Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1902-02-23 / 1. szám

1902. 1. sz. ORVOSI HETILAP SZEMÉSZE­TI kitűnő fejezetére, a­hol az állítólagosan hiányzó anatómiai bizonyíték is olvasható, hogy e kórkép székhelye tényleg az idegmagvakban van. A szemüreg bántalmai között egy ízben cysticercust talál­tunk. A 11 éves tanuló azon panaszszal jelentkezett, hogy szemét néhány hét előtt sérülés érte. A bal szeme kissé ki­dülledt s fel s befelé tolt, reponáláskor az orbita alsó külső szélénél borsónyi daganat tapintható ki. Ez relmetszéskor tokba foglalt cysticerkus hólyagnak bizonyult. A szemteke sérülése miatt 51 beteget vettünk fel. Vala­mennyi a súlyosabbak sorába tartozott: 15 sebzés, 11 idegen test, 19 tompa ütés, 2 lövés, 4 robbanás. 1’/1,15/50 látással 8 szem menekült, 7-nek csak ujjak olvasása maradt meg, 8-nak jó fény érzése, 12-nek hiányos fényérzése, 16 ízben enucleálás vált szükségessé, ez utolsó csoportot az egész szem tekére kiterjedő sérülések és a sclera kiterjedt repedései alkották. A sérülés módjai közül a szem elvesztésére legritkábban a sebzés vezetett, a­mennyiben egy késszúrás okozott súlyos iridochorioiditis suppurativát, mely miatt a szemet eltávolították három ízben ökör-döfés, 1 ízben csikó-rúgás, három ízben bot-ütés, széndarab, gyújtó-tok, vas­szilánk, üvegdarab egy-egyszer, lövés és robbanás két-kétszer volt az enucleálás oka. Az operálások az osztály jelentékeny tevékenységét al­kották. A lefolyt évben végzett 564 nagyobb operálás a követ­kező volt: Extractio Cataractae...............................225 Discissio . . ................................ 18 Iridectomia............................................156 Iridotomia......................................... . 8 Sphincterolysis anterior (Schulek) . . 3 Prolapsus iridis........................................ 11 Sclerotomia......................................... 1 Punctio corneae............................... 12 Pterygium......................................... 7 Tenotomia............................................24 Resectio musculi . 2 Enucleatio............................................63 Exenteratio .................................................... 7 Exstirpatio sacci­lacrum.................... 8 Ectropium, ptosis, trichiasis, neoplasma 19 564 Ez operálások közül 351-t magam végeztem, 213-t se­gédeim, de leszámítva 18 napi távollétemet ez utóbbiaknál is mindig magam segéd kezdtem. A kisebb műtétek között a ther­­mocauther alkalmazása 37-szer, idegen test eltávolítása a cor­­neából 139-szer, jégárpa műtét 52-szer, könycsöve­s felhasítás 9-szer, könytömlő metszés 10-szer szerepel. A szemtekén végzett operálásokat operáló szoba hiányá­ban a kórteremben ágyon, az enucleálásokat, s általában az úgynevezett véres műtéteket a rendelő szobában végeztük. A betegek előkészítésében a tisztaságot vízzel s szappannal igye­keztünk elérni, antisepticumot nem használtunk, a kiöblí­tésre 3°/0 bórsav-oldatot alkalmaztunk, a kötszereket gőzben, az eszközöket 1% szóda-oldatban kifőztük. Utóbbiakat ezután még alkoholban tartva, szárazra törültük. A­mi az egyes operálásokat illeti, az öregkori hályogot 215 ízben Graefe módszere szerint távolítottuk el (125-ször magam, 90-szer segédeim). Az eszközök majdnem azonosak azok­kal, a­miket Arit használt volt, némi eltérés mégis van: szemhéj­­terpesztőü­l Pretori egyszerű modelljét alkalmaztam, lehetőleg keskeny Graefe-féle kést választottam, tokrepesztőül pedig Schulek tanár kitűnően bevált csípőjét.