Székesfehérvár és Vidéke, 1906. január-június (34. évfolyam, 1-79. szám)
1906-01-02 / 1. szám
, mintha csak azért tennék, hogy a történelem és az utókor előtt a kezüket mossák; a sikertelen-ségről előre meg vannak győződve. Minden az utókorért történik itt, csak a jelenért nem akar semmi se történni! Ily helyzetben egy nem létező párt nem létező vezéréhez fordul a politikai várakozás. Annyit jelent ez magyarul, hogy délibábokra kapaszkodunk, mennyei mannát várunk. Tehetetlenül ide vagyunk cövekelve a válság kövéhez, senkit se tudunk, aki szabadíthatna rajtunk és mi mégis várunk. Önt várjuk, nem létező vezére egy nem létező pártnak. Önt, akiről nem is tudjuk, hogy lesz-e s ha lesz, módjában fog-e állani, hogy az agyonbogozott válságot kettévágja. Sőt szinte kizártnak tetszik, hogy ily férfiú létezhessen s ha lesz is, abban ne új Kvassay Istvánt lássanak a cinikus politikai körök, s mi mégis reménykedünk, hívjuk, újév napján ismeretlenül is köszöntjük ezt a férfiút s hozzáképzeljük a pártot, amelynek nevében aposztrofáljuk. Újév hajnalán kelő reményeinkben önt látjuk, önt várjuk , a régi emberekben csalódva, az új embert. Önt, akit nem riaszt vissza, ha a kibontakozás megcsinálása a népszerűtlenség veszedelmével jár; önt, aki a tiszteletreméltó hagyományokat össze tudja egyeztetni a rohanó kor követeléseivel s azokat modern programmba olvasztja. Önt, aki a kibontakozást hajlandó megcsinálni, anélkül, hogy miniszter akarna lenni; önt, aki matematikai pontossággal ki tudja számítani és érvényesíteni a középutat a legfőbb katonai körök és a nemzeti közvélemény álláspontja között. Dönt, aki csodálatos lesz abban az egyben a magyar politikusok között, hogy hisznek neki és bíznak benne. Ha lesz ily férfiú s ha az szívesebben vesződik a kiegyenlítés hálátlan dolgával, minthogy birtoka párnáin pihenjen, vagy minthogy könyökig vájkáljon a könnyen kínálkozó népszerűségtere, de mi a kis mellékszoba elrejtő homályában állottunk. Gyanútlanul el akartam haladni melletted, akkor némán kitártad karjaidat és hevesen magadhoz öleltél. Reszketve, gyöngéden ellenkeztem és ettől a védekező mozdulatomtól mintha beszélni kezdett volna karod marasztaló szorítása: Ha akarod — ezt hallotta dobogó szivem, elengedlek, de ha itt maradsz, akkor nem szabadulsz csók nélkül! . . . A fejem szédülten odahanyatlott válladra, kezem nem fejtett ki többé ellentállást, csak a csókod elől hajoltam le kissé gyáva félelemmel, amiért aztán ajkad odatapadt a vállamra és átégetett még a ruhán is! Ebben a pillanatban éreztem, hogy te vagy az, aki parancsol és én, aki alázatosan engedelmeskedem, holott mindaddig hatalmaskodva uralkodtam! A jogértelmet elvetem magamtól, itt állok puszta kézzel, védtelenül, de teljesen átérezve azt a mérhetetlen boldogságot, amit a rabszolgaságban is föltalálhatni. Te pedig írod a leveleket, azóta, hogy szónélkül, hang nélkül elbúcsúztunk, — irod a leveleket megszólítás nélkül, mert nem találsz eléggé kifejező jelzőt a nevem elé — és várod a választ. Én pedig elolvasom minden drága betűdet ,S eközben valami megnevezhetetlen, csudás hangulat árasztja el a lelkemet. Nem, ne kívánd, hogy írjak, hazugság lenne minden szavam, ha az illem vezetné tollamat, ez peben: az ilyen ember személyében a mélyen tisztelt nemzetnek is kívánjuk a boldog uj esztendőt, — pedig az talán csak abban a pillanatban lesz boldog, amig uj. SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS VIDÉKE (1. sz.) HÍREK. Amit a vizitkártya beszél. — Hogy tulajdonkép mire való vagyok is én ? Valaki elővesz, rám fröcscsent négy betűt, betesz egy nyílt levélboritékba s elküld valakinek. Azt jelenti-e ez, hogy A. ur a föld teljes boldogságát, egy évre való minden jót kíván legőszintébb szívvel B. urnák ? Dehogy. A legtöbb esetben A. urnak teljesen mellékes, hogy B. ur boldogsága az 1906. évben hogy fog kialakulni. Boldog lesz, jó; ha nem lesz, akkor se fog kétségbeesni. Hanem azt jelenti, hogy A. ur, mikor legtöbb dolga van az évi zárlattal, ünnep előtti restanciák feldolgozásával, fölhalmozódott üzleti megbízások és magánügyek elintézésével, akkor egy társadalmi formaság kedvéért kénytelen egy órát föláldozni névjegyek címzésére, miközben szidja becses ismerőseit, akik nekik ezt a kellemetlen órát okozták. Vagy pedig azt jelenti, hogy A. ur azt gondolja: nem kerül pénzembe s neki örömet okoz És B. urnak roppant örömet okoz. Először bosszankodik, hogy a névjegyet revanzsírozni kell. Azután az jut az eszébe: mit akarhat tőlem, hogy ilyen figyelmesnek akar látszani? Ha az A. magasabb rangú mint B., akkor az újévi gratulációs névjegy ilyen gondolatot vált ki: „Hm, hm, milyen kegyes a nagyságos úr, hogy újévkor leereszkedik hozzám. Egész évben nem hajlandó észrevenni.