Székesfehérvár és Vidéke, 1892. január-június (20. évfolyam, 1-78. szám)

1892-01-01 / 1. szám

- Z&32SD bantáb. Még be sem r­i az országgyűlési ciklust, máris e­­ érte megindultak a képvisalőjelölási­­ mozgalmak, ajom&volt az első, mely me-i­g-rénk területén kibe tótta a függetle 'gij IB-aa zászlót és Károlyi Gábor grófot a mult év deczember hó 20-án tartott, beszámolója? alkalmával felkérte a jelöltség elfogadására,a­mit az el is fogadott. A függetlenségi és 1­48 as képviselőjelölt ellenében a bel bo­l.­ kormánypárt hosszú vajúdás után a mai megállapodások szerint Tóth Aladár tiszte­letbeli főjegyzőt lépteti fel. A kormánypárt jelöltje vasárnap jan. 3-án d.u. 4 órakor tartandó értekezleten lesz proklamálva. A csákvári kerületben is megindultak a választási moz­galmak, hol január hó 6-án lesz Lovasbe­­rényben a függetlenségi párt értekezlete. Mint levelezőnk jelenti, a csákvári kerület függetlenségi párti polgárai Meszlenyi Lajos bodajki kerület országgyűlési képviselőjét akarják Kégl György kormánypárti ellenében felléptetni. A bodajki kerületben Meszlenyi Lajos jelenlegi képviselő nevét emlegetik, ha ez azonban esetleg nem lép fel, akkor egy nemzeti párti le­­ a képviselőjelölt, ki ellenében az ottani kormánypárt Kovács Sándor főszolgabírót akarja a jelöltség el­fogadására felkérni. A vaáli kerületben Sies Gyula 48-as képviselő ellenjelölt,,­ként Nagy Gyula ottani birtokost emlegetik kormány­­párti programmal. A ráczalmási kerület­en, amennyiben Lukács Gyula, ki a szalontai kerületben is fel­lép, nem reflektálna a fe­­leségre, a függetlenség, és 48-as párt szemére n­acat óhajtja a jelöltség elfoga­dás­­ira felkérni. Ellenjelöltjeként Károly Jánosi m­onokot emlegetik kormánypárti program­j­aial. A sárkeresztúri kerületben még eddigi Madarász József függetlenségi és 48-as ké­p­iselő az egyedüli jelölt. Valószínűleg az ú­oy maradni, mivel e kerület polgársága, sokaal hűbb függetlenségi elveihez, régi zászlajához és jeles veterán képviselőjéhez, semhogy bárkiért vagy bármiért elhagyná azt. S ez nagyon jól lesz így! - Efly W8 Statisztika. Bicske derék ,ábin­éttól kaptak az alábbi érdekes sU-­­ z­­ mellre nekünk igaz a megjegyzésünk, , kaphatnánk. Minden tekintetben igen elő­nyös lenne tudni, hogyan vagyunk évenként a két legfontosabb mozzanattal, a születés­es halálozással. Vinis Ferencz plébános ur­nak e tárgyban küldött sorai a következők: Nagyon helyesnek találom megyénk székhe­lyén divő ama szokást, miszerint az illető anyakönyvek nyomán születés és halálozá­sokról hetenkénti kimutatást adnak e lapok. Ma már hetenként, vagy havonként nem is, de évenként legalább egyszer, így újévi al­kalommal megyénk minden lelkészi hivata­ltól egy ilyen népmozgalmi kimutatás be­küldését annyival inkább szeretném gyakor-Hanem hát fizetünk — én banknótával, te meg ábrándos szemforgatással. Igazán mányifik! — Igazán bolond vagy!