Székesfehérvár és Vidéke, 1890. július-december (18. évfolyam, 78-155. szám)
1890-10-09 / 121. szám
Csütörtök, 1890. október 9. XVI-ik évfolyam 121. szám. Megjelen hetenkint háromszor, minden kedden,csütörtökön és szombaton. Minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény, továbbá előfizetések, felszólamlások, hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok 10 krajczárért orb* Kador-ntozai dohánytőzsdéjében, Xiottos kaszárnya-ntozai kereskedésében, a lap kihordójánál és a szerkesztőségben kaphatók. TÁRSADALMI-, KÖZMIVELŐDÉSI- ÉS SZÉPIZ 'ALMI -Ö'SLOIT“2 Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrincz könyvkereskedésében. * ' ' •••.■*' . • - k * • * . " UTld-é^rezi minden poste±ilTrat&laaé.l srészre a lap egy oldala (columna) 10 helyre van beosztva, egy hely bályogdíjan WrSl 90 far. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben résszaHIOStb. Előfizetési érakc: Egész évre....................8 frt. — kr. Fél évre ....................4 frt. — kr. Negyedévre .... 2 frt. — kr. A „Nyílttériben egy tar 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak: Budapesten: Hausenstein és Vogler (Jaulus Gyula) hirdetési irodájában: Dorottya utcza 12. sz.— Goldberger A. hirdetési irodájában* Váczi-utcza 9. sz. — Bécsben: Hausenstein és Vogler (Otto Maass) hirdetési irodájában: I. Hasschgasse Nr. 10. — Sohalak Henrik hirdetési irodájában: Wollseile Nr. 11. Hirdetések iszényosan umnalitatnak. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Belváros, Sas utcza. Megyei közgyűlés. (Folytatás.) A tárgysorozat 2-ik nem kevésbé fontos tárgya az átadó törvény rendelkezései szerint elkészített közmunka előirányzati javaslat volt. E javaslatot — melyet előbb a megyei közigazgatási bizottság tárgyalt és elfogadásra ajánlt — Sárközy Aurél alispán mutatta be a közgyűlésnek azzal, hogy teljesen megfelel a törvény kívánalmának és hogy betekintés végett közszemlére ki volt téve. Jelentette továbbá, hogy a javaslat ellen egy felszólamlás érkezett be. Gróf Batthyány Géza adott be felszólamlást a javaslat ellen. A felszólaló nem látja szükségét annak, hogy a közmunka költségekre oly nagy összeg irányoztassák elő — miért is azt kéri, hogy a hatóság által javasolt 10%-fék 5°/0-ra szállítassék le. E leszállítás lehetetlenné tenné, úgymond alispánunk, az utak jókarban való fenntartását és újak építését, miért is ajánlja a felszólamlás mellőzésével — a közigazgatási bizottság által is már elfogadott javaslatot változatlanul elfogadni. A javaslat szerint a közmunka költség két évre vagyis 1891. és 1892-ik évekre, évi 71,600 írtban irányoztatott elő. Ez összeg 10%lékkal emelné azoknak adóját, kik 15 írtnál több egyenes állami adót fizetnek. A kevesebb egyenes adóval terheltek három közmunka nap leszolgálására illetőleg megváltására köteleztetnek. A váltsági összeg 1 frt 50 krban állapíttatott meg. A bizottsági tagok közül először Sizs Gyula képviselő szóllott a tárgyhoz. Abban a hitben, hogy a régi közmunka szabályzat rész, nincs ki ne óhajtaná annak a megváltoztatását. Csodálja, hogy a kormány 23 évi fennállása után csak ma gondolt a régi részrendszer megváltoztatására. Ő a megváltoztatást örömmel fogadta, de most mégis kénytelen a javaslat ellen állást foglalni, mivel ez felette súlyosan nehezednék az adófizető polgárokra. Ő tagja volt amaz országgyűlési bizottságnak, mely az útadó törvényt először felülbírálta. A tárgyalások alkalmával a minister úr maga úgy nyilatkozott, hogy a kezei között levő hiteles adatok szerint Fejér megyében a közmunkaviszonyok