Székesfehérvár és Vidéke, 1910. január-június (38. évfolyam, 1-81. szám)

1910-01-03 / 1. szám

1910. január 3. SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS VIDÉKE (1. szám). — A rendőriskola. A rendőrök oktatása, a rendőriskola ma vette kezdetét. A rendőröknek Simon Sándor tb. rendőrfőkapitány és Zavaros Aladár rendőralkapitány tartanak előadást. — Adóügyi jegyzőválasztás Csákvá­rott. Csákvár községben december 31-én töltöt­ték be az újonnan rends­zeresített adóügyi jegyzői állást Kovách Sándor móri járási főszolgabíró elnöklete mellett. Három pályázó közül Germán Imre volt csákvári segédjegyzőt választották meg egyhangúlag. Az ekként megüresedett segédjegy­zői állást azután Koloszár Antal ottani helyettes segédjegyzővel töltötték be. Mindkét megválasz­tott nyomban letette a hivatalos esküt. — A szövetkezeti pálinka áldozata? Még élénk emlékezetében lehet olvasóinknak, hogy Mórott a múlt év június havában többen áldo­zatul estek Atlanta részvénytársaság által gyártott pálinkának, amelyet Mórott az ottani fogyasztási szövetkezet árult. Már akkor több exhumálás történt, amelyekhez most egy újabb sorakozott. Ugyanis az 1909. évi június hó 24 én meghalt Hartmann János 43 éves szabóról is azt beszél­ték, hogy a móri keresztény fogyasztási szövet­kezetben árusított faszeszt tartalmazó rum ölte meg. Úgy látszik, ez a hír a székesfehérvári kir. ügyészséghez is eljutott, mert december 28-án, megjelentek Mórott. Sárkány Ferenc székesfehér­vári törvényszéki vizsgálóbíró, dr. Pataki Ármin és dr. Hercz Oszkár székesfehérvári kir. törvény­­széki orvosok. A vizsgálóbíró a két orvossal ex­­humáltatta Hartmann holttetemét és annak ke­leit vegyvizsgálat céljából elküldte Budapestre Felletár dr. országos vegyészhez. — A késelő vőlegény, Szabó Katalin 24 éves csák­berényi cselédleányt Újpesten eljegyezte Teplai Antal iparossegéd. A jegyesek újévre haza­mentek Csákberénybe a leány szüleinek látogatá­sára. Újév napján a menyasszony és vőlegény összevesztek, miközben Teplai kést rántva támadt a leányra, akit összeszurkált. A megrémült házbeliek csendőrökért futottak, de amikorra ezek megérkeztek Szabó Katalin és Teplai már ki­békültek és a leány mega mentegette a férfi cse­lekedetét. Dacára ennek, az eljárás megindult. — Legázolt asszony, Erdődi János bér­kocsis kocsijával elütötte a Halléren Jámbor Já­­nosné földmivesasszonyt, aki súlyosabb sérülé­seket szenvedett. A megejtett vizsgálat megállapí­totta, hogy Erdődi nem oka a balesetnek, mert elég hangos szóval figyelmeztette Jámbornét a kitérésre, ez azonban nem hallotta. — Késelő házaspár, Csépi Ferenc és neje, január 1-én délután összevesztek a Rác­ utca 29. szám alatti házban velük együtt lakó Szalai Im­rével és ennek feleségével. Csépi Ferenc és fele­sége Szalaiékat alaposan megverték és megszur­­kálták. A súlyosan sérült házaspárnak dr. Lausch­­mann Gyula főorvos nyújtotta az első segélyt. A rendőrség eljárást indított ez ügyben. — A zenészek miatt. Györki Ferenc ká­­lozi kocsis Szilveszter délutánján Abáról cigány­zenészeket vitt Kálozra. Abán a korcsma udvarán, ahol a zenészek a kocsira szálltak, Kovács József abai legény belekötött Györkibe, hogy miért viszi el a zenészeket, amikor ő akar mulatni. Haszta­lan mondotta Györki, hogy ő más parancsából cselekszik, Kovács Józseffel nem lehetett megér­tetni a dolgot. Egy éjjeli­őr alabárdjával úgy ütötte főbe a kocsin ülő Györkit, hogy ez vértől bontottan, eszméletlenül bukott le az ülésből. Kovács talán agyon is veri a földön tehetetlenül fekvő embert, ha a közelben állók meg nem fé­kezik a dühöngök . A belvárosban a legszebb és legfor­galmasabb helyen a Nádor­ utca közelében, egy jól jövedelmező emeletes ház, amely vendéglő­nek is alkalmas, szabad kézből eladó. Tudako­zódni lehet a kiadóhivatalban. — Naptárak, üzleti