Székesfehérvár és Vidéke, 1888 (16. évfolyam, 24-158. szám)
1888-10-09 / 122. szám
— Tűzbiztonsági munkálatok színházunknál. Tóth Artur b. t. által a legutóbbi városi közgyűlésen tett interpellációja következtében, a színházi tűzbiztonsági munkálatok már megkezdődtek, vagyis a földszinten két oldalajtó számára fal töretett ki, s így a közönség esetleges tűz alkalmával tolongás nélkül menekülhet. (Csak ne kelljen igénybe venni az oldalajtókat!) — Figyelmeztetés: A közös hadsereg részéről az ellenőrzési szemle f. hó 8-án véget ért. Figyelmeztetnek mindazok, kik e szemléibe meg nem jelentek, hogy a jövő nov. hó 7- és 8-ára kitűzött utószemlére megjelenjenek, mert elmaradás esetén, szökevényeknek fognak tekintetni, s mint ilyenek szigorúan lesznek megbüntetve. — A városunkban tartandó tűzoltó-congressus. A jövő évi tűzoltó-szövetségi congressus érdekében már megkezdődtek az ülések, s ezekkel kapcsolatban a tárgyalások is a congressus mikénti megtartása iránt. E tárgyalásokból kifolyólag megkerestetnek a gyárosok a kiállítandó tárgyakra nézve, és a vasútigazgatóság a menetár leszállítása czéljából. Az első értekezlet ma d. u. 5 órakor tartatott Havranek József polgármester elnöklete alatt. — Köszönet. A helybeli tűzoltó-egylet köszönetét fejezi Kerstmáry G. helybeli mérnök úrnak, amiért szíves volt a városunk területén levő összes kutak térképének elkészítését díjtalanul elvállalni és ezáltal a tűzoltó-egyletet nagyobb kiadástól megmenteni. — Egyházi dir. Szarka Gyula bicskei káplán felcsuthi ideiglenes adminisztrátorrá neveztetett ki. — Lakás-változtatás. Dr. Révy Ferenc, Fejérvármegye közkórházának igazgató főorvosa, folyó évi október 18-tól kezdve lakását Vörösmarty-tér 6. szám alatt, Say-féle házba tette át. — Népesedési mozgalom megyénkben. A főorvos jelentése szerént az elmúlt hóban megyénkben 55 pár lépett házasságra. Született 676, meghalt 399 — tehát 277-tel több született, mint meghalt. — Betegedési eset előfordult 1469 s igy beteg volt a lakosság Viczoka. — A murczi áldozata. Daczára, hogy évenként számos áldozatot szed az emberek köréből a murczi, mégsem tudnak a borkedvelő emberek elővigyázók lenni. Kálóz községben a napokban ismét két ember esett áldozatul a murczi erejének. A szomorú esetről a következő sorokat vettük: Folyó hó 4-én a délutáni órákban Molnár Mihály kálozi lakos azon , hírrel jött a községi biróhoz, hogy Schneider János községi képviselő és Ács István kálozi lakosok a szőlőkért pinczéjében feküsznek halva. A községi biró ezen hírre a segédjegyző- és orvossal nyomban a helyszínére siettek, hogy a hir valóságáról szemé-lyes meggyőződést szerezzenek. A szomorú hir való volt s a szerencsétlenség a következőkép történhetett: Schneider János Ács István társaságában még a reggeli órákban kiment a szellőbe, hogy ott körülnézzék magukat. A présházban volt ugyan fent bor egy félakós hordóban, de borozgatás közben kedve jött Ács Istvánnak a pinczében éppen legnagyobb egyszerűbb ruhámban. Hadd lássa a herczegnő, hogy nem folytatom a versenyzést és megadom magam. — Nagyon jó lesz, nagyon jó lesz ... Oh az én ordómat nem hagyhatom! * * * A szép asszony a megtestesült egyszerűség volt és nagy szerényen foglalt helyet, várva a főherczegnőt. Végre feltárult az ajtó. A közönség üdvözölte ő