Szemészet, 1900 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1900-01-28 / 1. szám
9 I hosszúság 2—3 mm, mert ilyen távolra alája tett kisebb fajta betűket tisztán; lehetett messziről is meglátni. Az egész szem kifogástalanul átlátszó volt (1898. január). A színjátszás különösen élénk volt R. 18—19. u. (talán R. 17. u. is elfogadható lett volna). A lencse a 24 éves leánytól sárgás R. 7. v. volt, eléggé fluoreskált; az 54 éves férfitól vörös-sárga R. 5. u-t volt, nem fluoreskált ; a 75 éves férfitól sárga R. 6 u. volt, 10 mm. átmérővel, melyből 5x/3 mm a magra jutott (mint utóbb a maceratio kimutatta) és semmi színjátszással sem bírt. Ez utóbbi lencsének színképén az elnyelés valamennyi közt legmélyebbre lenyúlik, mint különösen a csiknak megközelítőleg a középrészén, ott ahol a mag közepe a rést érte, felismerni lehet, a széleken kevésbbé, mert itt a lencse egyenlítői részei takarták a rést és adták a színkép e helyett. Minthogy a lencse teste nem elég laposan feküdt a része, az eredménynek mellesleg bejutó hamis fények ellen biztosítására vattakoszorúval raktam körül. A 75 éves férfi kivételével a gyermekektől való lencsék elnyelési színképe valamivel hosszabb, a többi, fiataltól és öregtől egyaránt, közel egyenlő volt. Ez az egyenlőség annyira terjedt, hogy az eltérések egymás közt kisebbek voltak mint az egyeseknek a különböző kitevésekkor kapott többszörös képei. A halál óta eltelt idő három napon belől (télen) valamennyinél és egy héten belől a legtöbbnél nem tett különbséget a színképen. Ez az utóbbi csak akkor szűnik meg élethű lenni, ha a színjátszás már csökken és az átlátszóság helyébe felismerhető zavarodás lép. Egyike a lencséknek tokban 71 éves férfitől a mellső csarnokból való volt, hová egy év előtt felcsapó fatuskó által ficamodott. Ez még egészen tiszta és sárga R. G. sör volt, elnyelési színképe pedig alig volt más, mint a négy újszülöttől való.3 Újszülöttől származó lencsét egy egész héten át majdnem naponként 1—1 óráig leszínképeztem és közben 6°/00-es sósvízben hűvös helyen tartottam; a színképek mind egy lemezen, gyűjteményem egyik látványosságát teszik: egy sem különbözik a másiktól. Kor szerint az egyes lencsék így következnek: 3 újszülött; 1 tíznapos; 17 éves (színtelen); 18 éves (R. 7. v); 20 éves (R. 9. u.); 23 éves ( R. 10. u); 24 éves (R. 7. u); 28 éves (színtelen és színjátszó); 32 éves (R. 7. u); 44 éves (R. 7. u); 54 éves (R. 5. u—t); 71 éves (R. 6. s—r, a ficzamult lencse); és 75 éves (R. 6. u.). Az 55—65 éves kort tevő dekád gyéren van képviselve, holott ezen korból találjuk a legtöbb hályogot. Mindezen adatok annak kimondására jogosítanak, hogy az emberi lencsék a H vonal előtt keveset, a vonaltól fogva azonban felfelé gyorsan növekedőleg elnyelnek és hogy L fölött a fénynek már csak kicsi maradéka szerepel, x/2 M felé eloszladozva. De x/2 M-től feljebb az elnyelés, amennyiben ez üvegkészülékkel és bromezüstlemezen felismerhető, teljes. Ha ennél magasabb részeit a színképnek még világosnak látni lehet (Soret azt mondja: Q-ig, és Mascart talált egyént, aki 0-20.-ig világosat érzett), ez csak a látóhártya színjátszása által hosszabb hullámúvá vált fény útján lehető, j — egészen Helmholtz magyarázata értelmében. A lencse által történő elnyelésnek ezen schemája az 50-dik életévig biztosan érvényes. Innentől a továbbit szorosabban még meg kell állapítani. Némely öregkori hályogok magjainak nagyon sárga színe valószínűvé teszi, hogy az ilyeneknél az utolsó élettizedekben az elnyelés kifejezetten mélyebbre a színképbe lenyúlik, de nem úgy hogy azért teljes ! Ez tehát hozzávetőleg 300—-500 I) értéket képvisel. L. még: Axenfeld „Das Auge des Neugebornen“ Z. f. Ph. u. Ps. d. Linn. org. 1897. XV. k. 71. 1. 2 Ez az 50. sz. ábra nem bir égfényes ikercsíkkal, — a spectrograph egész fényrését a lencsével takartam, hogy a lencse szélén és közepén történő fényáteresztés közti különbség kitűnjék. 