Szentesi Napló, 1941. augusztus (23. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-01 / 174. szám
A. oldal. szentesi napló Péntdc^^)4L^mguszUi^l. Mától kezdve 11 órakor kezdődik Szentesen az elsötétítés A honvédelmi miniszter augusztus 1-től kezdődően újabb elsötétítésikönnyítéseket engedélyezett. A most kiadott rendelet az országot három részre osztja fel. A nyugati rész az, amely már eddig is bizonyos könnyítéseket élvezett és amely a Balassagyarmat, Gödöllő, Üllő, Fülöpszállás, Kiskőrös, Bácsalmás és Zombor városok, illetőleg községek által meghatározott vonaltól — beleértve a felsorolt városokat és községeket is — nyugatra fekszik. A keleti rész az, amely a Kassa, Szepsi, Edelény, Lillafüred, Tiszafüred, Kunmadaras, Dévaványa, Békéscsaba és Keverme® városok, illetőleg községek által meghatározott vonaktól — beleértve e városokat és községeket is — keletre fekszik. A középső országrész a kettő között fekvő terület. A könnyítés abban áll, hogy augusztus 1-től kezdve a magánvilágítás elsötétítését a nyugati országrészen 0.30 perckor, a középső országrészen pedig 23 órakor kell végrehajtani. Ugyancsak augusztus 1-től kezdve a járóművek elsötétítése a középső országrészen sem esik korlátozás alá. A keleti országrészen egyelőre könnyítés nincs, itt a magánvilágítás és járóművek elsötétítését a rádió és sajtó által közölt időpontban kell továbbra is végrehajtani. A könnyítésekkel kapcsolatban nyomatékosan felhívja a honvédelmi miniszter a lakóházakat, és egyéb épületeket arra, hogy esetleges légvédelmi riadó jelzésekor a világításit azonnal kapcsolják ki. A rendelet szerint tehát Szentesen este 11 órakor kell az elsötétítést foganatosítani. A Magyar Gabona Kereskedelmi Rt (Hitelbank és leszámitólóbank alapítása) mint aHosafoépp főbizományosi megbízásából-mint bizományos-basát, zabot árpát s egyéb terményeket és magvakat a hatóságilag megállapított árakon, azonnali fizetéssel mindenfigencok séljben veszek. Zsákot kölcsön adok. Az értékesítés terén felvilágosítással szolgál Obema Sájsdas* gabonakereskedő Apponyi tér 31. Telefon 131. Hétfőn délig lenne jelentkezni a táblán! kishaszonbérletekre A fábiáni Kocziszky-féle birtok egy részét — amint azt jelentettük — kishaszonbérletek alakítására fogják felhasználni. Kishaszonbérletek igénylése végett augusztus 4-én 12 óráig lehet jelentkezni Szentesen, a városháza 28 számú hivatalában, vagy a fábiáni községházánál, illetve a vidéki igénylőknek községük elöljáróságánál. A kishaszonbérletek iránt már eddig is nagy érdeklődés nyilvánult meg a városi gazdasági hivatalban. Közel kétszázan nézték meg a feltételeket. Előjegyzés azonban tegnap délig egyetlen egy sem történt, az érdeklődők ugyanis súlyosnak találják a feltételeket. A jelentkezést a gazdasági hivatal hétfőn délben lezárja, azontúl nincs lehetősége a városnál a fábiáni kishaszonbérletek igénylésének. Ha nyaralni megy, vagy hosszabb időt tölt távol otthonától, biztosítson betöréses lopási kár ellen! 2. A cserkésztábor élete Beszámoló a diákcserkészek táborából Ma éjjel az iskolában feküdtünk. Sokáig nézegettük a plafont és nem aludtunk.. Nagyon sok gondolatunk volt. Nem csoda, hisz az a három hét többet jelentett az életünkben másik három évnél. Nemcsak a sok szépért, amit láttunk, hanem a sok kis apró, soha el nem mesélhető megfigyelésekért, kalandokért. Örökre ott él most már bennünk, az ismeretlen Székelyföld, a maga kincseivel és keserveivel Megismertük Uz Bencét, Udő Mártont és Ábelt Ott élnek mind... Egyik a hegytetőnél, másikkal az erdő szélén találkoztunk, harmadikkal a faluban. Volt úgy, hogy a féléjszakát átbeszélgettük egy-egy székellyel. Ezek az éjszakák bennünk maradtak, örökké a mienk lettek és büszkék vagyunk rájuk, mint a kisfiú a hintalovára, vagy a kislány a hajasbabájára. " ’.................... A tábor sokkal komolyabb valami a nyaralásnál. Járay igazgató úr azzal bocsájtott útunkra minket, hogy missiót fogunk teljesíteni odalent. A missiót teljesítettük. Teljesítettük, mikor a tábortüzek alkalmával megbarátkoztunk a néppel, mikor egy-egy panaszkodó székelyt megvigasztaltunk, mikor meghallgattuk beszédjüket és magunk is beszélgettünk nekik az Alföldről, a meszifekvő Nagyhazáról. Négy órakor trombitaszó vert fel álmunkból. Gyors mosdás, öltözködés és már foton is vagyunk a vontatón. Majdnem mindenütt szomorú arcok, szomorúan hagyjuk itt ezt a kedves vidéket. A mozdony sípol, megindulunk... A