Székesfehérvár és Vidéke, 1891. július-december (19. évfolyam, 79-157. szám)
1891-07-02 / 79. szám
XIX-ik évfolyam, 79. szám* Csütörtök, 1891. julius 2. Megjelen hetenkint háromszor: minden kedden,csütörtökön és szombaton, 8*erkesz tőség és kiadó-hivatal: Belváros, Sae-utcza. Mimden a lap szellemi részére vonatkozó költrtmény, továbbá előfizetések, felszólamlások, hirdetések stb. ide intézendők. Mgjm példányok 10 krujczárért “SVmin* nádor-ntcsai dohány-tözsdéjében, 3R®tt*s.; kasvárnya-ntcsai kereskedésébe!?, s. lap ki kiwdójáBil ás a cserksntőségben kaphatni ! TÁRSADALMI-, KÖZMIVELŐDÉSI- ÉS SZÉPIRODALMI KÖZLÖÍTT. Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrincz könyv» kereskedésében. ^Id-éJcen mqIxkI©». poartaJbLÍva.t«.Xaa,41. Mlsráaiéfléktr® «lésve a lap egy oldala (column«) 40 helyre van beosztva; egy hely follyog&je:« MvM SS hr. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben részest!« st:. gmrkentáTel értekeini laheS napankint délelőtt Wll 3 értiig. Előfizetési ára: 1c: Égési évre...................8 frt. — kr. Fél évre . . . . . 4 frt. — kr. Negyedévre .... 2 frt. — kr. A „Nyulttir“-b*E|y sor 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak Budapesten: Haasenstein és Vogler (Jannis Gyula) hirdetési irodájában: Dorottya-utoia 1*. sí. — Goldberger A. hirdetési irodájában ?Aesf*utoia 9. sí. — Bictben: Haasenstein ás './«»ajiw (Otto Maass) hirdetési irodájában: L %'i^libnSkgaiM Mr. 10„ — Sokai«* Menxik hit* datfai irodájában Willasils Mr. 11. MibrioMmttiBlteKsaa »SaaSWaia«». Lits Gyula, a vaáli kerület országgyűlési képviselője, a közigazgatás államosítása ellen 1891. évi junius 18-án a következő beszédet mondotta: (Vége. Egy a civilis pályára készülő fiatal embernek el kellett végeznie a 8 gymnasiumi osztályt (Halljak! Halljak!), érettségi vizsgát kellett tennie, 4 évi jogot végez, közbe természetesen szigorlatokat tesz, 2—4 évi praxisra van szüksége, mialatt legtöbbször minden fizetés nélkül szolgál, azután pedig meglehetősen erős vizsgáknak van alávetve. Evvel szemben mi szükséges arra, hogy valaki hadnagygyá lehessen ? Elvégez 4 reáliskolai vagy 4 gymnasiális osztályt és bekerül a katonai kadétiskolába, az „ELGvengdul“ba, ott tanul 4 évig, kijön mint tiszthelyettes vagy tisztjelölt valamely csapathoz, ahol már — nem mint a civilis pályán — tisztességes fizetést is adnak neki a gyakorlati évekhez és egy-két vagy legrosszab esetben három év alatt oldalán van portepée, amely a salonokat megnyitja neki az udvarnál és a társadalom minden osztályában, kiváltságot ad neki vasúton, gőzhajon, nyilvános helyeken a társadalom minden körében, nyugdíjképességét teljesen biztosítottnak tudja s van neki legalább 1200 frt fizetése, akkor midőn a hasonló, de sokkal költségesebb tanulmányokat végzett, civilis pályán levő ifjú 400 vagy 500 frt fizetésért görnyed az állami szolgálatban, vagy valami megyei tisztség irodájában. (Élénk helyeslés! Úgy van a szélsőbaloldalon.) Mi tehát, azon indokoknál fogva, azon meggyőző érvelések következtében, melyek e padokról elhangzottak, a jelen törvényjavaslatot el nem fogadhatjuk, nem fogadjuk el még akkor sem, ha arról győződnénk meg — pedig erről nem vagyunk meggyőződve — hogy e törvényjavaslat az administrate kérdésében javításokat tartalmaz. Nem fogadjuk el magasabb politikai szempontokból: félünk a centrálisaik)], t. ház. (Igazi ügy van a szélső