Állami Garay János gimnázium, Szekszárd, 1929

Az év története. A beírások július hó 1-én és 2-án, továbbá szeptember hó 2-án és 3-án voltak. A javító-, felvételi-, különbözeti- és magánvizsgálatokat augusztus hó 30—31. napjain tartották. A tanév ünnepélyes megnyitása Veni Sancte-val szeptember 4-én volt, amikor az osztályrendezést elvégeztük s az ideiglenes órarendet is kihirdettük, úgy, hogy a rendes tanítás szeptember 5-én meg­kezdődhetett. Személyi változás. Belházy Ernő r. tanár a tanév eleje óta betegszabadsá­gon volt. Óráit szakszerű helyettesítéssel láttuk el. A tanév elején Ács Sándor rendes testnevelési tanár intézetünkbe helyeztetett át. A karének és r. k. egyházi ének tanítását ebben a tanévben Raffay Sándor r. k. elemi iskolai tanító vette át. Hivatalos látogatás. Mátrai Rudolf tanker. kir. főigazgató 1930. évi április hó 1—4. napjain végezte hivatalos látogatását. Az iskolai élet minden mozzanatára kiterjedő megfigyeléseit a látogatás befejeztével tartott értekezleten közölte a tanári testülettel. Legfőbb gondunk az ifjúságnak valláserkölcsös és hazafias szellemű nevelése volt. Igyekeztünk az ifjúságot a létnek és a nemzetnek nagy problé­máival , megismertetve a léha és sekélyes gondolkozásmód fölé emelni. A tanári testület a hitoktatók munkáját tanításával és példájával támogatta. Minden reményünk megvan arra, hogy Istenben hivő, gyakorlatiasan vallásos, áldozatosan hazafias, képzett és munkás ifjúságot bocsát az életbe az intézet. A tanulók az előírt istentiszteletekre szorgalmasan eljártak. A róm. kath. tanulók részére február hó 13—16. napjain lelkigyakorlatokat tartottunk P. Polgár András jézustársasági atya vezetésével. „Az ember nemcsak intellektuális, hanem erkölcsi lény is. Tehát nemcsak értelmét kell kicsiszolni, hanem akaratát is hajlamossá kell tenni a jóra. Az éles értelmű, de erkölcsileg romlott egyén inkább átok, mint áldás a társa­dalomra. Az iskolának a gondjaira bízott tanulókat nemcsak a latin nyelvre, meny­­nyiségtanra és természettudományokra kell megtanítani, hanem arra is, hogy igazmondók, kötelességtudók, talpig becsületesek legyenek. A talentum Isten adománya. Az erkölcsös jellem az akarat diadalmas győzelme az ösztönök felett. Az elsőt készen kapjuk. A másodikat csak örökös küzdelemmel lehet megszerezni és az élet csábításával szemben megtartani. Vannak, akik azt mondják, hogy ezt az erkölcsi tökéletesedést a vallás segítsége nélkül is el lehet érni. Erről a kérdésről vitatkozhatnak a filozófusok, de az iskola nem kísérletezhetik. Az iskolának, különösen a középiskolának nem az erkölcsökről vitatkozó, hanem erkölcsösen élő nemzedéket kell nevelnie. Ennek a nevelés­nek az útja pedig az, melynek irányát a vallás szabja meg. Tehát az iskola erkölcsi nevelésének zsinórmértékét is a vallás határozza meg. A vallásban rejlő nevelő erőt minden tanárnak minden tárgy keretében ki kell használnia. Minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy a magyar iskolákból Istent imádó, a hazáért élni és halni tudó, embertársaikat szerető ifjak kerüljenek ki.“ (A főig. értekezlet jegyzőkönyvéből.)

Next