Székesfehérvár és Vidéke, 1897. január-június (25. évfolyam, 1-73. szám)

1897-01-02 / 1. szám

, mint egyelőre lehetetlen kérdést jelölte meg, melyet ez idő szerint követelni po­litikailag nem szabad. Mondván: „A polgári házasság revízióját köve­telni mi soha és semmi körülmények­ kö­zött meg nem szűnünk; de midőn minden törekvésünk leginkább affelé irányul, akkor mint politikai párt, meg kell találnunk az időt és viszonyokat, mikor és melyek között ezen nagy feladatnak meg­felelhetünk, de nem szélmalommal ha­re­zd­ okként a lehetetlenségnek ro­hanni és akkor követelni a revíziót, mikor legfelebb válságra vihetjük a kérdést.“ Tudomásul vesszük, Szilveszter-éji mulatságok. — Baj it tudósítónktól. — Székesfehérvár, január 1. Szylveszter éjszaka a farsang kezdete s e nappal a mulatságok rovata visszakérni jogaiba, melyet tavaly aprólékos gonddal tanulmányoztak az apák, a bálozd k­angok és a gavallérok egy­aránt. Reméljük, hogy az i­­ei hosszú farsang alatt sok nagyot ígérő mulatságról adhatunk hírt. Az idei farsang teljes kilencz hétig tart. Hivatalosan január 6-án kezdődik és bele­­nyúlik márczius első hetébe. Mennyit lehet e hosszú idő alatt tánczolni, mulatni! . . . Milyen sok drága dolga akad a kilencz hét alatt szabó­nőnek, fodrásznak és­­ a czigánynak. A papák nem nagyon örülnek ugyan a farsang hosszú voltának, de annál inkább a leánykák, akiknek me^»Jib»Mak. jfcuiE* ?é igaz annak a rémes ki-A jelen voltak mindegyike egy kellemes töltött est emlékeivel hagyta el a fényárban úszó termet. A kereskedelmi csarnok estélye, Vigécz Jákó úr, ki üzleti körútjában néhány nap óta városunkat szerencsélteti, inkognitóban megjelent az éjjel a kereskedelmi csarnok Szil­­veszter esti mulatságán. Tudósítónknak alkalma volt betekinteni abba a levélbe, melyet a hajnali órákban írt főnökének. A nagy tapasztalt férfiú röviden csak ennyit jelentett: „A évi zárlat Fehérvárott hoch-prima. Tömeges házassági ki­látások következtében garzon czégek hitele emelhető.* Örömmel konstatáljuk, hogy Vigécz Jákó úr ezúttal helyes üzleti diagnózist állapított meg. A kereskedelmi csarnok helyiségeiben nagy és elegáns közönség búcsúzott az ó-évtől, olyan pezsgő jókedvvel és vidám hangulattal, mintha minden második gavallér egy kihúzott főnyere­ményes sorsjegyet rejtegetett volna tárczájában, vagy levelet kapott volna Chimay herczegnőtől, hogy ráunt a Jancsijára és a szive visszahúzza Fehérvárra. . . . Szil­veszt­er apó ugyan még mindig nem rázta meg nagy ezüstös szakállát, és így poetikus lelkületű riporterünk hasonlata a künn fehérlő hósivatagról és a bent pompázó virágkertről időszerűtlen volna,­­ de költői hangulat nélkül is bevallhatjuk, hogy a mulatságon bátran lehe­tett egy szépségversenyt rendezni. És akik közt erről tényleg szó volt, egyértelműleg megálla­podtak, hogy a pálmát nem vihetné el más, mint az a fehér batiszt áttört ruhája, fehér szeki'ü mellcsokros bájos teremtés, mélységes kék sze­mekkel és selymes széjp­­­a bajjal, — aki idege. íc'.dí«:,; ’..okczánh TOSg­ hóditotta a szi­eket szépségével és ^­etetre­­méltóságával. Mielőtt a fiatalság a jegyesekre foglal^020^ im­a Vérté­se