Székesfehérvár és Vidéke, 1892. július-december (20. évfolyam, 79-158. szám)

1892-07-02 / 79. szám

— Mária Valéria főherczegné elismerése. A „Képes Családi Lapok” koronázási számában lapunk munkatársa Fidelis fordításban közölte Mária Valéria főherczegasszony két csinos versét. A nevezett lap szerkesztője az illető számot díszes kötésben elküldte a fő­­herczegnének, ki báró Vécsey Paulina udvar­hölgy által írt levél útján tetszését és kö­szönetét fejezte ki, mint azt a „Képes Családi Lapok“ utolsó számában közzétett levélből látjuk. — Filigrán-munkák készítése. Lapunk olvasóinak figyelmét itt is felhívjuk Theben Jozefa kisasszonynak a túl­oldalon levő hir­detésére. Theben kisasszony ugyanis rendkívül olcsó áron megtanítja a hölgyeket a legszebb filigrán-munkákra, melyek tudvalevőleg a legolcsóbb és legszebb ajándék tárgyak. — Halálos esés. Özv. Németh Istvánné szül. Peresztegi Terézia székesfehérvári (alsó­királysor 21. sz.) lakos ma reggel az öreg­hegyen levő szőlejében egyik fáról megygyet szedett, szedés közben alatta az ág meg­hajlott, minek következtében Némethné a fáról leesett és pedig oly szerencsétlenül, hogy súlyos sérüléseket szenvedett. Hozzá­tartozóit értesítették a balesetről, kik azon­nal kocsival a helyszínére mentek és a sze­rencsétlenül járt öreg­asszonyt beszállították lakására, azonban már csak halva, miután útközben a sorompónál — a szenvedett sérülések következtében — meghalt. — A tréfa vége. Petres Sándor és Sumics Lajos a lovaslaktanyánál dolgoztak. A két legény a déli pihenő alatt tegnap összefogózkodott és bí­rókra mentek. Az öregek figyelmeztették őket, hogy ne veszekedjenek, mert nem jó vége lesz, de a két hevesvérű legény nem hallgatott a szép szóra és birkóztak tovább. Egyszer csak Petres Sándor Sumicsot egy a földön fekvő fenyő­fán átdobta. Sumics elesett és iszonyuan feljajgatott. A jajgatásra odasiettek az öregek is és Sumics arról panaszko­dott, hogy nagyon fáj a keze. Az öregek letépték róla a ruhát és ekkor látták, hogy Sumics jobb felső karja az esés következtében eltörött. Azonnal haza szállították szüleihez. — „Alkalmi vétel.“ Felhívjuk a n. e. helybeli és vidéki közönség figyelmét, hogy Deutsch Manó és fia czég az évad előre haladottsága folytán dús választékban rak­táron levő legújabb mintájú jó mosó volt, franczia battist és Cochemir dalain kelméket tetemes árengedmény mellett áruba bocsátják.­­ A lovasberényi olvasókör közgyűlésének lefolyásáról tudósítónk a következőket írja: A lo­vasberényi olvasókör június hó 29-én délután 5 órakor tartotta meg az ez évi rendes közgyűlését az olvasókör keni helyiségében Urházy Lajos alelnök elnöklete alatt, ki a gyűlést a következő beszéddel nyitotta meg: Tisztelt közgyűlés! Ko­runkban is találkoznak még azok között is, kik magukat a műveltebb osztályhoz számítják, kik az olvasóköröket és ezekhez hasonló társalgási he­lyeket szükségtelennek, pénzfecsérlő, idővesztegető g­öldöknek nevezik. És hogy ilyen téves gondolkodás­nak még most is vannak barátai, ezt nem is csodá­lom. Mai nap, ha az ember tiszteségesen akar élni, pénzzel idővel jól kell gazdálkodni, mert