balon.) Elvtársaim, akik eddig felszólaltak a múlt példáiból vont következtetésekre alapították következtetéseiket. Én tehát, nem megyek bele a történeti események kritikájába és nem azokból vonom le következtetéseimet. Én a mai kor jelenségeit figyelem meg és azokból akarok következtetni a jövő eshetőségére. Magyarázatokba nem bocsátkozom e részben, t. ház, gondolom, magyarázatokra nincsen szükség itt sem, talán még ott sem a jövőre nézve. Egy azonban bizonyos, t. ház, és ez az, hogy az a vármegyei tisztikar, amelyet én és önök választunk meg, ebben az országban törvénytelen adót behajtani soha sem fogna, meg nem ajánlt ujonezot a mérték alá soha sem állítana. (Tetszés a szélső balon.) De az a tisztikar, a melyet, — az élet és a politika esélyei kifürkészhetlenek tehát — meglehet egy későbbi jövőben talán az udvari cancellaria fogja ültetni a megyei tisztségekbe a tisztikart és talán szuronyok fedezete alatt fogják behajtani, barmainkat és jószágainkat, a meg nem szavazott adó fedezetére, és talán a saját tűzhelyeikről fogják mérték alá elhurczolni ifjainkat, talán azon hatalom szolgálatára, amely hatalom érdekében ezredéves intézményeink egyik biztosítékának ravatalát e pillanatban körülálljuk ! (Élénk helyeslés és tetszés a szélsőbaloldalon.) Örök igazság ez, ismeri mindenki de ismételni nem lehet elégszer Deák Ferencznek azt az intelmét, hogy az a nemzet, melynek a vas és erőszak hatalma veszi el alkotmányát és szabadságát, idők és viszonyok változtával joggal bír az alkotmányt és szabadságot visszaszerezni; de annak a nemzetnek, amely alkotmányáról és szabadságáról önként mondott le, annak a nemzetnek alkotmányát és szabadságát visszakövetelni, nincs joga. (Élénk helyeslés a szélső balon.) És százszor mondhatják önök phrasisnak, ha mi a vármegyét az alkotmány védbástyáinak nevezzük, mi mégis annak fogjuk nevezni és nem veszünk részt abban a munkában, mely az alkotmány védbástyáinak utolsó rétegét akarja lebontani. (Élénk helyeslés a szélső balon) mi nemcsak, hogy nem veszünk részt, hanem minden módon és minden tehetségünk által azt a munkát megakadályozni akarjuk és abból a kézből, amely azon áldatlan munkát végezni akarja, a kalapácsot kiveszszük. Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés, tetszés és éljenzés a szélső baloldalon.) VÁMOSI és VIDÉKI BIBEL 1891. Julius 2. — Felhívás előfizetésre. Az uj negyedév küszöbén, mellőzve minden nagyhangú frázisokat s ígéreteket, annak kijelentése mellett, hogy lapunk továbbra is önzetlen fogja a nagyközönség érdekeit, illetve a közügyet szolgálni, kérjük. olvasóközönségünket előfizetéseik szíves megújítására s lapunk terjesztésére. Lapunk élénk s változatos tartalommal ezentúl is hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön s szombaton fog megjelenni. Az előfizetési ár marad a régi, vagyis egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Tisztelettel a „Székesfehérvár és Vidéke“ szerkesztősége és kiadóhivatala. — Személyi dir. Mária Dorottya főherczegnő, továbbá József Ágost és László főherczegek tegnap visszatértek Alcsuthra. Az országos tűzoltó-szövetség központi választmánya tegnap Cziráky Béla gróf szövetségi elnök, külügyminiszteri osztályfőnök elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen napirendre kerültek az augusztus 14-én Sopronban tartandó országos tűzoltógyűlést illető ügyek, továbbá megvitatták a tűzoltó-intézmény