“ Ha pedig B. előkelőbb, mint A., akkor B. úr így gondolkozik az üdvözlet láttára: „Dörgölődzik a kis édes,dig bűn volna éppen te ellened. A rózsákat, miket küldtél, ráborítottam fényképedre és lezártam őket ide, az íróasztalom fiókjába leveleid mellé. Erős az akaraterőm, hogy elfelejtselek, de ha a szívem delirálni kezd majd a kedves emlékekről, akkor újra előveszem az arcképedet és megcsókolom egyetlenegyszer az ajkam helyén, talán el tudom ringatni magamat abba a szép képzelődésbe, hogy viszonoztad a csókomat. És ha a véletlen egyszer mégis összetalálkoztat veled, — mert az akaratnak nem szabad ebben közrejátszania, vájjon akkorra megértetted-e annak a varázsnak okát, amely valaha feléd vonzott ? ... Nem a szellemedben, nem a tekintetedben rejlett, — oh, ne áltasd magadat, — hanem a kezed érintésében, a karod szorításában és ez vall rá legigazabban, hogy én nem a jóbarátot, a geniális pajtást — hanem leányálmaim szerelmi hősét találtam meg benned! Ismerjük be megbocsájthatlan vétkünket, hogy a barátság álarca alatt sokat csaltuk egymást — és mert minden csalfa pillanatért elérkezik a bűnhődés órája — vezekeljünk! Menj minél messzebbre, hogy a gondolatom se érjen utol soha és legyen ott a csak örök búcsúnknak olyan szent emlék, hogy ehhez az emlékhez csak imádkozni járjunk és ne álmodozni. Szeretem, mikor a b. u. é. k.-et használják föl az előkelő összeköttetések föntartására.“ Szóval, se annak nincs öröme bennem, aki küld, se annak, aki megkap. — Azt mondják: mégis csak a figyelmesség jele vagyok. De mit ér az olyan figyelmesség, amelyet komolyan nem vesznek ? Ránéznek a négy sablonos betűre: eszükbe se jut, hogy mit jelent. És várjon, ha valaki elfelejt kártyát küldeni, arról nem tételezhető föl, hogy ugyanoly jóindulattal kívánja a boldog újévet, mint az, aki engem küld el tanúságul? Sőt: ha valakiről tudom, hogy agyonütne egy izzó körte elektromosságával ha bírna, jobb embernek fogom én azt tartani „figyelmesség“ alapján ? — Nemcsak üres formaság, a képmutatás orgiája ez a szokás, amelynek én vagyok gyarló eszköze. Hagyjanak föl vele az emberek. Hiszen aki egész évben szereti embertársait, az újévkor se tesz kivételt s annak nem muszáj írást adni arról, hogy neki valóban örömet szerezne, ha az új esztendőben az örömök hosszú sora látogatna el hozzánk, annak anélkül is elhisszük, hogy boldog újévet kíván. Akinek pedig nem hiszik, annak kár a papírért, meg a tintáért. — Lapunk legközelebbi száma, vízkereszt-ünnepe miatt, pénteken este jelenik meg. — Bucsulakoma Várossy érseknél. Várossy Gyula dr. újonnan kinevezett kalocsai érsek rövid napok múlva végkép elhagyja a székesfehérvári püspöki rezidenciát, hogy új székhelyére, Kalocsára, az érseki palotába költözzék. Ez alkalomból vasárnap és hétfőn délben a püspöki palota dísztermében bucsulakomát adott s szívélyesen búcsúzott Székesfehérvár és Fejér megye társadalmának minden tényezőjétől. A vasárnapi ebéden részt vettek: Fejér vármegye tisztikarának vezetői Huszár Ágost alispán élén, a törvényhatósági bizottság több tagja, a helyőrség tisztikara Nyiry Sándor tábornok, kerületi parancsnok vezetésével, továbbá a székesfehérvári káptalan Károly János címzetes püspökkel és az egyházmegye papsága közül többen. A hétfői bucsúlakomán megjelentek: Székesfehérvár város tisztikarának vezetői Havranek József polgármester élén, a helybeli tanintézetek vezetői: Farkas Antal, Zalai Mihály, Faludi Miksa dr. igazgatók, valamint Várady Károly dr. tanker. főigazgató, továbbá Daróczy István törv. elnök, Turián József pénzügyigazgató, Kováts Alajos Dr. főfelügyelő s több egyesület és intézet vezetői. A lakomák alatt Várossy érsek lelkes, szép beszédekben búcsúzott vendégeitől. Köszönetet mondott azért a meleg ragaszkodásért és támogatásért, amelyet főpásztorsága ideje alatt irányában minden oldalról tanúsítottak s kérte, hogy tartsák meg továbbra is jó emlékezetükben, mint ahogyan ő is hálásan fog visszaemlékezni az itt eltöltött időkre. Felköszöntője végén első ízben a pápára és a királyra, másodízben pedig utódjára, Prohászka Ottokár dr. püspökre ürítette poharát. Várossy érsek az eddigi megállapodás szerint pénteken délután utazik el Székesfehérvárról 1906. január 2 -és választéki legélesebb bevásárlási fogási fontos kiszolgálási Bútor, varrógép, kerékpár és gazdasági gépekben ! Hoffmann Testvéreknél Székesfehérvár, Sagft*»* '**» 1 ^ Styria és fegyvertár kerékpárok kizárólagos elárusítói. Előnyös részletfizetések! iPUT' Gépalkatrészek kaphatók! !