Szentesi Napló, 1942. február (24. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-01 / 26. szám

Vasárnap, 1942 február 1. SZENTESI NAPLÓ | KÁLLÓ GYULA | Gyászjelentés tudatja a hírt, hogy Kálló Gyula, a Körös-Tisza- Marosi Ármentestő és Belvízsza­bályozó Társulat ny. igazgató-fő­mérnöke, a koronás arany érdem­kereszt tulajdonosa, e hó 29-én életének 82. évében Szegeden el­hunyt. A gyászhír széles körök­ben kelt megérdemelt mély rész­vétet Szentes városában. Kálló Gyula idegenből került Szentesre, de a szó valódi értelmében szen­tesivé tudott lenni. Részvett ennek a városnak közigazgatási, társa­dalmi életében és mindenütt egy egész ember helyét foglalta el.­­ Mikor Szentesre jött, pártharcok tagolták szét ennek a városnak társadalmát, de ő felül tudott emelkedni ezeken a küzdelmeken s ezzel nyerte meg az egész város osztatlan tiszteletét, később pedig szeretőjét. Mint az Ármentesítő Társulat főmérnöke jött Szentesre és 1910- ben, amikor újjszervezték a Tár­sultat, amiben neki volt a legna­­gobb érdeme, igazgató-főmérnöke lett a Társulatnak és mint ilyen 1918-ig állott a Társulat élén.­­ Nagy érdemet szerzett abban, hogy az 1919-es óriási árvíz nem söpör­te el a védgátakat, mert a világhá­ború ellenére mindig gondja volt arra, hogy a gátak jókarban és megerősítve vehessék fel a küz­delmet a vízveszedelemmel. 1918- ban távozott a Társulat éléről, aminek oka az elnökkel történt nézeteltérés volt. Visszalépése után is részt vet­t a város közéleté­ben s tekintélyének igazi jelentő­sége abban domborult­ ki, hogy a forradalmak után szervezett iga­zoltató bizottságnak ő volt az el­nöke. Szigorú, de igazságos, rész­­rehajthatatlan ember volt, régi vágású,­­talpig egész ember és pu­ritán úr — aki nem félt megmon­dani a maga véleményét és szavá­ért helyt állt mindig. Nyugdíjba vonulása után körülbelül két év­tizedig vett­ részt a közéletben, az­után visszavonult, de visszavo­­nultságában is mindig élvezte Szentes város egész közönségének nagyrabecsülését és tiszteletét. Kálló Gyula Szegeden született 1860-ban, iskoláit is ott végezte. Mérnöki oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte el 22 éves korában. Azonnal a szegedi fo­­lyammérnökség szolgálatába állt, ebben a minőségében végzett olyan érdemes munkát, hogy Bíró Elek társulati főmérnök távozása után őt hívták meg erre a nagyfontos­ságú állásra, ahol mindenben iga­zolta a hozzáfűzött reményeket, tekintélyt szerzett s így nyerte el 1910-ben az igazgató-főmérnöki pozíciót. Halálát özvegyén és fián, dr. Kálló Anita­ egyetemi magántaná­r. Nagy Sándor dr. polgármes­ter csütörtökön Budapestre uta­zott és pénteken vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi államtitkárral együtt nagyfontosságú tárgyalá­sokat folytattak szentesi ügyekben a kultuszminisztériumban magá­val Hóman Bálint kultuszminisz­terrel. A polgármester szombaton reggel érkezett haza Budapestről és az egész város közönségét ér­deklő nagyjelentőségű megbeszé­léseiről a következő tájékoztatást adta: — A Harizeon alapítvány tulaj­donát képező Kossuth-téri Harris­­ház felépítése régóta megoldásra váró kérdés. A múltban több ízben folytak tárgyalások, hogy maga az alapítvány építsen megfelelő épü­letet, az alapítvány kuratóriuma azonban nem talált erre eshetősé­get, majd a város és később a Ma­gánalkalmazottak Biztosító Intéze­te foglalkozott az építés kérdésé­vel, de ezúton sem sikerült meg­oldást találni.­­ Igen megnehezíti a kérdést a Harris-ház alapítványi jellege, mi­vel az alapítványt kezelő kurató­riumnak különböző megkötöttsé­gekre és felt­ét­elekre kell tekintet­tel lenni. A mai helyzettel vele járó építkezési nehézségek és a szentesi lakbérviszonyok ugyan ez­­időszerint nem nyújtanak az eddi­ginél nagyobb lehetőséget egy meg­felelő épület megépítésére, de hogy legalább a ház alapítványi jelle­géből eredő nehézségek megszün­­tethetők legyenek, vitéz dr. Bon­czos Miklós államtitkár úr tárgya­lásokat folytatott a kuratórium el­nökével, Kulcsár István dr. kul­tuszminisztériumi miniszteri taná­csossal, az illetékes ügyosztály fő­nökével az irányban, hogy az ala­pítvány adja el a városnak a Har­ris házat. Ezek a megbeszélések odavezettek, hogy vitéz dr. Bon­czos Miklós államtitkár úr kérésére maga a kultuszminiszter úr is jó­­akaratúlag kezébe vette az ügyet és most pénteken magához kérette az ügy tárgyalására Bonczos ál­lamtitkár urat. Az államtitkár úr velem együtt megjelent Hóman Bá­lint kultuszminiszter úrnál és vele és Kulcsár István miniszteri taná­csossal részletesen megtárgyalták a kérdést. A tárgyalás eredménye­ként az alapítványt kezelő kurató­rium a miniszter hozzájárulásával késznek nyilatkozott az ingatlant a városnak eladni, ha a város egy másik ugyanolyan jövedelmet biztosító ingatlant vásárol az ala­pítványnak.