nagyobb szabásúreform tervezetét és a belügyminisztertől véleményezés végett leküldött vármegyei szabályrendeletek és felebbezésekre adandó feleleteket. — A lovasberényi olvasókör közgyűlése. A „Lovasberényi olvasókör“ Folyó hó 28-án délután 5 órakor tartotta meg az ez évi rendes közgyűlését az olvasókör kerti helyiségeiben Urházy Lajos elnöklete alatt. A gyűlést következő beszéddel nyitotta meg: Tisztelt közgyűlés! Alapszabályaink minden évben egy közgyűlés megtartására köteleznek bennünket, hogy ezen, az olvasókör ügyeit elintézzük, ennek fennmaradását biztosítsuk, eszméket cseréljünk, melyek által körünk java, felvirágozása előmozdítássék. E czélból voltam bátor összehívni most a tisztelt tagtársakat. S miután Elnök ur Őméltósága közöttünk jelen nem lehet, szabad legyen nekem, mint a ki szerencsés valók őt a körben helyettesiteni. Olvasókörünknek 1890—91. év lefolyásáról rövid jelentést tennem. Mindnyájunk előtt tudva van, hogy szeretve tisztelt elnökünk gróf Cziráky Béla ur Öméltósága a királyi kegy által magas állásra elhira tőlünk, messze távozott, s bár fáj szivünknek, hogy őt közöttünk nem láthatjuk és nem lehetünk szerencsések őt személyesen üdvözölhetni; de a fájdalom érzése azonnal elenyészik, ha meggondoljuk, hogy a szeretetet a távolság nem semmisítheti meg, hogy ő bárhol legyen, mivelünk a mienk, és mi az övéi maradunk. Ez évben olvasókörünk tagjainak száma, részint a város területérőli elköltözés, részint halálozás folytán megfogyatkozott. Az elhaltak között meg kell emlékeznünk Kertész Ferencz gyógyszerész és dr. Feleki Miksa orvosról, kik olvasókörünknek számos éveken át buzgó és lelkes tagjai valának. Legyen áldott közöttünk az ő emlékezetük! Bár a tagok fogyatkozása s különösen az említett két buzgó tag halála, szomorúan érinti szívünket és lehanyagolja kedélyünket, mégis ha a lefolyt éven végig tekintünk, azt kell róla mondanunk, hogy olvasókörünkre kedvező volt. Nem dicsekedhetünk ugyan nagy gazdagsággal, nem mutathatunk föl semmi említésre méltó tárgyat, melyet szereztünk volna, de dicsekedhetünk azzal a mindennél többet érő, hogy t. i. gróf Cziráky Antal és Béla őméltóságaikban, mint elnökeinkben, oly egyéneket vagyunk szerencsések leírhatni, kik olvasókörünk iránt fenállása óta, mindig a legmelegebb érzéssel viseltettek ezt szellemileg és anyagilag támogatták. Dicsekedhetünk azzal, hogy a kör tagjait a szeretet, béke, egyetértés aranylánczai fűzték egybe, és hogy a körben töltött órák, mindnyájunk kedélyére üdítőleg hatottak, mert a társalgás jó barátokkal, isme- rősökkel, érintkezés, könyveknek, hírlapoknak olva-sása, szóval a szellem táplálkozás oly szükségesek, az élet gondjai munkái által megterhelt léleknek, mint a nap fénye, melegsége az egész élővilágnak. Dicsekedhetünk azzal, hogy a kiadásokat, bár megkevesbedtünk, mégis fedezni tudtuk, sőt még néhány forint többletet is mutathatunk föl. Olvasókörünk tagjainak száma jelenleg csak 45. Bevételünk volt 620 frt 47 kr. Kiadások 579 frt 78 kr. Maradék 40 frt 74 kr. A könyvtár áll 700 kötetből. Olvasókörünk ez évben saját tagjai részére szűkebb körű táncrestélyt rendezett, melyek igen jól sikerültek, bár nem annyira jövedelmezők, mint inkább kedélyesek valának. Ezekben van szerencsém évi jelentésemet beterjeszteni. De nem zárhatom be jelentésemet anélkül, hogy hálatelt kebellel meg ne emlékezzem olvasókörünk fentartójáról gróf