Szemészet, 1959 (96. évfolyam, 1-4. szám)

1959-03-01 / 1. szám

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (Igazgató: Boros Béla egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Hydergin hatásának vizsgálata izolált k­is­­készítményen BOROS BÉLA, TAKÁTS ISTVÁN Az antagonistikus hatások közelebbi mibenlétének vizsgálatára, ezek theoretikus síkon való kifejtésére irányuló törekvések elsősorban a „Ver­drängungstheorie” megteremtették alapját egyes biológiai problémák vizs­gálatának. A competitio fogalmában lévő alapvető elképzelés — mely szerint bizonyos testidegeken ágensek azáltal okoznak biológiai kiesési jelenségeket, hogy kémiai szerkezeti rokonságuk következtében a szervezetben megfelelő vegyületekkel, pl. anyagcsere termékekkel vetélkednek — kiterjeszthető a chémiailag hasonló szerkezetű egyes pharmakákra. Ezek a jelenségek igen jól vizsgálhatók irisen. A szivárványhártya vegetatív beidegzést a két anta­gonistikus izmának pharmakológiai tulajdonságai bár sok tekintetben tisz­tázottak (Wessely, Pops, Hess stb.) és Loewh óta az adrenergiás és cholinergiás hatóanyagok felderítése révén ismereteink mélyebbek, mégis azáltal, hogy egyes ágensek quantitatív oldalról való vizsgálata is módunkban áll — az antagonismusok további tisztázására több lehetőség kínálkozik. Wessely, Ten Cate, Pops és Josef isotoniás ábrázolásában még sok zavaró körülmény nem volt kiiktatható, de Hess isometriás módszerével a tápláló folyadékba helyezett irisizom által kifejtett izomerő direkt regisztrálható s kiküszöböl­hetők azok a körülmények, melyek az irisizom strukturális elemeinek defor­mitása következtében isotoniás módszereknél a leolvasást zavarták. Hess dynamographikus módszerével 0,5 mg feszülés változás is megállapítható. A methodika lényege, hogy az izmot felfüggesztve az írókarnak csavarral való emelésével kissé megfeszítjük, mely után egy következményes eler­nyedés mutatkozik. Az 1—2 mg-os terhelést addig fokozzuk, míg az izom enyhe feszülése nem következik be. A bizonyos állandó feszülés alatt lévő izom reactiói sokkal jobban megfelelnek reális kísérleti eredmények szer­zésének, s az irisizmok mikrodynamométerbe való befogásával a feszültség­ingadozás 100 -szoros optikai nagyításban rajzolódik fel. Amennyiben a regu­latív mechanismusok antagonistikus erők vetélkedésén alapszanak, ilyen feltételek mellett érdemes és érdekes vállalkozni további vizsgálatokra. Mindenekelőtt tisztázni kell azonban az iris-izom készítményen való vizsgálatokhoz a hatóanyag koncentráció és az effectus viszonyát általá­nosságában, miután kiderült, hogy ezek nem parallel haladnak. Hogy az izomfeszülés lineáris emelkedését lássuk, a kontrakciót okozó szerek (ACIl) töménységét geometrikai progressiv szerint kell emelni. Az irisen az érzék­szervek érzékenységére ismert Weber—Fechner féle törvény érvényességét lehet megállapítani éppen úgy, mint ahogy ezt a törvényszerűséget szív­izmon Clark és sugárizmán Meesmann is megállapították. Ez a tapasztalat az ingerdosis és a vitalis reactiók viszonyának vizsgálatánál alapvetően fontos és a functionális optimumra nézve is jelentős.

Next