Székesfehérvár és Vidéke, 1893. január-június (21. évfolyam, 1-79. szám)

1893-01-03 / 1. szám

— Ünnepély Alcsuthon. Szép ünnepély­­ volt Szilveszter napján Alcsuthon József­­ főherczeg udvarában. Ekkor leplezték le az alcsuthi kápolnában azt a Szent-Margit ké­pet, melyet Mária Dorottya főherczegnő, József főherczeg leánya festett. A fiatal fő­herczegnő Vastagh György vezetése mellett­­ már évek óta gyakorolja magát a festésben s e legújabb művének azt mondják már igazi művészeti becse van. Az ünnepély már kora reggel kezdődött. Steiner Fülöp dr. megyés püspökünk, ki szerda óta Alcsuthon tartózkodik, reggel 8 órakor mi­sét mondott az udvari kápolnában és mise­­ után megáldotta a képet. A püspök délben visszajött Székesfehérvárra, a főherczegi család pedig nagy vacsorát adott és a ven­dégekkel együtt fennmaradt az új év bekö­­­­szöntéséig. Vastagh György festő­művész, a­­­ki az ünnepek alatt Alcsuthon volt, mint­­ a főherczegi család vendége, ez alkalommal végezte be József Ágost főherczeg arcképét, melyet a fiatal főherczeg ezredé­nek ajándékoz. Mária Dorottya fő-, herczegnő most Jézus szent szivét ábrázoló szt. képen dolgozik, melynek befejeztével a magyar szentek u. m. szt. István, szt. Imre, szt. László festéséhez fog. József Ágost főherczeg tegnap utazott vissza Pozsonyba ezredéhez, ugyancsak tegnap utazott el Alcsuthról László főherczeg is Budapestre. A székesfehérvári kereskedelmi bank pénztári forgalma 1892. évi deczember ha­vában. Bevétel: készpénz 38,551 frt 60 kr; folyószámla 327,671 frt 27 kr; betétek 62,617 frt 65 kr; levélbetét 1,210 frt; bank­váltók 161,835 frt 17 kr; előlegek 1210 frt; szelvények 138 frt 18 kr; értékpapírok 3,805 frt 27 kr; ezüstpénzek 1,531 frt 55 kr; aranypénzek 3,115 frt 81 kr; bankváltó­­kamat 3,160 frt; állampapírkamat 216 frt 15 kr; előlegkamat 116 frt 1lkr; általános kamat 119 frt 81 kr; jutalékok 65 frt 80 kr; bélyegilletékek 6 frt 32 kr; külföldi váltók 3,358 frt 78 kr; főösszeg 610,186 frt 10 kr. Kiadás: folyószámla 285,380 frt 17 kr; be­tétek 31,002 frt 55 kr; levélbetét 31,127 frt 10 kr; bankváltók 118,817 frt 18 kr; előlegek 2,215 frt; szelvények 13,382 frt 4 0 1 f r I -**--- — *--m_ V CJb w XU ni | Kjfi Uö U“ pénzek 3,397 frt 76 kr; aranypénzek 2,726 frt 61 kr; általános kamat 139 frt 71 kr; betétkamat 223 frt 30 kr; levélbetétkamat 620 frt 93 kr; bélyegilleték 15 frt 30 kr; költségek 220 frt 38 kr; fizetések 116 frt 67 kr; külföldi váltók 1,056 frt 60 kr; kész­pénz, egyenleg 27,118 frt 60 kr; főösszeg 610,186 frt 10 kr. — Rendőri hirek: Barca József helybeli napszámos jól kezdte az uj esztendőt. Tisztességesen felöntött a garatra és fejszével akarta meggratulálni a házi népet. Csupa szeretetből akarta agyonverni a feleségét meg a gyermekeit, de a rendőrség e nemes passziójában megakadályozta és a dutyiban adott neki helyet, hogy a bekeblezett snapszot ki­aludja.­­ Több helybeli legény murival buccsázott el a múlt esztendőtől. Boc János tobak utca 15. számú lakásában mulattak. Mutatás közben szóváltásba elegyedtek, azután kidobálták egymást a korcsmából. A rendőr őrjárat elfogta őket és 4-et bekisért a városházára. — Müller Vilmos, a rendőrség előtt jól ismert péklegény el­árusítani vitt egy kosár süteményt. El is adta szé­pen, de azért Volkert Lajos pék, a sütemény tulaj­donosa, hiába várta a pénzt, mert Müller amint bevette, el is itta, így került megszokott helyére a dutyiba. — Mindenáron meg akar halni. Me­gyesi Andrásné, csákvári lakos — mint lapunknak írják — néhány nappal ezelőtt öngyilkossági szándékból a nyakát borotvával bevágta, de a seb nem volt veszélyes, és pár nap alatt begyógyult. Még be sem