Szemészet, 1871 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1871-02-05 / 1. szám

— 9 — Ki 1 Tiszta eredményt továbbá csak puszta szemmel kaphatni; miután pedig Snellen betűsorozata olyan, hogy legtöbb esetben szemüvegeket nem is nélkülözhetni, szükséges hogy a nyert eredményhez hozzászámítsuk a használt üvegnek nagyító — illetőleg kisebbítő coefficiensét, nehogy tévútra vezettessünk. A domború üveg t. i. nagyobbitja, homorú üveg kisebbíti a reczegképet, mely nagyobbitásra és kisebbítésre mint tudjuk, az üvegnek a szemtöli távola döntő befolyással van. A rövidlátó tehát kisebb, messze — vagy tullátó ellenben nagyobb láttélességet mutatna mint minővel valóban bír, ha a nevezett coefficienst számításba nem feköznék. Ez pedig domboru üvegre nézve ,-----homorú üvegre nézve, I x, —— hol f az üvegnek góczi távolát (vereinigungsweite) x pe-I—-X, dig annak távolát a szem láttani középpontjától jelenti. Ez különben W o i n o v* szerint gyakorlati tekintetben lényegesnek nem mondható. Burchardt múlt évben új látellességi próbatáblákat tett közé,** melyeket nemzetközi próbáknak azért nevezett el, mert nem betűkre, hanem egyszerű kerekded alakokra, illetőleg korongokra és pontokra vannak fektetve. Ő ugyanis Snellen tábláinak hiányosságát átlátván,bírálata nagy súlyt fektet a különbségekre, melyeket az astigmatismus eredményez, amennyiben a betűk többsége inkább hosszak mint szélesek, de úgy hiszem, hogy ezen hátrány Snellen négyszögű betűi által el lett hárítva) azon volt, hogy ezt saját rendszerében lehetőleg mellőzhesse. Természetes, hogy ő is a látélesség fennt vázolt élettani fogalmából indult ki, de miután nem betűkkel hanem egyszerű gömbölyű alakokkal kutatja, szükségképen kisebb látszögletet talált a rendes látélességnek megfelelni mint Snellen, tehát nem 5' hanem csak 2, 15' pereznyit. Ő is kutatja, milyen távolságban bírja a szem az egy csoportban találkozó kis tárgyakat tisztán megkülönböztetni, tehát biztosan megolvasni, összehasonlítván aztán a talált viszonyt a rendes szemnél előforduló viszonynyal. Tárgyai készítésénél nagyon gondoskodott arról, hogy a tárgyak mekkorasága ugyanazonos legyen azoknak egymástól a távolával. A kerekded alakot pedig azért választa, mert legalkalmatosabb különféle szabálytalan csoportok összeállítására. Az egyes csoportokban egyesített korongok száma változik nagyobbrészt 4 és 6 közt, csak némelyek vannak 3 valamint héttel. Ilyen csoport van 18, 3 táblán. Minden csoport számmal van ellátva, mely a távolságot centiméterekben jelöli, mely távolságban a rendes látélességű szem a csoport egyes részeit meg bírja olvasni. A csoportok oly módon vannak összeállítva, hogy mind a színlelő, mind a lázgyengeségét eltitkolni vágyó beteg tévedésbe essék, ha az egyik csoportból a másikban tartalmazott pontok számára következtetést vonni akarna. A kisebb csoportok száma azért sokkal nagyobb mint a megfelelő Snellen vagy Jaeger-féle próbáknál, mivel az által lehetséges még a rövidlátóknál is szemüveg nélkül nyomozni a látélességet. A legkisebb próba 6"-nyira szolgál, míg Snellen és Jaeger táblái 1 és 1V2'-nyival végződnek. Az eljárás a következő. Megkezdjük a kutatást nagyobb csoporttal, tehát a szoba nagyságához képest 500 vagy 300 számmal (illetőleg 16 és 9% lábnyi távol) és pedig a rendes távolban. Ha az egyén (mindig csak egy szemről van szó) a csoportot könnyen számlálja meg, még tovább távolítjuk azt el, mindaddig, míg biztosan olvassa meg. Ezen esetben a látélesség nagyobb a rendesnél, mekkoraságát pedig találjuk, ha az ismert egyenlítéshez Vad és D helyett mint Snellen szerint az illető távolokat tesszük. Ha az egyén pedig a próbát meg nem oldja, közelebb visszük azt, míg bizton megolvassa. Ugyanazt tesszük most már fokonként kisebb csoportokkal, addig míg a talált távolnak viszonya a rendes távolhoz növekedőben van. Azon egyenlítés, mely Y-ért a legnagyobb értéket nyújtja, fejezi ki a szem látélességét. Csak oly szemeknél szükségesek szemüvegek kik x/6-nál nagyobb rövidlátással, ha egyszersmind jó látélességgel bírnak, valamint azoknál, hol lencsehiány van. Sok időt