Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)

1962-03-01 / 1. szám

kötőhártyák. Telt episklorális erek. Corneák borúsak, pedemásak, csarnokok sekélyek. Pupilla mindkét oldalt szabálytalan alakú, fénymerev, j. o. kp.-nél tágabb, b. o. kp. tág. Irisek vérbők, mélyebb részek nem ítélhetők meg. Tensió j. o. 66, b. o. 56 Hgm. Óránkénti Pilocarpin, Fonurit majd lytikus coctail hatására a tensio i. o. 45, b. o. 35, illetőleg i. o. 30, b. o. 15-Hgm-re csökkent. VIII. 18-án mindkét szemen Iridectomia antiglauc. Ennek hatására tensio nor­malizálódott, a beteg általános állapota miatt functionális vizsgálatok nem végezhetők. VIII. 26-ik távozásakor látásélessége : kb. 2 m. u. o. 3. Cs. A.-né 60 éves. Átvétel 1961. március 20-án az Urológiai Klinikáról. Bal oldali ureterkő miatt feküdt az urológiai klinikán, ahol vízlökésre készültek, azonban bal szemének fájdalmai miatt a szemész-consiliarius átvételét kérte. Felvételkor látásélesség j. o. 5/10 ? +1,0 D sph . 5/5, b. o. 4 m. u. o. stenop. réssel és +2-5 D- val = 5/25. Könnyűtek simán átfecskendezhetők. 1. o. halvány kötőhártya, kissé sekélyebb csarnok, egyébként ép viszonyok. Tensio 13 Hgm. Bal oldalt tölt, episklorális erek, cornea borús, felszíne szurkált, csarnok igen sekély, tiszta. Pupilla tág, renyhén reagál, színe rajzolata rendben. Lencse, üvegtest tiszta. Szemfenék : pupilla elmosódot­tan látszik, színe normális, nem excavált. Tensió : 56 Hgm. Látótér : normális viszo­nyok. RR : 130/85 Hgm. Süllyedés 30 Hgm. Naponta 3-szori Pilocarpinra a tensio azonnal csökken és 13 Hgm körül ingadozik. 1961. április 8-án távozik. Látásélessége f. o. correctióval 5/5, b. o. correctióval 5/6. Jobb oldali status, mint felvételkor, bal oldalt sekélyebb csarnok, pupilla kp-nél valamivel tágabb, egyébként ép viszonyok. Tensió : 13 Hgm. Az ellenőrző vizsgálatok során derült ki, hogy Belloidot szokott szedni. Ha e három kórtörténetkivonatot elemezzük, akkor kiderül, hogy a két első esetben glaukomás roham lépett fel műtét után. A harmadik esetben a roham mindennemű beavatkozás előtt keletkezett. Az első esetben a beteg atropint kapott, a roham a beavatkozás után 24 órával lépett fel. A második esetben a roham 2 héttel a műtét után lépett fel, mialatt a beteg coffeint és konyhasós infusiókat kapott. A harmadik esetben a beteg vesekő miatt került az urológiai klinikára, ahol mindenféle beavatkozás előtt lépett fel a glaukomás roham. A betegek kora 61, 86 és 60 év, mind a három nő és a bevezetőben említett negyedik betegünk is nő volt. Az első esetben gégeextirpatio, a máso­dik esetben combnyakszögelés és a bevezetőben említett esetben nephrectomia kapcsán glaukomás roham lépett fel. Kérdés, hogy a praemedicatio, az alta­táshoz, illetőleg anaesthesiához használt gyógyszerek, psychikus factorok vagy egyéb tényezők váltották-e ki a rohamot. A harmadik esetben első­sor­ban psychikus tényezőkre kell gondolni, hiszen még csak készültek a beavat­kozásra. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy éppen vízlökést készültek adni és ha a roham néhány órával később lép fel, bizonyosan szerepet tulajdonítottunk volna ennek a folyadékterhelésnek. Meg kell jegyezzük, hogy a beteg ideges egyén, akiről csak az ellenőrzővizsgálatok idején derült ki, hogy Belloidot szokott szedni. A második esetben úgy vélem helyes az a feltevésünk, hogy a rendszeres konyhaszinfusiók és coffein váltotta ki mindkét szemen a glauko­más rohamot, míg az első esetben az atropin és psychikus tényezők jönnek szóba. Mind a három esetben hypermetrop, sekély csarnokú szemeken lépett fel a glaukomás roham. Az irodalomban glaukomás rohamot különböző sebészi beavatkozások kapcsán észleltek így nephrectomia, cholecystectomia, cystoscopia, bélresectio (Wang, Tannenbaum és Robertazzi), cystocele és rectocele műtéte, gastro­­tejunostomia és vagotomia (Croll és Croll), arteriographia (Jensen), strumec­­tomia (Ambrosio), appendectomia, lobectomia, thoracoplastica stb. (Blancard). Wang és munkatársai szerint általános műtétek kapcsán a következő szempontokat ajánlatos követni glaukoma elkerülése céljából. A betegek műtét előtti vizsgálata abból a szempontból nincs-e sekély csarnokuk. Ügyelni arra, hogy stress hatás ne érvényesüljön, amely pupillatágulatot és glaukomás rohamot okozhat. Az ő gyakorlatukban gyakran használt succinylcholin emeli a tensiót és szerintük az atropinnál veszedelmesebb scopolamin alkal­

Next