hegedt egészen a seb és Megyesiné már újabb öngyilkosságra gondolt és tegnapelőtt beleugrott az udvarán levő kútba. De mintha a sors is ellene volna újra észrevették és sértetlenül húzták ki. Az orvosi vélemény szerint az asszony elme bajos. — A gyanú. Egy ember mulatott a lakásán és mulatójában a rendőrség zavarta meg. A rendőr­ségnél ugyanis feljelentés létetett, hogy az illető nagyobb mennyiségű pénzt lopott. A rendőrség az illetőnél házkutatást tartott, mely azonban ered­ményre nem vezetett. A még folyton tartó vizsgálat érdekében az illető nevét elhallgatjuk, annál is in­kább, mert lehet, hogy puszta gyanú vagy boszú műve forog fenn. — Színházi hír: Mangold Gusztáv „A helybeli színtársulat igazgatója, ifj. Polgár Károly ■ elfogadta. A darab még e hó folyamán valószínűleg előadva lesz. — A székesfehérvári kölcsönös népse­­gélyző egylet folyó évi deczember havi üzlet­­k­mutatása. Bevétel: Pénztári maradvány november hó 30-ról 2,637 frt 37 kr. 1892/3. évi társulat beiratási dijaiból 26 frt 80 kr. Bélyegilletékekből 2 frt 09 kr. Heti befizeté­sekből 22,891 frt 10 kr. Kamatokból 3,858 frt 58 kr. Illetékekből 180 frt 81 kr. Fel­szólításokból 28 frt 90 kr. Nyomtatványok­ból 22 frt 45 kr. Jelzálogos kötelezőkből 300 frt. Kötelezőkből 173,549 frt. Összesen 203,497 frt 10 kr. Kiadás: 1886/7-ik évi társulat vagyonából 1,441 frt 05 kr. 1888/9 ik évi társulat vagyonából 198 frt 01 kr. 1­889/90-ik évi társulat vagyonából 132 frt 28 kr. 1890/1-ik évi társulat vagyonából 426 frt 52 kr. 1891/2-ik évi társulat vagyo­nából 69 frt 04 kr. 1892/3-ik évi társulat miratási dijaiból 10 frt. Heti befizetésekből 84 frt 30 kr. Napibiztosi dijaikra 87 frt. Kezelési költségekre 58 frt 40 kr. Tiszti és szorgalmazó fizetésekre 454 frt 15 kr. Zá­­ogokra 200 frt. Jelzálogos kötelezőkre 300 rt. Kötelezőkre 175,639 frt. Váltó forgat­mányokra 5,980 frt. Takarékpénztári beté­tekre 17,000 frt. Pénztári egyenleg 1,417 frt 35 kr. összesen 203,497 frt 10 kr.­­ A sárbogárdi szr. hitközség folyó he­l­én tartotta választói közgyűlését, mely alkalommal elnökké Reisz Ármin, alel­­nökké K­r­a­u­s­z Adolf dr., iskolaszéki elnök, pénztárossá Stampfer Hermann, taná­csosokká Sch­mid­eg Mór, Kohn Bertalan, templomi gondnokokká Kohn Lipót és Guttmann Manó választattak meg. — 11.968 korona! A honvádlaktanya pinczéi és mosókonyhája tudvalevőleg állandóan vízzel van tele, miért is azok használhatlanok. Ebben a vízben már sokat mostak a város­atyák tepriére, és sokat hallott már róla a zöld asztal, de azért a víz csak ott maradt. Nemrégiben egy kultúrmérnököt kül­dött le a miniszter, hogy vizsgálja meg azt a vizet és mondja meg, hogyan lehetne a vizet onnan ki­tiltani. A mérnök megvizsgálta, megcsinálta a ter­vet és a költségvetést. Ezt tárgyalta ma az építé­szeti szakosztály. A szakosztály tüzetesen átnézte a tervet, rá mondta az igent és elismerte, hogy úgy meg lehet szüntetni a honvédlaktanyabeli özönvizet.' A kultúrmérnök nffVAnIR ** vi*»r»«Vr­alam­As&i~­**•*'«* . való levezetéset ajánlja. Mikor már a terven szépen­­ átesett a bizottság, azután jött rá, hogy hátra van még a feketeleves — a költségvetés. Erre már nem mondta rá oly hamar a bizottság az igent. A hon­védlaktanya alsó helyiségeiben levő víznek leveze­tése a mérnök ajánlata szerint 5984 forintba, vagyis tizenegyezer­kilenczszázhatvan­­nyolcz koronába kerül. Ez pedig szép kis összeg azért a vízért, ennyiért még aranyhalat is lehetne abban a vízben tenyészteni. Ez a sok korona szomorúan koronázza be azt az új épületet. De ki tudja, utána még több is jöhet ! Kíván­csian várjuk, hogy mit szólnak ehhez a jócsomó koronához a városatyák, kérdés, ha örülnek-e