ha pénzt haszontalan dolgokra kidobjuk, ha az időt könnyel­műen elfecséreljük, előbb utóbb reánk szakad az élet terhe, nyomora. Ámde a pénz az idő, melyet olvasókörökre áldozunk, egyáltalában nincs kidobva, nincs elveszve. Mi emberek nem csak testek, hanem lelkek is vagyunk, következéskép nem csak anyagi, hanem szellemi szükségeink vannak, ezeket ép úgy ki kell elégítenünk, mint amazokat, mert ha csak az anyagiakért áldozunk, ezeknek leírására fordítjuk minden erőnket, ezekért küzdünk, fáradunk, a lel­ket pedig elhanyagolva, táplálék nélkül hagyjuk, akkor ez elsatnyul, anyagiassá válik, lesülyed a földnek porába. Embernek rendeltetése, hivatása, hogy mindig előbbre és előbbre törjön. Ezt pedig testi és lelki erőink párhuzamos kifejtése által ér­hetjük el. Szükségesek tehát az olvasókörök, mint hatalmas tényezők szellemi erőink fejlesztésére. Én az olvasókört úgy tekintem, mint egy tágasabb családi tűzhelyet. Mint a vándor, hossas bolyongás után, a lombos fa árnyékában, szép zöld pázsiton, fáradt tagjainak nyugalmat, pihenést szerez, mint a tengerész fárasztó útjáról — hol most viharok zúdultak ellene, majd veszélyes sziklák, örvényekkel kellett megküzdenie — megtérve, családja körében üdülést talált, úgy mi is az élettel való küzdés, a munka és gond között, mely napról-napra, évről­­évre, szegényre, gazdagra mind jobban-jobban sú­­lyosodik, itt az olvasókörben, mint egy nagyobb családi tűzhelynél, nyugalmat, üdülést találhatunk. Az ember — Eötvös szerint — azon jólétet és sze­rencsét, melyben részesül, elbírja a saját vállain, de ha fájdalom érte, vagy veszély környezi, az egész világot segítségül hívja. Mi is kisebb-nagyobb ba­jaink között hívjuk segítségül az olvasást, bará­tainkkal való társalgást. Legyünk buzgó tagjai ol­vasókörünknek, mert itt lelkünknek szellemi táplá­lékot gyűjthetünk. Ha olvasókörünk tagjainak szá­mát a tíz év előttivel összehasonlítjuk, nagy kü­lönbséget találunk. Akkor nyolc­van, kilenczven, most csak 44 ág van. De ezen nincs miért aggód­nunk. Egy angol hadvezér húszezer orosz ellen csak kétezer angolt vezérelt, azt mondván: „Egy kötelességet érző hazáját hőn szerető angol katona felér tíz oroszszal.“ És a csatát meg is nyerte. Én is azt mondom, hogy ha olvasókörünket szeretjük, iránta kötelességünket teljesítjük, még azon esetben is, ha a körülmények úgy hoznák magukkal, hogy tagjaink száma fogyatkoznék, fenn bírjuk tartani, mert egy egyletnek nem a tagok száma, bár ez is múlhatatlanul szükséges, hanem azoknak buzgósága, szeretete adja az éltető erőt. Bevételünk volt 438 frt 22 kr, kiadásunk 415 frt 41 kr, marad 21 frt 81 kr. Könyvtárunk áll 700 db könyvből. Heti és napi lapjaink száma 12. Olvasókörünk ez évben bált nem tartott, saját tagjai részére azonban két szőkébb körű táncrestélyt rendezett, mely estélyek­nek fényét magasra emelte a mindnyájunk által annyira tisztelt nemeskeblü Cziráky Antalné grófné szül. Keglevich Róza grófné ő méltóságának meg­jelenése. Ezekben tüntettem föl olvasókörünk főbb mozzanatait a lefolyt évről. De nem zárhatom be jelentésemet a nélkül, hogy hálatelt kebellel meg ne