetdij-kövezmény­­nek a bécs-brucki vonalra esedékes részt a bruck­­budapesti menetjegy árából levonatik,­gy hogy a Bécsből Budapestre való utazás eképen enyleg csak annyiba kerül, mint a megfordított srácban. E sze­rint tehát a L­ m. Brucktól Budapestig éró menet­díjak a következő összegekben lesznek é­ékjegyekkel kiegyenlítendők és pedig: gyorsvonatokéi az I-ső osztály 13 frt 80 kr, a Il-ik osztály 1 frt 60 kr; kombinált személy- és gyorsvonatoknál I. osztály 13 frt 80 kr, a II. osztály 9 frt 60 f s a IlI-ik osztály 7 frt, személyvonatoknál pedig az I. osztály 12 frt 50 kr, a II. osztály 8 frt 70 f s a III. osz­tály 6 frt 20 kr. Ezen értékjegy-füztek az előbb említett vasutak valamennyi jelentéknyebb állomá­sán, valamint a magyar kir. állatvasutak összes városi menetjegy-irodáiban kapható, de a részes vasutak összes állomásain, valamint posta útján is megrendelhetők, mely utóbbi esetben azonban a meg­rendeléshez a füzet árán kivül a­ostai elküldésért 2­0 - 10 kros levéljegy is melléklete. A részletes határozmányok az e részben kiadó­ díjszabásból ve­hetők ki, melyekből példányok a fentnevezett vas­utak igazgatóságainál, valamint 8­k összes állomá­sain s a m. kir. államvasutak városi menetjegy­irodáiban díjtalanul kaphatók; eselyes megkeresésre példányok az említett vasúti igzgatóságok által postán is megküldetnek. — Budast, 1888. február 23-án. Az igazgatóság. — Színházi újdonság. Hellely ■sxmházuuk igazgatója a következő értelmeit bocsájtotta közre: Hétfőn 1888. évi­ február hó 27-én bérletfolyamon mérsékelt felemelt helyárak­kal Jászay Mari asszony a bpesti nemzeti színház elsőrendű színművésznőjének első s egyszersmind utolsóelőtti vendégjátékául az összes vidéki színpadok megelőzésével itt először adatni fog „Medea“ a bpesti nemzeti színház legújabb tragoediája. írta Grillparzer, fordította Ambrus Zoltán. Ezen előadásra jegyek előre válthatók már vasárnap a szín­házi pénztárnál. Jászai Mari asszonyt hatá­rozottan csakis két előadásra lehettem szeren­csés megnyerni, mely körülményt előlegesen is bátorkodom a n­ é.­közönség megtisztelő szíves figyelmébe ajánlani. Jászay Mari asz­­szony ezen két vendégjátékára, a bérlő­közönség iránti kiváló figyelem jeléül, az összes bérletjegyek érvényesek lesznek, a szelvényjegyek azonban érvénytelenek. — Kiváló tisztelettel Csóka Sándor szinigazgató. — Szerencsés vadász. A napokban az Eszterházi hercze uradalmához tartozó szaári erdőben hajtó vadászat tartatott, mely alka­lommal Poór Cszláv a vaali járás derék szolgabirája ké darab termetes. Nagy vad­disznót lőtt. 1 szerencsés vadász ugy látszik Sz. Hubertnak kegyeltje. Tudvalevő dolog, hogy Hubertus a lesipuskásokat nem szereti. — Kinevezések. Az igazság ‘’ügyminiszter a vaáli kir. járásbírósághoz 7 e.Urai Sándor szfehérvári­­birósági bijnokot — írnokká, a pénzügyminiszter pedig a szfehérvári kir. adófelügyelőséghez Lőwh Bernát dijnokot számgyakornok jelöltté nevezte ki. — Lapunk t. olvasóinak figyelmét fel­hívjuk mai számunkban levő ifj. Schön Simon hirdetésére. — Alapszabályok megerősítése. A lovas­­berényben alakult Chevra Chadischa izi. be­­tegsegélyző- és temetkezési egyesület alap­szabályait , az Ettyeken alakult olvasó­kör alapszabályait, úgy a kápolnás-nyéki önkéntes tűzoltó-egylet alapszabályait a bel­ügyminiszter megerősítette.

Next