majd ennek a koronázási ünnepélynek! — Új rendőrök: Havranek József pol­gármester, Seidel Lajos főkapitány és Pék­er Péter alkapitány meghallgatása mellett a következő 6 közrendőrt nevezte ki: Hor­váth János, sárkeresztúri illetőségű, 33 éves, 69. gyalogezredben volt közgyalogos. Horváth Ferencz, helybeli illetőségű, 29 éves, 3-ik huszárezredben volt szakasz­­vezető. Tóth János helybeli illetőségű, 27 éves, 69-ik gyalogezredben volt tizedes. Bárány István, pátkai illetőségű, 32 éves, a 7-ik honvédhuszárezredben volt szakasz­vezető. P­­­­­i­c­k­a Mihály, helybeli illető­ségű a 9-ik gyalogezredben volt közgyalo­gos. Pap József, helybeli illetőségü, a 17-ik h­onvédgyalogezredben volt tizedes. — A vármegye küldöttsége a belügy­miniszternél. Fehérvár megye tisztikarának szaporítását és fizetésemelését javasló felirat átadására megválasztott küldöttség holnap délután fog tisztelegni a belügyminiszternél. — Hamis ezüstforintosok. Mészöly József helybeli bognármester 2 darab hamis ezüst forintoson akart túladni, de ez nem sikerült. Mészöly minden­kinek azzal akart fizetni, úgy hogy az a rendőrség tudomására jutott. A rendőrség Mészölyt azonnal letartóztatta a két forintjával együtt. Mészöly a kihallgatás alkalmával azt mondta, hogy neki a hamis forintokat egy sárbogárdi ember adta, kinek ő egy kocsi hátulját és egy taligát csinált. A hamis forintok ólomból vannak öntve, és az első pillanatra felismerhető a hamisítás. A rendőrség most ezt az állítólagos sárbogárdi embert keresi. — A gyermekek betegsége. Köztudomású, t­bb idő óta különféle betegségek uralkod­nak. E betegségek egy része természetesen meghűlésből keletkezik. A meghűlés a gyer­mekeket már nemcsak a szabadban, hanem az iskolában is érheti. Két nap óta az elemi leányiskola egyes osztályai oly hidegek, hogy a kisgyermekek kénytelenek téli ruhában az előadásokat hallgatni, ha így sem bírják ki, a gondos tanító haza ereszti azokat, kik kevésbé bírják ki a hideget. Nem tudjuk, mi az oka e „hideg“ állapotoknak, felhívjuk azonban reá az igazgató úr figyelmét, mivel a hideg, fűtetlen iskolák felette súlyos be­tegségekbe dönthetik a kisgyermekeket. Ugyancsak panasz­sorokat vettünk ma az új főreáliskolára vonatkozólag is. Az osztályok itt is hidegek úgy annyira, hogy a tanulók egy része téli kabátban hallgatja az előadá­sokat, de ez még csak a kisebbik baj. A fő­baj az, hogy az intézet ajtai reggel csakis 7*8 órakor, délután pedig 7*2 órakor nyit­tatnak ki. A toronyórák pedig annyira elütően járnak, különösen szeles időkben, hogy gyak­ran negyedóra különbség is van. A tanulók kénytelenek, nehogy esetleg elkéssenek, jókor elmenni, a­mikor is megtörténik az, hogy fél, negyedórát kell nyílt utczán várakozni, míg az ajtókat kinyitják. Ez pedig főleg az olyan zord időben — mint a mai is, — nemcsak kellemetlen, hanem valósággal élet­veszélyes is, miért is ajánljuk a fennti pa­naszt az intézet derék igazgatójának figyel­mébe azzal, hogy szíveskedjék úgy intézkedni, miszerint a tanuló ifjúság ne legyen kény­telen a zord idő kellemetlenségeinek nagyon 13 kitett nyílt utczán egy negyed vagy fél órát várni az iskola ajtainak megnyitására. Reméljük, hogy az intézet jeles vezetője a tanuló ifjúság egészsége érdekében a jelen­legi állapoton rögtön változtatni fog. — Felhívás a IV. oszt. keresetadó alá tartozó adófizetőkhöz! A IV. osztályú keresetadót — mely alá az állandó fizetést nyug-, kegy- vagy tisztelet­díjat hozó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztvi­selők, hivatalnokok, közegek, nyug- vagy kegydíjat hozó özvegyek,­­ állandó alkalmazásban levő üz­letvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztár­­­nokok s általában a 40 forintnál több havidijat ’lűző segédek, segédmunkások, állandó fizetést hozó , sib­­'.