Székesfejérvár, 1875 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1875-10-09 / 81. szám

A Mykli idomnasim fetat ü­nnepélji. — Október 3-án. — (Vége.) Lapunk mult számában az ünnepély leirását Ger­lach Benjamin igazgató ur beszédénél hagytuk el. Gerlach B. ur sikerült hazafias érzelmű beszédet mon­dott. Beszédében a gymnasium uj díszes épülete felett örömét jelezve, áttér annak eddigi múltjára s igy folytatja: Hogy őshiro városunk, hazánk egykori királyi székvárosa már a XI-ik század első tizedeiben fényes központja volt az ország nemcsak polgári, hanem mű­veltség fejlődési s hitéletének is, s különösen az első sz. király alapította virágzó iskolája vala, mely még I. Ulászló korában is fennállott — Bonnin, Katona s­­t Schwartner munkáiból kitetszik. Megjött azonban 1543. szept. 4-ik városunk gyásznapja, midőn Solimán ha­talmába esett, s 145 évi rabsága folyamán vallásos intézetei s templomaival együtt iskolái is elpusztulá­­nak. Lerázván végre (1688. május hó 9. 10.) a török igát, a jezsuiták már magával a visszafoglaló sereggel vonultak városunk keresztény vértel még párolgó romjai közé, hol még egy kis templom (a kiváltságos préposti) s két kápolna, ezek is félromban álltak fönn Fejérvár hajdani egyházai közül. A nevezett rend tagjai előbb a katonaság s hívek részére lelkészi foglalkozást tel­jesítettek, utóbb a vidék híveire is kiterjesztették lelki gondjaikat. Midőn ekként működési terek nagyobbo­dott, munkás egyéneiknek is szaporodnia kelle, s mint­hogy hi­küldéki lakók, melyet török mecsetből alaki­­tanak át, emelkedő számuknak többé meg nem felelt: magyar tartományi főnökük Jánossy Antal, állítólag a helybeli várkapitány fia — atyai nagy örökségét (100 ezer frt.) a rendház­i templom építésére felajánlotta. Megnyiták e közben tanodájukat is, mely 1727-től eleinte csak 4 osztályból állott, melyekhez utóbb a költészet­i szónoklat két osztálya járult. Azon időbeli oktatásról magáról tényleges tudomásunk nincs, de azon körülményből, hogy egy tanárnak két osztályban egyedül kelle tanulnia, következtethetjük, hogy sem az oktatás terjedelme sei, a hetenkénti óraszám jelen­tékeny nem lehetett.­­ Az intézet élén egy praefectus állott, kik között 1762/64-es tanévekben Pray György a magyar Livius, (hires történész) történelmi művei által maradandó nevet vívott ki magának. A Jézus­társaságiak 1773-ig háborútlanul vezettek középtano­­dájukat, midőn feloszlatásuk következvén be, a városi hatóság közbenjárásával a megzavart iskolaügy végel­­intézéséig — mint világi papok is folytatták pár évig tanárkodásukat. E közben a székesfejérvári tanoda a rendház­i templommal együtt a szent Pál rendjének ajánltatott oda, melybe felsőbb jóváhagyás mellett 1776-ban vezettettek be, s ugyanezen évi nov. hó 4-én a sz. Lélek ünnepélyes segélyül hívása mellett tanodá­jukat megnyitották, mely öt osztályból állott s a pécsi tankerülethez tartozott. ... Tisztelt gyülekezet! Az utódok nemes tiszte az elődök tetteit a jövendő kornak átadni, s a netán fe­ledésbe sülyedtek emlékét felkelteni, hogy buzditólag, hogy emelőleg hasson azokra is, kik a hazát s nem­zetet szolgálják vagy szolgálni készülnek — megemlítjük, miszerint a pálosok közel ez időben mint tanárok itt működtek. Virágh Benedek, a magyar Horácz­i Ányos Pál a kitűnő elégikus, s tanintézetünkben nyert okta­tást a nevezett két jeles férfiú tanítványa a lángi szü­letésű Pyrker László a későbbi egri érsek is, ki bár fennkölt írói szellemét a külföld dicsőítésére működ­tette, mégis egész élte folyamán át mint az erény s az emberiség hive, nagyszerű példánykép s jótevőként világolt mások felett, s mint barátja a szépnek, me­lyet eszközölve s pártolva sok alakban létesített, a szép ízlés n­emesitésére hatalmas befolyást gyakorolt;—ugyanezen intézetben tanult: a tudomá­nyok sok ágában ritka szorgalom s szakavatottsággal jártas Fejér György a későbbi nagyváradi kanonok is.