Cziráky Antalméltóságáról, ki ez évben oly tetemes áldozatokkal segélyezte társulatunkat, hogy egyedül az ő nagylelkűségének köszönhetjük olvasókörünk fenállhatását s azt hiszem, mindnyájunk szivérzeményeit fejezem ki, midőn óhajtom, hogy az Ég áraszsza kegyelmét őméltóságára és közhasznú nemes életét a mindenható Isten az emberiség boldogítására igen sokáig tartsa meg. Most pedig, midőn úgy a magam, mint tisztelt társaim nevében megköszönöm a bizalmat, melyet megválasztatásunkkor reánk ruházta, hivatalunkat a közgyűlés rendelkezésére bocsátom, a gyűlést ezennel megnyitottnak nyilvánítom.* Elnök jelentését a közgyűlés örömmel és szűnni nem akaró éljenzésekkel fogadta. Pénztárnoki, számvizsgáló bizottsági jelentések után következett a tisztújitás következő eredménynyel: Tiszteletbeli elnöknek gróf Cziráky Antal, elnöknek gróf Cziráky Béla, alelnöknek Urházy Lajos, titkárnak Nagel Samu, pénztárnoknak Krón Zsigmond és könyvtárnoknak Nágel Samu lettek megválasztva. Választmányi tagok lettek: Heiszler Győző, dr. Grünfeld Ignátz, Vass István, Horváth Bálint, Heffer János, Krécsy Károly, Franca Lajos, Gyarmathi Pál, Márton Sándor, Holzwaber Jakab, Weisz Náthán, Bleyer Kálmán, Egger József, Frühzeitig Albert, Weisz Henrik. Számvizsgálók: Winkler Israel, ifj. Prail Antal, Blayer Arnold, Laufer Jakab. — Eljegyzések: Farkas Károly, lovasberényi postamester eljegyezte magának a kedves és művelt Német Szokolay Elvira kisasszonyt Promontoron. — Weinberger Lajos lovasberényi illetőségű budapesti hivatalnok jegyet váltott Helfer Róza kisaszszonnyal, Helfer Ferencz budapesti háztulajdonos kedves és szép leányával. — Kinevezés. Námesy Ferencz dr. köz és váltó ügyvédet, ki eddig a székesfehérvári kir. törvényszéknél mint joggyakorlók működött, az igazságügy miniszter ugyanide aljegyzővé nevezte ki. — Új könyv. Lévai Dezső, a Tolnamegyei Közlöny munkatársa, ki a fővárosi lapokban is irt csinos rajzokat, egy kötet elbeszélést tesz közzé jövő hóban „Otthon“ czimmel. A mű ára írt lesz s Báter János szegzárdi nyomdájában rendelhető meg. A kik néhány élvezetes órát óhajtanak maguknak szerezni, azoknak figyelmébe ajánljuk e művet, melyhez Rákosi Viktor (Sipulusz) írt előszavat. — A rendőrség hírei. Egy toprongyos inasgyerek kérdezősködött tegnap az I,uraknál, hogy kinek kell a talált pénzt átadni. Persze azok nagyot néztek. Az »ilyen“ csak vinni szokott s aztán azért kerül a törvény kezére. — A becsülettudó inas, Piszácska Lajos pirulva adta elő, hogy 10 forintot talált, vissza akarja adni a tulajdonosának. Mikor az a fényes bankó kikerült a lajbli zsebéből, megveregették a derék gyerek vállát s váltig hajtották, hogy mégsem veszett ki a becsületesek fajtája. A gazdátlan pénz most a rendőrségnél van letéve. — Egy csomó pénzező gyereket akart móresre tanítani Németh József, s hatalmas husángjával a hátukon járatta el a rókatánczot. De bebizonyodott az a közmondás, hogy »a csalánba nem üt menykő”, mert a vásott sihedereknek is akadt magas patrónusuk egy szemfüles András-gárdabeli vitézben, aki a tüzes embert magával vitte. A rendőrkapitány ezért 8 napra csukatta le. — Póth. Alig telik bele félóra , a zóna elröpít bennünket Fehérvár poros, unalmas utczáiról, a regényes fekvésű, erdőkoszorúzott Póth vidékére. Aki a magányt, a természet elrejtett poézisát szereti, az most is feltalálja magát ezen a miniatűr fürdőhelyen, mely primitív