jók, s így az útadó százalék nem lesz magasabb mint 7 legfeljebb 7%%. S azon reményben, hogy a minister úrnak igaza lesz, a pártjával szemben is megszavazta az útadó törvényt, mivel annak szükségét belátta. Most azonban ama megdöbbentő valósággal áll szemben, hogy a javaslat 10%-sok útadót követel, mi igen sok. Már akkor, midőn a javaslat a közigazgatási bizottság előtt tárgyalva lett, kijelentette, hogy az sokkal terjedelmesebb, mintsem 1—2 óra alatt megbírálni lehessen — miért is már az alkalommal azon indítványt tette, hogy az előirányzati javaslat az indokolással együtt nyomattassék ki és osztassék szét a bizottsági tagok között, hogy azok kellőleg tájékozhassák magukat a javaslat egyes tételei felől is. Ez indítványt most is fenntartja s elfogadásra ajánlja. Sárközy Aurél alispán kijelenti, hogy szívesen hozzájárulna az indítvány elfogadásához, ha a törvény megengedné, de e szerint lehetetlen, mivel a javaslatot e hóban a törvényhatósági bizottságnak felül kell bírálni s november hó 1-ső napjaiban a miniszerhez fel kell terjeszteni, tehát kevés már az idő arra, hogy az indítvány értelmében lehessen eljárni. Azt meg lehet tenni, hogy a javasolt 10%-lékot 8%-ra le lehet esetleg szállítani — de ez esetben új javaslatot kellene készíteni. Sizs Gyula kijelenti, hogy belenyugszik az új javaslat készítésébe, csakhogy ne 8%-fék, hanem 6°/0 vagy legfeljebb 7%*fék legyen csak az útadó. Elnöklő gróf Cziráky Béla főispán megjegyzi, ha új javaslat készítése határoztatnék el, akkor két hét múlva új közgyűlést kellene összehívni, hogy a javaslat a kellő időben letárgyalható legyen. Pünkösty Ferencz hivatkozva a törvényre előadja, hogy új javaslat készítésének többé nincs helye, mivel az első javaslat a törvény kívánalmai szerint elkészítve, a közigazgatási bizottság által megbírálva közszemlére kitéve lett — tehát a javaslatot a tárgyalás alapjául el kell most már fogadni. Azt megteheti a közgyűlés, hogy előbb kinyomatja — szétosztja s csak azután tárgyalja, de azt nem, hogy új javaslatot készítsen. Ajánlja az előterjesztett javaslatot ma letárgyalni, és tekintve, hogy az teljesen reális alapokon nyugszik, kéri elfogadni. Sárközy Aurél szerint a közgyűlésnek joga van irányt adni az esetleges módosításokra. Lizs Gyula kijelenti, hogy gróf Batthyányi Géza felszólalásában ajárt módosításokhoz hozzájárul. Gróf Zichy Nándor: Az kétségtelen, úgymond, h°gyely javaslat fekszik előttünk, melyet kevesen ismerünk. Szerinte is leghelyesebb lenne a javaslatot egy kiküldendő bizottság — esetleg a „Fejérmegyei gazdasági egyesület“ belevonásával újra szerkeszteni — de ha az újra szerkesztés a törvény értelmében nem lehet, akkor az újra készítés tervét el kell ejteni és az előterjesztett javaslatot ma letárgyalni. A javasolt 10°/0-lékot ő is soknak találja, szerinte elégséges lenne 71/1-lék is. Elnöklő főispán feltette arra nézve a kérdést, hogy akarja-e a közgyűlés a javaslatot ma tárgyalni, vagy más alkalommal ? A közgyűlés többsége a mellett volt, hogy ma tárgyaltassék. E határozat után Sizi Gyula országgyűlési képviselő szólt érdemileg először a javaslathoz. Hoszszabban fejtegetvén, hogy mily súlyos terhekként nehezedik a nagy százalékban kivetett útadó az adófizető polgárokra. Majd párhuzamot vont a javaslat és a múlt években kivetett közmunka összegek között constatálta, — hogy míg 1889-ben a készpénzben és természetben kivetett közmunkák értéke körülbelül csak 102,844 főt 72 kr. tett ki — addig a jövő 1891-ik évre már 171,600 frt körül irányoztatott elő. Feltűnőnek tartja