emlékezzem olvasókörünk fentartójáról, tisztelet­beli elnökéről, Cziráky Antal gróf ő méltóságáról, ki az 1891—92. évben is oly tetemes áldozattal se­gélyezte egyletünket, hogy egyedül csakis az ő nagylelkűségének s áldozatkészségének köszönhetjük olvasókörünk fennállását és azt hiszem, mindnyá­junk szivérzeményeit tolmácsolom, midőn óhajtom, hogy áraszsza kegyelmét a jóságos ég ő méltóságára nemes szivének lángját pedig lobogtassa igen soká. Most pedig midőn magamat a tisztelt közgyűlés jó­indulatába ajánlom, a gyűlést ezennel megnyitott­­nak nyilvánítom.11 Az elnöki jelentés örvendetes tudomásul vétetett. A pénztárnok és számvizsgáló bizottság jelentése és a pénztárnoknak a szokásos felmentvény megadása után következett a tisztújítás. Az egész tisztikar egyhangúlag választatott meg a következő ere­dménynyel: Tiszteletbeli elnök: Czi­ráky Antal gróf, elnök: Cziráky Bála gróf, alelnök: Urházy Lajos, titkár: Nagel Samu, pénztárnok: Horváth Bálint. Nágel Samu könyvtárnoknak sok elfoglaltsága miatt e tisztségről lemondván, helyébe Kamocsay József lett könyvtárnoknak megválasztva. Választmányi tagok lettek: Heiszler Győző, dr. Grünfeld Ignácz, Vass István, Farkas Károly, Krécsy Károly, Helfer János, Franca Lajos, Márton Sándor, Weiss Henrik, Bleyer Kálmán, Gyarmathy Pál, Weiss Náthán és Frühzeitig Albert. Számvizsgálók lettek: Frühzeitig Albert, ifj. Prail Antal, Bleyer Arnold, Laufer Jakab. Elhatároztatott továbbá, hogy ezentúl az évi közgyűlés ne június vagy július hó­napokban, hanem mindig január hó első felében tartassék meg. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárta. A jegyzőkönyv hitelesítésével Helfer Pál és Fischer Ármin urak bízattak meg. (N. L.) — A székesfehérvári kereskedelmi bank pénz­tári forgalma 1892. évi Junius havában. Bevétel: készpénz 10665 frt 08 kr.; folyószámla 241234 frt 01 kr.; betétek 74980 frt 95 kr.; levélbetét 34000 frt; bankváltók 125635 frt 02 kr.; előlegek 1561 frt; állampapírkamat 82 frt 43 kr.; értékpapírok 2671 frt 25 kr.; ezüstpénzek 165 frt 33 kr.; aranypénzek 813 frt 72 kr.; bankváltókamat 3163 frt 43 kr.; előlegkamat 230 frt 14 kr.; általános kamat 14114 frt 06 kr; jutalékok 62 frt 48 kr.; bélyeg­­illetékek 6 frt 99 kr.; külföldi váltók 103 frt 37 kr.; főösszeg 495489 frt 26 kr. — Kudan: folyó­számla 165714 frt 57 kr.; betétek 81703 frt 01 kr.; levélbetét 20255 frt 55 kr.; bankváltók 167369 frt 03 kr.; előlegek 789 frt; szelvények 7130 frt 03 kr.; értékpapírok 9418 frt 10 kr.; ezüstpénzek 397 frt 50 kr.; aranypénzek 631 frt 11 kr.; álta­lános kamat 2620 frt 06 kr.; betétkamat 117 frt 26 kr.; levélbetétkamat 158 frt 14 kr.; bélyegille­­ték 11 frt 30 kr.; költségek 170 frt 74 kr.; fizeté­sek 416 frt 68 kr; külföldi váltók 2511 frt 49 kr.; készpénz, egyenleg 36075 frt 69 kr.; főösszeg 495489 frt 26 kr. — Nyári mulatság. A „Kálozi önk. tűzoltó­­egylet* és a kebelében alakult „olvasókör* folyó hét­i 26-án tartotta meg — hagyományos szokáshoz ké-­­pest — nyári tánczmulatságát, a faiskola mellett­­ elterülő gyepségen, mely mondhatom minden izében­­ igen jól sikerült. Mert míg egyrészről igen