Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1893-02-26 / 1. szám

i jó antiseptikus szerre, ezt könnyen beláthatjuk, ha meggondol­juk, hogy a szem folyton érintkezik a levegővel és porral, miért is a kötőhártya zacskójában, valamint a könytömlőben már normális állapotban több nem pathogen bacterium mellett rendszerint egy két pathogen bacterium is szokott lenni, melyek­nek káros hatásából csak az ép felhám védi meg a szemet. A legkisebb sebzés — akár véletlen sérülés által, akár műtét czéljából — utat nyithat a pathogen bacteriumoknak a beván­dorlásra. Bármely műtét előtt tehát desinficiálni kell a szemet, az eszközöket, az utókezelés közben szintén óvni kell a szemet a netaláni fertőzéstől; sőt még az operált szemre alkalmazott szemcseppeket is tanácsos megfelelő antiseptikus szerrel vegyítve használni. Azonkívül számos fertőző eredesű szembaj ellen még most sincs orvosságunk, így pl. conjunctivitis blen­ acuta, conjunctivi­tis diphteritica, crouposa, a keratitis néhány alakja ellen stb. Ily viszonyok között egész igyekezetünket oda kell fordítanunk, hogy lehetőleg oly antiseptikus szereket találjunk, melyeknek bacteriumölő oldata vagy nem, vagy csak alig izgatja a sze­met. Ezen czélból minden egyes antiseptikus szert kellene pontosan megvizsgálnunk és vele megfelelő kísérleteket végeznünk. Én három újabb antiseptikus szert viszgáltam ilyen irányban, úgy mint a hydrargyrum cyanatum, a lysolt és a kresylsavat. Ezen szerek vizsgálatánál először is azon erősségű oldatokat igyekeztem megtalálni, melyek a szemet vagy ál­talában nem, vagy csak alig izgatják ; más szóval a szereknek azon töménységét igyekeztem meghatározni melyben e szerek a szemen alkalmazhatók, másodszor pedig az ekképen meghatározottt töménységű oldatoknak bacteriumölő képes­ségét határoztam meg. Az antiseptikus szereknek a szemen alkalmazható concen­tratióját akkép határoztam meg, hogy minden egyes szer 1%-os oldatából több gyengébb egész 1 : 1000 való oldatokat készí­tettem és azokat nyulak szemén kipróbáltam. Ezen kísérletek­ből kitűnt, hogy a nyúl szeme igen jól tűri az 1%-os kresyl­savat és az l°/00-es hydrargyrum cyanatumot; ellenben az 100-es lysol becseppentése után előállott conjunctivalis és cornealis izgalom oly nagyfokú, hogy a cseppentés után csak 1 Van 2 órára múlik el. Az ekképen meghatározott oldatok bacteriumölő képes­ségét három bacteriumra vonatkozólag vizsgáltam, u. m. a cho­lera-bacillus, az antrax-bac. és a staphylococcusra nézve. A vizsgálat czéljából az E selyemhúrnak körülbelül 1 cm. hosz­­szú előbb sterilizált darabjait és egy hengerded, körülbelül 9—10 cm. átmérőjű, 3 cm. magas reá illőfedővel ellátott sterilisált ü­vegcsészét használtam, mely utóbbinak alján steri­­lisált agar agar réteg volt kiöntve. Minden egyes vizsgálat­nál 7 selyemhúr darabot tettem a megfelelő bacterium friss culturájába (többnyire bouillon cultura), hol azok megduzzadva, a bacteriumokat magukba szítják. Azután 6 drbot közülök egyszerre tettem a kérdéses antiseptikus szer oldatába, mely­ből egy perez múlva 1 drbot, 3 perez múlva a másikat, majd 5, 10, 15, 20 perez múlva a többieket szedtem ki és azokat sterilisált vízben leöblítve, az előbb említett üvegcsésze alap­jának a kerületére az agar-agarba olyformán helyeztem el, hogy köztük 2—3 cm -nyi köz maradt fenn, kívülről pedig minden egyest megjegyeztem. Az antiseptikus szerből kivevés után azért tartottam szükségesnek a kérdéses húrdarabot sterilizált vízben leöblíteni, nehogy a rajta tapadt antiseptikus szer továbbra­ is hatva a kísérlet eredményét zavarja. Az üvegcsésze alapján levő agar-agar tápanyag közepére minden esetben külön, egy a culturából kivett s így a kérdéses bacteriumok­­kal telített húrdarabot helyeztem, hogy így a cultura élet­­képességét ellenőrizzem. Ha t. i. a cultura életképes volt, akkor a csésze alap­jának közepén levő húrdarab körül az agar-agarban az új cultura megindul, míg ellenkező esetben cultura nem mutat­kozik. A húrdaraboknak elhelyezése után a csészét a thermo­statba helyezzük. 