— A pálosok majd tiz évig tanítottak a székesfejér­vári gymnasiumban, s szinte feloszlatva csak további intézkedésig hagyattak meg tanári székeiken, de majd elöregedve, majd mivel a német előadási nyelvet nem bírták, lassanként elhagyták állomásaikat s 1788. rész­ben, 1804. pedig egészen világi férfiak kezére jutott az intézet; ez időben tanult intézetünkben a székes­fejérvári születésű Horváth István jeles nyelvész s történész is. I. Ferencz királyunk 1813. február 9 én kelt oklevelével a tanoda a rendház s templommal együtt a zircz-cziszt. rendnek adományoztaték, s Dréta Antal apát, Villax Ferdinand az intézet első elöljárója, s Paintner Antal főigazgató s kir. biztos által azok birtokába még azon évi november hó 4-én ünnepélyesen bevezettettek. A fennirt évtől fogva 1850. a regnicolaris bizottság által kidolgozott uj randrend­szer, az úgynevezett ratio educationis publicae kere­tében folyton virágzásnak örvendett a gymnasium. S ha mondjuk, hogy ezen időtartam alatt tanintézetünkből mily jeles, az egyházi s polgári állásban többen nap­jainkig tündöklő országos hitű férfiak kerültek ki, ha megemlítjük, hogy a „­Szózat,“ a „Cserhalom,“ „Eger ostroma­ stb. szerzője Vörösmarty Mihály, hogy Szalay László a jeles történész, hogy Reguly Antal a nagy nyelvbúvár egykor tanintézetünk növendékei voltának: az érdemet nem rendünknek tulajdonítjuk, mert igen is érezzük, hogy a főszerep a gondviselés vala, mely a munkálkodáshoz világot ad, s melyet hirdet a tavasz fejlődő virága, úgy mint a nyár hullámzó kalásztengere. — 1850. az országos tanügy a szakrendszer behoza­talával uj átalakítást nyervén, az akkori kormány a helybeli tanodát csak algymnasiummá akarta átalakí­tani ; mivel csak oly helyeken, hol bölcsészeti szak is létezett, szándékozott ezek beolvasztásával főgymnasiu­­mot szervezni. E köztudomásra jött hir levetőleg hatott a város s környék lakosaira, kik, hogy az ebből ered­hető kárt elháríthassák Petheő János megyei fonó vezérlete alatt két tanácsnok ugyanannyi tisztesb” polgárból alakult küldöttség által megkérték boldogult Villax Ferdinandot a zircziek apátját, hogy a négy felsőbb osztály felállítása s ellátása terhét is a szerzetre vállalni kegyeskedjék. A fönntisztelt apát, hogy a haza, a nemzetiség, s a város iránti hő vonzalmát tettleg megmutassa: a küldöttséget legszebb remények közt bocsátván el, aug. 26. éveivel ez ügyben tanácskozott, minek eredménye jön, hogy rendünk Székesfejérvárott nagygymnasiumot állított, mely hazafias vállalkozás leg­felsőbb helyen is szives elfogadásra talált. — Az uj rendszer keletkeztével történt, mit hálás kebellel említtünk, miszerint gr. Zichy György cs. kir. kama­rás tetemes költséggel szerzett természettani szereit gymnasimunk használatára, örök időre hazafius készség­gel átadni szíveskedett. .. ~Mai tanrendszerünk tekintve a szaktanitást kevés különbséggel alapjában ugyanaz, mint az 1850 ki vala, csakhogy a hazai viszonyokhoz mérve más tan­szakokat is magában ölelt. — Ezután részletesen ecse­telé a tanrendszer fejlődését s mai állását. Végre lelkes szavait ezzel végzé : Kedves ifjak ! Régi épületünk szerény homlokzatán a­­Sedes Palladi doctae« Sacra“ czimű­ feliratot, a most emelt új épüle­ten egy sokkal határozottabb váltá fel: IHic Pallas vígét, o juvenes divae colite aram!