Székesfehérvár és Vidéke, 1895. július-december (23. évfolyam, 79-156. szám)
1895-07-02 / 79. szám
XXIII-ik évfolyam.______________________79. szám. Kedd, 1895. július 2. Megjelen hetenkint háromszor: minden kedden,csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadó-hivatal : Balváros, Sas-utcza. Minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény, továbbá előfizetések, felszólamlások, hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok 10 krajczárért TX7delBSB Nádor-utczai dohánytőzsdéjében, Intottar Kossuth-utczai kereskedésében, a lap kihordójánál és a szerkesztőségben kaphatók. TÁRSADALMI-, KÖZMIVELŐDÉSI- ÉS SZÉPIRODALMI . .. . KÖZLÖNY.V» Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben. JKlökner Péter és Kubik ncz könyv-Telefon (60. szám. kereskedésében. Telefon 60. szám. ünT-leiéiben. rcLiricLen. posta.lxi^ra.taln.á.1. Hirdetésekre nézte a lap egy oldala (columns) 40 helyre van beosztva, egy hely bélyegdíjon kívül 10 kr. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben részesülnek. Szerkesztővel értekezni lehet naponkint délelőtt 9-től 9 óráig. Előfizetési árak : Egész évre .... 8 frt. — kr. Fél évre....................4 frt. — kr. Negyedévre .... 2 frt. — kr . „Nyílttériben egy sor 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak Budapesten: Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula,) hirdetési irodájában : Dorottya-uteza 12. sz. — Goldberger A. hirdetési irodájában : Váczi-utcza 9. sz. — Bécsben : Haasenstein és Vogler (Otto Maas) hirdetési irodájában: I. Vallásohgasse Nr. 30. — Lokaiés Henrik hírdetéti irodájában : Wollsseite Hr. 11. Hirdítősek gsAwStaaSiaafc ? Levél vármegyénk közönségéhez az ős hazából. Említettük, hogy vármegyénk közönsége május ha 6 dikán tartott közgyűlésén elhatározta, miszerint az őshazát kutató Zichy Jenő grófhoz születésnapja alkalmából üdvözlő levelet intéz. A Szüts Artur főjegyző által szerkesztett szellemes üdvözlő levél múlt hó 10-én küldetett el Tifliszbe. A levélre, mely kellemes meglepetést okozott a nemes grófnak, ma érkezett meg a következő válasz: Fejérvármegye közönségének Székesfehérvárott. Fejérvármegye hazafias közönségének születésnapom alkalmából hozzám intézett nagyrabecsült üdvözletét és expedicziónk sikeréhez fűzött jó kivonataikat, Közép- Ázsiából (Bokharából és Turkesztánból) visszatérő utunkban, a Kaspi tenger keleti partján, Baku kikötőjében kaptam meg, midőn a Kaukázus keleti részébe, Dagesztán tartományba, a régi hunok és avarok maradékainak felkutatására indulóban voltunk. Hálás érzelemmel látom, hogy szülővármegyém hazafias közönsége érdeklődéssel, bizalommal és lelkesedéssel kíséri nemzetünk őstörténetének és keleten elszakadozott rokon népeinek felkutatására irányzott törekvéseinket. Fogadják hálás köszönetemet buzdító és lelkesítő nemes szavaikért, melyekből új erőt merítünk fáradságos utazásunk derekán további kutatásainkhoz.A Kaukázus északi völgyeiben tanulmányoztuk a vitéz cserkesz törzseket és megállapíthattuk a magyarral való történeti éj faji és nyelvi rokonságukat. Közép-Ázsiában bejártuk a magyarok és hazája déli határvonalát tanulmányoz]ták azokat a turáni és iráni népeket, akikkel ott érintkeztek, s akiknek vallásából, szokásaiból, életmódjával, sőt ruházatával sok rokon vonást hoztak őseink újra-szájukba. Dagesztánban biztos reményünk van feltalálni a hun és avar rokon népek maradványait. S mindezeket az orosz tudósok kutatásaival összehasonlítva, Moszkva és Szent Pétervár gazdag