fenségét. Zólyomyné fölegyenesedett, hogy a főherczegnő láthassa ruhája egyszerűségét, de rémülten vette észre, hogy ismét bakot lőtt. A főherczegnő is ugyanoly egyszerű ruhát öltött, mint amilyent ő viselt. * * * A Zólyomy pár még aznap elhagyta Tátra- Füredet. A modern feleség! Sok háznál meg van a pompa De adósság sok a boltba, Van öt-hat selyem viganó, Árát kéri boltos s szabó. A nők azzal nem törődnek, Ismét adósságra vesznek, Majd eladjuk most a búzát S fizetjük a selyem árát. A szegény férj sopánkodik, Az adósság szaporodik, Kedves édes jó anyukám, Tönkre megyünk azt mondhatom, Ne haragudj édes férjem, Mert a selyem jól áll nekem, A perkált nem viselhetem, Mert akkor le néznének engem. Mind jó volna ez ha telne, Csak adósságból nem lenne, A mostani selyem ára, Már a jövő termést várja. Te engem nem is szerettél, Nekem selymet sohasem vettél, A mi pénzt meg takargatok, Én csak azon vásárolok. Igaz, hogy én még nem vettem, Hanem kontókat fizettem, A múlt évi termés ára, Mind elment szabó számlára. Ne hányd többet a szememre, Majd nem vásárlok hitelbe, Hanem majd pénzt kérek tőled, Adni meg kötelességed. Kérlek édes feleségem, Ne ingerelj mindig engem, Most is le van már foglalva, Majd mindenünk az adóba. Én avval nem törődhetek, Hogy neked soha sincs pénzed, Majd megírom a papának, Vegyen ruhát leányának. Asszony neked nincsen lelked, Tudod, hogy csak érted, Én éjjel-nappal dolgozom, Isten tudja, hogy fáradok. Mit ér a te fáradságod, Ha semmiből nincsen hasznod, Más asszonynak van pipere, Mindig tellik uj ékszerre. Vegyél tehát én nem bánom, Utolsót is oda adom, De arra figyelmeztetlek, Ma holnap a dob perdül meg. Most már látom, hogy te szeretsz, Jöjj hát hadd öleljelek meg, Ne haragudj nem lesz drága, Pár száz forint lesz az ára. Másnap jön a végrehajtó, kifizetve nincs az adó. A szegény férj szégyenébe, Golyót röpít a fejébe. Mády Ferencz, forrásban lévő úgynevezett rizlingből inni, lement tehát a héberrel, hogy majd hoz fel, de bizony nem sikerült neki, a gáz leverte a lábáról s megfulladt. Schneider János a présházban várta Ács Istvánt a rizling borral, de mikor már semmi neszét sem hallotta, utána nézett s látta, hogy a földön fekszik, lement, hogy majd megszabadítja, de bizony a nagy erő őt is elcsapta lábáról s igy mindketten áldozatul estek. A községi elöljáróság az orvosrendőri intézkedéseket azonnal megtette. Bár lenne a fenti szomorú eset intő példa s serkentené nagyobb elővigyázatra azokat, kik elég könnyelműek életüket csupa kíváncsiságból a legnagyobb veszélynek kitenni. — Halálozás. Részvéttel értesülünk azon súlyos csapásról, mely f. hó 6-án Tuszkau Mór helybeli kereskedőt és gyermekeit érte. Jó neje, illetve gondos édesanyjuk 2 heti szenvedés után elhunyt. A mélyen sújtott család a szomorú esetet a következő gyászjelentéssel tudatja : Tuszkau Mór saját, úgy gyermekei: dr. Tuszkau Ödön, Tuszkau Dezső és Tuszkau Jenni, úgyszintén Weisz Soma, Roth Bernátné és férje Roth Bernát és ezek gyermekei, úgy az összes rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen jó nejének, anyjuknak, illetőleg testvérük, sógornéja és rokonuk Tuszkau Mórné, szül. Weisz Teréziának f. évi október hó 6-án, éjjeli 1/1 12 órakor, életének 55, boldog házasságának 26-ik évében történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült