Székesfehérvár és Vidéke, 1890. július-december (18. évfolyam, 78-155. szám)
1890-11-08 / 134. szám
többek által felemlített eseteket, hogy a városi mérnők által tett mérések alkalmával, a ma kimért s a szomszédtól elvett területet, a legközelebbi szomszédos mérés alkalmával az előbb megállapított területből vissza kellett mérni. Vagyis az 1829. évben felvett térképen levő adatokhoz ragaszkodva a legellentétesebb állapotok is beállottak, különösen akkor, midőn a határok megállapításánál a 10-ik vagy 20-ik szomszédos területtől kezdetett el a mérés s a mesgyére számítás nem eszközöltetett. A városi birtokot képező terület az 1829. évben egyáltalán felmérve: nem lett, hanem a maradék föld képezi a városi földeket. Ennek térfogata nem pontos felmérés utján, hanem az oldalak hosszúságából s ezek által képezett szögekből hozzávetőleg lett meghatározva. Erre mutat, hogy az 1829. évben eszközölt felmérés szerint a budai úti Halesz 19,000 □ ölet, a János futás 624,400 □ ölet, a szőllők-aljai Gugás völgy 204,000 □ ölet, a Sóstó 135,600 □ ölet, a Laposmező 123,600 □ ölet tesz ki. Ezek a földterületek illetőleg számok a fel- mérés alapján aligha képeznének ily kikerekített számokat mindenütt, s nagyon is valószínű az a feltevés, hogy az említett térfogatok csak hozzávetőleg vannak kiszámítva. Mindezek azonban nem képeznek 300 hold és 1151 □ élet s jogosan tehető fel a kérdés, hogy ezen többlet miből származik a katasz- téri felmérésben ? 1829. évben a város mint erkölcsi testület privatim — saját használatára — mérettefel határát s nem volt egyéb szükség mint az egyesek birtokainak megállapítása. Ez okból nincs pontosan meghatározva a város birtokát képező ingatlan területileg, s ez okból oly közvagyon, mely szabadon álló dolgot képez, minek: az országutak és düllőutak, csatornák és csatornapartok, végül az utczák és közterek (a vásártér kivételével) területileg a város és határának összterületéből kihagyatott. Az ily közvagyonnak csupán szélessége lett meghatározva. Ezen kihagyott részek össége képezi azon különbözetet, melylyel a kataszteri felmérés szerint a város összterülete többlettel bir. Az 1829. évben eszközölt felmérés műszerei is a pontosság tekintetéből kifogásolhatók. A jó akaratot és jó szándékot mindig föltételezem. Az 1829. év óta különösen a technika terén oly sok újítás történt, a műszerekben oly tökélyt juttattak érvényre, hogy ma már az Eiffel-féle torony felépítésére is akadt vállalkozó. A műszerek ezen tökélylyel az 1829. évben még nem bírtak, s történt legyen a felmérés akár lánczczal, mely a kopás által, akár szallaggal, mely a használat folytán nyúlik, bármennyire iparkodott is a felmérő mérnök a pontosság keresztülvitelén, műszerei soha sem adták a pontos méreteket. Ezekből kiindulva, az 1829. évben felvett térfogatokat a betétszerkesztési munkálatnál alapul venni már azért sem lehet, mert az 1829. év óta a viszonyok Sz.-Fehérvárott igen sokat változtak. Erre vonatkozólag csupán a vasúti építményeket említem fel, melyek az 1829. évben felvett térképeken még határolva sincsenek. Most vegyük bonczolgatás alá a kataszteri térképet illetőleg felvételt. Legelsősorban feltűnik, hogy egyetlen egy terület sem egyez az 1829. évben eszközölt felmérés adataival. Mondják: ennek oka az, hogy az egyesek a szomszédoktól foglaltak, mások pedig, hogy ez, a kiharózás alkalmával történt mulasztások és dévajságból eredő téves határpontok kimutatásából származott. A szomszédoktól történt foglalások