múzeumaiban s könyvtárai-ban kiegészítve, szép eredménynyel reméljük visszatérhetni a sokáig nélkülözött diák hazába. "f "’S Fogadják ismételve hálás köszönetemet és hazafias üdvözletemet. ( Kelt Derbent város alatt a Kaspi-tengeren, a „III. Sándor“ czár nevét viselő hajón 1895. jun. 25-én. Zichy Jenő s. k. Az iskolaév vége. Péter és Pál napján tiz hosszú hónapi munkásság után bezárultak az iskolák ajtai a fáradozásuk gyümölcséről bizonyítványokat vittek haza a tanulók. Azok kik az évet munkásságban szorga-l lommal töltötték el, bizonyára örömmel tekintenek be bizonyítványukba, míg szomorúsággal azok, kik henyéltek. Előttünk vannak az egyes intézetek értesítői, melyeknek tartalmát röviden a következőkben ismertetjük: A ciszterci rend székesfehérvári kath. főgyimnásiumának értesítőjét Pallér Kelemen igazgató szerkesztette. Az értesítő elején bevezetésül dr. Werner Adolf tanár ismerteti rövid értekezésben a székesfehérvári fő■gymnásium történetét, egész azon időpontig, midőn azt a cziszterczita rend vette kezébe vagyis 1818-ig Függelékül az intézet ajándékozó leveleit közli szószerint, végül a vizsgálatok eredményeit tartalmazó információkat, a vizsgálat anyagát és a tanórarendeket ismerteti. Az értekezés felette érdekes és becses történeti kútfők után készült s szabatos rövidséggel érdekes leírással van összeállítva. Az intézet igazgatója Pallér Kelemen. Kívüle még 21 tanár van, kik közül 5 a nem kath. vallásuak hittanára. Az intézet könyvtára két részből áll, úgymint :tanári és ifjúsági könyvtárból. Mindkettő ez évben is számos új művekkel szaporodott. Az önképzőkörnek ez évben 43 rendes és 16 pártoló tagja volt. Élén állott mint elnök dr. Werner Adolf szaktanár. A kör 14 rendes és 3 díszgyűlést tartott áem az Aradi vértanuk ünnepén, Vörösmarty születésnapján és márczius 15-én. Az intézet segélyző egyesületének ügyeit Wolf Ágoston tanár mint felügyelő vezette. Segélyben részesült ez évben 24 tanuló, könyvekkel elláttatott egészben vagy részben 66 tanuló. Az egyesület alaptőkéje 8506 frt 34 kr. A zeneoktatásban Bardon József városi főtanító, időközben történt elhalálozása folytán Kneiffel Ferencz székesegyházi karnagy részesítette az ifjúságot. Az 1894/5-ik év folyamán 342 tanuló vétetett fel, kik közül nyilvános vizsgát tett 333, magánvizsgát 9, vizsgálatot nem tett 9 tanuló. Osztályonkint véve az első osztálynak volt 71 rendes 3 magántanulója. Mindenből jeles tanulók: Debreczenyi Miklós, Szegfű Jenő, Tóth István. II. osztályban volt 49 nyilvános, 2 magántanuló. Jelesek : Dám Lajos, Kerbot László, Preil Gyula. III. osztályban volt 51 nyilvános, 2 magántanuló. Jelesek: Rob Ferencz, Láng Sándor, Lehota József, Tóbiás György. IV. osztályban volt 50 nyilvános, 1 magántanuló. Jelesek : Erdélyi Aladár, Stermeczky Vincze. V. osztályban volt 36 nyilvános tanuló. Egy sincs mindenből jeles. VI. osztályban volt 25 nyilvános és 1 magántanuló. Jelesek : Lóbinger Viktor és Schiffer Ferencz. VII. osztályban 25 nyilvános tanuló. Tiszta jeles nincs. Vili. osztályban volt 26 nyilvános tanuló, kik közül Ferenczy Árpád volt mindenből jeles tanuló. Érettségi vizsgálatot tett 21 tanuló, jelesen érett 3, jól érett 10, érett 8. Anyanyelvre a tanulók közt volt 326 magyar, 6 német, 1 szerbhorvát, illetőségre nézve 206 helybeli, 71 megyebeli, 56 más megyebeli. * * * A székesfehérvári kereskedelmi akadémia értesítőjét dr. Faudi Miksa igazgató szerkesztette. Az értesítőben több értekezés, tanulmány s apróbb közlemények vannak. Elsősorban Kunoss Gyula