Szentesi Napló, 1940. augusztus (22. évfolyam, 173-197. szám)
1940-08-01 / 173. szám
2. oldal. közi viszonyok folytán a német bombázók csak csökkentett mértékben léptek fel a szerdára virradó éjjel az angol kikötők ellen. Egy repülőteret és két kikötőt bombáztak. A hétfői Dover feletti nagy légi csatában 21 angol repülőt lőttek le. Az anglia elleni harcokkal kapcsolatban tegnap azt jelentették, hogy az Angliával szembeni francia partokon nagyarányú német csapatösszevonások történtek, ami arra enged következtetni, hogy Német ország Angliába való csontszállításra gondol. GIBRALTÁR SZORULT HELYZETBEN VAN A tegnapi olasz jelentésből kitűnik, hogy Gibraltárt ismételten bombázták az olaszok. A polgári lakosság — tangeri jelentés szerint — már elhagyta az angol erődöt, ahol a hatóságok fejvesztett rendelkezése folytán lehetetlenné vált az élet. Puszta gyanú alapján közismert egyéneket is letartóztatnak. Anglia elkeseredett offenzívát indított a francia gyarmatvilág fellázítására Két-három nap óta az angol hírügynökségek valósággal ontják azokat a híreket, amelyek bizonyos legújabb angol tengeri blokád-intézkedésekről beszélnek. Az új blokád intézkedések elrendelését négy nappal ezelőtt a Reuter-ügynökség jelezte. E híradást követték az angol lapok véleményeinek továbbítása, s végül tegnapra az „ijesztgetések” e nyilainak kilövölgetése után az angol háborús gazdasági miniszter az angol alsóház ülésén jelentette be a blokád-intézkedéseket. Az angol miniszter bejelentéséről kiadott jelentésből viszont mára megállapítható, hogy a megfelelő „tüzérségi előkészítés** után bejelentett blokád-intézkedések elrendelése Franciaország megfélemlítését és a francia gyarmatok fellázítását célozza. Az angol hajók elkoboznak majd minden árut — mondja az angol jelentés —, amelyet bármely nemzet hajója engedély nélkül szállít. — Ezt a rendelkezést Anglia már a háború kitörésekor kiadta, fölmerül tehát most a kérdés, mért kellett azt megújítani. — Nem egyébért szól a józan magyarázat, mint azért, mert az elkobzás már jóideje nem működik úgy, ahogy Anglia azt akarná s a nagy dirreldúrral bejelentett legújabb blokád-intézkedések pusztán ijesztgetésül akarnak szolgálni. Ezt a célt különben az angol hivatalos jelentés önkéntelenül is elárulja, amikor azt mondja: „Barátaink felbuzdulnak, ellenfeleink megdöbbennek majd a most bejelentett intézkedések miatt**. Azonban egyetlen szóval nem árulják el, mik ezek az intézkedések, csupán azt mondják, elkoboznak minden engedély nélkül szállított árut. Miközben már annak a kérdésnek is megvan a létjogosultsága, hogy „Hogyan?**, érdemes kutatni az okát, miért volt szükség a blokád-intézkedések új bejelentésére. Kiderül ez a Londonban egyre nagyobb lázzal sistergő kapkodások híradásaiból. A fejveszettségben London már odáig megy, hogy belga, holland, sőt francia területek bombázásával kérkedik. Londoni jelentések szerint a szerda reggeli újságok arról írnak, hogy az angol repülőgépek a németek által megszállt országok felett ejtettek le bombákat. Különös hangsúlyt helyeznek a londoni hírek annak bejelentésére, hogy észak-franciaországi városokat bombáztak. Úgy e hírek, mint egyéb tünetek amellett bizonyítanak, hogy Anglia végső elkeseredettségében most abban látná megmenekülését, ha Franciaországban sikerülne zavart keltenie. E célból már néhány nappal ezelőtt röpiratháborút kezdett London a vichy-i kormány ellen és a lakosságot ellenállásra szólította fel. Anglia most ezt az akcióját a francia gyarmatokra is kiterjesztette és Marokkó, Algéria és Tunisz fellázítására London De Gaulle tábornokot használja fel, aki már a kapitulálás első napjaiban a francia kormánynak ellenszegült. A rebellis francia tábornok hatóköre azonban nem terjed túl Anglia határain s csak abban nyilvánul meg, hogy engedetlenségre szólítja fel Londonból a rádió útján a gyarmatok kormányzóit és hivatalnokait. Jellemző, hogy ezekhez és nem is a gyarmatok népeihez intézi De Gaulle felhívását, — így még lehetnek esélyei — gondolhatja a rebellis