látogatott volt és a közönség egész fesztelenül mulatott, addig másrészről meg volt az anyagi haszon is. A rendezőség, különösen pedig Jeges Antal gyógysze­rész, alparancsnok úr mindent elkövetett, hogy a mulatság úgy erkölcsileg, valamint anyagilag is megfeleljen a várakozásnak. De nem is volt ezekben hiány: délután 4—5­­órakor a zöld gályákból ké­szült és lobogókkal felékesített sátor megtelt a helyi és környékbeli intelligenciával, de nem ma­radtak el az iparosok és polgárok sem, akik tulaj­donképen a tűzoltó-egylet elhaladását legjobban vannak hivatva elősegíteni. A mulatságot igen ér­dekessé tették a gyermeksereg kaczagtató mutatvá­nyai a versenyfutás, a bögre törés, de különösen a lekváros lepény evése. Az idő a mulatságnak igen kedvezett, nem volt por, e mellett tűrhető hőség volt s mindenki kedve szerint kiugrálhatta magát. A zár­számadás szerint 90 frt tiszta jövedelem mutatkozik. A mulatságon nagyon sok hölgy volt jelen, kiknek nevét fel kellett volna jegyeznem, ha tudósítói tisztemnek részlehajlatlanul akarnék megfelelni, de hát elvégre is meg fognak bocsátani azon hölgyek, akiknek neveit nem volt időm feljegyezni. Ott lát­tuk : Tantossy Marietta, Tantossy Paula, Saly Böske (Külmajor), Lorberer Meláni, Huszár nővérek Sárbogárd), Lux Fanni (Belmajor) stb. kisasszonyo­kat, Lorberer Györgyné, Jeges Antalné, Tantossy Sándorné, Vörösmarty Ferenczné, Buzsák Józsefné, Lévay Gyuláné stb. asszonyokat. Felül fizetni kegyes-­­ kedtek: Paczovszkyné Rajniss Janka, Konkely Ka- * cinka 1—1 frt. Tóth Elek 60 kr. Tantossy Sándor 2 frt 20 kr. Dr. Vész Ignácz 60 kr. Frey Vilmos 60 kr. Dr. Bogár József 1 frt 60 kr. Jeges Antal 2 frt. Rónai Jenő 60 kr. Flór János 60 kr. Tipold György 10 kr. Grics Ferencz 20 kr. Sultz István frt. Radnich Imre 1 frt. Horváth Imre 60 kr.­­ Deutsch Miksa 1 frt 60 kr. Bereczky Lajos 60 kr.­­ Dr. Lehóczky Imre 60 kr. Lévay Gyula 20 kr. Vizer János 20 kr. Lukács Antal 1 frt 20 kr. Id. Jadnich Imre 60 kr. Ádámecz Lajos 4 frt 60 kr. F­loros József 20 kr. Lux Fanni 60 kr. Lorberer­yörgyné 3 frt 80 kr. Mészáros János 60 kr. Bal­l­ogh Sándor 2 frt. Kárle Róza 20 kr. Wissky ■ Ágoston 20 kr. Deutsch Lipót 20 kr. Fésű István­­ 60 kr. Maurer János 60 kr. Buzsák József 60 kr. Csonka János 60 kr. Ifj. Gróf Zichy János 2 frt.­­ Paiel Ferencz 60 kr. Boda Imre 3 frt. Kukorell J­ózsef 60 kr. Steinmajer János 2 frt. Rerwacher Od­ó 60 kr. Kovács Aranka 1 frt. Kik is fogadják­­ jótékony áldozatkészségükért az önkéntes tűzoltó­­egylet és olvasókör nevében ez után is kifejezett hálás köszönetemet: Sárkány Benedek, titkár. — A székesfehérvári kölcsönös népszegélyző­egylet folyó évi Junus havi üzlet kimutatása. B­e­­vétel: Pénztári maradvány Mijus hó 31-ről 1707 frt 94 kr. Bélyeg illetékekből 2 frt 09 kr. Átiratási dijakból 4 frt. 1891/92-ik évi társulat beiratási dijakból 12 frt. Heti befizetésekből 17405 frt 90 kr. Kamatokból 3219 frt 63 kr. Illetékekből 188 frt 69 kr. Felszólitásokból 26 frt. Nyomtatvá­nyokból 19 frt 80 kr. Zálogokból 150 frt. Kötele­zőkből 139550 frt. Összesen 162286 frt 05 kr. — Kiadás: 1885/6-ik évi társulat vagyonából 368 