lehetségesek, de ez mérnöki szempontból figyelembe nem vehető, mert a károsult jogainak a bíróság útján érvényt szerezhet s a tőle elfoglalt területet visszaszerezheti. A kedélyes legények által kihúzott és rossz helyre levert czövekek után történt bemérés a tényleges állapottal nem egyezik ugyan, de a tényleges birtoklás ez által nem változott s arra vonatkozólag káros befolyással nem bir. A netáni téves bemérések ellen bármikor lehet, felszólamlással élni a m. kir. pénzügyminiszter által 1885. évi 45055. sz. a. kiadott utasítás 3. §-ában körülírt módozatok szerint. Hanem ezek a „mondások” csak kevés esetben és alig állnak helyt, mert általában a birtokok térfogata nagyobb, mint az 1829. évben kitüntetett területek. A legnagyobb ellenvetés, mit a kataszteri felmérés ellen mérnöki szempontból tettek az, hogy a térképen a birtokoknak egyes oldalai hosszméretileg kitüntetve nincsenek. Igaz, hogy ez nagy könnyebbséget okozott volna a városi mérnököknek, kik hivatva vannak, hogy az egyes területek határait megállapítsák, de a betétszerkesztésre, illetve birtoknyilvántartásra vonatkozólag a mérnök tulajdonképen csak arra van hivatva, hogy a változott területeket bemérje és nem arra, hogy a birtok eredeti térfogatával megmaradjon, mert ennek megőrzésére a tulajdonos illetékes A netalán occupáló szomszédot saját határai közzé szorítani nem a mérnök, hanem a bíróság, melynek a mérnök szakközegét képezi, van hivatva, mert oly magánjogi sérelmek is merülhetnek fel, melynek eldöntését a mérnök a legjobb akaratilag sem vállalhatja magára. Szóval: a mérnök bíró nem lehet és ha az elégedetlen feleket egyezségileg döntő bíróul választanák is meg, személyében a mérnök csak mint másodrendű szakközeg működhetik. A telekkönyvi betétszerkesztési törvények czéljául a harmadik pontban említett körülmény Székesfehérvár sz. kir. várost nem érinti, mert sem úrbéres birtokai, sem pedig közös használatban volt legelő területei nincsenek. A negyedik pontra vonatkozólag a törvény szakaszaira kellenék hivatkoznom, de mert a törvény mindenki által megismerhető, s azok kik a törvényt nem olvassák a betétszerkesztő bizottság által kiadott s falragaszok által is közzétett hirdetményekből megismerhetik mindazon eseteket, melyek szerint a törvény különleges intézményei folytán a tényleges birtokos joga a telekkönyvi betétbe bejegyezhető lesz, ennélfogva ezeket itt azért is mellőzöm, mert a betétszerkesztő bizottság mindenkinek megadja a kellő utasítást. Birtokrendezés szüksége idővel sem fog Szóbetakarják, óvják, védik fúvó széltől, forró naptól, mint a dajka a kis gyermekeket. Teremén hajdan Rákóczynak pompás háza volt a falu végén, most pedig Gyürky Pál kastélya ékesíti. Amik most következnek: Bátory, Pásztó, Szurdok-Püspöki ezek már Heves megyében vannak. Vonatunk ismét egy folyócska, a Zagyva mellett halad, mely e tájékról ballag le Szolnokig a szőke Tisza kebelére. Ezenben a szeptemberi nap nem bírta ki végig jó kedvvel. Az ég elborult, a hegyek elkezdtek pipálni, a dombokon gőzök gomolyogtak fel és le, mintha az egész vidék egy nagy mosó konyha lett volna. A homolyosodó levegő miatt alig látjuk meg Apcz-Szántót, pedig elég jelentékeny község. Selyppuszta meg valószínűleg nem is volna megállóhely, ha a Schosberger czukorgyára itt nem volna, ami miatt mostanában nagyon viszket neki az ő milliomos feje. Mert úgy áll a dolog, hogy Hatvanban a régibb idő óta áll fenn egy czukorgyár, mely részvényesekké. Mind akettő a Zagyvából veszi a szükséges