Szentesi Napló, 1939. június (21. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-01 / 123. szám
Csütörtök, 1939 június 1. SZENTESI NAPLÓ Vita nélkül megszavazta a pénzügyi bizottság a közgyűlés tárgysorozatát A városi képviselőtestület pénzügyi és háztartási egyesített bizottságai dr. Nagy Sándor polgármester elnöklete mellett tegnap délelőtt 9 órától kezdődőleg déli 12 óráig behatóan foglalkozott a holnap délelőttre összehívott városi közgyűlés pénzügyi vonatkozású tárgysorozati pontjaival és a polgármesteri előterjesztéseket, mondhatni, vita és módosítás nélkül fogadta el. A háztartási szakosztályi bizottsági gyűlésen a tisztviselőkön kívül szép számmal megjelentek a külső tagok is és közöttük Soós Pál országgyűlési képviselő, akit szívélyesen üdvözöltek a bizottság tagjai. A testvérközségek ügye Lakos István dr főjegyző terjesztette elő a Magyar Városok Országos Szövetségének leiratát, amelyben az azt kéri, hogy Szentes a lengyel határon lévő latorcavölgyi 8 szegény községet vegye úgy gazdasági, mint, kulturális gondozásába, szervezze meg a város a kölcsönös gyermeknyaraltatást, tegyen lépéseket aziránt, hogy a ruszin háztartási alkalmazottak, akik e szegény vidéknek leányai és asszonyai, itt Szentesen, vagy pedig a környéken elhelyezkedhessenek. Beható vita indult meg, hogy ennek a kérelemnek miként lehetne gyakorlatban eleget tenni. Többek hozzászólása után felkérte a bizottság a polgármestert, hogy látogasson el a határmenti községekbe tanulmányozza az ottani lakosság szociális viszonyait és a kimerítő helyzet tanulmány kapcsán a legközelebbi közgyűlés elé tegyen előterjesztést. A „Magyar Házak“ létesítése Gróf Eszterházy János,, a szlovákiai magyarság szellemi vezére, akciót indított arra, hogy lehetővé tegye a szlovákiai Pozsonyban, Iglón, Bártfán és Eperjesen emelendő magyar kultúrházaik felépítését. A felépítéshez kéri a magyarság támogatását, különösen pedig az alföldi városokhoz fordul anyagi támogatás iránt. A megkeresés szerint többféle megoldás kínálkozik a megsegítés módjára — ezeket a módozatokat az előadó főjegyző teljes részletességgel ismertette. A pénzügyi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyszer s mindenkori segélyképpen 500 pengőt ajánl fel a város minden megkötés nélkül és így azt a szlovákiai magyar párt legjobb belátása szerint felhasználhatja. A képviselőtestület által is megszavazott összeget annakidején beállítják a városi költségvetésbe, jóváhagyás után az 500 pengőt átutalják a szlovákiai magyar pártnak. • A huszárlaktanya bővítése A pénzügyi és háztartási bizottság a polgármester előterjesztésére javasolja a képviselőtestületnek, Konffy a huszárlaktanya további építkezéséhez szükséges földterületeket vásárolja meg. Az építendő épületek istállók lesznek, amelyeknek befogadóképessége 228 fő, melyeknek eltartási költsége a város gazdasági életének vérkeringéseibe kerül. A vágóhíd építése A bizottság kimondotta, hogy javasolja a képviselőtestületnek, hogy a várost vegye fel a vágóhíd építéséhez a MABI-tól a pénzügyminiszter által engedélyezett 100.000 pengő kölcsönt és így az építkezéshez a város rendelkezésére álló 60.000 pengővel együtt 160.000 pengő lesz felhasználható. Javasolta a bizottság azt is, hogy a képviselőtestület hatalmazza fel a polgármestert, hogy a rendelkezésre álló összeg méreteihez képest új terveket készíttessen Kofár Henrik budapesti vállalkozóval, azzal a kikötéssel azonban, hogy Kotál Henriknek semmiféle követelése a vágóhíd első tervének elkészítéséből nincs. Felhatalmazást kap a polgármester arra is, hogy amennyiben az elkészítendő terv nem felel meg a követelményeknek és az olyan méretű lesz, amely nem felel meg a város anyagi erejének, további tervek elkészítése iránt intézkedjék. Síremléket kap az oláhok által lemészárolt Fazekas-család Alig néhány hónap múlva lesz húszéves évfordulója annak, az oláhok által 1919 július 26-án végrehajtott kegyetlen gyilkosságnak, amelynek áldozata négy ártatlan szentesi volt. Az oláhokat a Tisza vonalától visszaszorították a vörösök, az oláh martalóc had beszorult a városba és kegyetlenül