“ — De ugyanezen 'cirehosticon alatt egy tisztes nevet is olvashatok, ki­nek viselője itt közöttünk van, ki megálda titeket, a ti törekvésteket, s az épületet, melynek tanulói lesztek, megáldá az épületet, hogy az a haza javára és díszére a közműveltség templomaként virágozzék. Ne feledjé­tek e nagylelkű férfiút, ki a tudományoknak ily szép csarnokot emele. A tantermek még üresek, de legyen az terve a ti iparkodástok, szorgalmatok nemes gyü­mölcsével, meggondolva, hogy bizonyítványatokat nem csak szüléitek fogják megvizsgálni, hanem egy más jó anya, az édes haza is elkéri majdan tőletek. Mi keserű s lealázó lenne azokra, kiknek itt pirulniok kell. El tőlem­ mondaná az! Nem a szám, nem a sokaság támaszom, hanem a szellem és vilá­gosság! Ezen viharos éljenekkel befejezett beszéd után Szabó Vik­. oszt. tanuló mondott sikerült beszédet. Ezt a kar éneke követé, végre a „szózat“ eléneklésével a szép ünnepély véget ért. — 350 — Hatósági élni, Fejérmegye bizottságának October hó 5. és 6-ik napjain tartott közgyűlése. Elnök: Szögyény­ M. László, főispán. Jegyző: Bóné Géza, m. főjegyző. — Bizottsági tagok nagy számmal. Elnöklő főispán ur a bizottsági tagok szives él­jenzései közt elnöki székét d. e. 10 órakor elfogalván, felemlíti, miszerint különös örömére szolgál, hogy or­szágos elfoglaltsága közepett is időt s alkalmat vehe­tett magának a mai közgyűlésben megjelentetni, a­melynek tárgyairól a közzétett tárgysorozat, valamint közéletünk folyamáról az előterjesztendő alispáni je­lentés részletes felvilágosítást nyújt. Saját részéről csak néhány tárgy felemlítésére szorítkozik. De mielőtt ezt tenné, nem mellőzheti ama fájdalmas veszteség jelzését, mely a nemzet szívében kitörülhetlen betűkkel bevé­­setett V­ik Ferdinand néhai koronás királyunk ő cs. kir. felsége elhunyta által nemzetünket érte, ki atyai indulata és igazságossága által népeinek hálás elisme­rését még életében kiérdemelte, miért is az osztatlan közérzületnek ad kifejezést midőn kijelenti, hogy ő felségének elhunyta feletti bánatában Fejér megye la­kossága élénken osztozik. Ezek után áttérve a megye sajátlagos viszonyaira a termés mostohaságát s a gazdaközönséget sűrűn ért elemi csapásokat jelzi, melyek a lakosság jólétét fenyegetve, egyszersmind az állam iránti kötelmek teljesítését is megnehezítik. A­mily szomorító e jelentés, és oly örvendetesnek tartja főispán úr, hogy az országgyűlési képviselő választások ez év július havában a legna­gyobb rendben s a választási szabadság tiszteletben tartásával mentek végbe.­­ Ezen képviselőválasztások alkalmával a megyének egyik tevékeny külső tisztvi­selője, László Antal szolgabiró ar országos képviselővé választatván, ezáltal a megyei tisztikar egyik legjele­lősebb ti­sztviselő tagját veszté el, ki jellem tisztasá­gával, képzettségével és lankadatlan buzgalmával a megye régi s újabb tisztviselői közt kiváló helyet foglalt el. Bejelenti főispán úr, hogy az ekként a vaáli járásban megüresedett szolgabirói állásnak helyettes általi ideiglenes betöltését, az idő rövidsége miatt szükségesnek nm látta és hogy ezen állásnak szabad választás utjáni betöltése a mai közgyűlés feladata leend; felhívja tehát a közgyűlést, hogy úgy ezen al­kotmányos jog gyakorlatánál mint a tárgysorozatban elősorolt egyéb ügyek elintézésénél szokott bölcsesség­gel eljárni s intézkedni méltóztassék. Dr. Cziráky János bizottsági tag indítványozza, hogy V. Ferdinánd dicső emlékű boldogult királyunk halálozása alkalmából felirat intéztessék az elhunyt fejedelem özvegyéhez és ugyanez jegyzőkönyvileg is megörökíttessék. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. László Antal országgyűlési képviselővé lett megválasztatása folytán a vaáli járásban megüresedett szolgabirói állás szabadválasztás útján betöltendő lévén, ezen állásra jelentkezők a kijelölő választmány által betűrendben következőleg jelöltettek ki: Barcza László, Bédi József, Hollósi Somogyi László, Lits Gyula, Posztóczky Lajos. Minthogy a többség közfelkiáltás útján kivehető nem volt, névszerinti szavazás rendel­tetett, minek eredménye következő: a beadott 160 szavazatból nyert Lits Gyula 87-et, Bédi József 43-at, Barcza László 28-at, végre Hollósi Somogyi László 2 szavazatot. Ennek folytán Lits Gyula megválaszta­tott a