3 Zavaros lencsék egyébként ezen tulajdonságuk révén az egész szinképbeli fényt apasztják, és pedig mint látszék egyenletesen. A színkép szerint legalább nem lehetne a különböztetést megtenni, hogy szürke üveg vagy zavaros lencse okozta-e a fényfogyottságot. Egyik segédem vállalkozott az ezen korbeliekből még bő vizsgálásra, hogy kiderüljön, vájjon a fényelnyelési típus ezen korban is túlnyomóan az általános szabványt követi-e, vagy hogy talán az esetek egymás közt és mennyiben különböznek, fokúvá váljék. A többségnél azonban a sárga szín csak mérsékelt és a színkép vége éppen sem rövidült, legfeljebb valamit gyengült, és ez sem mindig. Az elnyelési színképek egyneműsége mellett és daczára, a nem hályogos lencsék elnyelési színképein többféle egyéni különbségek, néha nagyon is tág határokban fordulnak elő. A gyermeklencsék fluorescentiája nem egyenlő. A színjátszás mindinkább fogy, de nem mindnél egyenlően. Többnyire a 30 évesek lencséje már nem színjátszó felismerhetően. De 40, sőt 45 éves (nálam egy 54 éves) lencse is néha jól kivehetően fluorescál. A színjátszó fény zöldeskék R. 18—19, felnőtteknél valamivel még zöldesebb is. R. 17 (a chininbisulfat-oldaté R. 22). A lencse általában sárgállós, újszülötteken és gyermekeken némelykor R. 7. v-nek mondható, később kifejezettebben. A sárga szín egyenlő korú esetekben gyakran nagyon különböző. Még 58 évesnél is lehet színtelen 2 és 20 évesnél már határozottan sárga lencsét (illetve magot) találni. Ugyanazon az egy napon együtt talált holtakból a bonczoló intézetben kivett lencsék sárga színe felhágó sorban a következő volt: 28 éves (színtelen); 18 éves; 24 éves; 35 éves; 44 éves; 25 éves (R. 9. u). Daczára, mindezeknek általánosságban mondható, hogy a színjátszás azon mértékben fogy, melyben a sárga szín megjelenik és növekedik. Ez emlékeztet petrolra, mely a színjátszást azon mértékben veszti, melyben sárga lesz és besűrűsödik. Ép úgy besűrűsödnek és megsötétülnek az olajok, gyanták, fénymázok, balzsamok. Fehérjék (globulin, vitellin, krystallin) beszáradásnak kitéve sárgák és végre barnák lesznek. Az emberi lencsék színjátszásának és elsárgulásának ellentétességében tehát a fényelnyelés tekintetéből kárpótló (compenzáló) folyamat nyilvánul félreismerhetetlen módon. Szorosan összefüggni látszik ezzel a feloszló képesség, a macerálás folyamata is. Minthogy mindez az anaktinos szemvédelem kérdését is érinti, tanulságosnak vártam a szétáztatásról néhány kísérletnek megtevését. Közelebbi indíttatót még az a megfigyelés szolgáltatott, hogy rövidlátó embereknek ép lencséi, ha műtevéssel megtámadják, nagyon egyenlőtlen idő alatt szívódnak fel. Holtak lencséit tokostul kiszedtem, vízzel telt edénybe tettem, időnként az elpárolgó vizet pótoltam penészképződéstől óvtam és néha könnyedén megrázogattam. 1 Fiatal egyének a hályog kibúvása után sohasem mondják, hogy kéket látnak, öregek sokszor. 2 V. M. 58 éves földmivesnek 3*/2 hét óta sérüléses duzzadt hályogja volt. A vonalas sebbel operáláskor nem mag, hanem csak piczike lapos fehérviaszforma korong jelent meg a többi pép között és érintésre ez is mindjárt péppé szétmállott. Életkor A lencse színe f Elmállott Kimenetel M e g jegy zés 1 nap UInC8 22 nap kis magocska, minti mm.felhő még hetekig színképe a 47. ábra 2 nap nincs 14 nap 18 év ‡ R. 7- V 14 nap 20 év R. 9. u 35 nap 24 év ‡ R. 7. v 23 nap színképe a 48. ábra 28 év nincs 8 nap röpkártya, ulcus és iritis volt 30 év 1 ** D-’ . I. 41 nap 35—40 év közel színtelen 8 nap 44 év R. 7. v. 31 nap az üvegtest színképe az 51. ábra 00 év R. 7. u 6 hét 13/4 mm. mag sok hétig fogyás nélkül maradt 75 év R. 6. n 6 hét 5*/з mm. mag még 8 hónap után változatlan maradt színkép az egész szemtekéről az 54. ábra, színkép az üvegtestről az 52. ábra, színkép a lencséről az 50. ábra. ORVOSI HETILAP— SZ E M E S Z E T 1900. 1. 87-