tábornok. Londonban ugyanis arra számítanak, hogy a francia gyarmati hivatalnokok közt még mindig akadnak olyanok, akik nem tudják elképzelni az angol világhatalom megdőlését s személyi előnyök reményében készek a saját kormányuk elleni lázadásra. Ez is egy ütőkártya, amibe azonban a francia gyarmatok is belelátnak. Az onnan érkező hírek bizonyítják ezt s eleve kizárttá teszik még annak elképzelését is, hogy De Gaulle felhívásának a legkisebb eredménye is lesz. — Két választás áll az északafrikai francia gyarmatok előtt — mondja a rebellis francia tábornok — vagy megtagadja az engedelmességet a vichy-i kormánynak, vagy a most elrendelt angol blokád áldozatai lesznek, mert az angol kormány meg fog akadályozni minden szállítást úgy a francia gyarmatokra, mint az anyaországba is, ha nem csatlakozik Anglia háborújához. — Naív elképzelés csimborasszójának iskolapéldája ez az elképzelés. Azonban érthető. Ilyen bizakodást ébresztő felszólításokkal éltetik a már majdnem teljesen körülzárt Anglia egyre nagyobb rettegésben élő népeit. Mert bajok vannak. Ezt maga London elárulja. Mégpedig azzal, hogy a katonáit visszakövetelő Kanada megnyugtatására Gérard Artúr kanadai francia rádióriporterrel hanglemezeket készíttettek az angol partokat védő kanadai csapatok életéről. — Bús-szomorú francia énekeket közvetít ez a lemez és ahelyett, hogy a katonákat beszéltetné, a rádióriporter maga mondja be: „Az angol partok első vonalaiban jól, kényelemben élnek a kanadai katonák, még gumi fürdőkádjuk is van“. — Legyen hát nyugodt Kanada! Ez az utolsó szava a rádiólemeznek. Hogy el- Mély fájdalommal és megrendülve, de a mindenható Isten akaratában megnyugvó szívvel tudatjuk, hogy jóságos szívű, felejthetetlen édesanyánk, szeretett testvérem, kedves nagynénénk, keresztanyánk, sógornőnk, nászasszonyunk és jó rokonunk özv. Kálmán Imréné NAGY TERÉZIA f. hó 30-án 70 éves korában, 26 évi özvegység és félévi súlyos szenvedés után elfáradt teste megpihent, jó lelke Istenéhez égbe szállt, gyászbaborítva szeretteit. Kedves halottunkat augusztus hó 1-én, csütörtök délután 3 órakor kísérjük utolsó útjára a ref. egyház szertartása szerint a Deák F. ucca 41. számú gyászháztól és a ref. Közép temetőben boldogult édesapánk porladó hamvaihoz helyezzük örök pihenésre. Áldott legyen szívünkben örökké élő emléked drága jó Anyánk! Szentes, 1940. évi július hó 31-én. A gyászoló család éri-e célját ez a fölszólítás, az más kérdés. Abszolút objektivitással megállapítható, hogy nem. Nem pedig nemcsak a fejetlenséget kétségkívül eláruló felszólításért, de maguk miatt a londoni hírek miatt sem. Ezek pedig azt adják hírül, hogy a szerdai londoni újságok arról cikkeznek, hogy Angliának fel kell állítania a „colonne silencieuse“-t, a hallgató hadosztályt, mert — mondják az angol újságok — mégis csak tűrhetetlen, hogy az ügyészeknek fecsegő asszonyok megbüntetését kell kérniök a bíráktól, mert rémhíreket terjesztenek. Ha kell, a legszigorúbb büntetésekkel meg kell szervezni a „hallgató, néma hadosztályt**! Erről írnak a tegnai angol újságok, így, igazán, bárki is, ha akarja, ha nem, nyugodtnak kell lennie, hogy Angliában nő a nyugtalanság . . . ________________________________— n. j. — SZENTESI NAPLÓ Csütörtök, 1940 augusztus 1. MINDENKINEK ÉRDEKE, hogy betörési kár ellen BIZTOSÍTSON! Aug. Csütörtökön és pénteken 6 és fél 9 órakor Az egész világon világsikert aratott óriási cirkuszfilm: Ilyenek a férfiak Főszerepben: Kertha Feller, Hans Scenker, Paul H. Fox Híiradó Magyar Híradó. Tudom&nycss F£f.giiLfe3sii'&t*«&3B műsorai Megtiltotta a kormány a tűzifa árának emelését A legutóbbi gazdasági miniszteri értekezlet a tűzifa árának kérdésével foglalkozott. Megállapították, hogy a tűzifa árának emelésenem indokolt s így a kereskedők a július 7-én rögzített árnál drágábban nem árusíthatják téli tüzelőjüket. Búzát, rozsot, zabot, árpát, és más terményeket a mindenkori napi áron vásárolok. Beszállításhoz zsákködleszínzés. BERCZELI JÁNOS gabona és terménykereskedő, Apponyi tér 20.