­ilos hozatni, mivel ezen ügy minden gon­­olkodó polgárt érdekelhet. A helyett, hogy zen behozandó szokás szellemi egésségügy és egyéb hasznát fejtegessem, én megkezdeni dolgot. Az 18 évi anyakönyvek szerin­t Bicskén a r. k. egyházban I-szer a szülöttek, Vetve Vesztettek összes száma 185, ezek rászöril a­­ leány 84, összesen 185. A törvényt. eler. szülöttek összes száma 14, ezek v 81 , leány 4, összesen 14. A halva 3a.: í t,?k . és pedig fi 1, leány 2, összesen 3. — III. A házasult párok összes száma 18, ezek közül vegyes házasság 1. — II. A meghaltak összes száma 146, ezek közül fi 67, leány 79, összesen 146. — Ötödik élet éven alul meghalt összesen 87, ezek közül fi 46, leány 51, összesen 97. Ezen utolsó kimutatásnál elég, ha a 97 szám beszól. Pedig nagyon szomorúan! — Érdekes irodalmi pályázat. A Képes Csa­ládi Lapok, mint a legelterjedtebb és legnépszerűbb szépirodalmi hetilap kellemes ünnepi mieglepetést szerzett olvasóinak s az érdekelt köröknek, s,meny­nyiben karácsonyi számában, — mely nagybecsű közleményeivel s pompás illustrátioiv.*.1 a» ng’, is egyike a legsikerültebbeknek — kettős pályázatot hirdet; és pedig egyet egy humoreszkre, mely ao*. dija 50 frank aranyban, és egyet egy népszerű egészségügyi czikkre, melynek dija 20 frank arany­ban. — A »Képes Családi Lapok* városunkban és megyénkben annyira el van terjedve, hogy alig van műveit család, melynek asztalán ne találnék — a igy bizton hisszük, hogy megyénk ég városunk iréi és írónői is részt fognak venni e nemes versenyben s ra ta le'”—' * hogy mint Jazon hajdani vitézéi i­g. az, habár nem karddal, de tollal „ti ,­záltal városunk irodalmi hírnevét I­ly.­­ín. Lővinger Jacques kereskedő . hó“~.én esküszik örök hűséget Weisz Ilonka * ' Weisz Manó polgártársunk­­ . ' kedves leányának. te. A következő kis igaz törté­nek be hozzánk: A gyorsvonat netet kinn . , , , rkodottc tova a cs. és kir. szab. lóki^vasuta Budapest-prágerhofi vonalán, de , St? légis unatkoztak. Csak egy kocsin­ak első osztályú coupeója képes nd “ fc«“g°3al1 beS2«Get kivételt. Ott a] s „ utazok ké. . . ~­dősebb hölgy, és egy elegánsai a ember oly hévvel társalogtak jáiegy r. ♦«brífcs." uti na egymásután ellangat­­tak és reáju t figyeltek. Ur: „Én mindéi néven nevez­e­dő egyházi hókusz pókusznak ny­it ellensége vagyok. Ki nem állhatom a körmeneteket, egyházi temetkezéseket stb, s mint szabadon gondolkozó nem is akaro, hogy engem, ha meghaltam, pap temessen el.“ Nő. »Úgy! Különben az ilyenekhez már én is hozzá tudnék szólni, mert e dolgokban vannak némi tapasztalataim, a minap is tanúja voltam egy ily világi jellegű teme­tésnek.“ — Ur: „Nem volna szives Nagyság, a jelenetet körülményesebben leírni? Nagyo érdekelne!“ — Hölgy: Látogatóbam voltam egy falun lakozó régi ismerősömnél, s ha­lottam, hogy a szomszéd úri ház egyi lakója nagy beteg. A házbeliek roppant­­ vertek voltak, a gyermekek csak hogylétért­­ tudakozódtak, az odacsődített szakembere egymásután adták ki a bulletinokat, de vége­is kijelentették, hogy a beteg már nem sok fog ez árnyékvilágon időzni. — Ur: És nem küldtek papért ? Hölgy: „Nem. Egész életébe sohasem volt pappal dolga, feleslegesnek tar­tották tehát most a haldoklóhoz hívni.“ Az „És a temetés szép volt?“ Hölgy: „Mindé a legszebb rendben, midőn a kedves halót a ab­ba bocsáttatott, midőn a sir betöltetett a ház ura maga lépett fel a sirra és meg­hatón búcsúzott el az elköltözőitől.“ Uz „Emlékszik még Nagysád a hallotti beszé némely részére?