vaáli járás rendes szolgabirájának. Főispán úr törvényes jogánál fogva Dekker Frigyes állatorvost megyei tiszteletbeli állatorvossá kinevezi. Kolossváry Miklós bizottsági tag indítvá­nyozza, hogy a közelebbi választások alkalmával kép­viselővé megválasztott László Antal urnak, mint a vaáli járás volt szolgabirájának jeles és hosszas szol­gálataiért a megyei közönség részéről elismerés nyil­váníttassák. A megyei közönség méltányolva az illető­nek— hosszú időn át — példás buzgalommal, sok szak­ismerettel és fáradhatatlan kitartással tanúsított hasz­nos szolgálatát, ezért távozása alkalmából köszönetét és őszinte elismerését jegyzőkönyvbe igtatni rendeli. Ezután felolvastatott a tapintatosan összeállított alispáni jelentés a megye állapotáról úgy az árvaszéki­­jelentés az árvaszék ügyforgalmáról. (Vége következik.) Hasznos tudnivalók. Az aszalt gyümölcs eltartása. Minden közvetle­nül az aszalóból kijött gyümölcsnek 4—6 napig a le­vegőn egy szellős, száraz helyiségben szétterjesztve kell utószárítás végett feküdnie Úgy nemkülönben az aszalt gyümölcsöt tökéletes kiszáradása után, csak jó száraz időjárás alkalmával, vagy pedig száraz és fűtött helyiségben szabad megcsomagolni, miután ellenkező esetben annak czukra a levegő nagy nedvességénél fogva vizet húz. Ha az aszalt gyümölcs nyitott hor­dókban vagy rakásokon feltöltve száraz és szellős pad­lásokon tartatik, akkor szükséges azt több ízben megforgatni. Csak egészen száraz és szagtalan helye­ken tartható az aszalt gyümölcs pár évig tökéletes jó állapotban. Dr. Lucas E. a reutlingeni pomologiai in­tézet igazgatója az aszalt gyümölcs eltartására nagy agyag, máznélküli (unglasirt) edényeket vagy az úgy nevezett kávézsákokat ajánlá, mely utóbbiak zsinó­rokból nagyon ritkán szőve vannak úgy, hogy a levegő mindenütt hozzájuk fér, vagy pedig szelelő nyílásokkal ellátott ládákat. A­kinek rendelkezésére sem úgyne­vezett kávézsákok, sem pedig a fentebb érintett agyag edények nem állanak, aszalt gyümölcsét számos évig jó állapotban fogja tartani, ha az avval telt zsákokat egy száraz és szellős padláson felakasztva fogja tartani. Paradicsom-almát télen is frissen eltartani követ­kezőképen lehet: mindenekelőtt a legszebb, legkifo­­gástalanabb paradicsom almát kell kiválogatni, egyen­­kint tiszta szőlőlevélbe göngyölgetni és hordócskákban, fazékban stb. rétegesen egymás felé rakni. Ezen edé­nyeket oly módon kell fris vízzel megtölteni, hogy a paradicsom alma folytonosan viz alatt legyen, minden második nap pedig a vizet le kell ereszteni s frissel pótolni, ennélfogva czélszerűbb lesz könnyen csapo­­ ly ható hordócskát alkalmazni, mintsem fazekat, melynél a viz gyakori felcserélése sok bajjal jár. A későn érő őszi baraczk lehullása ellen Ritter kertész a baraczkok körüli levelek szeptember hóban leollózását ajánlja. Ezáltal a gyümölcs erősben meg­ülné a fát, és színben és értékben is nyerne. A ki­­sérlettételt ajánljuk. Megyei és városi hírek. — Lapunk volt negyedéves előfizetőit, kik­nek előfizetésök e hó elején lejárt—kérjük, hogy az előfizetést mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldésében fennakadás történjék. Előfizetési ár okt.—decz. évnegyedre 1 frt. 50 kr. Egyszersmind kérjük lapunk pártolóit, hogy azt saját körükben terjeszteni szíveskedjenek. Minél nagyobb pártolást kérünk és remélünk, részünkről iparkodunk a lapot a várakozásnak megfelelőleg változatos tartalommal kiállítani. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azon hölgyek és urak s általában az egész résztvevő közönség, kik 1. évi október 5 én forrón szeretett feledhetetlen anyánk temetésénél utolsó tisztességtételre megjelenni kegye­sek valának, a magunk és az egész rokonság legőszin­tébb köszönetét és háláját fogadják szívesen.— Székesfejérvárott október 6-án 1875.— Fekete János, Graál Lajos.

Next