berendezésével még nagyon, de nagyon sok kívánni valót hagy hátra. Da a természet mindent megadott neki, hogy valamikor még igazi fürdőhely lehessen. Nem világfürdő, hanem a fehér- és veszprémmegyeieknek kedvencz üdülőhelye. A fürdőház magasan fekvő erdőláncz ölében nyugszik. Alig pár lépés s már benne vagyunk a sötétkék fenyősorok, évszázados bütykös tölgylánczok között. Órákig kiséri az embert az erdőzúgás, zizeg a rezgő nyárfa, búg a jegenye s azok az árnyas hársak sajátságos részegítő harmóniát tudnak viszhangozni. Szerteszét vadvirágos szőnyeg terül el, mit a természet szeszélye sok helyen művészi kezekkel hintett szét, minden bokor, minden rög igazi költészetet lehel. Csak még az ember alkotó keze hiányzik, hogy Pétriről is elmondhassuk: „nem volt hanem lesz!“ — Vasárnap a várpalotai ifjúság nyári vigalmat rendezett a kies fürdőben. Fehérvárról nem sok család randált oda ki e napra, de annál több szemenszedett szépséget küldött Veszprém, a szép leányok híres városa. — A várpalotaiak természetesen majd egy szálig ott voltak. Péthi árnyas fái alatt talán még nem látott oly nagy és válogatott közönséget, mint a vasárnapi ünnepen. A fürdő fellobogózott parkja, jól gondozott utai viszhanzordak a jókedvű kaczajtól. A táncz délutáni 6 órakor kezdődött s már a hajnal vörös sávokat vont végig az égen, mikor abbahagyták. A négyesekre, melyeket Márkus Jenő és Herz Dezső nagyon ügyesen rendeztek, 80 pár állott fel. A derék várpalotai rendezők, Herz Dezsővel az élükön, mindent elkövettek, hogy a vendégek minél kellemesebb emlékeket vigyenek magukkal. — Tánczmulatság. A helybeli csizmadiaifjúság június hó 27-én jól sikerült tánczvigalmat rendezett a ,rózsáske rt*-ben. A négyeseket Séretz József ügyes rendezése mellett 82 pár tánczolta. A tánczosnők között voltak: Tüske nővérek, Thoman Jukcsa, Balogh Róza, Tóth nővérek, Ditrik Tera, Czina Mariska, Huszár Erzsébet, Kováts Fanny, Krizsán Erzsike, Bida Mariska, Flekk Anna, Vöröscsáky Etelka, Hortolányi Katicza, Mejzer Juliska, Mejzer Erzsike, Szép Lidia, Czina Kálmánné, Kenyeres Józsefné, Deák Pálné, Császár Józsefné, Kuntler Józsefné, Lutovszky Jánosné, Hortolányi Ferenczné, Lasits Istvánná, özv. Rozmann Lajosné, Knipper Józsefné, özv. Balogh Ignáczné, Zimmermann Józsefné, Kováts Ignáczné, özv. Kabékné. — Felülfizettek: Jelenti István 70 krt. Rozmann Jukcsa, özv. Kabekné, Krizsán Imréné, Deák Pál, Havas és Weisz, Szladik Lajos, Csikász József 50—50 krt. Lasits István, Hortolányi Ferencz 40—40 krt. Ditrik Tera, Flekk Mihályné, Tüske Istvánné, Balog Ignáczné, Császár József, Balog Károly, Kenyeres József, Kuntler József, N. N., Mejzer József, Lutovszky János 20—20 krt. A szives felülfizetőknek, valamint Tüske kisasszonyoknak, kik a díszes rendezői jelvényeket elkészítették, ez úton is köszönetet mond a rendezőség. — Mulatság Zámolyon. Ragyogó szép idő kedvezett a zámolyi fiatalság vasárnapi mulatságának, amit Báró Jenő uradalmi gazdatiszt és tűzoltófőparancsnok rendezett. A szép tölgyes erdő lampionokkal volt feldíszítve és a lombok alatt voltak az asztalok fölterítve. Egész délután hullámzott ki az egész vidék apraja-nagyja az erdőbe, ahol a fiatalság vígan rakta a ruganyos gyöpön a kopogóját. Estére kelve vagy 500 ember gyűlt össze, a szép leányok száma pedig közel állt a hatvanhoz. Csak a reggel tudta elhallgatatni a czigányt, pihenőt adva a kifáradt fiataloknak.