Szentesi Napló, 1941. március (23. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

Szombat, 1941 március 1. SZENTESI NAPLÓ Miért sok a vármegyében a trachomás beteg ? A vármegyei főorvos érdekes nyilatkozata A közigazgatási bizottság legutóbbi ülé­sén Böszörményi Jenő kérdést intézett a tiszti főorvoshoz, hogy mi az oka annak, hogy a trachomások száma évtizedek óta magas a vár­megyében. A főorvos válaszában megállapította, hogy 1753 az állandóan kezelt trachomások száma. Ez a létszám azért állandó, mert a trachoma gyógyulási ideje hosszú és gyógyulás esetén is a gyógyult beteget még sokáig ellenőrzés alatt kell tartani, mert gyógyultn­ak látszó trachoma pár hónap után kiújulhat és további kezelést igényel. Egyébként a jelenlegi létszám, dacára a mindig jelentkező új megbetegedéseknek, több mint 200-al kevesebb az 1937. év végén kimutatottnál. A trachomások állandó kezelését 7 álla­milag megbízott trachomaorvos végzi a vár­megyében, mintegy 30 rendelőhelyen. Az ál­landó kezelés eredménye, hogy ma már a tra­chomának csak az enyhébb alakjaival találko­zunk, a szövődmények jóval ritkábbak, a tra­choma okozta vakság pedig csak az egészen öreg trachomások között található, akik meg­felelő gyógykezelésükről annak idején nem gondoskodhattak. Ez a súlyos szövődménye a trachomának nemsokára el fog tűnni, ilyen trachomakezelési hálózat mellett. A szövődmé­nyek csökkenése mellett még hosszú ideig kell számolnunk a trachomások magas számával. A magas megbetegedési számot a körül­mény is magyarázza, hogy­ trachoma kimuta­tásunk pontos és ismételt adatfelvétel (a la­kosság teljes átvizsgálása) útján adódott, azaz­­ gyakorlatilag teljesnek mondható. A tracho­­r mások kezelése, nyilvántartása és törlése köz­­­­ponti felügyelet alatt áll. Egy közegészség­­­­ügyi felügyelő szakirányítása és közvetlen el­lenőrzése alatt folyik a trachoma elleni küz­delem. Annak pontos magyarázatát adni, hogy miért elterjedtebb a trachoma a Tisza—Duna­­­ közén lévő községekben, mint a Tiszántúliak­­­­ban, eddig kielégítő módon nem sikerült. Az­­ a tény azonban, hogy a trachoma őshazája a­­ homokos Egyiptom és hazánkban is homokos vidékek a trachomával veszélyeztetettebbek, azt látszik igazolni, hogy a homok mechanikus inzultusként előkészíti a talajt a fertőzés létre­jöttére. De igen fontos az a másik tényező,­­ amelyik a vándorlással függ össze. A más vi­­i­dékekre járó munkások egyik helyről a má­­­sikra hurcolhatják a betegséget. Ezt igazolja a , kubikosok között található trachoma pl. Mind­­­szenten, amelyik község pedig a Tiszán­túlon­­ van. ( . Mai védekezésünk lényege, hogy az ös­­­­szes trachomások felkutatása után azok állan­­­­dó gyógykezeléséről a legmesszibb tanyavidé­keken is szakszerű gondoskodás történik és , bár a gyógykezelés, illetve ellenőrzés ideje­­ évtizedeket is igénybe vehet, a trachomások számának csökkenése mellett csökken a szö­vődmények száma és a betegségtől sújtottak nincsennek a megvakulás veszélyének kitéve. A gyógykezelés kötelező és ingyenes, az arról való elmaradás büntetést és kényszergyógy­kezelést von maga után. [Bútort szépet, olcsón jót TOKAI asztalosmestertől, Kossuth ucca 2., udvarban ! DÚS RAKTÁRON MINDENFELE­­FÉNYEZETT, KEMÉNY ÉS FESTETT BÚTOROK. ölmiko*. a só#oxolk. a eJLortt . &4kű£mk ki A múlt hó végén feljelentést tett a rend­őrségen Kanász Nagy József alsóréti gazdál­kodó ismeretlen tettes ellen azért, mert az a földje mellett elültetett akácfákból húsz dara­bot kivágott és elvitt — a feljelentés szerint — 200 pengő értékben. A szegvári csendőrség megindította a nyomozást és megállapította, hogy az akác­fákat nem más, mint Kanász Nagy József só­gora, Táczi Szabó Imre ásta ki és vitte el. A csendőri nyomozás folyamán Táczi Szabó La­jost elő is állították, aki tagadta a terhére rótt lopást s azt adta elő, hogy ő nem lopta a fát, amikor azt kiásta és elvitte, mert az az ő leg­jobb tudomása szerint az ő tulajdona s kü­lönben is feljelentést tesz ő is, mert azokból a fákból, amelyek kétségtelenül az ő tulajdonai, más is vitt el. Megint megindult a csendőri nyomozás s most már ennek során azt állapították meg, hogy Táczi Szabó által panasztott fákat most megint a sógor, Kanász Nagy ásta ki és vitte el. A tegnapi bírósági tárgyaláson az eljáró bíró a kölcsönös és jó sógorok közötti szokat­lan pereskedést be akarta szüntetni s így for­dult a két peres félhez: — Maguk magyar emberek — sógorok, nem lehetne hogy kibékülnének. Ne akarja az egyik sógor a másikat, a másik meg az egyiket leültetni, amikor békésen is­­meg lehet itt egyezni. Mind aketten jogot formálnak a fá­hoz — mondotta a bíró. — Az igazságot pedig csak akkor lehet eldönteni, ha mérnökileg megállapítjuk előbb, hogy kinek a földjében van a fasor, ez pedig költséges dolog s ezt megérzi még az a skisibirtok is, aminek a gaz­dája esetleg elveszti a pert. Az egyik sógor nyomban rá állt volna a kibékülésre, de a másik az húzódozott s azt mondotta: — Kibékülök én is, ha enyém lesz a fa­ ! A KASZINÓ ÉS SZTE nyilvános és kü­lön helyiségeinek üzletvezetését át­­vettük. — Ízletes konyha, havi étkezőket vállalunk, s jóminőségű italok, állandóan csapolt Szt. János sör.­­ Ifj. Gábor Pista és zenekara muzsikál. — 287. táv­beszélő számon külön alkalmak és családias össze­jövetelek bármikor rendelhetők. Pontos és szolid kiszolgálás. Szives párfogást kérünk: JELENTYÉK. © Glória Filmszínház műsora © «■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■——■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■w«gi­~rrrm­TTTT~r~rTTiTTTT--------------mnmm ■■ Március 1—2. Szombaton 5 és fél 8 órakor. Vasárnap fél 2, 4, fél 7 és 9 órakor Egy nagyszerű magyar vígjáték és egy izgalmas cowboy film egy műsorban. Méltóságoskisasszony Főszereplők: Csortos, Berky Lili, Szeleczky Zita, Vizváry, Uray, Básztay, Mály, Bilicsi. Együtt a jó kacagtató színészgárda. Rengeteg bonyo­dalom, zene, tánc, ének. Kiegénítő műsornak egy izgalmas cowboy film . A PRERIE TÖRVÉNYE (A titkos sheriff) kés cowboy. — Harcol, verekszik, énekel, leleplezi a garázdálkodó bandát. MAGYAR HÍRADÓ ■ Nem ismered őt Én sem ismerem. Az Embert. Testvé­redet és felebarátodat, akinek az írás szerint át kellene adnod a télikabátod és alsó ruhá­dat. Elmész mellette az utcán és nem kér­dezed meg, evett-e, kit gyászol, miért oly, szomorú, vagy miért nevet, valami öröm érte? Nem érdekel a sorsa. Eszedbe sem jut, hogy ő is ember. Mész a dolgod után. Téged sem kérdez senki, te sem kérdezel. Érzéketlen vagy, mint a fák, vagy­ talán csak olyan szótlan. Lehet, hogy már nem szavak­kal kérdezünk. Lehet, hogy az idegünk beszél vele és a szívünk vele érez, az agyunk érte gondolkozik. Lehet, hogy mindannyian egyek vagyunk. Egy anyag és egy szellem. Lehet, hogy már egymásért élünk, csak nem tudunk róla és ezért bukdácsolunk és bol­dogtalanok vagyunk. Lehet, hogy már hol­nap reggel, esetleg ebben a pillanatban meg­érted, hogy az ember, aki az utcán rohan, aki reggel munkába áll, vagy leverten, vé­szesen köhög, akiről nem tudod, kit és mit szeret, vagy kit gyászol oly szomorúan, test­véred neked, csak nem ismered meg és én sem ismerem őt. 3. oldal. GYAPJÚRA előleget adok Pa_Zs árpát, zabot, tengerit és DUZdl; egyéb terményeket minden mennyiségben veszek OBERNA SÁNDOR gyapjú- és gabonakereskedő, Apponyi-tér 31. sz. —Az nem lehet ám csak úgy. — vágta oda a másik. Az ellenvetés dacára mégis csak össze­­paroláztak s az egyik is ezt mondotta, a másik is: — Hát akkor szerbusz sógorom! Mag lett a szent békesség si a büntető per az 1941. esztendő első böjti péntekjén nagy megértéssel letétetett — jegyzi fel majd va­lamikor ezeknek a nagy eseteknek történet­írója. mérlegek és súlyok­­"***"****** javítását, továbbá gyorsmérlegek javítását és hitelesítésre teljes elkészítését felelősség mellett jutányos árért vállalja Korokat­ay József Bocskai­ u. 21. ht&adatírak.... Hódmezővásárhely határára Makó felől rátört a víz s az Ármentesítő Társulat meg­indította a védekezést. Holnap lép életbe a rehabilitációs törvény és megkezdi a környezettanulmányok felvéte­lét. Kecskeméten az összedőlt cigányvárost maguk a cigányok akarják felépíteni, ha anya­got kapnak. Békéscsabán Balázs István gazda zsebéből az állatvásárban kiloptak 400 pengőt Szegednél a Tisza elérte a hétméteres ma­gasságot. A tuberkulózis vitéz dr Tóth Béla szegedi tisztiorvos előadása szerint egy évtized alatt két hadiállományú hadtest emberanyagát vitte el. Rákospalotán Jurányi Zoltán háza össze­dőlt és maga alá temetett egy öttagú családot. Alsózik egy társaság a kávéházban. Egyikük éppen, aki felvette a játékot, hir­telen leesik a székéről és vége van. A megilletődés és ijedelem percei után a játékos kibice az asztalon heverő kártyalapok­hoz nyúl és érdeklődéssel vegyes­ meghatott­sággal mondja: — No de lássuk csak, mire is ment be a megboldogult?

Next