Érseki leányiskola, Szentendre, 1936

Az emberiség több, mint egy nemzet s a népek királya nagyobb, mint egy nemzet királya. Az eucharisztiában lakozó Krisztus király tehát hasonlíthatatlanul nagyobb, mint az első szent király. Ha igaz, hogy a dicső múlt feltárásával és ünneplésével gazda­godik a sivár jelen, még igazabb, hogy a közibenk leszálló és itt la­kozó Isten által hasonlíthatatlanul gazdagabb lesz nemzeti életünk. Tehát a családi és iskolai nevelés célja a szentévben elsősorban az Oltáriszentség tiszteletének kiterjesztése és felfokozása legyen. Tárgyilagos elgondolás alapján ez a munka nemzeti szempontból is hasznosabb, mert tisztán emberi erők helyett magával Istennel, min­den erő és áldás forrásával gazdagítja nemzeti életünket. A hazafias gondolat tehát simuljon hozzá alázatos lélekkel az Eucharistia gon­dolatához, mert általa csak dúsabb és gazdagabb lesz. Eucharisztikus nemzet vagyunk-e? Ez jelenleg reánk magyar ne­velőkre igen fontos kérdés. Vagyis mennyire haladtunk az Eucha­­risztia tiszteletében és a benne rejlő isteni célkitűzésnek megvalósí­tásában? Aquinói Szent Tamás az Oltáriszentséget élő és éltető kenyér­nek nevezi — Panis vivus et vitalis. Az Oltáriszentség valóban élő kenyér. Már 1900 éve naponként, sőt óránként és percenként újból és újból születik és él a földkerekség minden népénél és nemzeténél. Kunyhóban, kiskápolnában, fenséges dómokban, vagy az eucharisz­tikus kongresszusok királyi trónusain, mindenhol csodálatos isteni életet nyer a kenyér a leszálló Istenember által. És testté len és közöttünk lakozik 1900 év előtt. És most és a világ végéig csodálatos, misztikus szent testté lesz és közöttünk la­kozik. Ezzel a titokzatos, fönséges istenemberi élettel szemben az első alapvető érzés a mélységes tisztelet és imádás. Hogy állunk az Eucharisztiába vetett hittel? Az igazi hitet szük­ségképen követi a gyakorlat, az élet! Ahol nincs élet, ott nincs hit. Milyen a mi gyermekeink viselkedése a legméltóságosabb Oltári­szentség előtt? Kihasználjuk-e mi nevelők azt a páratlanul kedvező körülményt, hogy egyik iskolánk a szentségi Úr Jézussal egyházban, a másik pedig közvetlen az istenháza szomszédságában van. Szinte önmagától adódó napi erénygyakorlat és ránevelés az egyes osztá­lyoknak napi szentséglátogatása. Az Oltáriszentség azonban éltető kenyér, s ebben a minőségében teljesedik ki a benne rejlő isteni rendelés! Érezzük jól, hogy ez na­gyobb probléma. Nem az Eucharisztia éltető erejének, hanem az

Next