“ Hölgy: „Igen. Az égés csak e néhány szóból állott. „Szegény Kárt mindig oly jó kutya volt, csak az utolsó napokban egy kevéssé szomorú !* Az Ő meglepetve néz a hölgyre. Általános nevetés A kalauz kiállt: Szfejérvár, 10 percz! — Adományozás. A felsővárosi szt. Józsefre czimzett rk. kisdedóvodában fölállított karácsonyi költségeinek fedezéséhez hozzájárulni szívesek vol­tak Piifach József 15 frt, Tamás Vilmos 3 frt, Sei­­del Lajos 1 frt, Havranek József 1 frt, Alaghy De­zső 50 kr., Pápay Nándor 1 frt, Sommer Mór 1 frt Felmayer István 5 frt­, Pásztori Sándor 50 kr., Kar József 8 frt, Wéber Károly 2 frt, Peller Ödön 5 frt Benedek Ferenc 3 frt, Kuti Márton 5 frt, Almási József 20 kr., Liszi István 20 kr., Bernáth Józse 50 kr., Madaras Lipót 5 frt, Liszits István 2 frt, Stefan­t3 József 2 frtot. Az óvónő gyűjtése az óvo­dába járóktól: Jelenti Mariska és Juliska 1 frt, Ki­­mola Józsi és Károly 1 frt, Horváth Józsi 1 frt, Szőllősy Etel 1 frt, Bernáth Marosa 25 kr., Brusztó Vilmos és Lajos 40 kr., Téglás Feri, Schvarcz Gyula, Kocsis Harcsa 10—10 krt; Weisz Károly 20 kr., Fekete Juliska, Zsigmond Marosa 10—10 krt; Ku­­rucz Pali 20 kr., Mayer Lizika, Bernáth Feri 10—10 krt; Ernszt Adi 40 kr, Molnár Nacza 10 kr., Knit­­­hoffer Tóni 20 kr., Sirisaka Margit 50 kr., Horváth Lajos 50 kr., Péczeli Gyula 30 kr., Jakab Tóni 2 kr., Pap Marosa 10 kr., Akkerman Anna 20 kr., Harza Bőske 10 kr., Trésli Katicza 20 kr.,Tap Feri és Tera 20 kr., Wurczinger Marosa 20 kr., Szép Ka­tika 8 kr., Frésli Marcsa 10 kr., Németh Margit 20 kr., Stiegler Katicza 15 kr., Boda Liza és Ká­roly 20 kr , Pinke Gyula és Pista 60 kr., Mikó Jóska 28 kr., Ti­nger József 10 kr., Pémer Panna 10 kr. Isise Feri 10 kr., Csuti Juliska és Ilona 50 kr., Tőke Feri és Marcsa 40 kr., Marschal Anna 60 kr., Pap Feri 10 kr., Knid­hoffer Julosa 20 kr., Wimmer József 10 kr., Tőke Jóska 10 kr., Vargi Ilona 20 kr., Buckherda Géza 8 kr., Káloczi Jani 15 kr., Pémer Panni 5 kr., Stángli Margit 10 kr., piéza Pista 30 kr., Polczer Tóni 20 kr., Peresztegi a 20 kr., Jakab Marcsa 25 kr., Pallag Tóni és Marcsa 40 kr., Piiczinger Jani 20 kr., Nyitrai Feri 10 kr., Antal Tomka 20 kr., Lits Marcsa 20 kr., Klaii Liza 10 kr, Seben Irénke, Tehel Ernő és Fu­da 20—20 krt. — Összesen 73 frt 63 kr. — Ezenkívül B­a­r­t­o­s Gyuláné a kis nö­vendékek számára egy zacskó diót, egy koszorú fü­gét és szent János kenyeret; Fiáth Miklós báró fő­ispán kedves neje pedig egy nagy kosár süteményt és czukrocskákat voltak kegyesek küldeni. Fogadják a nemesszivü jótevők s ügybarátok, kik a szt. kará­csom ajándékoz­ók által a kisdedeknek oly ked­vessé s emlékezetessé tették, szívből jövő hálás kö­­szönetemet. Liszits István, óvodai gondnok. — A székesfehérvári takarékpénztár 1891. évi deczember havi pénztári forgalma: Bevétel: Egyenleg készpénz 29,327 frt 30 kr. Folyó­számla 76,314 frt 09 kr. Betét 100,908 frt 05 kr. Váltó 241,650 frt 70 kr. Jelzálog 15,418 frt 27 kr. Elő­leg 519 frt 55 kr. Nyugdíj­ alap 86 frt 37 kr. Váltó kamat 5592 frt 57 kr. Jelzálog-kamat 18,455 frt 02 kr. Előleg kamat 116 frt 35 kr. Késedelmi kamat 499 frt 96 kr. Illeték 99 frt 35 kr. Bélyegilletékek 112 frt 22 kr. Különféle 643 frt 16 