rabolni és gyilkolni kezdett. Egyik különítményük átkutatta az elhagyott városházát és a pincében a folyosón egy úgynevezett „kutyaágyút“ talált s mindenáron meg akarták tudni, hogy kinek a révén került ez a gyalogsági ágyú a városháza pincei olvasójára. Az oláhok bejárták a városháza minden zegét-zugát, míg végre a mai rendőrségi börtön lakóhelyiségében rátaláltak Fazekas Sándor városi udvarosra, annak feleségére, Sándor nevű kereskedő és Lajos nevű tartalékos hadnagy fiára. Az oláhok kegyetlen módon vallatták a családot, akik tagadták az ellenük felhozott vádakat, azonban minden hiábavaló volt, az oláh parancsnok utasítására az egész családot kivonszolták a későbbi Pesti malom melletti gödrös területre, ott minden további tárgyalás nélkül valamennyiőjüket lemészárolták — lelőtték s azután a holttesteket vandál módon összeszurkálva, a föld porában hagyták. A harcok elmúltával az előmerészkedett járókelők értesítésére beszállították a holttest, milyen olcsón vásárolhat fiatal friss húst, ízletes felvágottat, finom csabai kolbászt és téliszalámit, házikolbászt, tisztán kezelt * sült zsírt, csemege és hízott szalonnát. 2 — Tegyen egy próbavásárlást ! — 5 Viszonteladóknak nagy árengedmény. A 2 legkisebb rendelést is házhoz szállítom. Telefon 132. Telefon 132. tehet a református Szeder-temetőbe és ott elhantolták őket az egyház által adott sírhelyre. Ez a sírhely az úgynevezett „sírbolt csillagában van és teljesen gondozatlanul áll évtizedek óta minden jelzés nélkül. A református egyház, kérte a várostól, hogy valami emléket állítsanak a szerencsétlen családnak és a sírról is gondoskodjanak. Egyben az egyház felajánlotta, hogy a, már kiürített régi temetőben gazdátlanul maradt márványkövekből egyet rendelkezésre bocsát, amelyet kevés, csiszolással és a nevek ráivésésével még használni lehet. A pénzügyi bizottság mély megilletődéssel vette tudomásul az előterjesztést és elhatározta, hogy javasolja a képviselőtestületnek, hogy a mártírcsalád emlékének megjelölésére 500 pengő költséget szavazzon meg és vállalja át a sírgondozás csekély költségét. Apróbb ügyek A bizottság javasolja a képviselőtestületnek, hogy engedje meg Nagy Gábor, Molnár Mihály és Ambrus Albert és társai szentesi lakosoknak, hogy megfelelő vízdíj lefizetése ellenében a város tulajdonát képező ártézi kutakból a vizet házaikba elvezethessék. Még a múlt év őszén a polgármester rendeletére a felsőpárti vályogvető gödrök föld alá mélyített viskóiban lakó családokat a közegészségügy érdekeire való hivatkozással azonnali hatállyal kitelepítették és ezeket a vályogviskókat a mérnöki hivatal utasítására minden további nélkül lerombolták. A vályogverő-telep lakói most házhelyet A Zsoldos Részvénytársaság cca 200 q spenót, cca 200 q sárgarépa „ 100 „ zöldborsó, ^1111111^^' »» 200 „ petrezselyem, „ 200 „ kelkáposzta termesztésére és a termelvényeiknek folyó évi augusztus— november hónapokban történendő leszállítására szerződéseket köt. — Feltételek a gyártelepi irodában (telefonszám 5 és 21) tudhatók meg. Az igazgatóság, j 11 ASSZONYOM! Talán még nem is tudja, hogy a Kis- piactéren Szabó hentesnél 3. oldal kértek a várostól és az a szándékuk, hogy a kapott házhelyen egyszerű egészséges kislakásokat építsenek. A pénzügyi bizottság csak 5—6—8 tagú családnak javasolt telket adni, egyenként 200 négyszögölet, nyolc év alatt megfizetendő 400 pengő ár ellenében. Ez az öt telek a Munkás utca jobboldalán terül el a Mikecz uccától felfelé. . OLTÓANYA GYÜMÖLCSFÁKAT JELÖLNEK KI SZENTESEN A Magyar Faiskolai Szövetség ellenőrző bizottsága, mely a földműveléssügyi minisztériumban működik, megkeresést küldött Szentesre és közölte, hogy a közeli napokban országos bizottság száll ki Szentesre és itt magánosoknál „anyagyümölcsfákat“ jelölnek meg. aminek az a célja, hogy csakis ezekről a fákról szabad oltóágat venni. A bizottság közlése szerint ilyen anyafákat jelölnek ki a szentesi meggyből, cseresznyéből és barackból is.. Azok a termelőik, akiknek a fenti célra alkalmas gyümölcsfájuk van, azok jelentkezzenek a város gazdasági hivatalában, városháza 28-as szoba.