tanár értekezik a pályaválasztásról. Közleményeket írtak Vértess József tanár az „Élelmi és élvezeti czikkek hamisítása” czimmel, Schmidt Rajmund a franczia nyelv eredetéről, az igazgató az 1891—95-ik tanév eseményeiről, végül Vértess József tanár az akadémia ez idei tanulmányútjáról. A kereskedelmi akadémia elnöki tisztsége ez ideig betöltve nincs Alelnök Pápay Nándor, igazgató dr. Faldi Miksa. Az igazgatón kívül van a tanári karban még 7 rendes tanár, 4 hitoktató és 1 zenetanár. Az ifjúsági könyvtár ez évben 43 művel szaporodott. Az önképzőkör elnöke ez évben is az igazgató volt. Folyó évben a kör 15 gyűlést tartott, melyek közül 5 ünnepi színezetű volt. Az intézet növendékei folyó évben Bécs, Prága, Brünn, Drezda, Meissen s Lipcsén át 10 napra terjedő tanulmányutat tettek meg a tanári testület kíséretében. Az intézetnek 100 tanulója volt. Osztályonkint: Alsó (I.) osztály 32. Jeles: nincs. Középső (II.) osztály 44. Jeles : Steiner Béla. Felső (III.) osztály 25. Jelesek: Eislitzer Béla, Neumann Alb. Aladár. Anyanyelvre volt 99 magyar, 1 horvát). Az alsófokú ipariskolában beiratkozott 84 tanuló. A polgári leányiskola értesítőjét Alföldi Lipót tanár szerkeszetette. Az értesítőben Szepessy Géza „Podhorszky K. Vendel emlékezete” czímmel irt egy életírást, Alföldi Lipót pedig a lefolyt tanév történetét fejtegette. Az intézet tanári karában az igazgatón kívül 10 tanár volt. A négy osztályban együttvéve 628 drb kézimunka készült 690 frt 87 kr. értékben. A könyvtárt ezidén a hiányzó könyvekkel egészítették ki. A segélyző egyesületnek 3041 frt 22 kr. vagyona van. Az iskolába beiratkozott 142 növendék. Osztályonkint: az I. osztályban volt 40 tanuló. Jeles Zaka Mariska. II. osztályban 37 tanuló. Jeles: Dunka Vilma, Gaszner Erzsébet. III. osztályban 32 tanuló. Jeles nincs. IV. osztályán 40 tanuló Jeles: Heisz Mariska, Lusztig Ilona, Révy Emilia. Anyanyelvre volt 116 magyar, 26 német. Illetékesség szerint 116 helybeli és 26 vidéki. * * * Az alsófokú ipariskola értesítőjét Gőbel János György igazgató szerkesztette. Bevezetésül az igazgató írta meg évi jelentését, visszapillantást vetve néhány megelőző tanévre. Az iskolába beiratkozott 542 iparos tanoncz. Nemzetiség szerint 542 magyar, illetőségre 293 helybeli 249 vidéki. A kiállításon 78 kiállító 110 drb. munkával vett részt. Jeles jegyet nyert 36, jót 26, elégségest 12, elégtelen 1, kétes 1, bírálat nélkül maradt 2 kiállító munkája. Az iparos segédek továbbképző rajzfolyamát 19 asztalos és ácssegéd látogatta. A községi elemi és ismétlő iskolák értesítőjét Gőbel János György szerkesztette. Ez iskolákban összesen 42 tanító működött. A belvárosi fitanodába 276, a belvárosi leányiskolába 342, a palotavárosi I. ker. vegyes iskolába 318, a palotavárosi II. ker. vegyes iskolába 465, a tóvárosiba 436, a vízivárosiba 480, az olajutezaiba 486, a zámolyutczaiba 402, az öregutczaiba 442 tanuló iratkozott be. Népiskoláinkban összesen 3647 tanuló volt. Ebből kitűnő osztályzatot nyert: 292, jeleset 496, jót: 965, elégségeset: 935, elégtelent 623. A többi nem lett osztályozva. Anyanyelvre és illetőségre nézve a belvárosi fitanodában 274 magyar, 2 német, 262 helybeli 14 vidéki. A belvárosi leányiskolában 340 magyar, 2 német, 340 helybeli, 2 vidéki. Palotavárosi I. ker. iskolában 317 magyar, 1 német, 318 helybeli. Palotavárosi II. ker. iskolában 454 magyar 11 német 454 helybeli 11 vidéki. A tóvárosi iskolában 436 magyar, 435 helybeli, 1 vidéki. A vizivárosi iskolában 472 magyar, 8 német, 476 