Szentesi Napló, 1940. január (22. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-03 / 1. szám
Szerda, 1940 január 3. SZENTESI NAPLÓ——mi rfn hé ii iii " WWBaaBOat TfiiBTarffiiHinrringMwnnfi "—****—■***■**—***——MIM Vidáman búcsúztatta Szentes az Óesztendőt +JB Évek óta nem volt ilyen vidám a Szilveszter-est Hagyományos vigasság közepette búcsúztatta az óesztendőt és üdvözölte az újat vasárnap éjjel a város lakossága. Hosszú esztendők óta nem láttak a szentesi vendéglősök és kocsmárosok annyi mulatni vágyó embert, mint Szilveszter estéjén. Sokan abban látták ennek magyarázatát, hogy e zavaros helyzetben mindenki igyekezett legalább egy éjszakára felejteni a holnap gondjait, ismét mások az anyagi helyzet jobbrafordulásának tudták a szilveszteri vidám hangulatot. Nem tudjuk, melyik igaz a kettő közül. Egy bizonyosan igaz: a város minden rendű és rangú mulatóhelyén kivilágos virradatig ünnepelték az újesztendőt. Legnagyobb volt a jókedv és a hangulat a Petőfiben, ahol már éjfél előtt olyan nagy társaság verődött össze hogy mozogni is alig lehetett. Tizenkét óra előtt néhány perccel elcsendesült az étterem. Az esztendő még egy utolsó pillantást vetett elmúlt életére, majd belépett a megásott sírba, holtan pihenő társai mellé, hogy helyet adjon az ifjú, néhány perces gyermeknek, az 1940-nek. A villany pislákolni kezdett, majd elaludt és amikor ismét felgyulladt, már 1940-et írtunk és köszöntöttünk. Az Idő véghetettem homokóráján lepergett ez az esztendő is. Hozott fiók bánatot, de hozott sok örömet is. Voltak gondjaink is, de már tisztább volt a kacagás, mint az előző esztendőkben. Kevesebb volt az éhező száj, a didergő test, a munkanélküli kéz, mint az előző esztendőkben. Gazdagabb lett az ország egy milliónyi magyarral, Kárpátaljával és a Felvidékkel. Az elmúlt esztendő után jogos bizakodással tekint mindenki a fiatal, néhányperces új esztendő felé. Várjon mit hoz? — Elhozza-e vágyaink beteljesülését? — Adja Isten! A Petőfiben az új esztendő üdvözletére visító rózsásarcú, szőke malacot sorsoltak ki. A malac tulajdonosa joggal volt boldog, mert az új esztendő ünnepi ebédgondját elvetette. Szegény kismalacnak is jól kezdődött az újesztendő! . . . Következő stációnk a pendlizésben az SzTE, jövendőutcai klubhelyisége volt, ahol a Baross Szövetség rendezett kitűnően sikerült Szilveszter estét. Itt a társaság legnagyobb része vidám tánccal hódolt az új esztendőnek. A Bajtársi Egyesület jazzenekara szolgáltatta a zenét a táncoló pároknak. Itt is volt tombola, malac és pezsgősorsolás. A Kaszinóban Mihalecz János dr plébános emelkedett hangú beszéddel búcsúztatta az óesztendőt és üdvözölte az újat: — Búcsúzom tőled 1939! Elfogódott szívvel, megilletődött lélekkel álljuk körül ravatalodat. Számodra is ütött az utolsó óra. A búcsúzás fekete kocsija kapunk elé állt, hogy visszavonhatatlanul téged is elvigyen oda, ahová elvitte már sokezer testvéredet, az enyészet, az elmúlás mély sírjába. Szívünkben a búcsúzás fájó és keserű érzése zsong. Hiszen jó voltál hozzánk. Mintha minden ígéreted az lett volna, hogy jóvá tedd nekünk azt a sok rosszat, amit húsz évvel idősebb testvéred tett velünk. A most születő testvéredtől nem félünk. Sok reménnyel teli dobogó szívvel s bátran dobbanó léptekkel vágunk neki a még mindig ködös magyar jövendőnek. Él bennünk a megrendíthetetlen hit és bizalom s azt súgja nekünk, hogy az 1940-es testvéred nem lesz hozzánk mostoha. Hiszen: „Ha miniket is ellú a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja!’ Pedig az, aki nálad is nagyobb és hatalmasabb, az idők Ura Istene, itt a Duna—Tisza medencéjében, a Kárpátok övezte magyar rónán hivatást adott. Azt ahivatást, hogy a nyugati kereszténység, a keresztény kultúra és civilizáció védőbástyái legyünk. Mi nem pusztulhatunk el. Nekünk itt élnünk kell! Te ezt megértetted 1939! S megengedted, hogy dicső magyar honvédeink újra visszatűzhessék a magyar trikolort az uzsoki szorosra és a vereckei hágóra. Köszönjük ezt neked. Hálás szeretettel őrizzük érte emlékedet. De azért van hozzád vádoló szavunk is! Tolvaj tarisznyádból kikandikál az öröm, a boldogság, a remény, s a szeretet, amit tőlünk vettél el. Egyet azért nem tudtál elvenni tőlünk: a lángoló hazaszeretetünket. S nézd, ez záloga marad a mi reménységünknek, mellyel várjuk a most születő testvéredet, az 1940-es esztendőt. Jól tudod rólunk, hogy dalt fakasztott ajkunkra az Úr, és lámpást adott kezünkbe. Dalt, mellyel naponta leborulunk