Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)

1894-02-25 / 1. szám

1894. 1. sz. () R V 0 S I H E TILAP-SZ E M E S Z E T Klinikai közlések. i. Melanosarcoma chorioideae. Közli Blaskovics Fridolin dr., szemklinikai gyakornok. G. S­, 32 éves, kerékgyártó, 1893. november 28-dikán jött a szemklinikára. Beteg előadja, hogy 4 évvel ezelőtt bal karjára esett úgy hogy, bal arczfejét is megütötte. Ennek következtében arcza s a bal szem környezete megduzzadt s vérrel beivódott. Ezen eséstől számítja látása romlását. Ez eleinte abból állott, hogy fekete foltot látott szeme előtt libegni, későbben színes kari­kákat vett észre. Egy év előtt állítólag kettősen is látott. */» év óta rohamosan csökken látása, mígnem néhány hét óta semmit sem lát. Néhány nap óta szeme kivörösödött s igen fájdalmassá vált. Jelen állapot: Jobb szem ép. Bal szem tarsalis és bulbaris conjunctivája belövelt. Az elülső hosszú ciliaris erek rendkívül tágultak, kanyargósak. Cornea körül élénk ciliaris injectio van. A bulbus elülső része kis fokban kitágult. A cornea kissé borús. Csarnok nincsen. Iris vékony, szálazata sorvadt, pupillaris szélén keskeny festenygyűrű látható. A pupilla függélyes irányban kissé ellyptikus, az maximum tág, fényre nem reagál. Területében a cornea hátsó felszínét érintő lencse piszkos-sárga, opák, át nem világítható. Az egész bulbus igen kemény (T -1- 3), tapintásra és spontán is igen fájdalmas. Tárgylátás, fényérzés nincsen. A diagnosist glaucoma absolutumra tettük s a sérüléssel való összefüggésre azt a lehetőséget állapítottuk meg, hogy a luxált lencse okozhatta a glaucoma secundariumot. Lefolyás: November 30-dikán enucleatio, utána reactio nél­küli gyógyulás. Beteg deczember 7-dikén tiszta szemüreggel távo­zott. Azóta teljesen jól érzi magát. Az enucleálásnál feltűnt a szem megnyúlt alakja s ezért a megvizsgálhatás gyorsítása czéljából a szokott módtól (Mü­ller-féle folyadék) eltérve, tömény, konyhasós subamat-oldatban keményí­tettük, a szokásos eljárások után celloidinba beágyazva, mikroscopiai vizsgálatnak ve­tettük alá. A topographikus elrendezést a mellékelt vázlatos rajz mutatja. Kórboncttani elváltozások: Felmetszés után azonnal szembe ötlött, hogy a szemfenéken a papillától kissé ki- és felfelé egy mogyorónyi, kocsányos daganat foglal helyet. Ennek méretei a következők : a daga­nat magassága a kocsánynyal együtt 8 mm., ebből a kocsány magassága 2 mm.-t tesz ki. A daganat alapja 8 mm. át­mérőjű, a kocsány legkeskenyebb részén 4 mm. átmérőjű. A daga­nat legnagyobb kerületének átmérője 10 mm.-t tesz ki. Tehát egy széles alappal, keskeny és alacsony kocsánynyal bíró göm­­bölyded daganattal állunk szemben, melynek alapja a chorioideába megy át, felülete a retinát felemeli. A daganat színe szürke, felülete dúdorzatos, consistentiája elég tömött. A metszlap sima, sötét­szürke, márványozott. Az egész metszlapon szétszórtan, de különösen a daganat mellfelé tekintő részén sok tágult vér­­edény-átmetszetet találunk, melyektől kisebb-nagyobb távolságban azokat körkörösen körülvevő erősebb festenyzettséget látunk. A szem egyéb részein következő anatómiai elváltozások lát­hatók. A cornea kissé borús. A cornea hátsó felületére teljesen odafekszik a felényire megkeskenyedett iris, melynek hátsó festeny­­rétege a pupillám szélen túl az elülső felszín kis részére is foly­tatódik. A lencsetok ép­p a cornea hátsó felszínét érinti. A lencse egész terjedelmében elszürkült, opák, a rendesnél laposabb, lágy, darabokra szétmálló. A corpus ciliare igen lelapult, a ciliaris nyúl­ványok rövidek, alig láthatók. A chorioideán makroscopice csak hátsó részén látni elváltozást, ott t. i., hol a daganat belőle ki­indul, melynek alapja felé fokozatosan vastagodik. A retina hátsó­­ része kis részben a daganat szemük­ felszínéhez tapadt s innen az óra ferratáig egész terjedelmében leválva libegő, tölcsérszerí­, ránczos hártyát képez. A papillánál a retina egy része a daganat elődomborodó részlete által le van szakítva, más része a daga­natot egész