helybeli, 4 vidéki. Az olajutczai iskolában 483 magyar, 3 német; 481 helybeli, 5 vidéki A zámolyutezaiban 402 magyar , 402 helybeli. Az öregutezai iskolában 442 magyar, 440 helybeli, 2 vidéki tanuló volt. * * * A székesfehérvári izr. vallás község elemi iskolájának értesítőjét a hitközségi iskolaszék adta ki. Beiratkozott 209 tanuló, ebből 198 magyar, 3 más nemzetiségű; 193 helybeli, 8 vidéki. Kitűnő osztályzatot nyert 38, jeleset : 44, jót 57, elégségeset 26, elégtelent 36. TARCZA. MÉZESHETEK. (17) BESZÉLY. SZIRONTAI (TÓTH) ARTÚRTÓL. — Hát amazok hol késnek? kérdi Ludmilla rövid pihenés után. Adolf mohó készséggel válaszol : — Oh azok igen érdekes feladattal bíbelődnek ! Meg akarják számlálni, vájjon hány kecske legelészik a hegyoldalon? — Úgy ? Akkor menjünk vissza. — Bizonyz jó lesz! Ludmilla egy lombágat tör le a mellette levő bokorról. Megfenyegeti vele a grófot. — A harmadik leckével adósom maradt . . . — Akarja talán, hogy — folytassam ? — Majd máskor. — Helyes ! Visszafelé indulnak. Ludmilla a kacérságtól eltelve, a gróf kissé kelletlenül, Adolf pedig boldogan. Hisz nem történt semmi! Épen semmi! Csak Ludmilla szeszélyeskedett szokása szerint. Most már ő is folyton locsog. Fontoskodó arccal jegyzi meg: — Ugyan hány kecskét számolhattak össze eddig ? A kanyarulathoz érve nagyot bámul. — Ejnye? hát ezek hova bújtak? Elkezd kiabálni. Semmi viszhang. Végre Ludmilla gúnyosan szól: — Nem lenne szíves őket is — megkeresni ? — Isten ments! — Hát mi ne számoljuk össze a kecskéket ? — De ké kérem . . . már egy cseppet se vagyok kiváncsi . . . — És ha parancsolnám? — De La-Ludmilla! — Próbálja csak meg . . . Egy, kettő, három . . Adolf kimereszti szemeit. — Négy, öt, hat . . . — Folytassa! — Hét, nyolc, ki — Ijedten harapja el a szót. Az előtte mozgó árnyék — Ludmilla alakja, ujjacskáit ajkához emelve, ugyanannyi csókot röpít a másik árnyék, a gróf felé . . . — Hah! Mit jelentsen ez ? Ludmilla kacagva válaszol : — Azt, hogy én s adósa lettem a grófnak! — Mivel ? — Találja elő. — Képtelen vagyok reá. — Nos egy kis — cukorbabával! 10. A türelem — rózsát terem . . • Visszatérünk e régi jeligéhez. Adolf eddig csak az apró töviseket érzi. Ideje, hogy már egyszer elégtételt is kapjon. Fényes elégtételt, mely kárpótolja szenvedéseiért. A költői igazságszolgáltatás nem tűr kivételeket. Még akkor se, ha a végzet könyvében más van megírva . . . A fürdőpavillonhoz vezető lábnyomok ... a szerelemtolvaj ... a feketeszemű özvegy incselkedése ... a fürdőjelenet ... az a bizonyos ismeretlen egyéniség Ámor szállodájában ... a frivol bohóságok: mindez felderítésre vár. Vannak körülmények, miket okvetlenül tisztázni kell a női erény érdekében . . . Adolf nagy léptekkel siet a kaszinóba. A gróffal akar találkozni. Most vagy soha! Le kell számolniok egymással, így vagy úgy! Nem bánja, ha mindjárt párbaj lesz is belőle! Roppant hősiességgel mormolja magában: — Fogadok, hogy levágom a fülét! Vagy ami rosszabb, kilyukasztom a gyomrát! De hogy valami történik, az bizonyos! Szemei szinte vérbe borulnak a kannibáli étvágytól. Ha nem ismernék annyira természetét, magunk is aggódnánk a dolog kimenetele fölött. A kaszinó lépcsőzetén egy pillanatra megállapodik. . — Bemenjek-e avagy megvárjam, mikor kilép ? szól még mindig elszánt hangulatban. Majd homlokára üt. — Előbb tudnom kell, itt van eg kelme ? No hiszen mindjárt lesz ne mulass! Szigorú kifejezést erőltet arczára Reszket a bátorságtól. — Mindegy! Előre ! Csak semmi habozás ! (Folytatás köv.)