ez eltérést — de még feltűnőbb az, hogy miért irányoztatott 171 ezer forint elő akkor — mikor a múlt évekre kivetett kisebb összegeknél is tetemes megtakarítás történt, így 1888-ban körülbelül 15000, 1889-ben pedig 14000 frt. Igaz, hogy 1890. évben a megtakarítás már csak 910 írtban irányoztatott elő — de e feltűnő eltérést az uj útadó törvény életbe lépésének akarja betudni. Tán nem akarták, hogy az előirányzati összeg nagysága — még a folyó évi megtakarítások által is kirívóbbá tétessék. Az előirányzatban a tartalékalapra felvett 5000 frtot is feleslegesnek tartja, tessék megtakarításokat eszközölni s abból tartalékalapot csinálni. Igazságtalannak tartja továbbá azt is, hogy az átkelés czímén felvett 2000 frt az érdekelt községekre egyenlő összegben rovatott ki, holott egyiknél több, a másiknál pedig kevesebb munka igényeltetik. A munka arányához kellett volna a terheket is kiróni. A személyi kiadások tételeiben túlzottnak tartja az államépítészeti hivatal járandósága czímén felvett 5000 frtot , mert ez össszegen a törvényhatóság is szervezhetne egy külön mérnöki hivatalt — melynek alkalmazottjai minden időben a közönség rendelkezésére állanának. Felette soknak tartja az úrmesterek dijjazására s lakbérére felvett összeget is. Ha az előirányzott öszszeg megszavaztatik, akkor egy úrmester 1000 írton felül, vagyis több fizetést fog kapni, mint egy szolgabíró — márpedig a kettő között mint az értelmi képesség, társadalmi állás, mint pedig a munkakör tekintetében csak van egy kis különbség. Kifogásolja az összeírásra előirányzott 1000 frt és a felülvizsgálatra felvett 400 frt összeget. Eddig a községi jegyzők csinálták meg s a hatóság felülbírálta — minek tehát most külön közegeket alkalmazni. Ha pénzért fogadják fel a felülbírálókat akkor lehet, hogy nem is lesz megbízható az eredmény. Ő elismeri, hogy Pünkösty Ferencz kitűnő szakember és fáradhatlan hivatalnok — de van egy nagy bűne is, s ez az, hogy valóságos hídépítési mániában szenved, monumentális hidakat épit ott is hol egyszerű vízáteresztő is megtenné a kellő szolgálatot. Állítása igazolásául felemlítette, hogy az 1891-ik érvre előirányzott útadó javaslatban 39,714 frt van hidakra felvéve s 1892-ben pedig már ismét 38,912 frt van e czimen előirányozva, vagyis két évre összesen 78,626 frt. Nem oly anyagi helyzetben van jelenleg az adófizető közönség, hogy monumentális hidak építésére ily nagy összeget áldozhatna. Az előterjesztett költségvetés csak úgy fogadható el, ha azon oly császárvágást tesznek, hogy a 10%-sék legalább is 7-re leszállíttatik, mi elérhető lenne, ha esetleg 20,000 frtot a költségelőirányzatból töröltetnek. Pünkösti Ferencz kir. főmérnök Lits Gyula azon állítását, hogy az átadó költségvetést az előbbi évek költségvetéseihez kellett volna alkalmazni nem fogadhatja el, amennyiben egy helyes költségvetésnek a szükségletnek kell megfelelni. Elismeri, hogy a mérnöki kiadások sokba kerülnek, ámde az 1890. évi I. tcz. 21. §-a értelmében joga van a vármegyének az önálló mérnöki hivatalt felállítani, ami a vármegyére még annyiban is kedvező lenne, hogy a vármegyei mérnöki hivatal a viczinalis utakra szükséges mérnöki teendőket is teljesíthetné, s így külön járási mérnökök alkalmazása mellőzhető lenne. Miután azonban a miniszteri utasításban világosan ki van mondva, hogy míg a vármegye önálló mérnöki hivatalt állítana fel, a jelenlegi műszaki személyzet költsége veendő alapul; a költségvetés összeállításánál az utasításhoz kellett alkalmazkodni. Aki a javasolt tíz százalék minimális útadót