Szentesi Napló, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

Királyi ügyészség. SZEGED /­­ XX. ÉVFOLYAM 145. SZÁM. ARA 6 FILLÉR. SZENTESI NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI, GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP. Felelős szerkesztő: VÁRADY GÁBOR SZENTES, 1938. PÉNTEK, JUliuS . Szavak és cselekedetek A debreceni gazdagyűlésen ötven­ezer ember előtt beszélt Imrédy Béla miniszterelnök. Kifejtette kormányá­nak gazdasági és szociális irányú programját s rámutatott arra az egyenes útra, amelyen a kormány halad s a nemzetet a boldogulás felé vezetni akarja. Amikor programját ismertette, felvetette azt a kérdést, hogy vájjon nem sok-e immár a be­széd, ami részéről és barátai részéről is elhangzott, mert sokan kifogásol­ják, hogy Magyarországon minden­hol­ több volt a szó, mint a cseleke­det. A miniszterelnök megfelelt erre az ellenvetésre, szokása szerint nyíltan, őszintén, határozottan. Megmondotta, hogy a beszédekre szükség van és volt, kellett és kell beszélni, mert az őszinte szó erejével, a becsületes igék fénycsóvájával kell világosságot derí­teni a félhomályba, el kell oszlatni a­zt a misztikus ködöt, amelybe túlzó és idegen eszmék utánzói önmagukat burkolják, de amellyel a nemzet tisz­tánlátását is zavarják s azt a veszélyt keltik, hogy az ország szekere holt vá­gányra kerül. Viszont azonban nem kétséges, hogy a szavak csak akkor feleslege­sek és károsak, ha tettek nem köve­tik azokat. Annak, aki cselekszik, dol­gozik, alkot, nemcsak joga, de köte­lessége is utalni a cselekedetekre, a beszélő tettekre. Kellenek a szavak, kell a becsüle­tes, őszinte propaganda, még akkor is, ha beszélő cselekedetek légiója áll a politikai vásári pecsenyesütök üz­leti sátrával szemben. Rá kell mutat­ni arra, hogy ez a kormány, amely Imrédy Béla szavai szerint a győri program gazdag örökségét vette át, pontosan teljesít mindent, amit ígér, egyik szociális és gazdasági alkotást a másik követi a törvényhozás előtt. Hogy ezt a kormányt nem gátolják a szavak a cselekvés terén, nem akadá­lyozzák és nem tartják vissza attól, hogy a nemzet hajóját a szűrtek kö­zött átvezesse a nyugalmas révbe. Ez a kormány­­alig hat hét alatt máris százmillió pengőt meghaladó munkát juttatott a honvédség korsze­rű felszerelésén dolgozó magyar ipar­nak, megkezdette a bekötő utak épí­tését, előkészítette a belső kölcsön első 125 milliós részletének jegyzé­sét, szabályozta az egyesületi életet, megalkotta a szesz és hegyközségi tör­vényj­avaslatokat, tehát megvetette alapjait a hazai szőlő-, gyümölcs- és bortermelés okszerű fejlesztésének. Megalkotta a Nemzeti Bank korszerű reformját, ezzel kölcsönhöz juttatja a legkisebb gazdasági alanyokat is, akik eddig fedezet hiányában haszta­lan kilincseltek kölcsönökért, bele­nyúlt az átalakulás kérdésébe, lehe­tetlenné tette a kizsákmányolást, meg­teremtette a nemzeti repülőalapot. És mindezt alig hat hét alatt. Annak az államférfinak, aki a cselekedetek ilyen sorozatára tekinthet vissza, jo­ga és kötelessége is beszélni, mert ki kell nyitni a tömegek szemét, hogy tisztán lássanak és látván, ítélni tud­janak. Ebben az országban minden vona­lon folyik az építő­munka. A szavak magvetést jelentenek, amely után nyomban következnek a sarjak, a cse­meték és szemünk előtt izmosodnak. Ködben bujkálók igehirdetései nem lehetnek akadályai ennek az építő­­munkának, amelynek végső célja a miniszterelnök debreceni beszéde szerint minden nyomornak, minden szenvedés megszüntetése, a magyar családok életszínvonalának emelése, a kisemberek gondfelhőinek intézmé­nyes eloszlatása. ­ Ispán kinevezte az új közigazgatási gyakornokokat A főispán a csütörtöki nap folya­mán kinevezte a vármegye új köz­­igazgatási gyakornokait. A választás folytán megüresedett két fizetéses közigazgatási gyakornoki állásra Matina Lajos dr. és Kunczer Béla dr. tiszteletbeli szolgabírókat, a soron kö­vetkező eddigi díjtalan közigazgatási gyakornokokat nevezte ki. Az ő helyükre, mint díjtalan köz­­igazgatási gyakornokok Nagy László dr. szentesi és Dósa Péter dr. kiskun­dorozsmai ügyvédjelöltek kerültek. Nagy László dr. tősgyökeres szente­si családból származik, kiváló képzett­séggel rendelkezik és intenzíven részt vett az ifjúsági munkában, amellett teljesen árva és nőtestvérének is el­tartója. A kinevezések ezzel még nem feje­ződtek be. A belügyminiszter ugyan­is értesítette a vármegyét, hogy egy fizetéses és egy díjtalan közigazga­tási gyakornoki állás szervezését en­gedélyezte. 