Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1927
2 I. Módszeres képek az összefoglaló ismétlések és évvégi összefoglalások köréből. A nm. VK Min. úr által 1927. évi 70.640 V. sz. rendeletével a középiskolák Tantervéhez kiadott Utasítások 25. §-ában a következőket olvassuk: „Az 1924. évi XI. törvénycikk az évvégi vizsgálatok helyébe a nyilvános összefoglalásokat rendelte el, melyeken az egyes osztályok számot adnak az oktatás eredményéről. Ezeknek az összefoglalásoknak a régi vizsgálatokkal szemben inkább didaktikai jelentőségük van. A tanár összefoglaltatja a tanulókkal az évközben tanultak fogalmi eredményeit. Az utolsó tanítási órán egységes képben foglalja össze az évi tanítási anyag főbb mozzanatait. Az ismétléseknél már hozzászoktattuk a tanulókat ahhoz, hogy új szempontok szerint tekintsék át nagyobb körben a végzett anyagot, ezt a munkát tetőzi be az évvégi összefoglalás. A tanulók tehát nem a könyv egyes fejezeteit mondják fel, hanem a szellemi munka fonalát a tanár tartja a kezében, ő tűzi ki az összefoglalás szempontjait s irányítja a tanulók feleleteit. Ilyen módon a tanuló tanúságot tehet nemcsak a végzett anyagban való jártasságáról, hanem az anyag felhasználásában való önnállóságáról is. “ Ezen szempontok gyümölcsözővé tétele érdekében az 1927. évi 85.913. V. sz. rendeletével ismét felhívta a főigazgatóság útján az egyes testületeket illetőleg szaktanárokat ily ismétlési és évvégi összefoglalási tervezetek kidolgozására. Intézetünk valamennyi tantárgyáról készültek ily ismétlési és összefoglaló vázlatok, melyek sok érdekes adatot szolgáltattak a kérdés módszeres megoldásához. A tanév végén három osztályban arra vállalkozó tanárokkal próbaösszefoglalásokat is tartottunk, amelyeken az intézet többi tanárai is megjelentek. Az alábbiakban a tanítás ezen módszeres műhelyéből mutatunk be három vázlatot. Összefoglaló ismétlés a magyar nyelvből a VI. osztóban. Összefoglaló ismétlés célja bemutatni: 1. A nemzeti érzést mint a magyarság létfenntartásának alapját az irodalomban. 2. Az irodalmi műfajok genesisét szemmel tartva művelődési tényezőként való továbbfejlődésüket megfigyelni. 3. Az olvasott művek alapján Vörösmarty, Arany és Petőfi költői egyéniségét megrajzoltatni és végül; 4. a drámán .»шжв-> е ж*»: @ © »жж«<ч © ■«■як 111