Szentesi Napló, 1939. június (21. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-01 / 123. szám

Csütörtök, 1939 június 1. SZENTESI NAPLÓ Vita nélkül megszavazta a pénzügyi bizottság a köz­gyűlés tárgysorozatát A városi képviselőtestület pénzügyi és ház­tartási egyesített bizottságai dr­­. Nagy Sándor polgármester elnöklete mellett tegnap délelőtt 9 órától k­ezdődőleg déli 12 óráig behatóan fog­lalkozott a holnap délelőttre összehívott városi közgyűlés pénzügyi vonatkozású tárgysorozati pontjaival és a polgármesteri előterjesztéseket, mondhatni, vita és módosítás nélkül fogadta el. A háztartási szakosztályi bizottsági gyűlé­sen a tisztviselőkön kívül szép számmal megje­lentek a külső tagok is és közöttük Soós Pál or­szággyűlési képviselő, akit szívélyesen üdvözöl­tek a bizottság tagjai. A testvérközségek ügye Lakos István dr főjegyző terjesztette elő a Magyar Városok Országos Szövetségének le­iratát, amelyben az azt kéri, hogy Szentes a len­gyel határon lévő latorcavölgyi 8 szegény közsé­get vegye úgy gazdasági, mint, kulturális gondo­zásába, szervezze meg a város a kölcsönös gyer­­meknyaraltatást, tegyen lépéseket aziránt, hogy a ruszin háztartási alkalmazottak, akik e szegény vidéknek leányai és asszonyai, itt Szen­tesen, vagy pedig a környéken elhelyezkedhes­senek. Beható vita indult meg, hogy ennek a ké­relemnek miként le­hetne gyakorlatban eleget tenni. Többek hozzászólása után felkérte a bi­zottság a polgármestert, hogy látogasson el a határmenti községekbe tanulmányozza az ottani lakosság szociális viszonyait és a kimerítő helyzet tanulmány kapcsán a legközelebbi közgyűlés elé tegyen előterjesztést. A „Magyar Házak“ létesítése Gróf E­szterházy János,, a szlovákiai ma­gyarság szellemi vezére, akciót indított arra, hogy lehetővé tegye a szlovákiai Pozsonyban, Iglón, Bártfán és Eperjesen emelendő magyar kultúrházaik felépítését. A felépítéshez kéri a magyarság támogatását, különösen pedig az al­földi városokhoz fordul anyagi támogatás iránt. A megkeresés szerint többféle megoldás kínál­kozik a megsegítés módjára — ezeket a módo­zatokat az előadó főjegyző teljes részletesség­gel ismertette. A pénzügyi bizottság arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy egyszer s minden­kori segélyképpen 500 pengőt ajánl fel a város minden megkötés nélkül és így azt a szlovákiai magyar párt legjobb belátása szerint felhasz­nálhatja. A képviselőtestület által is megszavazott összeget annakidején beállítják a városi költség­­vetésbe, jóváhagyás után az­ 500 pengőt átutal­ják a szlovákiai magyar pártnak. • A huszárlaktanya bővítése A pénzügyi és háztartási bizottság a pol­gármester előterjesztésére javasolja a képvise­lőtestületnek, Konffy a huszárlaktanya további építkezéséhez szükséges földterületeket vásá­rolja meg. Az építendő épületek istállók lesz­nek, amelyeknek befogadóképessége 228 fő, me­lyeknek eltartási költsége a város gazdasági életének vérkeringéseibe kerül. A vágóhíd építése A bizottság kimondotta, hogy javasolja a képviselőtestületnek, hogy a várost vegye fel a vágóhíd építéséhez a MABI-tól a pénzügymi­niszter által engedélyezett 100.000 pengő köl­csönt és így az építkezéshez a város rendelke­zésére álló 60.000 pengővel együtt 160.000 pen­gő lesz felhasználható. Javasolta a bizottság azt is, hogy a képviselőtestület hatalmazza fel a polgármestert, hogy a rendelkezésre álló összeg méreteihez képest új terveket kés­zíttessen Kofár Henrik budapesti vállalkozóval, azzal a ki­kötéssel azonban, hogy Kotál Henriknek semmi­féle követelése a vágóhíd első tervének elkészí­téséből nincs. Felhatalmazást kap a polgármester arra is, hogy amennyiben az elkészítendő terv nem felel meg a követelményeknek és az olyan mé­retű lesz, amely nem­ felel meg a város­ anyagi erejének, további tervek elkészítése iránt intéz­kedjék. Síremléket kap az oláhok által lemészárolt Fazekas-család Alig néhány hónap múlva lesz húszéves évfordulója annak, az oláhok által 1919 július 26-án végrehajtott kegyetlen gyilkosságnak, amelynek áldozata négy ártatlan szentesi volt. Az oláhokat a Tisza vonalától visszaszorí­tották a vörösök, az oláh martalóc had beszo­rult a városba és