tetemei f. évi okt. hó 8-án, d. u. 3 órakor fognak az izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Székesfehérvár, 1888. október hó 7-én. — Béke poraira! — Szüret Csókakőn. Csókakőről írják lapunknak : Szomorú szüret volt ebben az esztendőben nálunk. Nemcsak hogy a jégeső és a filloxéra pusztított a vidéken, hanem még a gyakori esőzés is ártalmára volt a pusztító elemek által megkímélt szőlőfürtöknek. A hol termett, ott a bor kitűnő, de ilyen hely csak nagyon kevés van. Ott, a hol évekkel ezelőtt a legjobb termés szokott lenni, most csak kevés helyen szüreteltek, annyira, hogy a hol 3 évvel ezelőtt még 80 akó bor termett, ott most csak 10—15 akó bor lett, némely helyen pedig még annyi sem. — Előleges szinházi jelentés. Alulírott színigazgató, mély tisztelettel értesítem, szab. kir. Székesffehérvár városa és vidéke nagyérdemű műpártolóközönségét, hogy jól szervezett összesen 60 tagbólálló dráma-, vígjáték-, népszínmű- és operette szintársulatommal és jeles zenekarommal az idei színévadra terjedő színelőadásaink sorozatát — ezúttal kivételesen már — szombaton, október 13-án lesz szerencsém megkezdeni. Hogy társulatom szervezetében sem anyagi sem fáradságbeli áldozatot nem kíméltem — igazolni fogja a következő társulati névsor: Nők: Krecsányi Sarolta, elsőrendű operette és Soubrette énekes (primadonna). H. Serfőzy Etel, operette, népszínmű és Soubrette énekesnő. Rónainé ; Balogh Etel, drámai, társalgási szende és fiatal hősnő. Rully Józsa, drámai és társalgási naiva. Aitner Ilka, drámai, társalgási és salon-soubrette. Seriné Bignió Teréz, népszínmű és operette énekesnő. Kissné Pataki Irma, drámai és vígjátéki anya. Károlyiné Emilia, operette és salon comica. Balassáné Szebeni Sarolta, drámai és társalgási. Krémerné Lux Mathild, drámai és társalgási anya. Szilágyiné Mari parasztanya és comica. Kövesdi Róza, Kövesdi Mari, Gáspár ■ Mariska, Baksayné Etel, Völgyiné Julia, Abaine Nina,Lendvainé Mari, Kádass Mariska, Beleznay Lucia ésBeleznay Lina, kardalosnők és segédszínésznők. — Férfiak: Halasi Béla, drámai jellem, hős szerelmes és (művezető, általános rendező). Horváth Arnold, első opera és operette tenor énekes. Rónai Gyula, lyrai és társalgási szerelmes. Balassa Károly, drámai jellem és hős apa. Kovács Mihály, operette-buffó és jellem komikus. Kiss János, népszínmű és operette bariton énekes. Antal Imre, operette bariton és népszínmű énekes. Giréth Károly, társalgási kontivánt, operette tenor-buffó. Károlyi Lajos, társalgási apa színész, (titkár). Színai Lajos, drámai, társalgási és operette színész. Krémer Jenő, operette bourles, komikus — kedélyes apa. Völgyi Ödön, segédapaszinész, (ügyelő), Erdélyi Miklós, Kőszegi Károly, Kacskovics Ödön, Wank Lajos, Kövesdi Jenő, Lendvay Ödön, Kerekes Mihály, Serfőzy György, Ligeti V., kardalosok és segédszinészek. Műszaki személyzet: Serli Lajos, színházi karmester és zeneköltő. Borsodi József, szinházi súgó. Szilágyi Gedeon, szinházi pénztáros. Poschpischill Lőrincz, segédkarmester és prima-hegedüs. Anton Siegl, zenekar igazgató. Jámbor Zsigmond, díszmester és szinházi gondnok. Abai Ádám szertárnok és szinlaposztó. — Mélyen tisztelt nagyérdemű közönség! Midőn 3 évi itt igazgatásom után e következő negyedik szinévadra is szerencsém