az Isten előtt és így imádkozunk: Isten áldd meg a magyart! Lámpást, szívünk lángoló hazaszeretetét, mely a szebb és boldogabb jövőt ragyogja felénk. Azt a jövőt, amit az új esztendőtől várunk: a szentistváni nagy Magyarországot! Reggel felé járt az idő, azonban ez sehol sem jelenítette a mulatságok végezetét. Sőt, a kiskocsmákban most élénkedett meg a hangulat. Egy-két felázott 11 szilveszterező, hogy emelkedett hangulatához emelkedetteb helyet keressen,már az asztal tetején járta a csárdást. Legjobb volt azonban az egyik felsőpárti kiskocsma szilvesztere, ahol malacot sorsoltak és az újévi malac sorsolás közben vesztét érezve, kiszökött a kocsmaajtón az uccára. Erre a vendégek legnagyobb része utána vetette magát a kismalacnak. A jószándékú vendégek azon igyekeztek, hogy elfogják a malacot, igen sokan voltak azonban, akik a malac vadászat ürügyét használták fel arra, hogy fizetés nélkül „angolosan”1 távozzanak. Végezetül meg kell emlékeznünk a mozik szilveszter estjéről is. Mind a két moziban éjféli előadás keretében pezsgő- és malacsorsolás volt. Hatalmas közönség nézte végig az ünnepi előadásokat mindkét színházba. A sorsolás természetesen itt is nagy izgalommal és drukkolással járt. A Glória Moziba történt sorsolás köziben. Két fiatal cselédlány izgatottan figyeli a sorsolást. A számukra „mindent 11 jelentő sorsjegyet kéznél tartják, mert „mindenkit érhet szerencse’. A malacot azonban mégsem ők nyerték meg. Talán egyik fiúismerősük lehetett, mert az egyik egyszer csak felkiált. — Nézd te, a Jósika nyerte a malacot! A fene a dogát, egyidül kihúzták neki . . . És még százszámra lehetne mesélni a mulatságosabbnál mulatságosabb megtörtént, szilveszteri „bemondásokat1” eseményeket, de kevés lenne hozzá a papír. A rossznyelvek szerint az egyik házimulatsélyon megtörtént, hogy a vendégek éjfélre zsebbe vándoroltatták a házigazda összes szivarjait. A házigazda bosszút forralva felbérelte az egyik vendéget, hogy éjfél után ölelgesse meg valamennyi vendéget. Az meg is tette valamennyi vendég őszinte elkeseredésére, mert az ünnepi szivarok a zsebekben pipadohánnyá törtek össze . . . Még csak annyit, hogy reggel felé sok volt az „elázott11 ember az uccákon, akik egymás kezét rázva, percekig kívántak egymásnak „Bo-bo-bo-feoldog újévet! Vájjon boldog lesz-e? Jövő Szilveszterre elválik el ............................................................................................................................. Glória Filmszínház műsora Sarkadi Nagy Antal ucca Telefon 242. Január 3-án, szerdán 6 és fél 9 órakor Mikszáth Kálmán örökbecsű felejthetetlen regénye: Szent Péter esernyője Főszereplők: Gervay Marica, Básthy Lajos, Gombaszögi Ella. Gyönyörű és felíthetetlen népszínmű sok megható jelenettel, vígsággal és komikummal. — Ufa Híradó. Pontos kezdés! 3. oldal lt német nyelvtanfolyam kezdődik január hónapban az Ipartestületben. Gyermektanfolyam délután 3 órakor. Középiskolások részére délután 4 órakor. Ifjúsági tanfolyam délután 5 órakor. Felnőttek részére este 6, 7, 8 és 9 órai kezdettel. Haladók részére német társalgási tanfolyam. Részvételi díj bármely tanfolyamra havonta és személyenként 2 , 50 fillér. Tanfolyamok hetenként háromszor tartatnak: hétfő, szerda, péntek, vagy kedd, csütörtök és szombati napokon. Magánórák vizsgára előkészítés mérsékelt díjazás mellett. — Gyors és biztos eredmény. — Beiratkozás és megbeszélés január hónapban naponta délután 3 órától este 9 óráig az Ipartestület könyvtárszobájában. A tanítók rendkívüli szolgálata Néhány szentesi tanító az elmúlt hetekben kérelemmel fordult a városhoz és kisegítő munka címén külön munkadíj kiutalását kérte a polgármestertől. Az ősz folyamán a megválasztott tanonciskolás tanítók közül többen rendkívüli fegyvergyakorlatra vonultak be, így kötelességüket nem tudták ellátni. A város, mint a tanonciskola felügyeleti hatósága az iskolafelügyelő bizottságon keresztül felhívta a szentesi tanítókat, hogy hivatali munkájukon kívül lássák el a tanonciskolai oktatást is a bevonult tanítók helyett. A felszólított tanítók természetesen örömmel tettek eleget a felhívásnak és három hónapon keresztül ellátták a tanoncoktatást, mindaddig, amíg a bevonult tanonciskolai tanítók vissza nem tértek. A tanítók most különmunkájuk fejében a várostól — mint iskolafenntartó hatóságtól a háromhónapi fizetés kiutalását kérik. rí KEVESET használt férfi kerékpár és egy süllyesztős Singer varrógép eladó Nagyörvény ucca 22. 3372 kf