Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)

1892-02-28 / 1. szám

1862. 1. sz. SZEM ES­Z­E­T sehogysem sikerül a lehető legszelibb (lásd az alábbi 11. és 16. sz. eseteket), mert a kés az iris lapján elsiklik és hurkot nem fog. A közepes fekvésűért a gyakoriak, rajtuk néha mind a két szár kivágása azonnal teljesül; néha csak az egyik szá­ron (sphincterolysis unilateralis, mely egymagában már nyere­ség volna a teljes k­is kimetszéssel szemközt), de a másikon a kis műtétekt kevés nap múlva ismételni lehet. A sphincterolysis nem teljes synechio­ektomia. Az utóbbi fogalmának megfelelő eljárást találni nem volna-e jobb? Nem gondolnám, legalább az esetek egy részére nem. Mert a lob pl. glaucoma ellen a biztosítás megvan, ha a rongálás megszűnt.­ A látás pedig legkevesebbet szenved direkte, ha az iris rendes síkjában levő szár részek nem nyílnak ketté, míg a heget bélelő krisdarab a heg hátulján marad és mégis a kettő közötti összefüggés szétválik. Az iris szélessége szerint elég, ha egymaga a sphincter vált szét, legjobb a 1/s szélességig, már rossz a 1/2 szélességnél tovább terjedő bemetszés. A kés élével hurokba fogott sphincter néha rosszul vágó­dik, kivált ha az iris lábosan duzzadt és puhult. Mint szövet­tel fedett kés lágy kenyérből leszelhet a szövet szétvágása nélkül is: a Graefe-kés a heglebenyből kijöhet, úgy hogy az átvágatlan k­is­ szövetet magával kihozza (pl. 3. sz. esetemben). Bátran tovább kell húzni a kést, a cornea-sebbe került k­iscsücsköt pedig fogóval és ollóval levágni. Hátrány nélkül végződik ez. Simábban megy a dolog lábtalan, régi, cicatrix adhaerens­­nél. Néha a sphincter mindenik oldalon már ékalakúlag nyíló tátongást mutat, holott a lebenykészítést még be sem fejeztük. Ez nyereség: hosszában lehet a kést kihúzni, és a lebeny csúcsa helyén szöveti hidat meghagyni. Helytelen contrapunctio is javítható, ha csarnokvíz még maradt. A sphincterolysis folytatásaként friss prolapsus iridis tol­dalékul le is vágható: a csarnokvíz elfolyása után rohadt és redős lévén, fogó és olló könnyen elviszi és a maradó nyílás kötés alatt begyógyul. Heggel borított öreg prolapsus, részleges szarucsap, megtágult heg stb. már merev és így csípővel csúcsba nem emelhető, de felét laposan lecsapva, azután fogó­s ollóval le­­kanyarítva, vele is a sphincter-kiszabadítás sorában végezni lehet. A sphincter bemetszés az első pillanatban ékalakúlag nyílik. Ritkán marad így, csak ha a szövet a beszűrődéstől kemény lett. Kivétel az is, ha a szövet egyenlőtlenül tágul. Legközönségesebb az éknek egyenes vonallá kihúzódása A szár megnyúlik és az ék két határvonalának együttes hosszú­ságával feljebb húzódik. A coloboma is a bemetszések hosszá­val tágul. A pupilla körtealakja elenyészik, az átellenes sphincter-rész szélsebben mozoghat, jobban simulhat a fény­változáshoz, és nem rándul a benőtt szárak feszessége, ellent­­állása miatt. Az eredmény teljes, ha a látható k­is részek mind egy síkba jutottak és a heg felé való boltosodás elenyészett. Az eredmény megítélésére szükségtelen, hogy a metszé­sek helyén benyitást lássunk, sőt ilyet (mint a mondottakból folyik) ritkán is fognánk látni. A heg mögé úgy sem nézhe­tünk, hogy ott változott helyzetet konstatáljunk. Ha mégis az irisszövetnek egyenes megtekintéséből akar­nánk az eredményről meggyőződni, nagyítóval kellene vizs­gálni, így azután tényleg felfedeznék, hogy a sphincterhez irányuló kü­llős szálazat most nem a hegszél alá, hanem az eltávolodott sphincter metszési vége felé, a hegtől távolabbi pontra, irányul. A jól sikerült átmetszésnek maradó eredménynyé alaku­lását még egy esemény az utókezelésben meghiúsíthatja. A csarnok későn állhat helyre, ezalatt a pupilla szűk, a metszés helye egyelőre nem tágul, időközben az iris gyengésebb helyi láb mellett is megint a heg széléhez tapad és utóbb, midőn a csarnok helyreállt és a pupilla tágulna, már nem enged (lásd alább a 21. és 