Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1856
A pára és a gőz s ezek alkalmazása. sz anyag, mely a külvilág általányainak alkatrészeit képezi s a sért betölti, háromféle alakban, úgymint: szilárd (kövek, fémek, fák, stb.), big (viz, higany, stb.) és légnemű (levegő és légek) halmazállapotban jelentkezik. Azonban mindezen anyagnemek, legyenek bár ezek elemek, vagy összetett testek, bizonyos körülmények közt más meg más halmazállapotban szemlélhetők, miért is méltán következtethetni, hogy a szilárd, híg és légnemű anyag alkata, bizonyos, az anyag természetétől különböző, természeti erők hatásától függ, melyek, vagy kiterjesztvén, vagy összehúzván amaz anyagnak parányait, benne az előforduló halmazállapotot eredményezik. E szerkezetmásításnak fő oka a meleg. A víz például közönséges hőmérséknél hígtest, nagyobbodván hőmérséke (p. 100° C.), légneművé válik, mert ez parányaiban gyengíti az összetartást, eltávolítja azokat egymástól jóval nagyobb arányban, kiterjeszti s légnemüekre átalakítja; kisebbedvén a hőmérsék, végre meghűlnek a parányok s ép oly arányban húzódnak össze, a milyenben melegítéskor kiterjedtek, és 0° C. szilárd test, jég, lesz belőlök. 1*