és rovatolt könyvek, levélrendezők stb. nagy választékban kaphatók Krökner Péter udvari könyvkereskedésében Székesfehérváron. — Villany csillárok, villanyégők, Aver­­izzók, Grätzn­izzók, mindennemű petróleumlám­pák és részek kaphatók Schwetzer Nándor cs. és kir. udv. száll. üvegkereskedésében, Szfehérvár. SZÍNHÁZ. Érdekes és a közönségnek kellemes módon búcsúztatták el az óesztendőt a városi színház­ban. Voltak kabaré-számok, premier és a tete­jébe nem is egy, hanem a két vendégszereplés. Ennyi minden egy csokrétába foglalva, ugyan­, csak csalogathatta a publikumot. Meg is telt a nézőtér egészen, sőt még a zenekar helyét is ki­adták, amely körülménynek, a színigazgatón kí­vül csak a zenészek örültek legjobban, hozzá­jutván ezáltal egy rendkívüli szabadság-estéhez. Ez volt az újévi ajándékuk. Az érdekes színházi estét Nagybácsi bogara című­­ felvonásos vígjáték vezette be. Nem budapesti utánzata premier volt, hanem valóságos újdonság, mely a székesfehérvári szín­padon került színre először. A szerzője Vértes Mihály, a színtársulat törekvő, ambiciózus tagja, akit mint színészt szívesen láttunk a színpadon. Ma azonban mint szerző csipkedett magának néhány szálat az elismerés virágaiból. Mert da­rabja nem rossz. Sőt elég ötletes, fordulatos s bizonyos részeiben az eredetiség újszerű mára értéket is kölcsönöz neki. Alakjainak mondásai néha sántítanak ugyan, s nem ártott volna, ha a cenzori rostán hullanak keresztül, simítva, elfo­gadhatóbb köntösben kerülnek szellőztetésre. De ez a csekélyebb, inkább stílusbeli hiba, mint forma­készség hiánya talán nem is jön számí­tásba áll és akkor, amidőn egy fiatal színész­­ember mutatja be első színpadi alkotását. A Nagybácsi bogara tulajdonképpen egy pók lenne. Egy valóságos pók, amely a lakások rejtett zugaiban hálót sző, jelen esetben pedig összeköti egy fiatal pár boldogságának megsza­kadt fonalát. Ugyanis az újdonsült férjuram, Vá­­mosy dr. (Déri) már mézesheteiben megcsalja feleségét és éppen akkor ölelgeti a szobalányt Katicát (Kis Cecil), mikor a lakásba toppan fiatal felesége Margit (Verő). A legtöbb fe­leség nem hajlandó eltűrni ezt a kiruccanást, főleg ha az alapos szépséghiba házasságukon a mézeshetek alatt esett. Nem válik el urától, de teljesen szakít vele. Ezt megtudja a plébános nagybácsi (Kovács) és kibékíti egymással a fia­tal párt. Mint kibékítési rekvizitum egy pók sze­repel, amely történetesen Katica ruhájára esett volna abban a bizonyos »kényes p­llanat«-ban s férjuram nem csókot rabolt volna, hanem a pó- ! kot távolította el. A feleség elhiszi a naiv mesét , annál is inkább, mert vele is eljátszatják ezt a­­ bogaras históriát. Szent lesz tehát a béke és a­­ fiatalok folytatják tovább a megszakított mézes­heteket. A darab kluját képező utolsó jelenet szüle­tése igen jellemző s ideig tatjuk bizonyságául annak, hogy a legsikerültebb trükkök sok eset­ben azok, amelyek nem a hosszú gondolatrajú­­dás eredményei, hanem a véletlen átformáló ke­zének termékei, így a Nagybácsi bogará­nak Vértes Miska egészen más befejezést irt. Nevezetesen a házas­ságtörési alanyul szereplő Katica szobalánynak,­­­­ amiért a hamis játékba belement, jutalmul­­ feleségül kell mennie a félszeg Török Balázs ■ írnokhoz. A szerző egymásnak adja őket. A­­ véletlen, illetve Kis Cecil feledékenysége jobb­­ befejezést biztosított. Ugyanis a darabból vígan­­ főpróbáztak. Ment minden, mint a karikacsapás.­­ Már a végefelé jártak, sőt már egészen ott is­­ voltak. A végszóra meg kellett volna jelennie Kis Cecilnek, hogy a plébános nagybácsi a karjaiba vezesse imádójának. De Cecilke a kicsi, nem volt sehol. Eltűnt. Hogy hova, azt csak ő tudja megmondani!