— -L, i . r * f * ——*j mv i v*v»f *ivuj uiutoonion^ veszi kezdetét, a törlési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jöve­delem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátra­lékok után járó kamatok nem képezik le­vonás tárgyát. Azon föld- és házbirtokos a­ki a törvénynek imént elősorolt kedvezmé­nyét igénybe kívánja venni, köteles a föld- és házbirtokát terhelő s kamatokkal együtt bekebelezett adóssági kölcsönét illetve az adóévet megelőző vagyis 1892. év végéig tényleg még le nem rovott tőke maradék tartozásását s az azután járó évi kamat­összeget 1893. évi január hó 31-ig bevallani. Oly kölcsönökre nézve, melyeket az illető adózó fél hitelüzlettel foglalkozó pénzintéze­tektől vett fel, a vallomás jegyzet rovatá­ban kitüntetendő azon összeg, mely az ere­detileg kölcsön vett s bizonyos évek alatt törlesztendő tőkeösszeg után a kötvényben megállapított kamatláb szerint kamat gya­nánt egy évre esik. A vallomási nyomtat­ványok alulírott hivatalában kaphatók, s a tényleges viszonyoknak megfelelő pontos­sággal kitöltve ugyanott a kitűzött határ­idő alatt annál bizonyosabban benyújtandók, mivel ezen határidő lejárta után és jelesül február hó 15-ig érkező vallomások az 1886. május hó 3-án kelt, 81.090. sz. rendelet szerint már csak igazolási kérvény útján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy e ké­sedelem elháríthatlan akadály miatt tör­tént; február hó 15-ke után benyújtott val­lomások pedig figyelembe nem vétetnek. — A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt be­nyújtásának igazolásául szolgál. Kelt Székes- Fehérvárott, 1892. évi deczember hó 13-án. Nemsits Gyula, városi pénzügyi tanácsos. — József főherczeg a czigányairól. Thewrewk István József főherczeg czímű műve — mint ezt már megírtuk—február havában fog megjelenni. Thewrewk a mű számára a főherczegi család összes tagjainak a névaláírását kérte, elküldvén egyúttal József főher­cegnek a Vasárnapi Újság legutóbbi számát, melyben a készülő könyvből illusztrált mutatvány jelent meg. Mindezekre vonatkozólag József főherczeg Thewrewk Tfifcv.ftTjhnfc bith­flflzAvA Iöw^Iat I-a- A 1--iL — 3- - ---28-iki kelettel: ,Kedves Thewrewk uram! Fogadja­­ őszinte hálámat ünnepi és újévi üdvözleteiért, melyeket teljes szívből viszonozom. A Vasárnapi Újságot, mint annak előfizetője, most már az ötödik példányban beírom, úgy, hogy minden gyerme­kemnek jutott egy-egy. — A­mit én eddig írtam, szintén a Franklin-társulatnál nyomtattatott. Ne aggódjék semmit se, hogy a fényképek meddig maradtak a művészeknél; mint h­ókontár tudom, mily bajokkal jár egy munkát a sajtó alá keríteni és onnan kihozni, képzelem, hogy önnek is próbára tették a türelmét és teszik még most is. Mikor az első alcsuthi tűzoltószabályzatokat kinyomattam, az országban strike-oltak a nyomdászok és végtére Po­zsonyban találtam kiadót. Most a két czigánykép ismét pihen a régi rámáikban az itteni folyosón. A reprodukczió kitűnően sikerült. Az aláírásokat itt küldöm. Margit leányom végett legjobb, ha hozzá fordul Regensburgba. Fiam Józsi itt írta alá, mert az ünnepekre szabadságot kapott. Azon ünnepi ruhák (Thewrewk t. i. kérdést intézett a főherczeg kisasz­­szonyokat és László főherczeget ünnepi öltözetben ábrázoló fényképek iránt) éppen Margit esketésére voltak készítve és fölvéve és az esketés után igy mentünk Kollerhez. Az itteni czigánytelepemmel baj van. A megye állítja, hogy a betörések és rab­lások ez évben szaporodtak és a fonalak mind ide vezetnek. Hármat elfogtak ugyan, de aztán, mint büntelent haza küldték hozzám.