volt az igazgatással megtiszteltetni, jó remény és teljes bizalom vezérelt 2 évi távollétem után vissza becses körébe. Miután azonban az idei szinévadot kivételesen előbb mint eddig itt szokásban volt, megkezdeni kénytelen vagyok, tehát tekintettel erre a rendkívüli körülményre, továbbá a t. közönségiránti köteles figyelemből, az idénybérlet — csak e idó 25-én fogja kezdetét venni. — Mindazonáltal haa n. é. közönség köréből némelyek előbb is — akár, mely előadástól kezdődő igénybérletet venni szándékoznának, szives készséggel állok rendelkezésre. — .Havi bérletet 16 előadásra az első két bemutató előadás után lehet bérleni. Az idény- és havibérlet ára : a Földszinti és I. emeleti páholy előadásonként — [kivéve a jótékonyczélű és szinházi alap javára rendezendő bérletszünetes előadásokat — 2 írt 50 kr. — Támlásszék 70 kr. — I. rendű zártszék (80 kros) 1 55 kr. — Havibérlet 16 előadásra földszinti és I.emeleti páholy 50 frt (eddig 60 frt volt). — Támilásszék 12 frt. — I. rendű zártszék 9 frt — II. rendű zártszék 7 frt. — Szinlap bérletet az egész évadra 1 frt 20 krjával lehet venni. — Az összeállítandó , előadási műsorozatra nézve bátorkodom tisztelettel ’ hivatkozni, hogy 3 évi itt működésem ideje alatt —s eléggé beigazoltam, mit ez évadban is beigazolnifogok, hogy minden a nemzeti- és népszínházban rendezendő tetszést nyert újdonságokat mind be fogom szerezni és előadatni. — Legyen hát szabad bízni és , remélni, hogy a n. é. közönség jól szervezett szin. társulatomat és érdekesen összeállítandó műsoroza,tómat kegyes pártfogásába részesíteni szíveskedik. " Hálás tisztelettel Jakab Lajos, szinigazgató. — Tisztelettel tudósítjuk a n. é. hölgyvilágot, hogy meglepő szép újdonságaink, divatkelmék-, diszitmények-, felöltők-, szőnyegek- és pargetokból megérkeztek és kérjük, hogy ezeknek szolid és jutányos árairól, valamint gazdag és minden célszerű fajtát magába foglaló választékáról meggyőződést szerezni és becses látogatásával szerencséltetni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel Schlesinger L. utódai. — Népesedési mozgalom. Székesfehérvár szab. kir. város jelenlegi összes lakossága,beleszámítva a 915 főnyi katonaságot is, 28,256. F. évi október 1-től október 7-éig született 14 fi és 4 nő, összesen 18; meghalt 10 fi és 3 nő, összesen 13. — Elhaltak névsora: Tóth Sebestyén Ferencz törvénytelen gyermek, 3 hetes, rk., bélhurut. Weinzierl József czipész mester, 43 éves, rk., tüdővizenyő. Lőwy Fülöp kereskedő, 70 éves, móz. vall., vérhas. Kripcsi Szabó Mihály napszámos asszony törvénytelen gyermeke, 5 hetes, rk., bélhurut. Tőke György földmives, 62 éves, rk., tüdővizenyő. Reha József czipész, 27 éves, rk., himlő. Málits András földmives, 77 éves, rk., agyszélhüdés. Hulák János nyug. őrmester, 55 éves, rk., vizbefúlás Öngyilkosság folytán. Tuszkay Mórné szül. Weisz Teréz üveges neje, 55 éves, móz. vall., végelgyengülés. özv. Katona Józsefné szül. Virág Julia földmives özvegye, 58 éves, rk., tüdősorvadás. Sztanek János agyintézeti ápolt, 53 éves, rk., tüdővész. Németh Kati napszámos leánya, 11 éves, reform, vall., ránggörcs. Porpáczi Pál szent Ferencz-rendi atya, 72 éves, rk., kimerülés rák folytán. — Székesfehérvárott, 1888. október hó 8-án. — Bierbauer Viktor városi orvos. — Halálos szerencsétlenség