25 százalék utazási kedvezmény a Szentesen nyaralók részére A kereskedelmi miniszter 25 száza­lékos utazási kedvezményt biztosított azok számára, akik 120 kilométer tá­volságból Szentesre, Csongrádra, Al­­győre, vagy Mindszentre jönnek nyaralni. Szentesre eddig körülbelül 50 nyaraló vendég érekezett, legtöb­ben Budapestről, de igen sokan vidék­ről, a Dunántúlról is. Milyen lesz ősztől a középiskolai oktatás Kiadta a kultuszminiszter a középiskolai reformról szóló rendeleteket Gróf Teleky Pál kultuszminiszter több érdekes rendeletet adott ki, ame­lyek valósággal átszervezik az egész középiskolai oktatást. A sorrendben első rendelet a gyakorlati középisko­láról szóló törvényt lépteti életbe és átszervezi a tanítóképzőintézetek első osztályát líceummá. A második ren­delet a gimnáziumi tanterv elutasí­tás életbeléptetéséről szól. A rendelet megállapítja, hogy a középiskolai műveltségnek magában kell foglalnia a kor művelődési szín­vonaláról előírt humanisztikus és reá­lis elemeket. Ennek a műveltségnek olyan magyar nemzeti műveltségnek kell lennie, melynek birtokában, és anyagának ismeretében az iskolát végzettek hasznos tagjai lehetnek a magyar társadalomnak, képzett mun­kásai a magyar közéletnek és etikum­, világnézetű polgárai az államnak. Ennek az általános műveltségnek a főeleme a nemzetismeret és a taní­tás összhangjában a legtágabb érte­lemben vett nemzeti tárgyak állanak. Ilyen nemzeti tárgyak elsősorban a magyar nyelv, irodalom és művészet, a történelem, az állami, gazdasági, társadalmi élet jelenségeinek ismere­te, a föld- és néprajz. Ezeknek a nem­zeti tárgyaknak központi szerepéhez képest a nemzeti történelmet kell rész­letesebben tanítani. A földrajznak és a néprajznak az élményszerű honismereten kell fel fel­épülnie. A magyar nyelv és irodalom oktatási anyagából ki kell küszöbölni a retorikát, stilisztikát és poétikát. Helyettük a középiskola négy felső osztályába modern értelemben vett irodalomismeretet és irodalomtörté­netet ad és a magyar irodalom fejlő­désének ismertetése közben a világ­irodalmi háttérre és összefüggésre is kitér. A latin nyelvi oktatásban a klasszikus irodalomból főleg a jellem­képző és a latin műveltség mibenlétét megvilágító olvasmányokat kell kivá­logatni és gondot kell fordítani a ma­gyarországi latinság jelesebb termé­keire. A modern nyelvek tanításában a gyakorlati célt kell, kidomborítani, úgyhogy a terhes irodalmi anyagtól megszabadítva, érdekes és élvezhető olvasmányanyaggal teszik majd az oktatás elsőrendű céljává a német, francai, angol és olasz nyelv elsajá­títását. Alapvető elv a gimnáziumi oktatás újjászervezésében a túlterhelés meg­szüntetése. A túlterhelés kérdésével összefügg a szelekció rendezése. A rendelet értelmében a jövő tanévben valamennyi gimnázium és leánygim­názium első osztályában már az új terv szerint folyik a tanítás, viszont az eddigi reáliskolák V. osztályában átmenetileg most érvényben levő reál­gimnáziumi tanterv, a reáliskolák VII—VIII. osztályában pedig a mos­tani reáliskolai tanterv marad ér­vényben.. A harmadik miniszteri rendelet a mezőgazdasági középiskola tantervét lépteti életbe. Az új mezőgazdasági középiskola érettségi bizonyítványt is ad végzett tanulóinak. A mezőgazda­­sági középiskola működésének két ve­zető szempontja van: a középiskola nevelő célja és a mezőgazdasági okta­tás szakszerű feladata.

Next