vizet. De mivel Selyp van fölül, ez hamarabb jut a Zagyva vizéhez, mely nyári időben édes kevés. Használat után visszaereszti ugyan a vizet a patak medrébe, de már akkor ez megvan fertőztetve s a hatvaniak — mivel csak néhány kilométernyire vannak Selyptől — nem használhatják úgy mint kellene. Azt mondják, hogy odáig nem hűl le a víz teljesen. Vagy tudom is én mit mondanak. Elég az hozzá, hogy keményen pörösködnek, szakértők járnak ide is, oda is, vizsgálják a vizet és keresik azt a bölcs bírót, aki ebben a dologban okosan ítéljen. Laikus embert csak az bosszant ez esetnél, hogy azt a régi szép nótát, mely úgy kezdődött, hogy: „Edelényi czukorgyár“ —miután a legkiesebb Borsodban az edelényi czukorgyár megszűnt, — micsoda lélekkel dalolja ezután ilyen variatioval: „Hej a selypi czukorgyár De sok szőke, barna megcsalt már.* Még Lőrinczi állomást elhagyjuk, aztán bevágtatunk Hatvanba. Elő gyorsan te trinkgeld után ási- I tozó kenner azzal a pár virslivel s a mellé dukáló spriczerekkel, mert a személyvonat siet. Hatvantól Pestig már csak egy rikkantás, s én ezt az utat leírtam már másutt, mikor Abaújba vaspályáztam ezelőtt évekkel. Annál fogva tovább nem gyötörlek nyájas olvasóm. Köszönöm a türelmedet. Béke legyen veled is, meg velem is Sikesfehérváron előfordulni, legfeljebb akkor, ha a városi birtokok eldarabolva egyesek által megvétetnének, de ez esetben is a birtokrendezés csak aon területre eszközöltetnék, mely felosztás tárgyát képezné. A birtokrendezésre vonatkozólag az állam a betétszerkesztési munkálattal befejezi feladatát. Azért nagyon is sok gond fordítandó a jelenlegi betétszerkesztési munkálatra, mely alapul szolgáland a talán évszázadig is érvényben maradandó hitel telekkönyvnek, vagyis azon nyilvános intézménynek, melytől gazdasági jólétünk és hitelünk függ. E czélból úgy a városnak mint hatóságnak, valamint a lakosságnak a betétszerkesztő bizottsággal válvetve azon kell munkálkodni, hogy ezen munkálat a tényleges állapotnak megfelelően és minél helyesebben eszközöltessék. Czibula János: fejezzük a novellát. A bűnjegyzék sokkal gazdagabb, mintsem azt egy két sablonszerű frázissal elütni lehetne. A leszámolás fekete levese még hátra van ... (Folytatás kör.) A legkiesebb Borsodban. Stanley nélkül megutazta: Kajabász. (Vége.) „Budapest felé beszállani” kiáltja a rideg valóság, a kékbe páczolt kalauz. Hanem már errefelé én se jártam teljes világéletemben, de azért ne félj nyájas olvasó, nem tévedünk el. Innen már személyvonat visz, amelyik egy délután Fülekről leszalad Budapestre. Nem bolondság az. És milyen vidéken! — Hiszen ez a piczi Nógrád még girbe-görbébb, még égbehágóbb, mint Gömör. Folytonosan hegy szakad hegybe, völgy vált fel völgyet s a mint a gőzös kerekei alá szedi a világot bingve pattog a kavics a pályán a gyors rohanás miatt. Most élemedett komoly tölgyek közt robogunk, majd ligetes csalitos bokrok közt. Fenn az oldalban „hegyi forrás cseveg, a vízesés jajgat”. Talán tündérek is tanyáznak itt ? Valaha lehettek, de most nincsenek, mert a mozdonyfütyölést azért találták ki, hogy ami tündér még maradt is a földön, azt is elkergesse. Az erdei manók mind kétségbeesnek, mikor az a nagy fekete barom, mely füstöt eresztve robog a hegyoldalban irgalmatlanul belesivit az ünnepélyes csendbe. Bizony nem az erdőben keresik ma már a tündéreket, hanem az orfeumokban. No nézd, itt van Somos-Újfalu egy szűk völgyben a Karancshegye és a Medves közön. Földes ura gróf Stahrenberg és Radvánszky