* Szabolcsi Náci rémüldözve szaladgált a kulisszák mögött, tépte a haját, azaz csak tépte volna, ha a sok ügyelői gondtól tör­ténetesen ki nem hullik vala. De Cecilke a kicsi, nem volt sehol. — Megszökött! — kiáltja hirtelen közbe Alapi Nándor. — Pompás! — rikoltja el magát erre Ko­vács Lajos. — Mi az, mi a pompás? Talán, hogy Ce­cilke megszökött? — Dehogy! Azaz, hogy igen! Ha Cecil megszökött, hát akkor megszöktetjük a darabból is. A pubi lesz a csábító. És tényleg úgy is történt. A közönség a darabot Kis Cecil szökésével súlyosbítva vette be. Ez a felvonás végén tudódik ki s olyan nagy hatást ért frenetikus tapsorkán közepett, hogy hasonlóról Vértes Miska még álmodni sem mer­­hetett.A közönség az újdonságot egyébként igen rokonszenvesen fogadta, a szereplőket a szerző­vel együtt többször a függöny elé szólította. A vígjáték után következtek a kabarészámok. Az illendőség úgy kívánja, hogy először a ven­dégek szerepléséről írjunk. Az első vendég Antal Erzsi, a Budapesti Bonbonnier tagja volt, ki he­ves vérmérsékletű,­­ a finom pikantéria borsával fűszerezett kabarészámokat adott elő diskrét ele­­ganciával. A közönség csaknem valamennyi szá­mát megismételtette. Hasonlóan fogadta angol illúzió-táncát is. A másik vendég Szalai Rózsi, a nyitrai színház tagja volt. A drámai műfaj kere­téből adott elő egy románcot rokonszenves, meg­nyerő modorban. A többi kabarészámokat a szín­társulat csaknem valamennyi tagja szervírozta. Volt köztük eredeti szám is. A kabaréban részt­­vettek közül megemlítjük: Paxi Margit, Böször­ményi Béla, Fekete Irén, Ivánfi Jenő, Pálfi Ma­riska, Bátori Béla, Vértes Miska és Bihari Er­zsiket. Az újév napja is újdonsággal köszöntött be. Minden vidéki színpadot megelőzőleg nálunk került először bemutatóra a Sári biró falusi élet­kép. Kizárólag népies vonású és tárgyú darab. Se nem népszínmű, se nem vígjáték, hanem fa­lusi történet, melynek kidolgozásában, illetve elő­adásában volna a vonzó lényege. Szó sincs róla, egy két ügyesen megírt jelenetben közel is fér­kőzik a falusi lélek gondolatvilágához, népies za­mat árad belőle, de alapjában véve unalmas, fá­rasztó. A szerző irt egy darabot, de elfeledett­­ darabot írni hozzá. Alakjai tesznek-vesznek, be­szélgetnek, nem is keveset és a sok beszédnek nincs eredménye. Hiányzik a mese, mely minden eredetiség, népies kitételű szólamok mellett is leg­jobban érdekli a közönséget. A darab még az előírt ütemnél is vontatot­tabban ment. A bíróné nagy és fárasztó szerepe Feketéné kezébe került.­ Ennek a szerepnek is ér­dekes története van. Átment Tomborné, Győrfi Mária, Kis Cecil, sőt még Ladányi Mária kezén is, de mindenik visszaadta azzal a megokolással, hogy az erejét túlhaladja, nem tudja megtanulni, így jutott aztán Feketéné kezébe, aki, dicséretére legyen mondva, szépen betanulta, dacára, hogy csak három nap állt rendelkezésére. Azonban Fe­keténé erre a szerepre gyenge, hiányzott játéká­ból az a pattogó, perlekedő beszéd, mely a pa­pucshős férjek feleségeit jellemzi. Tomborné min­den bizonynyal több eredményt tudott volna el­érni. A felesége kormánypálcája alatt meglapuló biró uramat Bátori Béla adta sikerrel. Kedves alakítást nyújtott Fekete Irén (Lizi) s eléggé jól állta meg helyét Kovács Lajos (Pengő Kovács), Vértes Miska (Varjú) Marosi Géza (Hajdúk) és Ivánfi Jenő (Gedi). 3 a SCH •»* » a kik az ifjúság szépségét j| ■ foktől, valamint min- H i­den börszenytől megőrizni kívánják, használják a legna- fi H gyobb gonddal e»«zakéneremmel előállított CZOSibnER-fél d­is­­ Creme de Locterie­m arcfinchr­itót, mely az eddigi arckenőcsöknél sokkal­­ eredményesebb hatásosabb és emellett teljesen ártalmat­lan kozmetikumnak bizonyult be. H Hölgyek százezrei felülmúlhatatlan bőrápoló és szépítő szernek ismerték el. I Kapható 70 és 1­20 filléres tégelyekben. I CZOK­LiBER UinCZE | magyar koronához címzett gyógyszertárban | SZÉKESFEHÉRVÁR, (Városháztér). P ' Postai szétküldés naponta. ■■ - i —a M

Next