frt 50 kr. Napi biztosi dijakra 76 frt 50 kr. Elnök és igazgató tiszteletdija 600 frt. Ügyvéd tiszteletdija 150 frt. Kezelési költségekre 69 frt 25 kr. Tiszti és szorgalmazó fizetésekre 441 frt 65 kr. Kötelezőkre 148067 frt. Tak. pénztári beté­tekre 10500 frt. Pénztári egyenleg 2013 frt 15 kr. Összesen 162286 frt 05 kr. — Asszony kocsis. Ma már mindenbe bele-­­ kontárkodnak az asszonyok, csak a főzőkanál nem ’ kell nekik. így mondta ezt egy hires nőgyülölő, ki * végre is megnősült. Annyi igaz, hogy a gyeplő­­ nem asszony kézbe való, pedig azt szeretik legjob­ban az asszonyok, természetesen mikor a férj uramok kormányzásáról van szó. Bányász Józsefné szent­­mihályi lakos is erősen foghatta gazdáramnál otthon a gyeplőt, mert bátorsága annyira ment, hogy egy­ valóságos 4 lábú ló gyeplőjét is kezébe vette és elhajtotta a lovat egész Fehérvárig. De a mi jó falun, nem elég jó az az ős­koronázó városban és hiába volt Bányász Józsefné a legjobb kormányzó Szent-Mihályon, itt cserbe hagyta a tudománya. Bányászná büszkén hajtotta a sárgát és a sárga­ egész Fehérvárig jól is viselte magát, — de a fehérvári dicső kövezet rosszul hatott az idegeire, és kijelentette, — hogy ilyen kövezeten, — mint a fehérvári, ő nem megy, miért is a főutca sarkán meg­állt. Mert hát tudvalevő dolog, hogy a vidéki lovak nem szívelhetik a kátyúkat, melyekben dicső városunk oly gazdag, Bányászná azonban tovább akart menni. Elkezdte nógatni a lovat, gyi, sárga te stb. más ékes aranymondások, minő csak egy menyecske száján kifér. A sárga végre is megunta a nógatást és ugyancsak neki rugtatott. A Pinkász-féle üzletnél saját jóakaratából befordult a Várközbe. Ott árultak Barnát Józsefné és özv. Pór Józsefné. A sárga neki ment az állványoknak, azokat feldöntötte. A zsír eltolt, a jó oldalas meg a lapocka, na meg a sonka a földön hevert és az öszsze­­sereglett kutyák hadakoztak érte. — Bányász­nét a rendőrség 10 forint kártérítésre ítélte, a­mit Bányászné nyomban le is fizetett, de megfo­gadta magában, hogy soha többé gyeplőt nem vesz a kezébe, nem kormányozza többé sem az urát sem a lovát. ÜZLET­TUDÓSÍTÁS. Sertések: fiatal könnyü 28—30 kr. kilója; fiatal nehéz 33—34 kr. kilója élő súlyban. Búza uj.................................100 kg 8.20 8.30 Rozs.......................................100 kg 7.10 7.20 Árpa ......................................100 kg 4.70 5.­ Zab ......................................100 kg 5.50 5.60 Csutás kukoricza .... 100 kg —.------.— Szemes „ .... 100 kg 4.50 4.80 Bab uj................................100 kg 5.40 5.60 Boreladás. 140 hektoliter 1890-iki termés igen jó minőségű bor eladó kicsinyben, vagy pedig az egészet. 