24. eseteket). Ezért atropincseppeket használni és ectasiás hegnél is csak később pilocarpin cseppekre térni jó. A műtétek­ elrendezést illetőleg előzetesen 1 — 11/2 óra alatt 4—6-szor 5% cocainoldatból becseppentés ajánlatos. Ha az általa táguló pupillát rösteljük, közben pilocarpincseppet adhatunk. A beteget fektessük, szemrésfeszítő kell, fogóval a szem­golyót tartsuk. Késnek egy köszörüléstől elkeskenyült Graefe­­féle legjobb, csak jó éles legyen. Az operálás alig fáj, vérzés ritkán jelentős, néha semmi. Utána a szemeket bekössük. Agyban fekvés 1—3 napig tanácsos, vagyis míg a csarnok helyreállt. A kötést egy nappal később levenni lehet. Lobos reactio alig van, a szemgolyó gyengén rózsaszínű, kivétel, ha piros. Nem a láb, hanem a lebeny biztos letapa­dása irányadó a betegre szabott megszorításokban. Az utókezelés átlag 5—10 napot igényel. Mellékelten közlöm operálásaim számát: 66 Ezen sphincterolysisekben velem osztoztak: Ottawa 1, Csapodi 1, Neupauer 3, Grósz 1. A többi 22 t magam végeztem. A folyó január hóban assistenseim már további 3 esetet operáltak. A szemklinikán végezett sphincterolysisek eseteit a min­den betegről vezetett kórtörténetek primaer adataiból Kovács Sándor dr. úr (Brassó) volt szíves egységes alakban átdolgozni és átnézetes táblázattal ellátni. Az első esetre 1883. deczember 4-dikén (Karafiáth Má­­rius dr. kórtörténeti feljegyzései után) elég jól emlékezem. Alsó consolidált cicatrix adhaerens volt. Iridectomiára szántuk. Azonban a szemet még egyszer nézve és a feladaton tűnődve, inger támadt azokat az előre nyúló sphincterszárakat a heg­­belső lapja mentén leszabdalni. Irislándzsa helyett Graefe-kést vettem, a cornea középvonalában az irisszárak előtt, elvezettem és élével lefelé addig vágtam, míg a szárak kiszabadultak. Ekkor a kést visszahúztam. Nagyon tetszett az eredmény. „Solutio iridis ex cicatrice adhaerente corneae sinistrae“ név­vel írattam a műtétek­ naplóba. Klinikai új berendezés lővén közbe, csak 1885 június 2-dikán tértem vissza az eszmére. Az eset hasonló volt. Az egész corneát keresztezni azonban haboztam. Már a beszúrás­hoz készültem, midőn hirtelen ötlet sugalta, hogy az egész elbánást tisztán a hegben végezhetem, ha az előrenyúló k­is­­szárakat ívszerűen megkerülöm. Fennakadás nélkül sikerült,­­ megvolt a sphincterolysis anterior! Az eszme horderejét ter­mészetesen kitanulni kellett és innen van, hogy csak most állok vele elő, a midőn kifogásom már nincsen, sőt 6 esetben láttam, hogy mások kezében is egyszerű és biztos a művelet.­­­­ A részletekről még egyszer az általánosításra visszatérve, a sphincterolysis anterior kivitelére vonatkozó helyzetet kell szemügyre venni. Ha szürke hályog tokjának meghasítására kis, sarlóban végződő tűt szúrunk a mellülső csarnokba, az eszközzel az Tanév Összes operatiók Splimetero-­­­­tomia pupillaris spiinctero­lysis anterior 1874. okt.—1875. ju­lius 31. ... ... 2971 — 1875. okt.—1876. jun. 15__________ 2639 — 1876. szept.—1877. jun. 15.­______ 3565 — 1877. szept.—1878. jun. 15.- ---------3813 — 1878. szept. —1879. jun. 15.. ... ... 387— — 1879. szept.—1880. jun. 15.. ... ... 4936 — 1880. szept.—1881. decz.............. ... 8382 — Mivel a szünidőkben is mostantól nyitva állt a klinika, polgári évekre fordítani a kimutatásokat czélszerű­bb lett. 1882. jan.—decz. ... ................. ... 6253 — 1883. jan.—decz. _____ _______ 6723 1 1884. jan.—decz. .. _____________ 732— — 1885. jan.—decz..................... ............ 9002 2 1886. jan.—decz....................................... 766i i 1887. jan.—decz........................................ 753i 3 1888. jan.—decz................................ 834— 8 1889. jan.—decz. ............ ..............-767— 7 1890. jan.—dccz. ... --------------768— 1 1891. jan.—decz. .........................-7532 5 Összesen ______ 10,585 38 28 1 Mint sphincterotomia pupillaris czikkemben, „Szemészet“ 1874, bőven kifejtettem.

Next