kr. Összesen: 489,742 frt 96 kr. K­i­a­d­á­s: Folyó­számla 70969 frt 18 kr. Betét 122,445 frt 17 kr. Váltó 202,436 frt 83 kr. Jelzálog 43,665 frt. Előleg 9364 frt 89 kr. Értékpapír 4651 frt 54 kr. Betét kamat 1308 frt 59 kr. Kezelés 269 frt 43 kr. Adó 17 frt 54 kr. Fizetések 329 frt 81 kr. Bélyegilletékek 106 frt 54 kr. Ház 4000 frt. Jótékonyczél 50 frt. Nyugdij­alap 261 19 kr. Felszerelés 543 frt 76 kr. Különféle 37 **'A ’ JtejreaW 9R 786 fr* «3 Összesen 489,742 frt 96 kr. — Tánczestély. A várpalotai izr. ifjúság az újonnan épült izr. iskola felavatási ünnepélye al­kalmából 1892-ik év január hó 9-én a „Korona” vendéglő termeiben jótékonyczélu tánczesstélyt ren­dez melyre az érdekelt közönséget ez után is tisz­telettel meghívja a rendezőség. Belépti dij: Sze­mélyenként 50 kr. Családjegy 1 frt. Kezdete 8 órakor. — A székesfehérvári kölcsönös népsegélyző­­egylet 1891. évi deczember havi pénztári kimuta­tása. Bevétel: Készpénz maradvány november hóról 3311 frt 49 kr. Az 1891—92. évi társulat be­­iratási dijaiból 117 frt 80 kr. Kötelező-kölcsönből 125,717 frt. Jelzálog-kölcsönből 750 frt. Zálog-köl­­csönből 400 frt. Heti befizetésekből 21,327 frt 60 kr. Kamatokból 3882 frt 01 kr. Illetékekből 219 frt 23 kr. Felszólítási dijakból 22 frt 60 kr. Nyomtatvá­nyokból 26 frt 75 kr. Bélyegilletékekből 2 frt 09 kr. Összesen: 155,776 frt 57 kr. Kiadás: Köte­­lező-kölcsönre 150,787 frt., Jelzálog-kölcsönre 750 frt. Zálog-kölcsönre 250 frt. Tiszti és szolga fizeté-­ sekre 441 frt 65 kr. Kezelési költségekre 84 frt 70 kr. Napibiztosi dijakra 91 frt 50 kr. Nyomtatvá­nyokra 51 frt. Felszerelési tárgyakra 24 frt 50 kr. Készpénzmaradvány január hóra 3296 frt 22 kr. Összegen: 155,776 frt 57 kr. — Újévet köszöntő csavargók. Peller Ferencz fel akarta használni azt a régi szokást, hogy a tehe­tősebbek újév napján a szegényeket megajándékoz­zák. Házról házra ment tehát boldog újévet kívánni és sok helyütt esett rl egy pár garas előre tartott kalapjába, de akadt olyanokra is, kik nem nyiták meg az erszényt Pellet uram jókivánataira, a mi őt szörnyen boszantá s a jámbor újévet köszöntő, ék­telen szitkokban tört ki a legtrágárabb szavakkal halmozva el az adni nem akarókat. Ezért került Pellet a rendőrség kezébe, mely gondoskodott is egy kis újévi ajándékról számára, ingyen helyet adott neki néhány napra a dutyiban. Sokkal szerencséseb­bek voltak Vargha József és Balogh Sándor, kik nyugodtan estek keresztül az újév első napján s megelégedtek azzal, hogy ha nem folyik, hát cse­peg. Este azután a­mit összeszereztek a cseppekből úgy folyatták a korcsmáros zsebébe. Ott is hagyták pénzüket az utolsó batikáig és üres zsebbel, de telt fejjel tántorogtak ki a korcsma ajtaján. A bor tüze hősökké tette a jámborokat és hogy énjüket vala­hol kimutassák, sorra járták az utcákat. Nagy dol­gokon törték a fejüket. Varga József azt akarta megmutatni, hogy ő még a rend hivatott őreitől sem fél, sőt azt fogadta magában, hogy kiirtja az egészet a föld színéről. Berúgott fővel is vitte any­­nyira, hogy nem a városházán kezdte, hol többen vannak, mert végre is sok lúd disznót győz gon­dolta magában Varga uram, neki esett hát egy Sze­rencsétlen éjjeli Őrnek és