­­ Ezzel kapcsolatban bizonyos jogi kérdések is rendeződnek, me­lyek elintézése előfeltétele az el­adásnak. A miniszter úr utasította Kulcsár István miniszteri tanácsost ezeknek a kérdéseknek a rendezé­sére, a város vezetősége pedig ke­resi a lehetőséget egy olyan ingat­lan megszerzésére, amelynek elle­nében az alapítványi ház megsze­rezhető lesz.­­ Ugyanezen alkalommal Bon­czos államtitkár úr kérésére tár­gyalásra került a Szentesen felál­lítani szándékolt polgári fiúiskola , kereskedő és iparos tanonciskola megépítése is. Hóman miniszter úr a legnagyobb megértéssel és jó­akarattal tárgyalta a kérdést. Az államtikár úr közbenjárására ki­látásba helyezte az iskola megépí­téséhez az állam részéről ilyen célra nyújtható államsegély leg­magasabb mértékét és pedig olyan formában, hogy a polgári fiúisko­lával együtt megépíthető lesz a kereskedő és iparos tanonciskola is. A miniszter a tárgyalásba be­vont illetékes ügyosztályvezetőt utasította, hogy a város polgár­­mesterével részletesen tárgyalja le a megépítés módozatait. Kilátásba helyezte a miniszter úr az állam­titkár úr kérésére azt is, hogy amennyiben a mai építkezési vi­szonyok mellett nem lenne olyan időben megépíthető az iskola épü­lete, hogy abban a tanítás már 1942 őszén megkezdődhessék, — ideiglenesen megkezdi a működé­sét a polgári fiúiskola vagy a gim­názium, vagy az egyházak által felajánlott helyiségekben. — Ennek a kérdésnek az elin­tézésére a miniszter szakembert fog Szentesre leküldeni, aki a helyszínen tanulmányozza az ügyet, akinek a jelentése alapján teszi meg a miniszter úr a további lépéseket. — A harmadik kérdés volt, amit az államtitkár úrral együtt a kul­tuszminisztériumban letárgyaltunk — az elemi iskolák bővítése. A kultuszminiszter úr az illetékes ügyosztályvezetőt utasította a kér­dés részletes tanulmányozására és e tekintetben is kilátásba helyezte az állam által nyújtható segély legmagasabb mértékét. Pécs környékén öt halálos áldo­zatot követett a rendkívüli hideg. Pécsett Horváth Lajos és Dal­­los János foglalkozási n­élküli egyé­nek 5000 pengő értékű mézet lop­kodtak össze. A szabadkai közkórházban kór­bonctani intézetet állítanak fel. —□— Bonczos államtitkár Szentesért! 1. Megoldódik a Harris ház építése 2. A kultuszminisztérium nagyarányú támogatásával felépül a polgári fiúiskola, a kereskedő és iparostanonciskola 3. Állami támogatással kibővítik a tanyai iskolákat ron kívül még leánya és kiterjedt rokonsága gyászolja.­­ Temetése hétfőn délután 3 órakor megy végbe a szegedi belvárosi temető kupolacsarnokából s hamvait az ottani családi sírhelyen fogják örök nyugalomra helyezni. Emlé­keit egy érdemes ember megtisz­telésével őrzi meg Szentes város közönsége is, mert működéséért megérdemli, hogy mi is ciprus­lombot tegyünk koporsójára. = Gléria illingzishág­a Febr. 1—febr. 3-ig. A budapesti premier mozival egyidőben. KARL RITTER nagy filmje-Oroszlánkölykök Nagy Frigyes kadettai filmen, szívbemarkoló története. Végig izgalmas, nem mindennapi filmóriás. Főszereplők: Mathias Wiemann, Aradiéra Entalmana, Crasta Lock. Kiegészítő műsornak Zenés divatrevü. | Tilsa/JÁ HÁtfAn A dlAorlés alsA olda­lán mÁvváh­on \ 3. oldal. OOOOCOOOOOOCt.­­SOOOOOOOIXJCOOn Özv. Czakó Ferencné szül. Kopinich Mária úgy a maga, mint egyetlen fia, unokahúga Pataki Lajosné, hű ápolója és az egész rokonság nevében fájdalommal tudatja, hogy a felejthetetlen jó férj, drága jó édesapa, szeretett testvér, sógor, nagybácsi és kedves rokon, Csákó Ferenc tanár, Zsoldos Rt. osztályfőnök, földbirtokos, életének 64-ik, boldog házasságának 37-ik évében hosszas súlyos szenvedés után, 30-án elhunyt. Drága halottunk temetése február 1-én vasárnap délután 3 órakor lesz a róm. kat. egyház szertartá­sa szerint a Kálvária-kápolnából a Kálvária-temetőbe. Soha el nem múló szeretettel őrizzük emlékét és mind­­annyiunk forró szeretete virraszt örök álma felett. Szentes, 1942 február 1. A gyászoló család.

Next