Antal. A személyvonat már kényes állat, csak egy perczig áll, aztán rohan tovább, hogy beérjen Salgó-Tarjánba, ahol ott terem a czivilizáczió kenyere: a kőszén. Mert ha csak egy hétig elkezdene a kőszén strájkolni, hogy nem adná magát a ragadozó embernek, hát éhen veszne el — mondjuk — a czivilizáczió. Tarján nem nagy község, nevét vette a régi salgói vártól, mely sűrü erdőség között egy magas és csúcsos hegy tetején épült, kerületét kősziklák, meredek képezte, a lakhelyek is kősziklába voltak vágva. Hajdan a Derencsényi család birta, azután Balassa, majd a fiscus. Petőfinek egy megrázó, tragikus elbeszélő költeménye van róla (Salgóról) olvasd el, ha hozzá jutsz. Ezután következnek: Pálfalva, Vizslás, Kis- Terenne községek dombhajlaton, völgyekben, körülöttük összeültek a hegyek nehány ezer esztendőre. VÁROSI és VIDÉKI BIBÉI November 8. 1890. — Esküvő. A székesfehérvári kereskedelmi bank derék igazgatója, Pápay Nándor urnak kiváló szépségű kedves leányát, Pápay Irma kisasszonyt ma reggel fél 8 órakor vezette a helybeli székesegyházban oltárhoz dr. Erlicz János pápai orvos. Az esketési ünnepélyen csak a két násznagy és pedig a bájos ara részéről Felmayer István, a vőlegény részéről Resetarits Lajos békási gazdatiszt voltak jelen, továbbá az örömszülők és a szép menyasszony fivére. A szertartás befejezése után dús reggelit szolgáltak föl a boldog ara szülei házánál, mely után a fiatal pár a Veszprém felé menő vonattaldélelőtt 7:10 órakor Pápára utazott. A nászlakoma az esküvőt megelőző napon, vagyis tegnap este tartatott meg a „Fekete sas” szálloda éttermében. A lakomában körülbelül 24-en vettek részt. A család barátai, a kereskedelmi bank igazgatósága, választmánya és tisztviselői közül. A kiváló kedélyességgel lefolyt lakoma alatt csakhamar megeredtek a felköszöntők, az elsőt Havranek József polgármester mondotta az örömszülőkre, utánna vagy tíz felköszöntővel az ifjú pár boldogságáért ürítettek poharat, melyhez azon szívből jövő jó kivánatainkat csatoljuk mi is, hogy adjon az egek mindenható Ura a fiatal párnak hosszú boldog életet. Áldja meg az egek Ura szent frigyüket mindama lelki és anyagi javakkal, mik e földi élet boldogságához megkivántatnak. — A Fehérmegyei társaskör Budapesten e hó 5-én tartá meg 10-ik évi rendes közgyűlését, nagyszámú egybegyűltek jelenlétében. A megejtett választások eredménye a következő. Elnök: dr. Feleki Hugó. Alelnökök: Bakos Gábor és dr. Patai Samu. Főjegyző: dr. Berényi Sándor. Jegyzők : Kemény Gyula, Fürst Mátyás. Pénztáros: dr. Feleki Sándor. Könyvtárosok: Hajnal Mihály, Vértes Károly. Ügyész: dr. Feleki Béla. Ezenkívül 20 választmányi tag és 3 felügyelő-bizottsági tag. — Egy fiatal ember kitüntetése. Scholcz Ödön Kornél, hazánk szülöttje, báró Lippe Győző gyermekeinek jeles magánnevelője „a római catholicus akadémia* legutóbbi gyűlésén Radix justificatio est fides czimü müve helyes kidolgozásáért 5 drb. aranynyal lett megjutalmazva s dicsérettel fogadta e fiatal tudóst munkatársául. Gratulálunk a szép sikerhez. — Városi iskolaszékünk újjá alakítása. A legközelebb megtartott városi közgyűlésen megválasztott iskolaszéki tagok tegnap tartották alakuló gyűlésüket. Az ülést Havranek József polgármester nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket, s felhívta őket, hogy mindenek előtt a törvény által kívánt szabályszerű esküt tegyék le, mire Tóth István főjegyző előolvasása mellett a jelenvolt iskolaszéki tagok az esküt letették. A jelen nem levőktől a