két kezünk görcsösen kapaszkodna Arató-pálinka literje: 3 és 3.40 P. ARATASI-RUM literje: 3.20 P. 1 és fél literes üveg Kassai-sör 1 P. 16 fill. 1 liter ó-bor 1 P. 40 fillér. Nagy Ferenc rum likőrgyára, bor sör és pálinkanagykereskedése Kassai sörfőraktár. Szentes, Kossuth utca 34 szám. Telefon 250. bele valamibe, ami itt tartana minket, de hiába minden. Eleinte még szép lassan megyünk, látjuk eltűnni az állomást, az iskolát, a kőbányát, azután mindig gyorsaban és gyorsabban megyünk, visz, ragad magával minket a mozdony, erőszakosan. Még mindig kihajolok az ablakon. Nézem a jól ismert környéket, a kis hegyi ösvényt, amelyen annyit mászkáltunk, az ujfalusi templomocskát, ahol énekes misét rögtönöztünk. Olyan szép volt mindez és talán soha se látjuk többé... Érzem, hogy könnyes a szemem. Bizonyosan belement egy szikra... Szászrégentől teherautóval megyünk Szeretfalváig. Hál Istennek két „rendes" soffőrje akadtunk. Egész után versenyeztek egymással. Mi persze biztatjuk a magunk soffőrjét, így aztán izgalmasan telik az út. Majdnem 1mindenütt rendezett, tiszta szász falvakon megyünk keresztül. A különös viseletű lakosság érdeklődve nézi a különös, vidám csapatot. Szeretfalvára hamar beérünk. Itt azonban közel ezer utas várja a besztercei vonatot. Jön is. Nyolc kocsival. Megrohanjuk a vonatot. Általános zűrzavar, ordítozás. Egyszerre csak fönt vagyunk. Fönt vagyunk, de hogy?! Mint a heringek. Moccanni sem lehet. Mindenki beszél, szitkozódik Magyar szó, német szó, oláh szó keveredik. Désnél nagy csörömpölés közepette összetörik valamelyik kocsi vonóhorogszerkezete. A „valamelyik" kocsi a mienk. Szó nélkül pakolunk át a másik kocsiba. Itt már megint nagyobb a zsúfoltság... Dél után it a táj. Erre még nem jártunk. Minden szem az ablakokra szegeződik. Nemsokára egy út mentén látjuk a felírást: Kolozsvár 32 kilométer. Valóban néhány perc múlva feltűnik a távolban egy nagy város sziluettje. Gyárkémények, templomtornyok és házak, házak, házak... Emelkedni kezdenek az utasok. Beérünk az állomásra. Rengetegen szállnak le — de ugyanannyian fel. Egy kis lábtaposás után ismét élvezhetjük a tájat. Közeledünk a Királyhágó felé. Minden utas az ablak felé néz. A szó, hogy: „Királyhágaó" mindenkinek az ajkára van írva. Csúcsa felé robog avonatunk. A fényképezőgépek tüzelésre készen állnak... És hirtelen előbukkan a hegyoldalon a virágos ablakú, hatalmas, impozáns Ady kastély. Nézzük, ameddig el nem tűnik a szemünk elől... A két Magyarország, a nyugati és a keleti találkozójánál őrködik ez a híres kastély, ez a holt szellemi végvár, ahol a tragikus sorsú, nagy magyar zseni, Ady Endre életének számtalan napját töltötte. Szinte láttam megjelenni az egyik ablakban a bús magyar fejet, ott könyökölt és nagy, bánatos szemeivel révedezőn nézet nyugat felé. Ettől kezdve még gyorsabban vitt a vonat, szűk sziklaszorosok és magas hegyérmeik között. Alagutakon robogtunk keresztül, elénk bukant a Körös nagy vízesése a fenyőkoszorúk árnyékában. Csupasz sziklák és lombok, söét zöld fenyők, lefutó cseremlyék. Egyszer csak kijutottunk ebből a mezei barlangvasútból és nagy, végeláthatatlan síkságot láttunk magunk előtt. Gyorsan jött Nagyvárad... Néhány búsuló, agyoncsapott, behorpadt betonerőd az úton... Majd ismerős helységnév: Biharkeresztes. A volfíit most meg sem állt, egyenesen vitt Szolnok felé, ahová már sötétségben érkeztünk. Gyorsan megágyaltunk magunknak a másodosztályú váróteremben és rohamalvászatot rendeztünk. Első lett Zsoldos Laci, második Kovács Karcsi, harmadik a két Tálas holtversenyben. (Engem szabálytalan hortyogás miatt diszkvalifikáltak.) Reggel frissek voltunk, koráin indult a vonat. Vereczkey Ernőke tanácsára elmentünk mosdani. (Már aki!) Azután felültünk a vonatra. Most kényelmesen utaztunk. Énekeltünk, beszélgettünk. Még a tábort is elfelejtettük. Lelkiszemeink előtt most tűnik fel először a kényelmes otthon, a sült kappanok és csirkék orrot ingerlő illata, az uszoda hús hulláma és nem utolsó sorban a papák, mamák (esetleg mások) ölelő karja. — Ni, hisz ez a hékédi állomás! Ez meg a motorgarázs! És az ott... az otlt a nagybetűs felírással: Szentes — az állomás. Nagy tömeg az állomáson, kiabálás, nevetés, sírás, csókok cuppanása. Tört szavak: „Pista, Jancsi, Lajcsi, hogy vagy? De meghíztál, de barna vagy..." — De már én se figyelek oda, megfeledkezve riporteri hivatásomról, sietek haza, három hét után újra! Novobáczky Sándor