Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)

1968-06-01 / 1-2. szám

súlygyarapodás havonta), diabetoid vércukorgörbe, potentia-zavarok, ill. men­­ses­ zavarok, artériás hypertonia. A vér és vizelet-hormonmeghatározások igen tarka képet mutattak. A vegetatív zavarok Sympathikus túlsúlyt mutattak az esetek többségében, a hypothalamus károsodott betegek 30%-ának voltak Penfield-típusú autonóm epilepsiás rohamai. Néhány esetben parasympathikus túlsúly volt kimutat­ható. A Sympathikus, ill. parasympathikus beidegzés gyengesége is megtalál­ható volt néhány esetben. A keringés-regulatiós zavar hypotoniás typusa (Schel­­ling) 30%-ban volt kimutatható testhelyzet változtatás, ill. megterhelés után. A psychikus tünetek a „centrális energetikai szint” általános depresszióját tükrözték. Ezek főként érzelmi labilitás, „idegesség”, fáradékonyság, intelli­gencia csökkenés, csökkent affectivitás, jellemváltozás, alvás — ébrenlét zava­rok formájában nyilvánultak meg. A psychikus tünetek hypothalamus káro­sodásnál kifejezettebbek voltak. A Morgagni—Stewart—Morel-syndromás, Cushing-kóros és -syndromás, valamint adrenogenitalis syndromás betegeknél a psychés tünetek spectruma szegényesebb volt: a vezető tünetek ezekben az esetekben a fáradékonyság, irritabilitás, emotionális labilitás voltak. A hypotha­­lamikusan károsodott betegek csoportjában volt néhány szórványos szélsőséges tünet is, így pl. rohamszerű nevetés , sírás, indokolatlan szorongás, bulimia, narcolepsia, megnövekedett sexualis vágy stb. A psychikus tüneteket erősen rontotta a szűnni nem akaró, kínzó periorbitalis, frontalis és occipitalis fejfá­jás. Hypothalamikus dysfunctio esetében, teljesen normális EEG görbék mellett, az elektroencephalogramm alacsony alfa-theta tevékenységet, az alaptevékeny­ 2. ábra. A betegek általános tüneteinek előfordulása százalékban. Ábrázolásmód az 1. ábráéval megyegyező 3

Next