azt ugyancsak eldüngette volna, ha ennek ereiben is viz helyett nem vér pezseg és nyakon nt­n csípi Varga uramat. A másik jómadár Balogh Sándor igényei okkal kisebbek voltak. Ő megelégedett a palotai utczán járó­kelő békés pol­gárokkal és egy mángorlóiéval a hátukon mondta el az újévi üdvözletét, míg végre ő is emberére akadt egy rendőrben, a­ki azután beszállított a vá­rosházára. A rendőrség a dutyiban jó helyet utal­ványozott a két gazdálkodónak, hogy kialhassák az újév első keserveit. — A „Vörösmarty-kör” estélye. A Vörösmarty­­kör régi szokása szerint most is megünnepelte Szil­veszter estéjét. A tánczestély kitűnően sikerült és fényes bizonyítékot tett arra is, hogy a Vörösmarty­­kör estélyei a város intelligenciájának rokonszenvé­­vel méltán dicsekedhetnek. Szépeink közül ott lát­tuk : Békessy Sarolta, Birkl H­rgit, Emmerth Ilonka, Fanta Mariska, Gőbel Eliz, Swranek Gizella és Etelka, Horváth Irén, Kom­ócsy Anni­­a, Pálfy Zsu­zsika, Br. Pongrács­ Margit, Beé Hella és Mariska, Rohrmann Janka, Szüts Hermin, Vértessy Aranka stb. kisasszonyok ég: Báró Jenőn, Békessy Sán­­dorné, Birkl Jánosné, Emmerth H­arikné, Dr. Fanta Adolfné, Havranek Ignáczné, He­alder Sándorné, Horváth N.-né, Kenessey Gyuláné, Dr. Kövessy Ist­vánná, Dr. Kuthy Józsefné, Pálfy Károlyné, Reá Istvánná, Rohrmann Ágostonná, Szívik Zsigmondi, Dr. Vértessy Józsefné, stb. m­veket. — A székesfehérvári kereskedlmi bank pénz­tári forgalma 1891. évi deczember ivában. Bevé­tel: készpénz 63,180 frt 91 kr., foli számla 222100 frt 14 kr., betétek 50,721 frt 01 fr., levélbetét 33,600 frt. bankváltók 183,686 frt 14 kr., előlegek 4580 frt., állampapír kamat 362 frt 0 kr., érték­papírok 9741 frt 24 kr., ezüstp­rr.­­ frt 71 kr., aranypénzek 1751 frt 02 kr., b­eat 388­ frt 01 kr., előlegkamat 371 frt általános kamat 166 frt 02 kr., jutalékok 1. 67 kr., bé­­lyegilletékek 12 frt 61 kr., külföldi állók 10,009 frt 50 kr., főösszeg 584,565 frt 30­0 adós: folyószámla 255,102 frt 59 kr., bef. 153 frt 20 kr., levélbetét 10,550 frt., bani­­ 13,989 frt 45 kr., előlegek 650 frt., melve 8 frt 37 kr., értékpapírok 19,036 frt 86 kr ezüstpénzek 364 frt 51 kr., aranypénzek 439 frt 1 kr. általá­nos kamat 29 frt 97 kr., betétkamat 13 frt 39 kr., levélbetétkamat 141 frt 06 kr., bélyegetek 4 frt 78 kr., költségek 175 frt 98 kr., fizetek 400 frt., külföldi váltók 18,295 frt 45 kr., köspénz, egyen­leg 40,380 frt 52 kr., főösszeg 584,565 rt 30 kr. — A nők munkája. Jules Simon „Temps* legújabb számában érdekesen ir a nők munkájáról : Bizonyos — irja Simon — hogy a nők se;». ’ szereznek a nagy gyárakban mun­tá:«•.*! w itt mennyit nekik régi foglalkozásuk «sít- , m­a bötr ----ni a teajobb »** '' 1 . J *-• ráadásul még a megvakulásra is, főleg, he, illata erősen neki adja magát a varrásnak. A k­iazés a divatczikkek gyártása sokkal többet rövitelyez, ha, hogy valamire vigye a munkás, művésznőnek kell lennie. Nem csoda tehát, ha az asszony, a­helyett hogy otthon két soust szerezne óránként, inkább elmegy a gyárba, mely naponta 3—4 frankot hajt. Azt mondják, ha a munkaidőt 10 órára szállítják, két órával kevesebbet keresnek; egy szenátor fel­kiált: „Ha ezt megteszitek, akkor kárpótoljátok őket másként !