legközelebb tartandó ülésen fog, amennyiben megjelennek az eskü kivételei. Havranek József polgármester ezután felhívta az iskolaszék tagjait, hogy válasszanak kebelükből egykor elnököt, és az alakulást tartsák meg illőleg a szükséges tisztviselőket, az elnököt, jegyzőt és iskolai gondnokokat válasszák meg. Korelnökül dr. Peller Ödön i. k. t. megválasztatván, ki is azonnal elfoglalván az elnöki széket, az iskolaszék elnökéül Alaghy Dezsőt i. k. t. ajánlotta megválasztani. Az ajánlat lelkes éljenzéssel fogadtatott és Alaghy Dezső egyhangúlag iskolaszéki elnökül megválasztatott. A jegyzői tisztségére a korelnök Szepesi Gézát ajánlja megválasztani. Szepesi Géza kijelenti, hogy elfoglaltsága miatt kénytelen lenne, ha megválasztanák is, a tisztségről lemondani. E kijelentése daczára az iskolaszék többsége őt választotta meg jegyzőül. A választás megejtése után ismét kijelenti, hogy ideje nincs a jegyzői teendők vitelére, miért is ezen állásról lemond. Az iskolaszék a lemondást hosszas vita után elfogadta. Alaghy Dezső tekintettel arra, hogy az iskolaszék kebelében talán nincs olyan tag, ki elég idővel rendelkeznék a jegyzői teendők vitelére, — amaz indítványt teszi, — hogy az iskolaszéken kívül álló tanítók közül egyik keressék fel a jegyzői tisztség elfogadására, s ő azonnal javaslatba hozza Sziklay P. Gyulát, hiszi, hogy az (már a múlt alkalommal volt) ismét el fogja fogadni a jegyzőséget. Nagy Ignácz i. k. t. kijelenti, hogy mi kifogása sem volna az indítvány ellen, ha az a törvénybe nem ütköznék, de a törvény azt rendeli, hogy az iskolaszék elnöke és jegyzője az iskolaszék tagjai közül választandó. Ajánlja, hogy a jegyzőségre az iskolaszék egyik fiatal, kiváló tagja Katona Horváth István hitoktató választassék meg. Az ajánlat lelkes viszhangra talált, a jegyzői tisztségre Katona István i. k. t. egyhangúlag megválasztatott. A megválasztott kijelentette, hogy bár elfoglaltsága miatt rendkívül terhére lesz neki e tisztség, mégis meghajolni akar a benne helyezett közbizalom előtt, a jegyzőséget elfogadja. (Lelkes éljenzés.) Ezután az iskolai gondnokok választattak meg, és pedig a polgári leányiskola részére Pálfffy Károly, selyem-utczai iskola részére Nagy Ignácz, a belvárosi fitanodához Felmayer István, palotavárosi I. k. dr. Fanta Adolf, a vízivárosi isk. dr. Károlyffy Nándor, a tóvárosi iskola részére dr. Éder József, az olaj-utczai isk. részére Havranek Antal, a záradyutczai isk. részére Liszits István, az öreg-utczai isk. részére pedig Tóth István. Az alakuló ülés befejezése előtt Alaghy Dezső elnök lelkesedéssel fogadott hosszabb beszédet intézett az iskolaszék tagjaihoz, melyben ecsetelte az iskolaszék hivatását, kérte a tagokat, hogy támogassák őt elnöki munkájában, és közös erővel törekedjenek oda, hogy a kitűzött nemes czélt elérhessék. Az ülés ezzel véget ért. — Értesítés. Van szerencsém a kereskedő ifjak önképző köre tisztelt tagjait értesíteni, miszerint f. hó 9-én azaz vasárnap d. u. 37. órakor a kör helyiségében, felolvasással egybekötött szavallat fog tartatni, mely alkalommal minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Székesfejérvárott, 1890. nov. hó 8-án. Pártos Zsigmond, titkár. — Hangverseny és tánczvigalom jótékony czélra. Lapunk múlt számában említettük, hogy a szfahérvári palotakülvárosi olvasókör saját könyvtára javára nov. 16-án tánczvigalommal egybekötött hangversenyt rendez, erre vonatkozólag a következő meghívót vettük: A sz.fejérvári palotakülvárosi olvasókör saját könyvtára javára a Kostyelik-féle vendéglő helyiségeiben 1890. évi november hó 16-án, esti 7 órakor hangversenynyel egybekötött tánczvigalmat rendez, melyre az érdekelt közönség tisztelettel meghivatik. A hangverseny közreműködői: Greizinger Iván ur, Nagy Ödön ur. Szkladányi József ur. Szaller István ur. Spanbauer Olga k. a. Továbbá: Bardon Sándor ur vezetése alatt az „Iparos ifjúság képző- és segélyzőegyletének dalárdája.