* És többek közt még ezeket írja a főherczeg: „Hogy azonban a megye megnyugodjék, Csak azt az öt családot, a­kik sohase távoztak innen, tartom itt, a többiek (28) vettem lovakat és kocsikat és kieszközöltem a me­gyénél, hogy kóborlásukat újra engedjék. Az it­t­­maradókat rendes cselédeknek fogadtam be. Érde­kes, hogy már hat család az elbocsájtandók között megköszönte a lovakat, kocsikat és kértek házakat a környékbeli helységekben, mivel többé kóborolni nem akarnak. De az a baj, hogy a községek nem igen akarják bevállalni. Látszik ebből, hogy vala­mit czivilizálódtak. Majd hogy ha az állam most ke­zdi a telepítési ügyet, ez jobban fog sikerülni, mint az ily magánvállalat. Tegnapelőtt nagy véres verekedés volt köztük éjjel,­­ az elbocsájtandók megtámadván az ittmaradókat, azonban a tűzoltók­kal helyreállíttatott a rend. Csak az új útra készült ruháik tépettek össze; ez már olyan sátoros czi­­gányszokás. Isten önnel. Maradok őszinte tisztelője József fh.* — A „Székesfehérvári kölcsönös nép­­segélyző-egylet“ január hó 15-én kölcsön­utalványozó ülést tart. Kéretnek a kölcsönt felvenni óhajtó egyleti tagok, hogy elője­­gyeztetésüket idejekorán eszközöltessék. sors* czimü egy felvonásos eredeti vígjátékot a hogy városunkban a kisgyermekek között s vígr­e a hivatalszolgák tartoznak, — a kir. pénzügy­­igazgatóságok vetik ki. Állandó fizetésből eredő ke­resményét — az alább említendők kivételével — mindenki bevallani tartozik, azonkívül a fölöttes igazgatóság, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, a­kitől, vagy a­melytől, az adókö­teles fizetését húzta, szintén kötelezhető arra, hogy az ügykörében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetés­jegyzékét az adókivető ha­tóságnak nyújtsa be. Az állandó fizetés a folyó évi állapot szerint veendő fel, ha azonban az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint vettetik ki a keresetadó. Egyházi személyek, uradalmi tisztviselők és gazdatisztek a készpénzfize­tésen felül a természetben vagy termesztményekben élvezett illetményeket a helyi viszonyok szerinti ér­tékét is, még pedig részletesen bevallani kötelesek. A vallások 1893. évi január hóban alulírott hiva­talában adandók be. A nyilvános számadásra köte­lezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak; ezeknek illeményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett kereset­­adót tőlük beszedni és az állampénztárba beszolgál­tatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fize­téseiket állami vagy államkezelés alatt álló közala­pítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kötelesek; ezen adókötelesek keresetadóját a pénz­ügyi hatóság szabja ki, és havi levonások utján a közpénztár szedi be. Kelt Sz.-Fejérvárott, 1892. évi deczember hó 18-án. Nemsits Gyula, városi pénzügyi tanácsos. — Felhivás az általános jövedelmi pót­adó alá eső adókötelesekhez! Az 1883. XLVI. t. sz. 13. §-a által a kölcsönnel ter­helt ház- és földtulajdonosoknak azon ked­vezmény adatott, hogy a föld- és házbirtok­nak általános jövedelmi pótadójából az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő köl­csön után az adóévet megelőző év végéig tényleg még le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatának 10 százaléka — feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebe­lezve, — az ált. jöved. pótadóból levonassék. Hitelintézettel foglalkozó pénzintézetektől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vetetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint kölcsönvett tőke összeg után egy évre esik. Ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben

Next