100 literen alul nem adatik. Tudakozható Simor-tér 7. szám. Felhívás. A „Székesfehérvári kölcsönös népsegélyző­­egylet” igazgatósága hat évre terjedő uj év­társulatot alakit, melynek heti befizetései folyó 1892. évi augusztus he­lyén veszik kezdetüket. Az uj évtársulatnak tetszés szerinti meny­­nyiségű 10 krás betéttel tagjai lehetnek: a magyar szent korona országai területén lakó önjogú, vagyonukkal szabadon rendelkező egyének és testületek, úgy törvényes képvi­selőjük bejelentése mellett kiskorúak is. Midőn erről az érdeklődő nagy­közön­séget értesíteni és tömeges beiratkozásra felhívni szerencsénk van, egyúttal tudatjuk, hogy azok, kik ezen alakítandó huszonharmadik évtársulatnak hetenként 10 krajczáros betéttel tagjai óhajtanak lenni, beiratkozás végett az egylet helyiségében (iskola-utcza 10. sz. alatt az emeleten) személyesen vagy meg­bízottjuk által alulirt naptól kezdve jelent­kezhetnek. Beiratkozás alkalmával a betéti köny­vecskéért 10 kr. beiratási dij fejében pedig betétenként 20 kr. fizetendő. Kelt Székesfehérvárott, 1892. évi julius hó 1-én. Kalmár László, Tóth Aladár, titkár, elnök. Epilepsia (őskór) visszaesés nélkül gyógyítható. A tudomány eme csodás sikere ezer és ezer alkalommal bebizonyult. Bővebb értesítést ad levélpostabélyeg­­ beküldése mellett „Office Sanitas“ Paris 1 80 Faubourg Montmartre. ELADÓ egy teljesen fölszerelt 4 lóerejű a legjobb karban levő cséplőgép, szalma és törekrázó­­ival ellátva, járgány­nyal egygyütt, mind a , kettő saját kerekein szállítható; és ugyanott­­ mindennemű gépjavítások a legjutányosabb árért elfogadtatnak. Kórház utcza 14. szám. Varga István, gépész, 464./tk. 1892. Frlsses szerkesztő és laptalajSonos: GJ £3 31T­­A. 353 X C3K !0E SSa-Friss fogásu eleven k­ákobi friss fogásu szttz heringek kaphatók Szenyovszky üzletében Székesfehérvárott, Kaszárnya-utcza 7. szám. Ugyanott: Finom, díszes fonatu szatyor és kosárkák különnemű alakban. Árverési hirdetményi kivonat. Az adonyi kir. t biróság mint telekkönyvi ha­tóság közhírré teszi, hogy Bakovi Antal és t. végre­hajtatnak, Marosi Anna férj, Robotka Károlyné végrehajtást szenvedő elleni 70 frt 05 kr. tőkekö­vetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szfehérvári kir. törvényszék, az adonyi kir.­­ bíróság te­rületén levő, Ercsi községben fekvő, az ercsii 289. sz. tjkben A. 1.1. sor 381. hrsz. a. foglalt ház és beltelekre 400 frt kikiáltási árban, az u. o. A.­­+­ 1 sor 1106. hrsz. a. foglalt szőllőre 240 frt kikiáltási árban, az ercsii 157. sz. tjkvben A + 1. sor 2787. hrsz. a. foglalt szőllőre 98 frt kikiáltási árban, az u. o. A. + 2. sor 2789. hrsz. a. foglalt szőllőre 96 frt kikiáltási árban és az ercsii 538. sz. tjkben A. + 1. sor 1105. hrsz. a. foglalt szőllőre 166 frt kikiál­tási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1892. évi augusztus hó 26-ik napján d. e. 8 órakor Ercsi községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lanok becsárának 10%-át mint bánatpénzt készpénz­ben, vagy az 1881. 60. t­ cz. 42. §-ában jelzett árfo­lyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyministeri ren­delet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. tez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. Kelt Dana-Adonyban, a kir. i biróság, mint telebkvi hatóságnál. 1892. Máus hó 1-én. Házi szódaviz-készülékhez való borkősav és szóda vegytisztán (kénsav — illetve krétamentesen) nagykereskedői áron kapható SAY RUDOLF gyógyszertárában, Székesfehérvárott. Szódaviz készülékek javításra elfogadtatnak. Juraszek, kir. aljárásbiró.

Next