magasnak tartja, annak egyúttal a javaslattal is elő kell állani, hogy minő munkálatok elhagyásával véli fedezni az általa levont összeget, illetve minő munkálatokat vél elhagyandónak. Nem fogadhatja el azt, hogy a levonások keresztül vitelével az államépítészeti hivatal bízassák meg, mert habár igen megtisztelő lenne is rá nézve ilynemű határozat, azonban későbbi szemrehányásoknak magát nem szeretné kitenni. Elismeri, hogy az útadó a gazdagabb és vagyonosabb osztályra nehezedik, de ennek oka abban keresendő, hogy azok, kik eddig 6 kézi nappal voltak felvéve, jelenleg csak három kézi nappal, illetve az ennek megfelelő 1 frt 50 ki. váltság összeggel rovatnak meg. Az ily adózók útadója 42,203 frtot tesz ki, holott a régi rendszer szerint ezeknek 84,406 frtot kellene fizetni, épígy áll azokra nézve is, kik két igavonó állattal bírnak, akiknek átadója 13,647 frtot tesz ki, holott még a fenállott rendszer szerint is 4589 frttal többet kellene ezeknek fizetni. Lizs Gyula bizottsági tag úr felhozva azt, hogy a megelőző években körülbelül 51,000 frtot tett ki a közmunka váltság összeg, ennek kétszeresét véve fel körülbelül 102,000 írtban állapítja meg az utakra eddig fordított összeget, de tévedésből elfeledi azt, hogy a 6 kézi napot szolgáltak csak %dát, a 3 kézi napot szolgáltak pedig semmit sem váltottak meg közmunka tartozásokból. Lits bizottsági tag úr felemlítette, hogy a költségvetésben 1000 forint van felvéve összeírásokra és 400 forint az összeírások felülvizsgálására. E tekintetben felszólaló bizottsági tag úr tévedésben van, amennyiben az 1000 forint az egyénenkénti útadó kivetésért elkészítő egyének díjazására van felvéve, mert a vármegyei számvevői személyzet csekély létszáma miatt képtelen lenne az egyénenkénti kivetéseket eszközölni, a 400 forint pedig az utakon teljesített építkezések felülvizsgálatára kiküldendő egyének díjazására van felvéve, amennyiben az államépítészeti hivatal maga óhajtja azt, hogy az építkezések a vármegyei kiküldöttek jelenlétében vizsgáltassanak felül. Felhozatott hogy az útbiztosok jobban vannak díjazva, mint a szolgabirák. Ez állítást kénytelen tagadásba hozni és e tekintetbe hivatkozók az előirányzat első tételére hol egy központi utbiztos részére..................... 700 frt hat járási utbiztos részére . 450 frt . . . 2700 frt a központi utbiztos részére lakbérczimén . . 150 frt a járási utbiztosok részére lakbérczimén . . 100 forint összesen.............................. 600 frt tehát 4150 frt van felvéve, tehát átlag mintegy 592 forint. Igaz ugyan, hogy a központi útbiztost kivéve a járási útbiztosok kapnak 200 forint lótartási átalányt is, de ezért járásaikat havonként beutazni kötelesek, s teljesen megnyugodhatok bárki, hogy ezen össszegből alig képesek utazási költségeiket fedezni. Az útbiztosok járandósága változatlan marad, csupán lakbérilletmény lett részükre felvéve, de ez is megelőző közgyűlési határozat alapján eszközöltetett. Sizi Gyula képviselő úr azon észrevételére, hogy hidak építésére 19,000 frt és ismét hidak és új utak építésére 20,430 forint és így összesen hidakra 39,430 forint lett felvéve, megjegyezni kívánja, hogy hidak építésére és javítására csak 19,000 forint van felvéve, míg a 20,430 forint tisztán új utak építésére van felvéve, s egyenként felsorolja azon utakat melyeknek képitése az 1891. és 1892-ik években terveztetett, kéri a közgyűlést, hogy ha az útadót minden áron le akarják szállítani mondja ki minő útvonalakat kíván azok közül elhagyandóknak. A közgyűlésnek figyelmébe ajánlja azon