24 óra múlva a csészét újra megvizsgáljuk, nézvén mely húrdarab körül fejlődött cultura és mely körül nem. így azután azt találjuk, pl. hogy a staphylococcus cul­­turájából a hydrargyrum cyanatum 100-es oldatába he­lyezett húrdarabok közül az első (1 perez behatás) és a máso­dik (3 perez) körül fejlődött cultúra, míg a harmadik (5 perez) körül és a többi (10, 15, 20 perez) körül nem fejlődött. Ez annyit jelent tehát, hogy az l°/pores hydrargyrum cyanatum a staphylococcust 3 perez alatt nem, de 5 perez alatt már megöli. Ezen bacterium vizsgálataimat Preisz Hugó dr. bacterioló­­giai intézetében az ő szíves útmutatása mellett végeztem, miért is e helyen mondok neki köszönetet. Ezen kisérleteim eredménye a következő volt: Anthrax-bac. 1 perez alatt öli meg 15 perez alatt öli meg 1 perez alatt öli meg Cholera-bac. 1 perez alatt öli meg 15 perez alatt öli meg 25 perez alatt sem öli meg Staphylococcus. 5 perez alatt öli meg 20 perez alatt sem öli meg 25 perez alatt sem öli meg A­mint ezen kísérleti eredményekből látszik, a lysol és a kresylsav a szemre egyáltalában nem alkalmazható, míg a hydrargyrum cyanatum 1 : 1000 oldata minden fertőző eredési­ bajánál és a szemoperálásoknál igen ajánlható Műszerek a hályogki­csúsztatás­hoz, korpád­ban csonkított lebenynyel és kerek szem­bogárral. Schulek Vilmos ny. r. tanártól.1 F. é. február 15-dikén a szürke hályog eltávolításának egy új módját ismertettem.2 Keskeny késsel laposan kezdek szarulebenyt szabni, de a folytatásban a kést hátára állítom. A lebeny csonkán, még pedig feltűnőleg lehajlott ívvel határolt alakban készül. A hályognak tokjából jókora darabot fogóval kirántok. Végre alul nyomva, a hályogot buktatom és kihaj­tom, míg felül párk­ányos lapáttal a szemcsillagot támasztom, majd a lapátot beletolva, a reá hajtott hályogmaradványokat kiszedem. Akkor az elbánás tudományos czíme és a műszerek alakja még nem volt végleges. Általában a hályogeltávolítást extractio cataractae-nak nevezik. Az elnevezés téves. Expulsio cataractae , hályogkita­­szítás, felelne meg.3 Magyarul szelídíthetünk a megnevezésen és hályogkicsúsztatásnak mondhatjuk, mint a­hogy az odvas fognak eltávolítására könyebben készülünk, ha fogkirántás helyett foghúzásról beszélnek. Az én expulsio cataractae-féle operáló eljárásom pedig más, a hályogot eltávolító módokkal, névleg a Beer és a Graefe-félével szemben pontos megjelölés kedvéért a czímiratú elnevezést kaphatná, t. i. „hályogkicsúsztatás horpadtan cson­kított lebenynyel és kerek szembogárral“.­ Az addig meglevő műszereket átalakítani, némelyeket egészen újból szerkeszteni kellett. Ismertetésük jelen értekezésem tárgya, — egyéb részleteit az operálásnak más alkalmakra hagyva. 1 A m. tud Akadémia 1892. junius 20-dikán tartott ülésében elő­adva és bemutatva. 2 Math. és term. értesítő X. kötet 6. füzet 84. lap. 1892. Ennek nyomán: „Szemészet“ 1892. áprilban, 2-dik szám. 3 A rendelkezésre álló nyelvanyag ez : kihúzás, kihúzás, kivonás, kihajtás, kitolás, kieresztés, kibúvás, kibuktatás, kibujtatás, kinyomás, kiszorítás, kivevés, kiürítés, kisorolás, kivétel, eltávolítás, kivezetés, ki­fejtés, kiszabadítás, kitisztítás, kisiklás, kijövetel, kijuttatás, kibökés, kiszedés, kisimítás, kiűzés, kikergetés, kilódítás, kitakarítás, kiengedés, kibontás, kibocsátás, kitaszítás, kicsúsztatás. A két utóbbit gondolom legjobbnak, mert az „eltávolítás“ túlságosan általános értelmű. 4 Németül: Herausschiebung (Austreibung ?) des Staates mittelst concav gestutztem Lappenschnitt und mit rundbleibender Pupille. P/oo-es hydrargy­rum cyanatum 1%-os kresylsav l%o-es lysol 1 Az 1892. évi 6-ik számú Szemészetben „Szemészeti értekezetek“ czímű czikkben lysol helyett hibásan solutol van említve. SZEMÉSZET 1893. 1. sz.

Next