Székesfehérvár és Vidéke, 1902. január-június (30. évfolyam, 1-76. szám)
1902-01-02 / 1. szám
SZEKESFEHERVAR ÉS VIDÉKE. CSARNOK. OSRA HERCZEGNÉ SZIVE. Regény. — Angolból fordította Dr. Marquis Géza. (Folyt). (3.) A király haragjának első hatalmas föllobbanása óta ma már egy egész éjszaka és egy egész délelőtt mullott el; elég ideje volt, hogy lelohadjon. Most hát amolyan hideg gúnyosság ömlött el rajta, de így is nem kevesebb határozottság lakozott lelkében, mint az első vad dühében. Mikor az aranyművest megszólította, boszúsan mosolygott. Az aranyműves pedig ottan állott a grófnő és Henry herceg között. Az Elphberg-ház, — mondá a király gúnyos kegyességgel, — meg tudja becsülni a te érdemeidet, Stephen barátom. Mi le vagyunk kötelezve irántad, és adósaidnak érezzük magunkat — — Igenis, felséges uram, Rudolf herczeg maga ezer koronával tartozik nekem, vagy tán többel is, — szólott közbe Stephen és meghajtotta magát a herceg felé, akinek nevét említette. - ------a te hűséges szolgálataidért fejezte be a király a megkezdett mondatot, Rudolf pedig megint elnevette magát. A király azonban így folytatta tovább a beszédet: Ugyanazért elhatároztam magamban, hogy megjutalmazlak egy hölgynek kezével, aki meglehet, magasabb társadalmi állású, mint te, de érdemei nem haladják meg a tieidet. Nézd meg csak őt! Ugye hogy szép? Szavamra mondom, aranyműves, én irigyellek téged. A hölgy gyönyörű, fiatal és elő- 3 száros István, Mészáros János Seregélyes, Micheller Béla Pákozd, Mitusinka Ferencz Csoór, Moharos József Baracska, Molnár Béla, Molnár Ferencz Sár Szt.Mihály, Felsőeőri Nagy Gyula Nagy-Loók, Nagy Ignácz, Nagy József, Nagy Lajos, Nagy Lajos Alcsuth, Negró Gusztáv Duna-Adony, Németh János Nyári Gábor, Odenwald Boldizsár Sárbogárd, Ofner Miksa Martonvásár, Paczona István Rácz-Almás, Dr. Pajzs Gyula Rácz-Almás Dr. Palkovits István Duna-Adony, Pálffy Károly, Pável István Duna-Adony, Pentz József Ercsi, Dr. Perl Miksa, ifj. Pécsi István Rácz Almás, Pénzes Imre, Pick Dezső Nagy-Láng, Pilitz Lajos Velencze, Pollák Gusztáv, Práger Fülöp Szabad-Battyán, Dr. Puchner Emil Baracska, Puskás Gyula Csősz, Rabb István Sár-Szt.Mihály, Rappay Mihály Rácz- Almás, Dr. Ráday Lajos, Reinitz Lipót, Rekenye János Duna-Pentele, Reszlerjakab Moór, Richter József, Riffer Gyula Felcsuth, Róth Jakab Ercsi, Dr. Sárváry Ferencz Duna-Adony, Seidel Domonkos Érd, Simon Mihály Nagy-Perkáta, Spitzer Gábor Ercsi, Stanczel Béla Duna-Adony, Dr. Steiner Jákó, Ifj. Stipány József Ercsi, Stolcz Károly Isztimér, Scheftsik András Bicske, Schiffer Imre Gyúró, Schlammadinger Ciyula, Schmidt Gottfried Duna-Adony,Schwarcz Ármin Szabad-Battyán, Schwarcz Soma, Dr. Szabady József, Szabó Andor Sár-Szt.Mihály, Szauler György, Szauer Ferencz Moór, Szávits Miklós Duna-Pentele, Szávozd Artur Velencze, Szép Károly, Széphelyi Kálmán Érd, Szigl József, Szilárdfy Károly Czecze, Szitányi Béla Baracs, Szluha János Czecze, Szórádi András Velencze, Szőllősy Géza Gárdony, Szüts Albert Aba, Dr. Szüts Andor, Szüts Imre Velencze, Szüts István, Tallián Vilmos Pátka, Dr. Tamásy Árpád Felcsuth, Tamásy Kálmán Alsó-Szt.Iván, Tornán Imre, Tóth Imre Pázmánd, ifj. Tőgl Gyula, Tőke András, Tremkó József, Truka József Nagy-Láng, Trümmer Sándor, Vaimár Ferencz, Varga László Moór, Vasanits Gyula Felcsuth, Vásárhelyi Ernő Rácz Almás, Vásárhelyi Rezső Baracs, Verő Zsigmond Felcsuth, Dr. Végh Lajos Sárbogárd, Vértesy János Moór, Weltner Károly Duna-Adony, Wertheim Pál. Ifj. gr. Zichy