körülményt hogy némely költségek, mint például a műszaki ügyek kezeléséért a kincstárnak megtérítendő hányad a vasutakhoz vezető utak fentartásához esetenként megállapítandó hozzájárulási összeg a költségvetésbe utólag lesznek felveendők, melyeknek megtörténte után a kiadások jelentékenyen emelkedni fognak. Az előadottak alapján tekintettel arra, hogy a javasolt tíz százalék átadó ellen csakis egyetlen egy érv hozatott fel, hogy az a jelen rossz gazdasági viszonyok közt túl magas, de senki sem volt képes adatokkal igazolni azt, hogy a kiadási tételek közt a közúti közlekedés hátránya nélkül hol lehetne czélszerű megtakarításokat eszközölni, mely munkálatok lennének azok, melyeknek elhagyása a jövőben károsnak nem bizonyul, miután a költségvetés a takarékosság szemmel tartásával, de egyúttal a fokozatos fejlődésre való tekintettel állapíttatott meg, ennélfogva az útadónak tíz százalékban leendő megszavazását kénytelen ajánlani. Sárközy Aurél szerint nem lehet a költségelőirányzatból 20.000 frtot törölni, anélkül, hogy meg ne határoztassék, miszerint mely tételek szállitassanak alá. A leszállítást csakis a III. és IV. czím alatt előírt tételeknél lehetne eszközölni. Kenessey Gyula szintén a mellett emel szót, hogy a javaslat adassák vissza az alispánnak azzal, hogy egy új költségvetést csináljon 7%-os adóval. Elnöklő főispán ezután feltette a kérdést, a többség 7% százalék út adót fogadott el. Utasíttatott tehát az alispán, hogy az előirányzati javaslat III. és IV. czím tételénél oly leszállításokat tegyen, miszerint a leszállítás után szükségelt összeg 7% adóval fedezhető legyen. A határozat kihirdetése után elnöklő főispán a gyűlést felfüggesztvén , délután 3 órakor folytatott. A délutáni ülésen már igen kevés bizottsági tag vett részt. A napirendre került tárgyak úgyszólván vita nélkül intéztettek el. A dunántúli közművelődési egylet f. é. nov. 20-án tartandó nagygyűlésére Meszlenyi Lajos indítványára egy küldöttség választatott, tagjai: Sárközy Aurél, gróf Zichy Jenő, gróf Cziráky Antal, Tóth Aladár, Fiáth Imre, Végh István, dr. Szüts Andor, Heinrich Lajos, Detrich Zsigmond és Molnár Béla. A tiszti, segédkezelő és szolgaszemélyzet nyugdíj alapjának növelésére felajánlott 1% pótadót vagyis 13252 frt 13 krt, Meszlenyi Lajos, Lits Gyula és Berki István kivételével a közgyűlés megszavazta. A nyilvános betegápolási alap szükségleteinek fedezésére 1%6% pótadó vettetett ki. Moór község ama kérvénye, hogy az árvapénztár tartalékalapjából 600 frtot a tisztviselők fizetésére felhasználhasson, elutasittatott. Érd község előjáróságának ama határozata, hogy a lelkészi járandóság emeltessék, megsemmisittetett, mivel ily határozatot csakis a kath. hitközség van jogosítva hozni. A polgárdi unitárius hitközség felebbezése a lézhasználati jogra vonatkozólag elutasitatott. Bicske és Vaál községének határozata a tűzoltók segélyezése tárgyában jóváhagyatott. Nagy-Perkáta község határozata, egy ellenőri állás rendszeresítése iránt megsemmisittetett. Gemmel Ferencz mohai lakossal kötött haszonbéri szerződés jóváhagyatott. A vármegyei irattár selejtezése elrendeltetvén, eszközlésére Sárközy Aurél, Károly János, Szüts Artur, Németh Imre, dr. Hattyuffy Dezső, Heinrich Lajos és Salamon Vincze urakból álló bizottság bízatott meg. A selejtezés tényleges keresztül viteléért Németh Imre havonként 50 frt javadalmazásban fog részesülni. Moór községének a vadászati bérjövedelemnek a birtokosok között leendő felosztására vonatkozó Szerkesztővel értekezni lehet naponkint délelőtt ö-tól 8 óráig.