Szentesi Napló, 1940. augusztus (22. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-01 / 173. szám

2. oldal. közi viszonyok folytán a német bombázók csak csökkentett mértékben léptek fel a szerdára virradó éjjel az angol kikötők ellen. Egy re­pülőteret és két kikötőt bombáztak. A hétfői Dover feletti nagy légi csatában 21 angol re­pülőt lőttek le.­­ Az anglia elleni harcokkal kapcsolatban tegnap azt jelentették, hogy az Angliával szembeni francia partokon nagy­arányú német csapatösszevonások történtek, ami arra enged következtetni, hogy Német­­ ország Angliába való csontszállításra gondol. GIBRALTÁR SZORULT HELYZETBEN VAN A tegnapi olasz jelentésből kitűnik, hogy Gibraltárt ismételten bombázták az olaszok.­­ A polgári lakosság — tangeri jelentés szerint — már elhagyta az angol erődöt, ahol a ható­ságok fejvesztett rendelkezése folytán lehetet­lenné vált az élet. Puszta gyanú alapján köz­ismert egyéneket is letartóztatnak. Anglia elkeseredett offenzívát indított a francia gyarmatvilág fellázítására Két-három nap óta az angol hírügynöksé­gek valósággal ontják azokat a híreket, ame­lyek bizonyos legújabb angol tengeri blokád-in­tézkedésekről beszélnek. Az új blokád intézkedések elrendelését négy nappal ezelőtt a Reuter-ügynökség jelezte. E híradást követték az angol lapok véleményei­nek továbbítása, s végül tegnapra az „ijesztgetések”­ e nyilainak kilövölgetése után az angol háborús gazdasági miniszter az angol alsóház ülésén jelentette be a blokád-intézkedéseket. Az angol miniszter bejelentéséről kiadott jelen­tésből viszont mára megállapítható, hogy a megfelelő „tüzérségi előkészítés** után bejelentett blokád-intézkedések elrende­lése Franciaország megfélemlítését és a francia gyarmatok fellázítását célozza. Az angol hajók elkoboznak majd minden árut — mondja az angol jelentés —, amelyet bár­mely nemzet hajója engedély nélkül szállít. — Ezt a rendelkezést Anglia már a háború kitöré­sekor kiadta, fölmerül tehát most a kérdés, mért kellett azt megújítani. — Nem egyébért szól a józan magyarázat, mint azért, mert az elkobzás már jóideje nem működik úgy, ahogy Anglia azt akarná s a nagy dirrel­­dúrral bejelentett legújabb blokád-intéz­kedések pusztán ijesztgetésül akarnak szol­gálni. Ezt a célt különben az angol hivatalos jelentés önkéntelenül is elárulja, amikor azt mondja: „Barátaink felbuzdulnak, ellenfeleink megdöb­bennek majd a most bejelentett intézkedések miatt**. Azonban egyetlen szóval nem árulják el, mik ezek az intézkedések, csupán azt mond­ják, elkoboznak minden engedély nélkül szállí­tott árut. Miközben már annak a kérdésnek is megvan a létjogosultsága, hogy „Hogyan?**, ér­demes kutatni az okát, miért volt szükség a blokád-intézkedések új bejelentésére. Kiderül ez a Londonban egyre nagyobb lázzal sistergő kapkodások híradásaiból. A fejveszettségben London már odáig megy, hogy belga, holland, sőt francia te­rületek bombázásával kérkedik. Londoni jelentések szerint a szerda reggeli új­ságok arról írnak, hogy az angol repülőgépek a németek által megszállt országok felett ejtet­tek le bombákat. Különös hangsúlyt helyeznek a londoni hírek annak bejelentésére, hogy észak-franciaországi városokat bombáztak. Úgy e hírek, mint egyéb tünetek amellett bizonyí­tanak, hogy Anglia végső elkeseredettségében most abban látná megmenekülését, ha Francia­­országban sikerülne zavart keltenie. E célból már néhány nappal ezelőtt röpirat­háborút kezdett London a vichy-i kormány el­len és a lakosságot ellenállásra szólította fel. Anglia most ezt az akcióját a francia gyarma­tokra is kiterjesztette és Marokkó, Algéria és Tunisz fellázítására London De Gaulle tábornokot használja fel, aki már a kapitulálás első napjaiban a francia kormánynak ellenszegült. A rebellis francia tá­bornok hatóköre azonban nem terjed túl Anglia határain s csak abban nyilvánul meg, hogy engedetlenségre szólítja fel Londonból a rádió útján a gyarmatok kormányzóit és­ hivatalnokait. Jellemző, hogy ezekhez és nem is a gyarmatok népeihez intézi De Gaulle felhívását, — így még lehetnek esélyei — gondolhatja a