* Nagy Ignácz, elnök. Greizinger Márton, alelnök. Dr. Borchert Jenő, titkár. Jegyek ára: Személyjegy 50 kr., 2 személyre 80 kr. Családjegy 1 frt. Jegyek előre válthatók: Laufenauer Ferencz ur (Vörösmarti téri) kereskedésében és este a pénztárnál. Felülfizetések, úgy könyvajándékozások köszönettel fogadtatnak s hirlapilag fognak nyugtáztatni. Kezdete pont 7 órakor. — Gyapjú rendszer. Dr. Jaeger G. tanár eredeti normál-gyapjú-alsóruházatok főraktára Székesfehérvár és Fejérmegye részére, kizárólagosan: Schlesinger L. utódainál, Székesfehérvárott. Árjegyzékek, valamint a gyapjúrendszer előnyeit tárgyaló könyvek ingyen és bérmentesen küldetnek. — Lakás kerestetik. Egy legalább 4 szobából álló földszinti lakás hozzá tartozó mellékhelyiséggel egy istállóval bérbe vételre kerestetik. A bérbe vétel több évre szerződés mellet történik. A lakás, ha megfelelő, városunk bármely részében lehet. Előnyben fog részesülni az a lakás, a mely esetleg oly házban van, hol több lakó nincs s igy az egész ház bérbe vehető. A bérlet kezdete 1891. évi február 1-je — május 1-je — esetleg augusztus 1-je lehet. Bővebb értesítést kiadóhivatalunk ad. — Öltönyök kiosztása. A helybeli evang. reform, jótékony nőegylet részéről f. hó 9-én d. u. 7 4 órakor a ref. iskolaépület helyiségében tartandó választmányi ülésen fognak kiosztatni a segélyre felvett szegény sorsú iskolás növendékek között azon öltözetek, melyek e czélra az egylet által készíttettek. Ezen ünnepélyre az ügy iránt érdeklődők tisztelettel meghivatnak. Kelt Székes-Fejérváron, 1890. nov 8. Molnár Béláné, elnök. — Áthelyezés. Nt. Farkas Sándor ercsű ref. s. lelkész Benczére (Baranya megye) helyeztetett át administratornak, helyére nt. Lipthay Imre halasi ref. s. lelkész neveztetett ki. Az ercsűi lakosság miatt értesülünk fájlalja Farkas Sándor s. lelkész távozását, mivel 8 évi ott működése alatt tudományos tehetsége — rokonszenves modora miatt köztisztelet és szeretet környező a jeles ifjút. Alelnöke volt az iskolaszéknek — másodelnök a „Polgári körnek” és lelkes vezér minden olynemü intézmény létrehozásában, melyik az emberbaráti szeretetet gyakorolja avagy az ifjúság szellemi és erkölcsi életére előnyös befolyással bir. Kisérje a derék ifjú lelkészt életutain az Ég áldása. (eh) — Halálos balesetek Ercsiben, mint lapunknak írják egymást érik. Alig egy hete, hogy három dunaföldvári lakos az ercsii révnél belefult a Dunába, tegnap ismét megkövetelte a hullámzó folyó áldozatát. Egy odavaló molnárlegény ötödmagával ladikra ülve iparkodtak a partot elérni. A zajongó folyam hullámai azonban, mielőtt partot érhetett volna a ladik, felborította azt s mind az öten a Duna hullámai közé estek. Négynek sikerült a partot elérni, a szerencsétlen molnár legényt azonban elragadták a hullámok és a folyó medrében lelte halálát. Egy kis 5 éves fiút, ki édes atyjával elment a sárga földes gödrökhöz ásni, a hirtelen alá zuhanó földtömeg oly ■ szerencsétlenül temette maga alá, hogy mire az odasereglő emberek kiszabadították a kisfiú testét a föld közül , már meg volt halva.