Nándor Duna-Adony. — Halálozás. Barkóczi Rosty Mária úrnő tegnapelőtt 90 éves korában elhalt. Az agg matróna halálát előkelő család gyászolja s temetése ma délután a város társadalmának nagy részvétele mellett ment végbe. Az elhunyt úrnő végrendeleti örököse gr. Forgách orsz. képviselő. Az elhunytnak családja a következő gyászjelentést adta ki: Id. özv. bojári Vigyázó Rezsőné született barkóczi Rosty Róza a maga, úgy az alulírott rokonság nevében fájdalmas szívvel tudatja nővérének, barkóczi ROSTY MÁRIÁNAK élete 90-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett elhunytak A drága halott hült tetemei 1902. január hó 2-án délután 3 órakor fognak a r. kath. vallás szertartásai szerint a Vörösmarty-tér 8. sz. a. lakásáról a Szent-Háromságról nevzett sirkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozat 1902. január hó 3-án délelőtt 8 órakor fog a helybeli székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Székesfejérvárott, 1901. deczember 31-én. Áldás és béke poraira! özv. barkóczi Rosty Flórisné szül Forgách Ilona grófnő és gyermeke, özv. ifj. bojári Vigyázó Rezsőné szül. Szeniczei Frida és gyermekei, id. Polonkay Endre és neje szül. lászlófalvi Eördögh Auguszta, ifj. Polonkay András és neje szül. Fábián Anna, Grimm Károly és neje szül. lászlófalvi Eördögh Sarolta és gyermekeik, lászlófalvi Eördögh Rezső, csemiczei Csemitzky Pál és neje szül. Tóth Biancza és gyermekeik. — Tolvaj kereskedősegéd. Kellemetlen értesítést kapott újév napján Knazovitzky Béla divatáru kereskedő. A karácsonyi vásárra kénytelen volt egy kisegítő segédet alkalmazni, aki a múlt hó elején megérkezvén Neszterer Gyulának mondta magát s azt állította, hogy Lőcsére való. Knazovitzky midőn újévkor már kifizette alkalmazottját, egy bizalmas feljelentés folytán, házkutatást tartatott ennek lakásán s ekkor reá jöttek, hogy az egy hónap alatt mintegy százötven korona értékű holmit hordott el kisegítője a boltból. Alapos a gyanú, hogy a tolvaj segédidegen nevet mondott be, mert Lőcsén semmit sem tudnak létezéséről. — Nyilatkozat. A Fejérmegyei Napló szerkesztősége és dr. Kuthy József főigazgató úr között fennforgó ügy a felmerült tévedéseknek és ellentéteknek kölcsönös felvilágosítások átlal a kellő formák közötti kiegyenlítése után kölcsönös sajnálkozás kifejezése mellett békésen elintéztetett. Székesfehérvárott, 1902. évi január hó 2-án. Örvény Iván, dr. Szabady József, mint dr. Kuthy József ur megbízottai. A F. N. felelős szerkesztője. Kirisics Bódog, A F. N. belmunkatársa. A honvédzenekar az Otthon kávéházban ezután minden héten szombaton tart hangversenyt, igy a legközelebbit holnapután tartja. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó barátok, és ismerősök, kik szeretett jó rokonom végtisztességén megjelenni kegyesek voltak, fogadják ez után is leghálásabb köszönetünket. Szepesi Gézáné. — Egy jó házból való fiú tanulóul azonnal felvétetik Knazovitzky Béla divatáru-kereskedésében, Nádor-utcza. —Egy csinosan bútorozott szoba azonnal kiadó Bástya-utcza 9. szám alatt. SZÍNHÁZ. Stern Izsák. Mondják, hogy a spanyol ingusitió idején irtózatos kínokat szenvedtek, akik a papi törvényszék elé kerültek. Az ember ujját ízenként törték össze, a körme alá izzó vasat sütögettek, a nyelvét olajban főzték meg s tüzes vascsizmát húztak a lábára a delikvensnek. De micsoda kéjgázzal való operációnak tűnhetnek fel nekünk ezek a leírt szörnyűségek azokhoz a tortúrákhoz, amiket Halmay Imre direktor esténként