rebellis tábornok. Londonban ugyanis arra számítanak, hogy a francia gyarmati hivatalnokok közt még mindig akadnak olyanok, akik nem tudják elképzelni az angol világhatalom megdőlé­sét s személyi előnyök­ reményében készek a saját kormányuk elleni lázadásra. Ez is egy ütő­kártya, amibe azonban a francia gyarmatok is belelátnak. Az onnan érkező hírek bizonyítják ezt s eleve kizárttá teszik még annak elkép­zelését is, hogy De Gaulle felhívásának a leg­kisebb eredménye is lesz. — Két választás áll az északafrikai francia gyarmatok előtt — mondja a rebellis fran­cia tábornok — vagy megtagadja az enge­delmességet a vichy-i kormánynak, vagy a most elrendelt angol blokád áldozatai lesz­nek, mert az angol kormány meg fog akadályozni minden szállítást úgy a francia gyarmatokra, mint az anyaországba is, ha nem csatlakozik Anglia háborújához. — Naív elképzelés csim­­borasszójának iskolapéldája ez az elképzelés. Azonban érthető. Ilyen bizakodást ébresztő felszólításokkal éltetik a már majdnem teljesen körülzárt Anglia egyre nagyobb rettegésben élő né­peit. Mert bajok vannak. Ezt maga London elárulja. Mégpedig azzal, hogy a katonáit visszakövetelő Kanada megnyugtatására Gérard Artúr kana­dai francia rádióriporterrel hanglemezeket ké­szíttettek az angol partokat védő kanadai csa­­patok életéről. — Bús-szomorú francia éneke­ket közvetít ez a lemez és ahelyett, hogy a ka­tonákat beszéltetné, a rádióriporter maga mondja be: „Az angol partok első vonalaiban jól, ké­nyelemben élnek a kanadai katonák, még gumi fürdőkádjuk is van“. — Legyen hát nyugodt Kanada! Ez az utolsó szava a rádiólemeznek. Hogy el- Mély fájdalommal és megren­dülve, de a mindenható Isten aka­ratában megnyugvó szívvel tudat­juk, hogy jóságos szívű, felejthetet­len édesanyánk, szeretett testvérem, kedves nagynénénk, keresztanyánk, sógornőnk, nászasszonyunk és jó ro­konunk özv. Kálmán Imrén­é NAGY TERÉZIA f. hó 30-án 70 éves korában, 26 évi özvegység és félévi súlyos szenvedés után elfáradt teste megpihent, jó lel­ke Istenéhez égbe szállt, gyászba­­borítva szeretteit. Kedves halottunkat augusztus hó 1-én, csütörtök délután 3 órakor kísérjük utolsó útjára a ref. egyház szertartása szerint a Deák F. ucca 41. számú gyászháztól és a ref. Kö­zép temetőben boldogult édesapánk porladó hamvaihoz helyezzük örök pihenésre. Áldott legyen szívünkben örökké élő emléked drága jó Anyánk! Szentes, 1940. évi július hó 31-én. A gyászoló család­ éri-e célját ez a fölszólítás, az más kérdés.­­ Abszolút objektivitással megállapítható, hogy nem. Nem pedig nemcsak a fejetlenséget két­ségkívül eláruló felszólításért, de maguk miatt a londoni hírek miatt sem. Ezek pedig azt ad­ják hírül, hogy a szerdai londoni újságok arról cikkeznek, hogy Angliának fel kell állítania a „colon­ne silencieuse“-t, a hallgató hadosz­tályt, mert — mondják az angol újságok — mégis csak tűrhetetlen, hogy az ügyészeknek fecsegő­ asszonyok megbüntetését kell kérniök a bírák­­tól, mert rémhíreket terjesztenek. Ha kell, a legszigorúbb büntetésekkel meg kell szervezni a „hallgató, néma hadosztályt**! Erről írnak a tegnai angol újságok, így, igazán, bárki is, ha akarja, ha nem, nyugodt­­nak kell lennie, hogy Angliában nő a nyug­talanság . . . ________________________________— n. j. — SZENTESI NAPLÓ Csütörtök, 1940 augusztus 1. MINDENKINEK ÉRDEKE, hogy betörési kár ellen­ BIZTOSÍTSON! Aug. Csütörtökön és pénteken 6 és fél 9 órakor Az egész világon világsikert aratott óriási cirkuszfilm: Ilyenek a férfiak Főszerepben: Kertha Feller, Hans Scenker, Paul H. Fox Híiradó Magyar Híradó. Tudom&nycss F£f.giiLfe3sii'&t*«&3B mű­sorai Megtiltotta a kormány a tűzifa árának emelését A legutóbbi gazdasági miniszteri értekez­let a tűzifa árának kérdésével foglalkozot­t. Megállapították, hogy a tűzifa árának emelése­­nem indokolt s így a kereskedők a július 7-én rögzített árnál drágábban nem árusíthatják téli tüzelőj­üket. Búzát, rozsot, zabot, árpát, és más terményeket a mindenkori napi áron vásárolok. Beszállításhoz zsákködleszínzés. BERCZELI JÁNOS gabona és terménykereskedő, Apponyi­ tér 20.

Next