venne igénybe ha itt részletesen írnám le azon eljárást, mely a közelpont, a távpont, valamint a szemüvegszám meghatározására vezet. Magában véve elég egyszerű, mégis némileg bonyolódottabb a szokott módnál, s már azért kellemetlen, mert a centiméterben talált számokat hüvelykekre, melyekkel a szemüvegek eddig jelöltetnek, kell redukálni Maga a szerző is még kérdésesnek tartja, váljon methodusa fogja-e a gyakorlatban S n e 1l e né t nélkülözhetővé tenni. (Még Snellen is alkalmaz kis fekete korongokat újabb kiadásában, de csak egy távolsági mintában). Megjegyzendő, hogy az említett három táblán kívül még két tábla van az astigmatismus nyomozására, melyek segítségével mind a legnagyobb fénytörésű délkör irányát mind az astigmatismus fokát egyszerű módon találhatni. Az összes táblák a magyarázatot tartalmazó kis füzettel kényelmes zsebborítékban vannak egyesítve. Egy másik új módosítvány, mely különösen az újonczoknál történő nyomozás tekintetéből van összeállítva az altonai törzsorvos Boettcher-től (Geometrische Lehproben zur Bestimung der Sehschärfe bei Functions-Prüfungen des Auges mit besondern Berücksichtigung des Untersuchung Militärpflichtigen. Berlin 1870.) származik. Ez nem annyira Snellen bírálatából indul ki, s nem is gondolja, hogy az általa javalt mód minden tekintetben javítsa Snellenét, mint Burchardt teszi, hanem abból a szempontból, hogy olvasni nem tudók, különösen gyermekek számára, kiváltképen pedig a szabatos astigmatismus nyomozásában előnyösebb fekete négyszögeket egyenlően nagy szünetekkel használni mint az ismeretes négyszögű betűket. Ő is 2'-nél kissé nagyobb látszögletet talált mint a rendes szem mértékét, mely látszögletnek megfelelő távoli római számokkal jelöli az egyes csoportok felett. De ezen számok sem hüvelykeket, sem centimétereket nem, hanem decimetereket jelentenek, melyeknek körülbelüli redukálása hüvelykekre könnyű, amennyiben 1 Decimeter körülbelül 14“. A törtszám csak úgy használtatik mint Snellen módjánál. Az egy csoportban összeállított négyszögek száma változik 3-tól 5-ig, de az egyes négyszögek mekkorasága is változik. A csoportok összeállítása természetesen nem oly különféle mint kerekded tárgyaknál; összesen csak 5 féle csoport van. Száma 13, 3—200 Deciméterig növekedő távolságra. A gyakorlat csupán hosszabb használás után foghat nyilatkozni e geometricus próbatárgyak becse felett, de az alapelv elméleti helyességét már most sem lehet kétségbe vonni. Szemsértés izzóvas által: nyomkötés, gyors gyógyulás. Közli Torday Ferencz dr. S. Lajos 28 éves egészséges bádogossegédnek 1. év január 21. d. e. 9 órakor kovácsolás közben egy 50" nagyságú izzó vasdarab pattant bal szemébe, mely a sérülés alatt nyitva volt. Azonnal a behatás után kitarthatlan szaggató fájdalom keletkezett, mely a szem illetőleg felső szemhéj pillarészétől kiindulva a bal homlokfélre terjedt. Tetemes fényiszony mellett a szemhéjrézst épen nem volt képes megnyitni. A kínzó fájdalom és azon aggasztó gondolat, hogy „szemevilága kifutott“, buzdította az illetőt mielőbb orvosi segély felkeresésére d. e. 10 órakor, tehát egy órával a sérülés után az orvos egyetem szemészeti korodáján keresett segélyt hol hideg borogatások rendeltettek, melyek nem, hogy csökkentették volna a beteg fájdalmát, de azt inkább fokozták, miért d. u. 4 órakor bemutatta magát Hirschler Jr.-nak, ki is a felső szemhéj külső felének közepén egy kis borsó mekkoraságú, kerekded, még pörktől nem fedett felületes bőrsebet talált. A felső szemhéj pillaporczi részén, a pillaszéltől 3'' távolságra a bőr kissé vizenyősen meg volt dagadva, kékes veres szín mellett feltűnő érzékeny, annyira, hogy beteg ezen rész leggyengébb érintésre is fejét hátrarántja, feljajdul. A pillaszőrök némelyike meg van perzselve. A szemhéjrés görcsösen van becsukva, felszólításra beteg azt önkéntesen nem képes megnyitni; erőszakos megnyitáskor az ideges fájdalom fokozódik. A szemteke külső felének * Zur Bestimmung' der Sehschärfe bei Ametropie. Arch f, Ophth IV. II. 144 1. ** Internationale Sebproben zur Bestimmung der Sehschärfe und Sehweite. Cassel 1870.