­ A sebkészítést a limbusban végeztem, kötőhártya lebeny nyerésére törekedtem, a helyén maradt irisből egy csapással, a prolabáltból kettővel metszettem ki közepes darabot. A szárak becsípődését mindenképen­ igyekeztem elkerülni. Saját operá­lásaim között 3, segédeimé között 5 ízben jelentkezett üveg­test, összesen tehát 3,­0%-ban. Az utókezelésben mindazon könnyítést alkalmaztam, melyek a siker koc­kázata nélkül a beteg érdekében megtehető. E czélból az operált csak a műtét napján maradt az ágyban, de már néhány órával utóbb felül­hetett, mindkét szemet 24 óráig kötöttük, az operák­at 4 napig. Kedvezőbb külső körülmények között úgy hiszem még további engedmény lehetséges. Pólyát csak az első napon alkalmaz­tunk, azontúl a Bayer-féle szemészeti ragasztó­csíkokkal fixál­tam a vattát. Az egyszerű rácsok elcsúszásuk miatt megbízha­tatlanok, a kettősök pedig szerfölött terhesek. Sebet 16 ízben repesztettek, tehát 7''„-ban, tekintettel a betegeink alacsony intelligenciájára ez arány nem túl magas. Az eredmények megítélésében a veszteségek számbavétele ad legbiztosabb támpontot. Az osztályokba sorozás, sajnos nem ad hű képet, minthogy betegeink szegénységük miatt 12—14-ed nap kénytelenek távozni, a­mikor a látás a sebastigmatismus miatt, néha sebrepedés folytán még alig 6/50, s a legközelebbi 2 hét alatt megháromszorozódik, viszont az is előfordul, hogy a visszamaradó kéregrészletekből képződő secundaria a távo­záskor még jó látást megrontja. Arról szó sem lehet, hogy nagy részt vidéki betegeink a látásvizsgálás czéljából újból jelentkezzenek. A veszteségek őszinte mérlegelése az ered­ményekről sokkal tisztább képet nyújt. Épen az önbírálat szigorítására nem választom külön a complicált hályogokat, hanem valamennyit együvé sorolva a 215 Graefe extractióra 3 teljes veszteség esik (2 saját, 1 segédeim operáltjai között), ez 1'4°/°-nak felel meg. 2 ízben súlyos, panophthalmitisig fokozódó infectio, 1 ízben pedig iridocyclitis volt az ok. Ezeken kívül 3 olyan eset fordult elő, a­midőn látás nélkül, de fény­érzéssel s javítható állapotban (1 sok maradék; 2 occlusio pu­pillae) távozott a beteg (1 saját, 2 segédeim operáltjai közül). E két csoportot egyesítve sem éri el a sikertelenség a 3°/6­-t, holott Dimmer legutóbbi­ kimutatásában a veszteségek aránya eléri a 4-15%-ot. Jól tudom, hogy kedvezőbb statistikák is vannak, de azt is tudom, hogy veszteség még a kedvező elhelyezésű kinikákon és osztályokon is előfordul, úgy, hogy számbavéve az osztály elhelyezését, operáló szoba hiányát, a beteganyagot, s az alkalmazott mérték szigorúságát, az ered­mények jóknak mondhatók. A 8 lineáris műtét között szerepel az egyetlen myopia ellenes operálás a­mit végeztem. A budapesti kir. orvosegye­sületben 1897-ben tartott előadásom­ indicatioit ma is fenn­tartom s az azóta végzett műtétek csekély száma eléggé jelzi óvatosságomat. A fiatal leány látásélessége 18­0 s­­myopiája javításával­­,70 volt. Június 22-dikén Sattler módszerre szerint extractio linearis simplexet végeztem, még két ízben: júl. 20 és aug. 14-dikén punctio vált szükségessé és pedig első ízben tensio emelkedés miatt, másodízben secundaria eltávolítására. Távozásakor a látásélessége szabad szemmel 5/30 volt. Hasonló eredményt értünk el 13 éves leánynál, kinek 1800 D myopiáját 1900 nyarán a Szent István-kórházban operáltam s kinek utóhályogját a Rókus-kórházban х/з évvel utóbb távolítottuk el. A látásélesség ez esetben concav 2­0 D-val 6/20-ra javult. Az utóhályog operálására a Kuhnt-féle módszert alkal­maztam és pedig 15 ízben. Az eljárás előnyei kétségtelenek, a szemen a legkisebb izgalom sem keletkezett s a látás mind­annyiszor megjavult. A 156 iridectomia közül (108 magam, 48 segédeim) optikai volt 43, az irisbetegségek ellen (occlusio, seclusio pupillae) 24, glaucomaellenes 82 (és pedig 8 glaucoma simplex, 66 glaucoma inflammatorium, 8 glaucoma secun­darium), praeparativ: 7. Valamennyit átlagban egy hétig­­ kórházban tartottak, optikai iridectomia szükségből végezhető ugyan járó betegen is, de glaucoma ellen nem tartom meg­engedhetőnek. A praeparativ iridectomia kevés száma jelzi ! Az eszközöket nagyrészt Tahy Mátyás műszerész (Budapest, Gyár­ utcza 29) készítette és élesítette, kinek műszerei nem csak elérik, hanem fölül is múlják a külföld legelső s legnagyobb gyárainak eszközeit. 1 Beiträge zur Stäarextraction, Zeitschrift für Augenheilkunde VI. 93. 2 Orvosi Hetilap Szemészet 1898. 1. sz.

Next