fél 8 és 10 óra között, a szegény publikumra, itéletileg reánk mér. Ez jutott eszembe a »Stern Izsák« czímű, állítólagosan közkedveltségű bohózatos életkép kedd esti előadásán. Vannak spleenes emberek, akik a világ minden gyönyörűségéből szürcsöltek már, búvárhajón a tenger alatt, léghajón a föld felett, az északsarki jéghegyeken és a Vezúv kráterján jártak már s az Indiákat csak úgy ismerik, mint a párisi nagy opera ballettöltözőit, együtt alsóztak Edisonnal, Blammarion Kamillal és megkontrázták az agg Wirchow bemondott ultimóját, vagy akár Stiegnitz Vilmos szójátékait végig hallgatták s mégsem kél mosolyra az ajkuk, szóval minden, minden elvesztette már ingerét reájuk. Ám menjenek be a székesfehérvári városi színházba s hallgassák meg bármely hét reportoli darabjait: »Ludas Matyit«, vagy a Stern Izsákot« és azonnal feltámad életkedvük, friss erő járja át testüket s leborulva hálát fog rebegni ajkuk: köszönjük néked, Te kiszámithatlan Végzet, hogy az emberiség gyönyörére születni és színházigazgatónak születni engedted Halmay Imrét s mielőtt szemeink örök álomra hunytak volna: Kiss Samu színművész asztalosmesterét láthattuk . . . így tartja ezt Halmay Imre direktor. Ki tudná megmondani, melyikünk áll közelebb az igazsághoz ? Legfölebb dr. Molnár József, más nem. A Stern Izsák czímű bohózatos életképpel zárta be a XX-ik század első esztendejének műtörténeti följegyzéseit a derék Ciió. A szereplők nevei közé bizonyára följegyezte Tisztai Miksát, a derék házalót, akivel színművész kollégái megcsinálták azt a jó viccet, hogy csakugyan megitattak vele három Brausepulvert. Dulich Mariska neve sem maradhatott el, aki jobb ügyhöz méltó komolysággal domborította a szegény Tini leányzót. Rosszul tenné azonkívül Clió, ha Havasról, a dán Juan gyógyszerészsegédről, Fóti Fridáról, a művészien kormozott lakatosinasról, Kovács Sándor süketségben szenvedő Törő Sebestyénjéről, de főleg és mindenekfölött az Árnyai Károly vesékbe nyilaló és Novelli Ernőt megszégyenítő realitással eljátszott Kormos Erazmusáról megfeledkeznék. Nincs szíve ennek az Árnyainak. Nem nyugszik addig, amíg el nem veszi a kenyerét annak a szegény, becsületes Novellinek. Gondolja csak meg, mi lesz szegény kollegájából, ha tovább is így lepipálja? A gyönyörű gyógyszertári díszletek csak emelték a hatást, amit a színházban jelen volt csaknem tíz emberre az egész elődás tett. Újévi előadások. Az Úr 1902-ik esztendejének művészi eseményeit a Ludas Matyi vezette be Székesfehérvárott s utánna esti előadásul A piros bugyelláris, mindkettőt egy »Boldog újévet« czimü némaképlet előzvén meg. Tagadhatlanul sok szatíra lakik ebben a Halmay direktor urban. Boldog uj esztendőt kíván a publikumnak s hogy ezt a kívánságot a maga részéről lehetővé tegye: mindjárt előadatja a Ludas Matyit, vicinális viccekkel. A piros bugyelláris Zsófiját Halmayné, Csillag Pált meg Ferenczi adta. Az utóbbiban meg van a népszínmű énekesek két tulajdonsága: szép nyers hang, azzal a jó magyaros előadással, amely nem annyira a szereplőtől kíván valami fejlettebb technikát, mint inkább a publikumtól, hogy előadás előtt pörkölttel, túrós galuskával és spriccerrel lakjék jól. Mondom, az est közönsége zajosan tapsolta Ferenczit s különösen a Pálfy Pistáról szóló balladáért aratott megérdemelt tapsokat. Dercsényi Julianna egy hülye mezei cselédet adott azzal a hűséggel, amit színművészetünk ez érdemekben és művészeti bájakban gazdag tagjától már megszoktunk. –f íj Bilkei Ferencz.