kegyetlenül rabolni és gyil­kolni kezdett. Egyik különítményük átkutatta az elhagyott városházát és a pincében a folyo­són egy úgynevezett „kutyaágyút“ talált s mindenáron meg akarták tudni, hogy kinek a révén került ez a gyalogsági ágyú a városháza pincei olvasój­ára. Az oláhok bejárták a városháza minden zegét-zugát, míg végre a mai rendőrségi bör­tön lakó­helyiségében rátaláltak Fazekas Sán­dor városi udvarosra, annak feleségére, Sándor nevű kereskedő és Lajos nevű tartalékos had­nagy fiára. Az oláhok kegyetlen módon val­latták a családot, akik tagadták az ellenük fel­hozott vádakat, azonban minden hiábavaló volt, az oláh parancsnok utasítására az egész csalá­dot kivonszolták a későbbi Pesti malom melletti gödrös területre, ott minden további tárgyalás nélkül valamennyiőjüket lemészárolták — le­lőtték s azután a holttesteket vandál módon összeszurkálva, a föld porában hagyták. A harcok elmúltával az előmerészkedett járókelők értesítésére beszállították a holttest, milyen olcsón vásárolhat fiatal friss húst,­­ ízletes felvágottat, finom csabai kolbászt­­ és téliszalámit, házikolbászt, tisztán kezelt * sült zsírt, csemege és hízott szalonnát. 2 — Tegyen egy próbavásárlást ! — 5 Viszonteladóknak nagy árengedmény. A 2 legkisebb rendelést is házhoz szállítom.­­ Telefon 132. Telefon 132. tehet a református Szeder-temetőbe és ott el­­hantolták őket az egyház által adott sírhelyre. Ez a sírhely az úgynevezett „sírbolt csillagá­ban van és teljesen gondozatlanul áll évtizedek óta minden jelzés nélkül. A református egyház, kérte a várostól, hogy valami emléket állítsanak a szerencsétlen családnak és a sírról is gondoskodjanak. Egy­ben az egyház felajánlotta, hogy a, már kiürí­tett régi temetőben gazdátlanul maradt már­ványkövekből egyet rendelkezésre bocsát, ame­lyet kevés, csiszolással és a nevek ráivésésével még használni lehet. A pénzügyi bizottság mély megilletődéssel vette tudomásul az­ előterjesztést és elhatároz­­ta, hogy javasolja a képviselőtestületnek, hogy a mártír­család emlékének megjelölésére 500 pengő költséget szavazzon meg és vállalja át a sírgondozás csekély költségét. Apróbb ügyek A bizottság javasolja a képviselőtestület­nek, hogy engedje meg Nagy Gábor, Molnár Mihály és Ambrus Albert és társai szentesi la­kosoknak, hogy megfelelő vízdíj lefizetése elle­nében a város tulajdonát képező ártézi kutakból a vizet házaikba elvezethessék. Még a múlt év őszén a polgármester rende­letére a felsőpárti vályogvető gödrök föld alá mélyített viskóiban lakó családokat a közegész­ségügy érdekeire való hivatkozással azonnali hatállyal kitelepítették és ezeket a vályogviskó­kat a mérnöki hivatal utasítására minden to­vábbi nélkül lerombolták. A vályogverő-telep lakói most házhelyet A Zsoldos Részvénytársaság­­ cca 200 q spenót, cca 200 q sárgarépa „ 100 „ zöldborsó, ^1111111^^' »» 200 „ petrezselyem, „ 200 „ kelkáposzta termesztésére és a termelvényeiknek folyó évi augusztus— november hónapokban történendő leszállítására szerződé­seket köt. — Feltételek a gyártelepi irodában (telefonszám 5 és 21) tudhatók meg. Az igazgatóság, j 1­1 ASSZONYOM!­­ Talán még nem is tudja, hogy a Kis-­­ piac­téren Szabó hentesnél 3. oldal kértek a várostól és az a szándékuk, hogy a ka­pott házhelyen egyszerű egészséges kislakásokat építsenek. A pénzügyi bizottság csak 5—6—8 tagú családnak javasolt telket adni, egyenként 200 négyszögölet, nyolc év alatt megfizetendő 400 pengő ár ellenében. Ez az öt telek a Munkás utca jobboldalán terül el a Mikecz uc­­cától felfelé. . OLTÓANYA GYÜMÖLCSFÁKAT JELÖL­NEK KI SZENTESEN A Magyar Faiskolai Szövetség ellenőrző bizottsága, mely a földműveléssügyi miniszté­riumban működik, megkeresést küldött Szentes­re és közölte, hogy a közeli napokban or­szágos bizottság száll ki Szentesre és itt ma­gánosoknál „anyagyümölcsfákat“ jelölnek meg. aminek az a célja, hogy csakis ezekről a fák­ról szabad oltóágat venni. A bizottság közlése szerint ilyen anya­fákat jelölnek ki a szentesi meggyből, cseresz­nyéből és barackból is.. Azok a termelőik, akiknek a fenti célra al­kalmas gyümölcsfájuk van, azok jelentkezzenek a város gazdasági hivatalában, városháza 28-a­s szoba.

Next