József tanár nyújtott kiváló e lem­­élvezetet ,Leánysi­,iveke­t,uaioresz­k felolvasásával. Finom humorával és elmés­olataival állandó derültb pen tarfiotta »■ -et, mely zajos ttoso’ iparkodott *et­­kifejezést adni. F ,tA.. szernek tása köv»'^k,ezt 1­­ ’ SZEKESFEHÉRVAR és YTDEKE. Klein Józsefné, Krausz Miksánné, Komáromi Far­­kasné, Káldor Dávidné, Kiss Ignáczné, Langraf Gáborné, Lőwy Gyuláné, Lőbl Regina (Szivácz), ifj. Löwinger Mórné, dr. Lőwy Károlyné, Melczer Sománé, özv. Márkus Simonné, Márkus Lajosné (Budapest), Meister Adolfné, dr. Pataki Árminná, Prager Ignáczné, dr. Preisach Lipótné, dr. Bitscher Zsigmondné, Reinitz Lipótné, Rosenberg Sándor­­né, Rechnitzer Sománé, Imhelnitz Sománé, Steiner Béláné, Schützer Jakabné, özv. Strasser Róza, Stauber Albertné (Visonta), Silberberg Károlyné, Wiener Gyuláné, Wiener Ignáczné, ifj. Weisz­­Jakabné, Wertheim Hermanné, Vértes Józsefné, Weisz Adolfné stb. . . . asszonyok. Hírek. Naptár : Jan. 3. Vasárnap: Ek. én Pr. Genovéja, Görög decz. 22. Anasztáz. Nap kel 7­­5. 33. nyug. 4. 6. 4 p. Naphossza 8 6. 31 p. Hol­d kel 8 6. 1 p. reg. nyug. 4­6. 10 p. d. u. Uj­hold. .Jan. 4. Hétfő: Ek. és Pr. Titusz­ok. Görög decz. 23. 10 vértanú Nap kel 7 ó. 33 p. nyug. 4 ó. 5 p. Naphossza 8 ó. 32 p. Hold kel 8 ó. 37 p. regg. nyug. 5 ó. 28 p. este. Jan. 5. Kedd: Ek. és Pr. Teleezfor. Görög decz. 24. Eugénia. Nap kel 7 ó. 33 p. nyug. 4 ó. 7 p. Naphossza 8 ó. 34 p. H­o­l­d kel 9 ó. 4 p. regg. nyug. 6 ó. 46 p. este. — Templomi ájtatosságok. Az év utolsó napján tartott hálaadó isteni tisz­telet a hivők nagy számú megjelenésével tartatott meg. A főtemplomban a litániát Károly János apátkanonok, — a szent­­h.s­édet­­i plébános tartotta Ui-Av - - t­­­á­n pedig a nagy misét Piilach József nagyprépost, a szentbeszédet ismét Grem­­sperger István apátplébánios mondotta. A zenekarban a színházi­­zenekar több tagja vett részt, s különösen áhítatra hangolt egy vokál kvartett, amelyet Rostagni Carola, Hauptmann Anna­, Vogel Alajos és Mátrai Ede énekelt^. — G' i­szhir. Kron Simon a m­artonvási»-' V főnöke, vasúti ellenőr, f. hó 30-an dól után, 44 éves k ora.*‹-Н. meghalt. ' ¥j u‹'»ak Marton vásáron, de a vidéken keltett, mert a megboldogult nö^-uti tisztviselő hivatalbeli pon­tot,t megnyerő modorával, de mint akarékpénztár ig. tagja és közsz­ellem­ével és nyilt szókimondó el az egész vidék rokonszenvét vta ki magának. gyik n. I írják nekünk, hogy le punk­­ógödi Józse.^­iában közölt ama dir, mit?1^ m alaptalan, ,M oskoviczné leszúrta volna, f'cs­ak ki köztüik­ hó 28-án több tanút hír-azt tudják, Moskoviczné szolgálóját f­ág hely­éről 'ogy Bögödi az állítólagos gyil­'vis, * *lazamenet sem nem jajgatott, .­..­«ígért ..­. m kiabált. Salamon János aki edit agyaban- -,ut _ a kör_ /os et egy esküdi ... , • akik nala azonnal megjelen­- magatol Bögödit, „. . . ol azt hallottak, hogy az •a metszette fel­­, ... vasat. - A gyógyszer. . , ,, , n.i , esz. A Vörösmarty téri m .mrndh-feie gjóg .. . .­­ Peres Ernő bli* JTM«az‘ szerészben, ki vili^ ^szeresz- Az nJ iaj. 7 , ,, íglátott és európai művelt­’atal ember társ. „ ■, , os, eletünk rokonszenves *J öl.

Next