terjedelmében kerüli meg. A papilla mélyen, s­st­­szerűen excavált; a bulbuson megmaradt kis optikus csonkon elváltozás nem észlelhető. Górcsős lelet: A daganat főleg kis, orsóalakú, rendkívül kevés alapanyagba ágyazott, helylyel kézzel pigmentált kötőszöveti sejtekből áll, melyek rostkötegek által képzett, tág körű hálózat­ban foglalnak helyet. A daganatnak különösen mellfelé eső részé­ben egy-egy ilyen kötőszöveti gerendezet által körülfogott űr közepén tágult, keskenyfalú ér foglal helyet, mely körül mintegy concentrikusan foglalnak helyet az orsóalakú, hosszúkás kerekded magvú, kis sarcomasejtek. Ezen sejtek többnyire nélkülözik a festenyt s a daganat fő tömegét képezik. Ezen orsóalakú sejteken kivil találunk még kerek sejteket is, melyek nagy számmal fog­lalnak helyet a kötőszöveti gerendezetben. Ezen kerek sejtek finom, barna pigmentszemcséket oly dúsan tartalmaznak, hogy bennük magot felismerni nem lehet. Ezen elrendeződésnek köszöni a daga­nat márványozott küllemét. A sejtek ezen elrendeződését a daga­nat hátsóbb részleteiben alig lehet látni, szintúgy a kocsányiam sem. Ezen részben főleg az orsóalakú sarcomasejtek dominálnak. Itt egy-két helyen kilépett vörös vérsejteket is találunk, melyek­nek egy része barna pigmentté alakult át. A daganat alapja foly­tatását képezi az elszélesedő chorioideának, mely azon helyen, hol a daganatba átmegy, igen tág edényekkel bir s a daganat alap­jának szélén ezen edényeket itt-ott orsóalakú sarcomasejtek veszik körül. A tapetum a chorioideával összefüggésben maradt s a daganat kocsányáig egyes sejtjei még felismerhetők, magára a daganat fő tömegére azonban már nem terjednek át. A daganat fő tömegét csak egy igen vékony kötőszöveti burok veszi körül, mely elől kis részen a retinával összefüggésben maradt. A levált retina degenerált, pálezika- és csaprétege sehol sem látható, szöveti elemei ziláltak, elmosódottak. A retina külső magcsás rétegében — valamint kis fokban a daganattal szomszédos sclerában is - itt-ott kerek, sűrűn pigmentált sejteket találunk, olyanokat, mint a daganatban magában is leírtam. Mindezekből kitűnik, hogy itt a chorioidea daganatával állunk szemben, mely nagyobbrészt kis orsóalakú, kisebbrészt kerek pigmentált kötőszöveti sejtekből áll; tehát ez egy kis és kevert sejtű, tágult edényekkel és kötőszöveti gerendezettel bíró melanosarcoma. Tekintve a sarcomasejtek véredény körüli elrende­ződését, tekintve továbbá a daganat alapi részén az ép chorioideába való átmenet szerkezetét, valószínűnek látszik a felvétel, hogy a daganat a chorioidea saját eresedésének rétegéből (kis és nagy edények rétege) indult ki — talán az erek adventitiájából é­s áttörvén az előtte fekvő rétegeket, a retinát felemelte, glaucoma secundariumot s cataracta glaucomatosát eredményezett. Az enu­cleatio tehát, melynek indoka a fájdalmak más úton való csilla­pításának lehetetlensége volt, adott esetben életmentő volt. 11. Melanosarcoma conjunctivae bulbi. Közli Paunz Márk dr., szemklinikai gyakornok. S. J., 55 éves, napszámos, 1893. május 26-dikán jelentkezett az egyetemi szemkórházban. A beteg mintegy 8 hónappal ezelőtt vesszővel megütötte jobb szemét. Három hónappal később kölesnyi göbcsét vett észre jobb szemén, mely azóta folyton növekedett, de sohasem fájt. Utóbbi időben jobb szemének látása is fogyott. A bal szemen nincs változás. Y ( B/2’,Hm L‘5,1)v — B/m ? A jobb szem tarsalis conjunctivája mérsékelten belövelt. A bul­baris conjunctiva külső felén több tág, kanyarodott ér. A szem­teke külső felén egy málnanagyságú és alakú, dudoros, élesen határolt, barna-vörös, el nem mozdítható, tömött, könnyen vérző képlet foglal helyet, mely felerészével a selerán, másik felével a cor­­neán ül, eltakarva ennek és a pupillának külső felét. A tágult conjunc­­tivális edények a daganat felett húzódnak el. A cornea belső fele nem változott, a csarnok mély, az kris ép, a pupilla középtág, fényre jól reagál. A szemfenék ép. Tn. V= V­so, Hm v‘25, Dv= Vso ? Diagnosis: Melanosarcoma conjunctivae bulbi.

Next