Székesfehérvár és Vidéke, 1897. július-december (25. évfolyam, 74-151. szám)

1897-07-01 / 74. szám

Székesfehérvár, 1897. XXV. évfolyam. 74. sz. Csütörtök, julius L. Szerkesztőség: — Sas-utcza 12. — Telefon sz. 47. Kiadó hivatal, a hova a hirdetések és előfizetési pénzek küldendők. Klökner Péter cs. és kir. udv. könyvkereskedése. — Telefon sz. 11. — POLITIKAI LAP. _ Előfizetni árak: *“■ Felelős szerkesztő : Egy évre 8 frt. — Fél évre 4 írt. — negyedévre 2 írt. Egyes szí­n ára 6 ht. Ihr ft . It A I T A T A V Hirdetések zárlata: a megjelenési nap délei 12 órája. ifi. ftAitAi UAtiua. 4 lap megjelenik kedden, csütörtök - szombaton. ___________________________________________­_­___________ ___________mlnk­ig ..te g­iZfAko­.____________________ A lemult közgyűlés. Székesfehérvár, 1897. július 1. Egy sokáig erjedésben volt és mester­ségesen is előállított forrongás végződött be a hétfői közgyűlésen. Hónapok óta sut­togták a beavatottak, hogy a polgármester penzióba akar menni, és suttogták a még beavatottabbak, hogy nem akar penzióba menni. Hétfőn aztán megoldódott e rej­télyes csomó, de csak úgy, hogy senki se tudja ma sem, hogy mi történt. Váljon lemondott-e a polgármester, de nem eresz­tették , avagy eresztették volna, de nem mondott le? vagy talán le se mondott, nem is eresztették? A Kalocsay pártjának hermeneutikája és ekszegézise talán ki tudja a valót sütni, mi nem. Hogy Hav­­ranek tudta JociVaveshé ojgi. hoc-v­­ml t­ör­­­tént, azt belépő beszédével fényesen doku­mentálta. * A közgyűlés napirendre térvén a nyug­díj kérdése fölött, de nem találván okot a bizalom megszavazására vagy megtagadá­sára , lapunk irányának fényes elégtételt adott. Mi is mindig úgy véltük, hogy a nyugdíj­kérvényt és a bizalmi­ kérdést ko­molyan lehetetlen ma tárgyalni. Csak haj­nál fogva előhúzott kérdések ezek, melybe a balek beugrik, de komoly városatya nem. Mi is jobb időkre tesszük el ezen kérdések fejtegetését, a­mikor majd azok elől kitérni nem lehet. Mert hiszen egyszer majd ko­moly lesz a polgármester nyugdíj­kérelme, és máskor a polgármester is megéri a közbizalom spontán megnyilatkozását. Szív­ből óhajtjuk, hogy az utóbbi minél előbb, az előbbi minél utóbb következzék be. Hiszen az osztraczizmus csak a nagy em­bereket éri! * Két bizottsági tag mondta ki, hogy a polgármesterről mi a véleménye. L­a­s­i­c­s István megmondta, hogy nincs bizalma hozzá, Kovács István megmondta, hogy van bizalma. Kalocsay Alán óvakodott attól, hogy színt valljon, hanem a bizott­sági tagokat színvallásra akarta kényszerí­teni. Mindazonáltal pártja ma is azt hiszi, hogy a polgármester ellen beszélt. Mert hiszen az »exegezis* és a »hermeneutika* a legnagyobb gyalázás, a­mit pártja helyes­lése között a polgármester ellen felhozni tudott. De jó az a név szerinti szavazás; most legalább megtudtuk, kik azok, a­kik az exegezis és hermeneutika csúf vádját csap­ták a polgármester fejéhez. Csodáljuk, hogy a polgármester védője ezt eltűrte. Csodál­juk, hogy nem vágta vissza Kovács Ist­ván a polgármester védelmében a »rho­dodendron* és az „eukaliptusz* szavait. Mily megsemmisítő hatása lett volna e két borzasztó szónak! * Mindnyáj­an érv­elt Dieterich megválasásának. F , mi é’­demp volna a ’Yv...Igazga isi 'otTik i. jó.*. nak, aki még csr azt bajos volna ki oly sok latin cznaczioval Keavessenett hétfőn hermeneutikus pártjának, bizonyára tudja azt is,hogy az ő Dieterich elleni felléptetését csak a jog nem tiltja. Quod non vetat lex, hoc vetat fieri pudor. * Kalocsay Alánnak egyébként való­színűleg van annyi jó érzéke, hogy a hétfői közgyűlésen belátta, hogy a város ,nem veszi be Aiert­ kívül* ki tud jobban izgatni, meg más az, hogy »benn" a város közönségének ki tud im­ponálni. A­ki elolvassa azt a névsort, mely Kalocsay ellen szavazott, az exegezie sza­bályai szr­­nt rájön, hology máskor mindig nekünk kell a név szerint szavazást kérni. Mert a névsor olvasása alatt a lelki gyö­nyörűség érzését nem tudjuk elfojtani. Csakis a követválasztásnál numerantur! Soha 36 lesz abból fehérvári­­polgár­társ,­ akinek gyermekét a mi gyermekeink az iskolában el nem verik, a­ki nem szid­hatja nagy pótadója miatt a tanácsot, akinek a házát a gazdaközönség érdekéből megtűrt kazalok nem veszélyeztetik, akinek szőllő­i blokszora meg nem eszi. Mit ért az a tisztképző akadémiához, akinek soha jó napja volt a főispánnak is. A katonai akadémiák érdekében történt sza­vazás oly váratlan csapás volt a politikai ellenzékre, hogy abból alig tudott fel­ocsúdni. Még a főjegyző összeszámolását is gyanúba vették, pedig akár így, akár úgy olvasták is a szavazókat, a többség mindig többség. A lelkes éljenzés, mely a szavazás eredményét kisérte, legszebb név­napi gratuláczió volt szeretett főispánunk­nak. Közgyűlés a városnál. — Saját tudósitónktól. — Székesfehérvár, 1897. junius 16. Báró P­­­á­­­h p.ír főispán, elnök d. e. 9 óra­kor megnyitja a hétfőről elnapolt ülést. Legelőször tárgyalás alá vették : a szolonegyközség vagyonának vezetései a városra bízzák. Mohai Lajos, Nensits Gyula, Tóth Arthur felszólalása után kimondatott, hogy ez, mint különálló alap kezelendő. Sorra került ezután a tűzrendészeti szabályzat azon szakaszának módosítása, mely szerint taka­­rodás alkalmával a gazdák a gabona­ osztagokat 40 méternél közelebb ne rakhassák a legközelebbi épülethez; a tanács azon előterjesztést teszi, hogy v.M " "híodák óhajára, a kérdéses 40 méter távolság leszállítandó 20 mét­e­r kapitányság tZHlvOŰ D6iV6H.« ÍIOü ilflhif t&7i&uK & 4íi lű* Jí. J ó t­o Aiánár azt ‘•élj, quuv hívftiitos voioni. távolságot o is elegségesnek tartja és a tűzrendé­szet! szabályrendeletet is megváltoztatni óhajtaná, azonban az e'ihez szükséges formulákat be kell „ tartani, azért ennek tárgyalását tűzzék ki így Dr. Ks­­ára Gyula botfájára! ehhez csak tartása ,oltás­ban és csak az orsz. tűzoltó-

Next