történt Alap községben folyó hó 7-én. — Ugyanis Csurgai Tóth István alapi lakos gazdaember a cséplőgép körül foglalatoskodott, midőn egyszer a közelben levők velőtrázó sikoltást hallottak. A gép a szegény ember jobb lábát csaknem tőben elszakította. A körülötte levők a mennyire lehetett ápolás alá vették, de miután a vérzést nem tudták megakadályozni, a szegény ember rövid idő múlva elvérzés folytán meghalt. A hatóság vizsgálatot indított, hogy kinek a mulasztásából származott a szerencsétlenség? — Megbírságolt jegyző. Zobel Gyula adófelügyelő a mai megyei közigazgatási bizottsági ülésen bejelentette, hogy Pálmafi Fülöp baracsi jegyzőt 10 frt pénzbírsággal sújtotta azért, mert ez a neki kézbesítés végett kiküldött fizetési meghagyásokat az érdekelt feleknek nem kézbesítette. A megbírságolás ellen a nevezett jegyző ama védekezéssel, hogy ő a fizetési meghagyásokat azért nem kézbesítette, mert az illetők azon időben Budapestre mentek lakni, fellebbezést adott be a közigazgatási bizottsághoz s kérte magát a birság alól felmenteni. Zóbel Gyula azt javasolja, hogy a fellebbezés utasíttassék el, mert a jegyzőnek tudni kellene, hogy ha valaki a községből egy bizonyos időre eltávozik — annak ajánlott levélben a fizetési meghagyás utána küldendő lett volna. Különben is a nevezett jegyzőnél nem ez az első eset, mert egy ízben már 25 frt pénzbírsággal lett sújtva mulasztásaiért. A közigazgatási bizottság az adófelügyelő javaslatára elutasította Pálmafi Fülöp felebbezését. — Egy honvéd főhadnagy halála. Mint részvéttel értesülünk, Pálffy István városunkban általánosan és előnyösen ismert honvéd főhadnagy, ki fejbaja miatt huzamos ideig fel volt mentve a katonai szolgálat alól, Budapesten elhunyt. A mélyen sújtott család a gyászos esetet a következő gyászjelentésben tudatja: Alulírottak úgy saját, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól sújtott szívvel jelentik, hogy forrón szeretett, felejthetlen jó férje, illetőleg fia, testvérük és sógoruk Pálffy István m. kir. honvédfőhadnagy ur, folyó hó 7-én este, 8 órakor, életének 41-ik, boldog házasságának 13-ik évében, hosszabb súlyos szenvedés következtében jobb létre szenderült. A boldogultnak halt tetemes folyó hó 10-én, délután 3 órakor fognak a horvát hitvallás szertartásai szerint I. ker., kékgolyóutcza 12. sz. a. megáldatai és a németvölgyi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Budapesten, 1888. évi október hó 8-án. Áldás és béke poraira! Pálffy Istvánná szül. Osvald Ida neje. Özv. Pálffy Istvánná szül. Faa Lidia édesanyja. Bereczky Gergelyné szül. Pálffy Julianna, Pálffy Dániel, Véghelyi Dénesné szül. Pálffy Eszter testvérei Dr. Brunkala László, Gaál Ferencz, Bereczky Gergely, Véghelyi Dénes, Osvald Gyula sógorai. Dr. Brunkala Lászlóné, szül Osvald Ilona, Gaál Ferenczné szül. Osvald Gizella, Pálffy Dánielné szül. Kalmár Mária sógornői. Porpáczy Pál. (Szül. 1816. – 1888. okt. 7.) Borongós őszi napok, metsző szelek, hulló levelek . . . mutatják a természet haldoklását, mutatják, hogy minden a múlandóság, a sir felé közeleg. Társas életünk szerény viránya felett is átvonult a sorvasztó őszi szél s egyik kedves szép koronája tölgyét dönté le. Ki ne ismerte volna amaz igénytelen szikár szerzetest, a kit csak „Pali bátyáménak szólított faz