* Csakhogy ez a két őr« nem megy kárba. — Az alatt odahaza végzi a háziteendőket­, amelyek, ha az asszony maga végzi, megfizethetetle­nek. Főz, takarít, ruhát foltoz, vagy ha ért hozzá, éppenséggel újat készít; szóval, a czipőn és kalapon kívül elkészíthet odahaza mindent. Ha mindezt cseléd végzi, nagyon keveset ér, míg ha maga a feleség, ezzel nagyon sokat nyer is. Nem is szólva arról, hogy milyen befolyással van a háziéletre, ha az asszony két órával tovább van otthon. Igaz, hogy egy más rendszer is van: nyolcz sousval töb­bet keresni a gyárban és soha sem söpörni a szobát; soha sem vetni meg az ágyat; soha sem gondozni gyermekeit; soha sem ebédelni férjével, hanem engedni azt, hogy egyék korcsmában, hol az élelem drágább, sokszor háromszoros áru s a hol iszik is az étel mellé; mosatni a­ mosónőnél; ruhákat pedig az Isten gondjaira bízni és odajuttatni egy becsüle­tes munkás családot, hogy úgy nézzen ki, mint a koldusok hordája. — Végtárgyalások. A szfehérvári kir. törvény­szék előtt a következő bűnügyi végtárgyalások fog­nak megtartatni. 1892. január 16-án: Szuborits Mihály és társai lap. bűnt. Német Teréz lop. bűnt.. Bruszt Jakab elősz. nemi köz. bűnt. — 1892. Január 19-én: Hering János és társa lop. bűnt. Ifj. Gyo­moréi János s. t. sért. bűnt. Udvardy Mária gyerty. kitét. bűnt. — 1892. Január 20-án: Szabó Mihályné és társai mag. okir. ham. bűnt. Weisz Soma és társai s. t. sért. bűnt. — 1892. Január 23-án: Nőtt Ferencz és társai magán c. erősz. — 1892. Január 26-án: Gáncs Dániel és társai lap. bűnt. Richter Antal kettős házas­ bűnt. — Az erddei iskola úgy, mint levelezőnk jelenti, még nincs elintézve, a mennyiben a községi iskola­szék a kir. tanfelügyelőt még mai napig sem érte­sítette a községi iskola átalakításáról. A katholikus felekezeti iskolához alkalmazandó , de jelenleg még a községi iskolánál levő tanítók mai napig be sem adták a községi iskolánál elfoglalt állásukról való lemondásukat. A községi népiskoláról a mai napig sincs kellőleg a minister rendelet értelmében gondoskodva, mivel egy osztályú községi népiskola a helyi népnevelési czéinak meg nem felel, azonfelül Hm. Pedig nagyobb bolondság nincs a sze­relemnél. — Ne sértegess . . . — Minden szerelemben egy kis hülyeség lako­zik. Ha nem hiszed, kérdezd meg Hamlettól! — Mióta lettél filozóf? — Mióta látlak — titeket. — Megölöm azt a másikat! — Inkább öld meg szerelmedet. — Frici báró! Te nem vagy jó pajtásom! — Sőt ellenkezőleg. Akkor nem beszélnék ily virágos képletekben. Az a Bodrogvári Edmund ca mord kölyök. Mányifik ! — Mit tegyek? — Az imént locskáztunk együtt. Jót nevetett balgaságodon, ő is tudja, hogy Mariska elutazott Budapestről. De a napokban visszatér. — Minő jogalapon merészli ezt tudni? — Azt kérdezd meg tőle. E­lég. Az első éjjelizenét én adom. Azután jöjjön a minek jönni kell. Rendelj a picike számára egy óriási virág­bokrétát.­­ — Meg lesz. — Csókolj kezet a mamának — Szívesen. Hát még? — Hát még? No azután — rakodj össze és utazzál el három évre tigrisekre vadáét. Biztosit­­lak addigra kigyógyulsz szerelmedből! Rudolf gróf felordit. Öklével homlokára ütve kirohan a szobából . . . (Folytatás köv.)

Next