Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)
1973-03-01 / 1. szám
erőn, amíg minden irányban megszűnik a mozgás. A rendelendő üveget megkapjuk, ha a szférikus komponensből 1,5 vagy 2 D-t levonunk. Végül kontrollképen 1 m távolságban is megvizsgáljuk, vajon helyes-e a tengelyállás és a törőerő. Ajánlatos később az elkészült pápaszem helyességét is ellenőrizni, ugyancsak atropinozás után. Ehhez még egy 56 Pd-s merev szárú +1,0 dioptriás szemüvegre van szükség, amelyet egyszerűen ráteszünk a hordott pápaszemre. Mind a skiaszkópia, mind a ferdén keresztezett cilinderek elmélete némi optikai-goniometriai felkészültséggel megérthető. A biológiában azonban néha egyszerű fizikai törvényszerűségek is áttekinthetetlenül bonyolult formában jelentkeznek. Ezért fejezi be Cowan könyvében a skiaszkópiáról írt kitűnő ismertetését azzal a megjegyzéssel, hogy vannak esetek, amikor lehetetlen skiaszkópiával a refrakciót megmérni. Más módszereket ajánl, kisgyermek esetében azonban másra nincs lehetőség. Eljárásunk egyik előnye éppen az, hogy az 1 m távolságból tág pupilla esetében néha rendkívül zavaró jelenségek (pozitív és negatív szférikus aberrativ, ollózó fénymozgás, excentricitás) a távolság csökkentésével megszűnnek. Félharmad méteren az átváltás rendszerint könnyen megfigyelhető; ilyenkor csupán a helyes távolságmérés fontos. Ehhez szükséges a félméteres pálcika, amelyen az 1/3 és 1/4 méteren kívül az 5 cm-eket is megjelölhetjük. Az astigmia, különösen a ferde tengelyű, azonban ilyenkor is okozhat nehézséget. Kérdéses, vajon az astigmia játszik-e valamely, a hypermetropiához hasonló szerepet a strabismus genesisében. Mert ha nem, akkor az astigmiát figyelmen kívül lehet hagyni. Elégséges, ha az állandóan hordott szférikus üveg a Sturm-féle conoidot a retina síkjában tartja. Eddigi vizsgálataim szerint ugyanis a conoid helyzete a látóélességet szignifikánsan nem befolyásolja, tehát mindegy, hogy valamelyik gyűjtővonal vagy a legkisebb szóródásos kör kerül-e a retina síkjába. Összefoglalás A szerző a skiaszkópiának olyan kiviteli módját ismerteti, mellyel eredményesen állapítható meg már az első életévben is a szférikus és cilinderes korrekció. A szemüveg feladata kisgyermekkorban nem látásjavítás, hanem a hypermetropia mint kórokozó kiküszöbölése. IRODALOM. Cowan, A.: Refraction of the eye. Philadelphia 1948. ■—- Hruby, К.: Graefes Arch. Ophth. 1950, 150, 91. — Krämer, R.: Graefes Arch. Ophth. 1922, 110, 134. — Linder, K.: Lehrbuch der Augenheilk. Wien, 1952. — Thomson, S. P.: Opt. Hilfstafeln, Konstanten und Formeln. Halle a. S. 1905. Кеттеши А.: О отоскопии Автор сообщает о такой методике скиоскопии, с помощью которой уже у детей первого года жизни можно с успехом определить сферическую и цилиндрическую коррекцию. Маленьким детям очки требуются не для улучшения зрения, а для устранения гиперметропии как патогенного фактора. К e 11 e s у, А. : Retinoscopy Author describes a skiaskopic method by which the refraction can be exactly measured even in earliest childhood. The task of the spectacles is in this age not the improvement of the vision, but the elimination of hypermetropia causeing squint. A. Kettesy: Über die Skiaskopie Eine Ausführungsart der Skiaskopie wird beschrieben, die bereits im ersten Lebensjahr mit Erfolg angewendet werden kann. In diesem Alter ist die Aufgabe der Brille nicht die Erhöhung der Sehschärfe, sondern das Ausschalten der Hypermetrie als Ursache des Schielens. 3