ismerőse? Ki ne ismerte volna a sorsával való megelégedést eláruló örök mosolygó arczot, melyhez hasonlókkal csak a régi klasszikus munkák előlapjain találkozunk ? Igen, ismerte őt e városnak örege, apraja szerette és tisztelte őt mindenki, a ki csak egyszer is érintkezésbe jött vele; szerették, tisztelték rangjos valláskülönbség nélkül. Porpáczy Pál mint huszonkét éves fiatal ember , 1838-ban jött másodszor a szerzetbe, melyet előbb , nagyralátó iskolatársai kedvéért — mint önmaga többször emliti — elhagyott, de csak rövid időre,mert szive nyugalmát az élet zajos útjain fel nemtalálhatván, a kedélyével megegyezőbb csendes elvonnultságot — a zárdás magányt — választá annyival is inkább, mert egyik széplelkű s tudományosanművelt bátyja, Ferencz, szinte e rendnek volt igen , tisztelt sorsosa. Visszajötte után két évre letette a szerzetesi fogadalmi esküt s még azon év novemberében áldozátrá szenteltetett. Mint hitszónok működött több helyeken, de életének leghuzamosabb szakát e város kebelében töltötte; szelíd lelkületénél fogva igen sokaknak választott gyóntatóatyjuk volt. A 48/49-iki események őt is magukkal sodorták, amennyiben a horvátok ellen kivonuló polgárok közé népfelkelőnek beállt s ha a szaladó csapat eléretik, valószínűleg most az ő nevét is hirdetné a Halesz-kerti kegyeletes emlékkő. Azon idők folytán ő is sok kellemetlenségnek és gyanúsításnak volt kitéve, de sikerült neki a szabadulás, s a négy Ferencz I. szerzetes közül csak a nemrég elhunyt Tamás Brúnó atya ült négy évig a kufsteini börtönben s viselte a lánczokat. Székesfehérvárról azután Pozsonyba, majd Veszprémbe, innét Simontornyára helyeztetett át. Szeretetreméltósága mindenütt tisztelőket és barátokat szerzett neki. A hevesebb vitatkozásokat egyátalán kerülte, nem helyeselte, de csendes eszmecserék alkalmával sok szép gondolatgyöngyöt csillámlított meg tapasztalai tárházából. A napjainkban nagyon elharapódzott feltűnési s mindenároni szereplésvágyat kerülte, azt vallván elvül: „bene vixit, qui bene latuit.* Nem volt öröm, mely őt ujjongóvá, sem szomorúság és baleset, mely kedvetlenné tette volna. Az utóbbi körülmények között, melyek pedig nagyobb mérvben tolulnak az ember köré, azt tartá, amit Horác ajánl, hogy: „amara lento temperet risu*, s mosolyával enyhítette a fanyar dolgoktól eredő benyomást. A társalgás fesztelenségét kedvelte s bizarr, de találó és senkit sem sértő ötletei és életeivel az ismerőseit jóbarátjaivá tette , a szerzetteket magától el nem idegenítette. Betegsége egész lefolyása alatt soha türelmetlenséget nem mutatott, noha jól tudta, hogy nem sokáig várat magára a halál és vigasztalást lelt abban, hogy társadalmi különbség nélkül sokan részvétteljes szívvel meglátogatták. A szerény szerzetes halála nagy űrt nem hagy hátra a társadalomban, csak a hozzá közelebb állóknak szivében, kik előtt a kedves Pali bátyánk örökké felejthetetlen lesz. Sírod már be van hántolva édes távozott! ott virraszt fejed felett ama jel, mely biztosit arról, hogy „Feltámadunk !‘ Mi fájó szívvel veszünk bucut tőled. Ez igénytelen sorok legyenek emlékednek szentelve, nem mintha jellemed egész kedvességét feltüntetni birnék, hanem mert azt hiszem, nagy számú tisztelőid e vázlatos vonásokat kedvesen veendik. Nyugodjék békében ! Farkas Szeráfin.